Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

Szombat, 1986. október 11. -i 3 Megkezdődött az ipari szövetkezetek kongresszusa Pénteken Budapesten, az Építők Székházában megkez- ipari szövetkezetek bekap­dödött az ipari szövetkezetek IX. kongresszusa. A 250 ezer csolódnának a KGST-orszá­szövetkezeti tag képviseletében 675 küldött tanácskozik. Az gok 2000-ig szóló komplex elnökségben foglalt helyet Maróthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a kormány több más tagja, a szövetkezeti mozgalom, a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője. Lendvai Istvánnak, az sége is javult, amit elsősor­Okisz elnökhelyettesének .ban az bizonyít, hogy az megnyitója után Köveskuti élőmunka termelékenysége Lajos, az Okisz elnöke fű- emelkedett, az egy foglal- megteremtése a hatékonyság műszaki-tudományos prog­ramjának végrehajtásába. A technológiai megújho­dásnak alapvető feltétele a korszerű eszközök biztosítá­sa, az elavult gépek cseréje is, ám mindehhez sok pénz­re van szükség. A források javításával, a nagyobb jöve­delmet biztosító termékek zött szóbeli kiegészítést az koztatottra jutó termelés A Ipari Szövetkezetek Országos szövetkezeti iparban 6,4, a Tanácsának beszámolójához, szövetkezeti építőiparban pe- gyártásával, fokozott takaré­Hangsúlyozta: az elmúlt öt dig 9,9 százalékkal növeke- hossággal, a 'költségek csök­évben — az 1981-ben meg- dett az 1985. év első félévé- Mentésével érhető el. tartott VIII. kongresszus óta hez képest. — az ipari szövetkezetek je- Az elkövetkező években a Korszerusitesre es valtoz­lentős eredményeket értek szövetkezetek legfontosabb tatásra van szükség a ke­el a növekedés a szolgáltatás- feladata: megteremteni a reskedelmi munkában is. A ban, a termelésben és az ex- szükséges eszköz- és félté- szövetkezeti termékek iránti portban egyaránt jelentós telrendszert ahhoz, hogy kereslet bővítését, az érté­volt. Az építőiparban viszont gyorsuljon a műszaki fejlő- kesítés fokozását szolgálja a elmaradt a teljesítés a ter- dés, javuljon a piaci és a több mint 100 ipari szövet­kereskedelmi munka, mind k®zet betéti társulásaként, több jó minőségű termék 57° millió forintos alaptő­kerüljon a hazai üzletekbe, kéve> létrehozott TRADE­illetve exportra. Szükséges a COOP Kereskedőház. Ennek szövetkezetek háttéripari te- alapvető célja, hogy szoro­vékenységének javítása és a sabb kapcsolatot teremtsen a értékesítés hazai vezettöl, több építőipari szö­vetkezet fejlődése megtor­pant, illetve visszaesett. Ez részben az igények csökke­néséből, részben az építő­ipari szövetkezeteknek az öt­es éves időszak alatt bekövet- lakossági szolgáltatások kö- termelés és az kezett több mint 10 száza- rének bővitése is. A mostani között, felmérje lékos létszámcsökkenéséből kongresszus fö gondolata a a külföldi piacok igényeit, s adódik. megújulás kell, hegy legyen, termeltetesi feladatokat is A szövetkezetek kívánatos s ennek jegyében szükséges ellásson. kimunkálni a célokat és az Köveskuti Lajos a továb­elképzelésrket - hangsú- elmondotta: a t0_ lyozta Köveskuti Lajos. Alapvető fontosságú teendő vabbl szóvetkezeti jogszaba­a műszaki fejlesztés, mégpe- lyok korszerűsítésétől azt i műszaki színvonalát P ötéves tervidőszakban !.