Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam 240. szám 1986. október 11., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Szeged - október 11. K

özépiskolás barátom büszkén sorolja tudományát: mikor volt a Waterlooi ütközet, miért küzdött a francia polgárság a XVIII. század közepétől, mi okozta a spanyol nagy armada pusztulását, mit jelentett a világ újrafelosztása. A sok mit, mikor, miértre adott pontos válaszból illik tudnom, hogy lelkes barátom már most, októberben felkészült az egyetemi felvételire, sőt mi több — történelmi tudása messze meghaladja az átlagot. Nincs mit tennem, meghajlok az érvek előtt, csak... Csak a kíváncsiság kikényszerít egy plusz kérdést: és mi történt 1944. október ll-én? „Ez is tananyag?" — vág vissza azonYial kérdéssel, s máris én ülök a vizsgázó székében. Nem tudom, de talán illene tudnod, mivel hogy szegedi vagy, és... Minek folytassam, hisz a végeredmény könnyen kitalálható — választ nem kaptam. Hiába igyekeztem körülírni a témát, hiába soroltam a felszabadítók súlyos véráldozatát, Battonya, Makó nevét, hiába említettem a II. Ukrán Frontot, Tolbuhin marsallt, a tiszai átkelést, ö volt az ügyesebb. Mert egy pillanat alatt újabb kérdésével lezárta a vitát: „fontos ez?" Bevallom, akkor nem válaszoltam. Hadd küldjem most el nyílt levélben véleményem: igen, szerintem fontos tudni egy középiskolát végzett diáknak, hogy október 11. Szeged felszabadulásának ünnepe. Itt kezdte meg legális munkáját a Magyar Kommunista Párt, innen hirdette ki gondolatait a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, s itt... Elnézést, de abbahagyom. Mert egy ünnepi vezércikk feladata aligha lehet a történelemoktatás hézagainak befalazása. Amit elvállalhatok — a kérdezés. Az első: vajon mennyit tud városáról, a Tisza—Maros szög történelméről az a diák, aki október 11. hallatán felteszi a kérdést: fontos ez? Mennyire tudja becsülni az árvíz után új várost, Tisza-parti palotasort, színházat, múzeumot, utcákat, tereket építő munkások tetteit? Vagy még szorosabban kapcsolódva a dátumhoz: mit sejt az elmúlt 42 év vitáiról, gondjairól, a modern várost teremtő munkából? ' Félek, ha ezekre az eseményekre kérdeznék rá, újra csak kérdéssel mentené fel önmagát: fontos ez? Nos, újra csak azt üzenem, igen, fontos. Mert október 11. felemlegetése korántsem a lexikális tudás ellenőrzésére szolgál. Vezércikkekben azt szokták írni: számvetés. Én inkább most úgy fogalmazok — alkalom az emlékezésre, s önmagunk faggatására. Az emlékezés: lakások tízezreinek átadása, új városnegyedek (Tarján, Északi városrész, Makkosház, Üj-Rókus) születése, regionális tévé, most formálódó rádió, áruházak, kollégiumok, iparváros, önmagunk faggatása pedig: vajon mennyire tudtunk, tudunk élni azzal a lehetőséggel, amely '44 október ll-én született? Hogy ez így nagyon patetikus? Lehet. Akkor hadd kérdezzem így: mennyit adunk ki magunkból azért, hogy ez a város, még szebb legyen, hogy ne kelljen népfronttanácskozást összehívni azért, mert köztereink lassan a tűrhető szint alá pusztulnak, hogy ne építsünk fel sokszor kétszer is az oly drága egyet mások (magunk!) hanyagsága miatt. Ugye, kedves középiskolás barátom, ezeket a kérdéseket már nehezebb félrelökni a „fontos ez?" egykedvűségével? Nehezebb, mert nagyon is mai hétköznapokat borzoló