*g­valósitott mintegy .u milli­árd forint értékű beruházás­sal sem lehetett elérni, bár a fejlesztési, a technológiai, a beruházási gondokat az el­múlt néhány évben valame­lyest enyhítette a lízingtevé­kenység, különösen a köny­nyüiparban. Mindemellett — s a szabályozók többszöri szigorítása ellenére a tervidőszak folyamán éven­ként átlagosan 13 százalék­kal növelték termelési ered­ményüket a szövetkezetek. A VII. ötéves tervidőszak első évének várható ered­dig nemcsak rövid, hanem hosszú távon is. Az élet iga­zolta, hogy azoknál a szö­vetkezeteknél, ahol aktív a műszaki fejlesztés, ött az ér­tékesítési gondok is kiseb­bek. A tapasztalat bebizo­nyította például, hogy a várják, hogy a rendeletek tágabb kereteket biztosítsa­nak egyebek közt a szövet­kezeti önkormányzatnak, a tagság ellenőrzési jogainak és kötelezettségeinek. Szük­... . . , séges a szövetkezeti belső könnyűiparban mm gyako- ellenőrzési rendszer haté_ bermunka-kostrukciok, konyságának növelése is, amelyeket sokan fenntartas- ehhez kapcs0lódóan a szö. sal fogadnak, számos szövet- vetkezeti ellenőrzési irodák kezetben uj, korszerű ech- átalakítása valamint ­nologiak es gyártmányok be­. ., , . , vetkezetek jogi képviseletét menyeiről szólva az Okisz vezeteset eredmenyeztek. A eUátó , t jrodai szervezet llf rifrtll . r» írtili* „ ^ r, 1 . , 1 /»n^ínn f1. n «1 korszerűsítése. A szóbeli ki­elnöke rámutatott: a fejlő- műszaki fejlesztés fokozása dést jellemző legfontosabb érdekében a szövetkezetek­mutatók kedvezően alakul- nek szorosabbra kell fűz­nak. A szövetkezetek terme- niük kapcsolataikat a hazai lésének növekedése gyorsult, és a külföldi fejlesztő-, il­a termelékenység az iparban letve kutatóintézetekkel is. E és az építőiparban egyaránt célt szolgálja egyebek között emelkedett. Növekedett az az Okisz és a Magyar Tu­export, s szélesedtek a dományos Akadémia közötti kooperációk. megállapodás is, valamint A mennyiségi fejlődés azok az elképzelések, ame­mellett a gazdálkodás minő- lyek megvalósításával az egészitést követően Németh László, a felügyelőbizottság elnöke tett jelentést a kong­resszusnak. Francia—magyar koprodukcióban Remény a régi Hungária felújítására Az események véletlen egybeesése okán egy régen várt épület átadásának he­tében szárnyra kapott egy pletyka a városban. A nyi­tását ünneplő színház tő­szomszédságában omladozó, hajdan volt csodálatos szál­lodát, a régi Hungáriát is felújitják. Nehezen hittük a jól értesültektől — koránt­sem hivatalos — fülest, mondván, már annyiszor felreppentették e hirt a hajdan volt Kass Szálló kapcsán, hogy most már többé nem dőlünk be a ka­csáknak .. i csak hát a leg­hihetetlenebbnek tűnő in­formáció is utánjárásra késztet. E témában pedig a Délép vezérigazgatójának, Sipos Mihálynak ajtaján volt kopogtatni célszerű és érdemes: ugyanis a hír igaz. Reményt keltő tárgyalások kezdődtek a régi Hungária újjáépítésére. * Mielőtt a lényegre tér­nénk, tekintsünk vissza a közelmúlt „hungáriás" tör­ténetére. Az évtized elején — 1981-ben — vette át a Délép a HungarHotelstől az akkor már jó ideje osztrom­lott várra emlékeztető szál­lodát. A Csomiterv a mű­emlék-felügyelőséggel közö­sen szőtt terveket az épület felújítására. Ügy álmodták, hogy a régen is szállodaként funkcionáló emeletet a tető­tér beépítésével vállalati szállodává, a kupola alatti teret pedig koncert-, egyben kiállitóteremmé alakítják. A szép remények azonban hamar szertefoszlottak, hi­szen a Délép köztudottan pótban a város nehéz anyagi helyzetbe ke- 'egszebb háza, rült. Tulajdonosai lettek hát most már nem, egy, a romjai alatt kincse- szomszédban újjászülettek A régi Hungi — immáron közel tíz esztendeje zárt kapuja ket rejtő épületnek, de pén- és újjászületnek a megöre­zük nincs a drágakő csiszo- gedett paloták, lásához. Azt azonban tudtak, A megoldás reményében nem maradhat Ilyen álla- több külföldi vállalkozóval egykoron próbáltak egyezségre jutni, kiváltképp mígnem eljutottak a francia hogy a kapcsolathoz. * A magyar-szovjet . gazdasági kapcsolatokról Marjai József, és Ale.kszej Antonov, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tu­dományos Együttműködési Kormányközi Bizottság társ­elnökei a KGST Végrehajtó Bizottság ülésének időszaká­ban, október 8—9-én Moszk­vában tárgyalásokat folytat­tak a magyar—szovjet gaz­dasági kapcsolatok időszerű kérdéséiről. A tárgyalásokon — a két ország kormány­szervei képviselőinek, szak­értőinek a bevonásával — megvizsgálták többek között a közös vállalatok alapítását, valamint a magyar és a szovjet üzemek, intézmények közötti együttműködésnek az eddigi megállapodásokon túlmenő bővítését és kiter­jesztését elősegítő szakértői javaslatokat. A bizottság társelnökei áttekintették az ez évi áruforgalmi kötele­zettségek kölcsönös megva­lósításának alakulását. Meg­állapították, hogy a két or­szág közötti igen jelentős, az évi 10 milliárd rubelt meg­közelítő áruforgalom teljesí­tése összességében rendben folyik. A teljesítést egyes te­rületeken nehezítő problé­mák megoldására intézkedé­seket hoztak. Marjai József miniszterel­nök-helyettes pénteken ha­zaérkezett Moszkvából. Hazaérkezett Odesszából a megyei párlkiildötlség Tegnap, pénteken hazaér­kezett a szovjetunióbeli Odesszából a Csongrád me­gyei pártküldöttség, amelyet Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság titkára veze­tett. A pártdelegáció tagjai: Judik István, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a Nagvalföldi Kőolajtermelő "hV'alat termelőmestere, cszty Béla, a megyei pártbizottság tagja, a megyei főügyészség vezetője. Oláh János, a hódmezővásárhelyi pártbizottság titkára és Pan István, a kisteleki városi logú nagyközségi pártbizott­ság titkára. A látogatásra Csongrád megye és Odessza terület közötti testvérkapcsolatok köretében — az Ukrán Kommunista Párt Odessza Területi Bizottsága meghívá­sára — került sor. A dele­gáció tagjai — négynapos látogatásuk során — a párt­szervezetek munkáját ta­nulmányozták. Postásünnepség Szegeden „Tartós frigyre léptünk a kötvénnyel 99 Nem tudni, kiszámítható-e egyáltalán, akármekkora pontossággal, mennyi a pénz­ben kifejezhető értéke an­nak. hogy Szeged vonzás­körzetében (a gócközpontot is beleértve) immár 26 tele­lepülés telefon-előfizetői úgy vehetik fel a kagylót és tár­csázhatják egymás számait, mintha a szomszéd Utcában lakót hívnák. A 62,-es szám­mal jelölt szegedi góckörzet 1983 novembere óta igencsak kitágult ugyanis: a koráb­biakhoz, a szegedi központ kibővítése révén, 13 ezer 600 újabb előfizető tartozik, Asotthalomtól Zákányszékig, Balástyától Űjszentivánig. Az elmúlt három évben 15 vá­roskörnyéki község kapta meg a „városi telefonálás" lehetőségét, annak minden előnyével. Hogy éjszaka is van vonal, hogy a góckörze­ten belül nincs szükség táv­hívásra, s hogy e települések már könnyen elérhetők az ország-világ más részeiből is. Jön az orvos, nem romlik meg az eladandó hús, gyü­mölcs — de hát minek is so­roljuk tovább! A telefon közvetítette információ — érték. S hogy ezt mostaná­ban Szeged környékén sok ezerrel többen érzékelhetik, azt a telefonkötvény-akció tette lehetővé. És köszönhe­tően mindazoknak akik, arra áldoztak. * „A szegedi telefonkötvény­beruházások döntő része üzemszerűen működőképes" — hallottuk tegnap, pénte­ken délután a címbeli meg­állapítás folytatásaként a szegedi ifjúsági házban ren­dezett postásünnepségen, amelyre a kötvényakcióban közreműködőket, a Szegedi Igazgatóság munkatársait hívták meg. Alkalmat erre az szolgáltatott, hogy teg­nap reggel az utolsó telepü­léscsoport, Öpusztaszer, Baks, Dóc és Pusztaszer új, auto­mata távbeszélő-központját is bekapcsolták a szegedi hálózatba. Az ünnepségen részt vevők — köztük Bar­tha László, a megyei, Frak­nóy Gábor, a városi pártbi­zottság titkára, Doros Béla, a Magyar Posta elnökhelyet­tese, Megyeri László, a Pos­tás Szakszervezet központi vezetőségének titkára, a me­gyei és a városi tanács kép­viselői — először Vojnár Lászlónak, a Szegedi Igaz­gatóság távközlési és mű­szaki igazgatóhelyettesének ünnepi