gondokról van szó, s nehéz azért is, mert a legcinikusabb polgár is tudja (remélem, hogy tudja), minden panasz ellenére is adósa városának. Mielőtt megkérdeznéd, hogy miért, hadd soroljam személyes emlékeimet. Mert én (és még annyian sokan) iskola előtt itt léptem a kőre, hogy ne feleljünk aznap, s itt tisztelgett a vasutas, ha végre haza hozott a vonat. Az első intő miatt sem világgá, hanem a körtöltés mögé mentünk, s az első csókot is a Tisza-parton loptuk, mikor a dóm mögé bukott a Nap. Nekünk a Vedresben, a Radnótiban, a Ságváriban mondták, hogy előtted az élet és előtted a pálya, s mi az újszegedi ligetben bújtunk el az első sikertelen vizsga után. H

ogy nem mindenki? Hogy sokan már felnőttként ismerkedtek Szegeddel. Így igaz. Őket viszont köszöntötte, befogadta a város, ők ma már szegediként büszkék a körutakra, a felújított színházra; szegediként várják, hogy virággal ünnepelje a tavaszt a Széchenyi téri tulipánfa. Így aztán ma 180 ezer szegedi közös kötelessége tudni, mi is történt 1944. október ll-én, mint ahogy 180 ezrünknek kell élni, s nem visszaélni az akkor kapott lehetőségekkel is. Bátyi Zoltán Koszorúzási ünnepségek Szeged ma. október ll-én ünnepli felszabadulásának 42. évfordulóját A nagy ünnep tiszteletére az MSZMP Szeged Városi Bizottsága, a Szeged Megyei Várasi Tanács. a Hazafias Népfront szegedi városi bizottsága és az MSZBT szegedi városi tagcsoportjai koszorúzási ünnepségeket rendeznek. Délelőtt 10 órától a Belvárosi és a Dugonics temetőben helyezik el a megemlékezés virágait a szovjet és román hősök sírjainál, míg 11 órától a Széchenyi téren lévő szovjet hősi emlékműveknél koszorúznak az állami és társadalmi szervek, Szeged üzemeinek, iskoláinak képviselői. Befejeződött az ideológiai konferencia Befejezte munkáját a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek V. ideológiai tanácskozása, amelyet a hét testvéri hadsereg' küldöttségei október 7—9. között tartottak Budapesten. A küldöttek véleményt cseréltek a hadseregeikben folyó ideológiai nevelőmunka tapasztalatairól, a béke megőrzéséért folytatott harc feladatairól. A delegációk vezetőit csütörtökön a Magyar Szocialista Munkáspárt székházában fogadta Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A baráti, elvtársi légkörű találkozón részt vett Horváth István altábornagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes. (MTI) Ma kezdődik a csúcstalálkozó Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan Reykjavíkban Reykjavíkban, az Atlantióceán északi részén fekvő Izland alig százezres lakosságú fővárosában ma, szombat délelőtt kezdődik Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kétnaposra tervezett munkatalálkozója, amelyet a szovjet vezető indítványozott az amerikai elnöknek. Miután Reagan elnök csütörtök este az amerikai légierő 1. számú gépével megérkezett Keflavíkba, pénteken kora délután landolt ugyanezen a repülőtéren az Aeroflot szovjet légitársaság négyhajtóműves különgépe, fedélzetén Mihail Gorbacsovval és-feleségével, Raisza Gorbacsovával, valamint az SZKP KB főtitkárának kíséretével. Mivel az izlandi elnökasszonynak és a kormányfőnek ebben az időpontban a parlamenti ülésszak ünnepélyes megnyitásán kellett jelen lennie, a repülőtéren Matthias A. Mathiesen külügyminiszter és felesége, az izlandi miniszterelnök