beszédét, majd Do­ros Béla köszöntő szavait hallgatták meg. Végül Doros Béla és Rózsa István posta­igazgató kitüntetéseket adott át. * Vojnár László elöljáróban szólt az 1983 novemberében meghirdetett kötvényakció jelentőségéről és céljáról, az állami, vállalati és lakossági pénzforrások koncentrálásá­nak szükségességéről. A Sze­gedi Igazgatóság az ország­ban elsőként vállalkozott a kötvényes távközlés-fejlesz­tési program kidolgozására, utóbb formálására, megvaló­sítására. Az eredetileg 310 millió forintos kibocsátási összegből 5 ezer (722 köt­vényt jegyeztek, s mert a múlt év októberének végéig mind gazdára lelt, külön en­gedéllyel további 50 millió­val növelték a kibocsátási értéket. 1986. június 16-án — akkor már az országos „kötvénycsomag" részeként — újabb 100 millió forint értékben kerültek piacra a második szegedi körzeti tfe­lefonkötvény-akció értékpa­pírjai. Ezek fele már elkelt. Az igazgatóhelyettes az­után szólt az értékét tekint­ve is hatalmas feladat meg­oldásának összetett voltáról. Arról, hogy a fejlesztők, ter­vezők, beruházók, kivitele­zők, építők és szerelök, va­lamint a külső partnerek, szállítók fegyelmezett, együt­tes munkája tette lehetővé, hogy 13 ezer 600 telefon fel­szerelésére teremthessék meg a műszaki feltételeket. Vojnár László emlékeztelett rá: a kötvénykibocsátáskor vállalt kötelezettségüket az­zal toldották meg. hogy a jegyzett és vásárolt kötvé­nyeken túl az 1985. október 31-ig vásárolt kötvényekre is felszerelik az idén a te­lefont. Eddig ezek közül mintegy ötezer szólalt meg, s körülbelül kétezer vár még felszerelésre. Hadd idézzük, amit Vojnár László ezzel kapcsolatban mondott az ünnepségen résztvevő posfás dolgozóknak: ,.A végrehajtás rajtunk múlik es nem hibáz­hatunk." * Az ünnepségen Kiváló Munkáért kitüntetést vett át Bicskei Sarolta irodavezető és Márki László műszerész. Elnöki Dicséretet kapott Thuróczy Zsolt üzemvezető. Elnöki Elismerést vett át Csűri Imre körzetmester, Nagy Róbert, a számítóköz­pont vezetője és Tanács Imre tervező, öten lettek Kiváló Dolgozók, tízen kap­tak Igazgatói Dicséretet és 106-an pénzjutalmat. P. K. ... és eljöttek Szegedre a franciák, s a reménysugár egyre élesebben világit, hi­szen a héten hivatalos tár­gyalásokra ült egy asztalhoz a két francia cég —a Somag építő és a Logirep beruhá­zási szervező.' tervező válla­lat — képviselője, Papp Gyula, városunk tanácselnö­ke és a Délép vezérigazga­| tója. Mac Bret űr a közös vál­lalkozáshoz hitelt ajánlott, s ígéretet tett arra is, hogy ha a szálloda elkészül, gondos­kodik hazájában honfitársai idecsalogatásáról. A ml vá­rosatyáink boldogan fogad­ták a koprodukció lehetősé­gét. No, de ki lesz az üzemel­tető? Ki fogja a pénzt meg­teremteni és viszsafizetni a külhoni hitelezőknek? A Délép — anyagi helyzete okán — nem vállalhatja. A HungarHotels vezérigazga­tója viszont úgy replikázott: „Szegeden nincs szükség több szállodára, hiszen a meglevők kihasználtsága is csak 55 százalék." A labdát azonban ő sem dobta visz­sza végérvényesen, mert egy halk mondata — miszerint esetleg egyik szegedi szállo­dájukat eladják — remé­nyekre jogosít. Talán vállal­ják a szállodások a tulajdo­nos szerepét, már csak azért is, mert a francia cég egy magyarországi szállodalánc kiépítésének tervét fontol­gatván több hitelre is haj­landó lenne. Ha az álom valóra válik, akkor,a régi Hungi a Délép eredeti terveihez közel álló ¡kénét mutat majd: tetőteres szállodával, a földszinten I kultúrközponttal, s ami a j legfőbb, a régi küllemével. De ne szaladjunk ennyire ; előre, ez csak a remélt jö­, vő. A francia—magyar tár­; gyalások decemberben foly­, tatódnak, s talán ekkor meg­születik a végleges megálla­podás. i Kalocsai Katalin ( l • ¥ L T

Next

/
Oldalképek
Tartalom