felesége, s magas rangú kormánytisztviselők fogadták a szovjet vendégeket. Mihail Gorbacsov az izlandi főváros repülőterén rövid nyilatkozatot tett. Ebben közvetlen hangnemben mondott köszönetet az izlandi kormánynak, az izlandi népnek, amiért lehetővé tette a szovjet—amerikai csúcstalálkozó Reykjavíkban való megtartását. Elnézést kért. ha a találkozó gondokat okoz az országnak, kényelmetlenséget a fővárosnak. Gorbacsov a szombaton kezdődő megbeszélésekre utalva hangsúlyozta, hogy nagy felelősségérzettel érkezett az izlandi fővárosba, felelősségérzettel a 'szovjet tiép és a világ valamennyi népének sorsa, a béke sorsa iránt. Kifejezte reményét, hogy Ronald Reagan elnököt hasonló érzések vezérlik. legalábbis amint az csütörtöki indulási nyilatkozatából megítélhető. Ez jő alap a közös munkához. Eljött a cselekvés ideje és elsősorban a két nagyhatalomnak kell akcióba lépnie — mondotta az SZKP KB főtitkára. Készek vagyunk a legégetőbb kérdések építő szellemű megvitatására, folytatta, hogy előmozdítsuk az atomháború veszélyének csökkentését és előrehaladást érjünk el a nukleáris fegyverzetnek az évezred végéig való teljes fejszámolásában. Gorbacsov kötetlen szavait a jelenlévő izlandi vezetők meleg helyesléssel fogadták cs a repülőtérre bebocsátott kis újságírócsoport is örömmel nyugtázta a kinyilvánított jóakaratot. A szovjet vezt-tő és felesége ezután kocsiba szállt és Reykjavikba hajtatott. Ötéves munka értékelése Az MSZBT-tagcsoportok megyei tanácskozásáról A Magyar—Szovjet Baráti Társaság VIII. országos értekezletére készül. Csongrád megye MSZBT-tagcsoportjainak képviselői tegnap, pénteken délután Szegeden, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága oktatási igazgatóságán tanácskoztak. A megjelenteket — köztük Bíró Gyulát, az MSZBT országos elnökségének főtitkárát; Koncz Jánost, a megyei pártbizottság titkárát és Szabó G. Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét — Bozó Sándor, az MSZBT megyei munkabizottságának elnöke köszöntötte, majd Reményik István, az MSZBT megyei munkabizottságának titkára összegezte a VII. országos értekezlet óth végzett munkát. A beszámoló bevezető részében elhangzott: az elmúlt öt évben a tagcsoportok tartalmi munkája új formákkal és módszerekkel gazdagodott, tevékenységükben szélesebb teret kapott a tömegpolitikai munka. Kiemelt figyelmet fordítottak a Szovjetunióban bekövetkezett változások bemutatására, a szovjet állam békekezdeményezéseinek megismertetésére. A munkaformák jobban igazodtak egyegy réteg sajátosságaihoz, így például az iskolai tagcsoportokban nőtt az érdeklődés a levelezőklubok, a műfordítóversenyek iránt, az általános iskolában gyakori vendégek a hazánkban tanuló szovjet pionírok. Az üzemekben dolgozó MSZBT-csoportok fokozottabban támaszkodhatnak a szocialista brigádok munkájára. Szegeden több vállalatnál is kezdeményezték odesszai üzemekkel való kapcsolatfelvételt. A propagandamunkát nagy mértékben segítik a magyar nyelvű szovjet lapok és folyóiratok. Fejlődtek a tagcsoportok kapcsolatai a Szovjet Kultúra és Tudomány Házával. A rendezvényekről szólva elhangzott: megyénk tagcsoportjai bekapcsolódnak a különböző politikai évfordulók méltó megünneplésébe, s az évfordulós rendezvénysorozatokkal sikerül emberközelivé tenni a magyar— szovjet kapcsolatokat. Külön is szó volt a beszámolóban hazánk felszabadulásának 40. évfordulójáról, Csongrád megye és Odessza terület mind szélesebb testvérmegyei kapcsolatairól. Megyénkben ma már 63 tagcsoport működik. Mind több gondot fordítottak a. minőségi munkára, ezt bizonyítja az országos elnökségtől kapott számos elismerés is. Külön részt fordítottak a tegnapi tanácskozáson az orosznyelv-oktatás eredményeire, az MSZBT-tagcsoportok munkakapcsolatainak elemzésére, majd így fogalmazódtak meg a célok: Tagcsoportjaink munkáik során reálisan mutatták be a magyar—szovjet kapcsolatokat, az országaink és pártjaink között megvalósuló együttműködést. Fordítsanak különös figyelmet az SZKP XXVII. kongresszusára. Népszerűsítsék tovább azt a tevékenységet, amelyet a Szovjetunió kifejt a béke megóvására, a szocialista országok biztonsága érdekében. Az agitációs munka során a kor követelményeihez igazodó módszereket alkalmazzanak. Tagcsoportjaink járuljanak hozzá a testvérmegyei, -városi, -üzemi kapcsolatok további elmélyítéséhez. A munka során az egyes közösségek legyenek önállóbbak, kerüljék a kampányszerűséget, igyekezzenek folyamatossá tenni tevékenységüket. A beszámolót követő vitában Gyenge Vince (Földeák) Enyedi Zoltán felvétele Bozó Sándor köszöntötte a tanácskozás résztvevőit a községében folyó MSZBTmunkáról, Papp Ferenc (Szeged) a tápéi általános iskola 'tagcsoportjaiban alkalmazott tevékenységi formákról, Hídvégi Béláné (Szeged) a konzervgyári kongresszusi munkaverseny tapasztalatairól, Fenyvesi István (Szeged) az orosz nyelv- és irodalomtanárok MSZBT-munkáját segítő tevékenységről szólt. Bíró Gyula az országos tanácskozás előkészületeiről beszélt, majd a jövő feladatai közül kiemelte: nagyobb teret kell szentelni a szovjet műszakitudományos eredmények megismertetésére. Köbölkutiné Fodor Mária (Csongrád) a szakmunkásképző intézetében folyó MSZBT-munkát összegezte, Mihalik Hajnalka (Szeged) a Hazafias Népfront és az MSZBT együttműködéséről szóLt, Tézsla József (Makó) a cipőipari szövetkezet tagcsoportjának munkájáról beszélt, Szűcs István (Vásárhely) városának MSZBTmunkaformáit ismertette. Koncz János a megyei pártbizottság nevében elismeréssel szólt megyénk MSZBTtagcsoportjainak munkájáról, majd kiemelte Odessza terület és Csongrád megye kapcsolatainak fontosságát. Az MSZBT-munka színesítését segítené, ha a tagcsoportok mindinkább jobban építenének a tömegkommunikáció adta lehetőségekre — mondta a megyei pártbizottság titkára. * A beszámoló vitáját követően megválasztották az MSZBT VIII. országos értekezletének megyei küldötteit, jóváhagyták a tagcsoportok által közvetlenül delegált küldöttek névsorát, sor került az országos elnökségbe javasolt személyek megválasztására, és jóváhagyták a magyar—szovjet barátsági munkát koordináló megyei munkabizottság tagjaínak: névsorát is. A tanácskozás zárásaként jutalmak átadására került sor. Az elmúlt években végzett kiemelkedő MSZBTmunkája elismeréseként jutalomban részesült: Tézsla József, Kassai Lászlóné (Vásárhely), László Béláné (Szentes), Kormányos András, Lévai László, Tóth Rózsa, Balogh József, Lepény Andrásné, Kókai Zoltán, Mácsai Ilona, Mészáros Ferenc (Szeged), Atnyuk Éva (Szentes). Sípos Sándor (Földeák), Fábián Györgyné, Jánosi Lászlóné (Csongrád), Sivter Istvánné. Barsl Gé. záné (Vásárhely) B.Z.