Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-02 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 232. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 43 forint 1986. október 2., csütörtök SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1.80 forint Oktatási épületet avattak Szegeden Jó minőségben, reális áron, határidőre: bizony nem mindennapos vezérszavak ezek, legyen szó bármilyen építészeti produktumról. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola új tornacsarnokának tegnapi, ünnepélyes átadásakor viszont okkal-joggal örülhettek a dicséreteknek beruházók, tervezők, építők — és pers/.e az átvevők, a főiskola vezetői, oktatói, hallgatói. A 113 éve működő intézmény a története során most vehetett birtokba először új oktatási épületet! Három híján 30 éve folyamatosan, s évről évre egyre több testnevelő tanárt képeztek — tornaterem nélkül, a gyakorlóiskolák helyiségeinek igénybevételével, illetve bérelt termekben. Következésképpen: az általános iskolások mindeddig kiszorultak a saját termeikből, mindazonáltal a tanárképzés megfelelő színvonalon tartása is rendkívül nehéz volt. A Művelődési Minisztérium 45 milliójából, részint a Szeged város által a főiskolának adományozott, valamint a MAV helyi igazgatósagától megvásárolt területen, a Topolya-soron, egy, máimeglévő sportpálya mellett, mindössze másfél év alatt fölépült a tornacsarnok. A kétezer négyzetméter alapterületű épületben a 24-szer 48 méteres csarnok nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas, bár lelátója nincs, csak galériája — hiszen elsősorban az oktatást szolgálja. Automata „függönyökkel" négy részre osztható a terem, vagyis egyidejűleg különféle foglalkozások tarthatók. Minden térnegyedben megtalálhatók, illetve bevihetők a szükséges eszközök. A tornatermek használhatóságának egyik legfontosabb föltétele: a speciális padlószerkezet. Általában műanyag padlókat •készítenek, amelyek azonban nem váltak be. Az úgynevezett rugalmas padló ilyen gondos, precíz kivileiben, mint a főiskolai tornacsarnokban — még nem készült Szegeden, de talán az országban sem. Az épület első szintjén a testnevelési tanszék, az oktatói szobák kaptak helyet, a második szintre kerültek a gépészeti berendezések. Köpeczi Béla avatóbeszédét mondja A testnevelő tanárok képzésének föltételei: ezennel biztosítottak. Egyszersmind lehetővé vált, hogy a levelező tagozaton tanulók (az országban a szegedi főiskola az egyetlen, ahol levelezőn is végezhető a testnevelés szak) itt tarthatják gyakorlataikat, konzultációikat, s nem Kecskeméten, mint eddig. Az érvényes rendelkezés előírásai is betarthatók ezentúl: a nem szakos hallgatók 3 évig vehetnek részt testnevelési órákon. A gyakorlóiskolások végre használhatják tornatermeiket. Végül, ám nem utolsósorban : hétvégeken a városi igényeket is szolgálja az új csarnok. Az építésztervező: Sipos György (Szegedi Tervező Szövetkezet), a kivitelező: a Szegedi Építőipari Szövetkezet. Munkájuk: példaszerű. Manapság szokatlan „tervhűséggel", a pályázatban megjelölt pénzösszegért, határidőre készültek el. A vállalkozás újszerű: a tervezést, kivitelezest, ellenőrzést egyaránt magába foglalta, a belső, mobil berendezésekig, az épület előtti tér rendezéseig, mindenre, kulcsátadásig szólt a megbízás. A tegnapi ünnepségen Kópéért Béla művelődési miniszter adta át a tornacsarnokot, beszédében hangsúlyozva annak jelentőségét, hogy az ország — szűkös anyagi viszonyok között is — új oktatási létesítményre áldoz. Szendrei János, a főiskola főigazgatója elmondta. hogy a tanárképzésben minőségi .fejlődést jelent a föltételek megteremtése. Ott voltak az átadáson a megyei és a városi párt és állami testületek vezetői, a KISZbizottságok képviselői, az odesszai egyetem, a testnevelési főiskola, a szegedi egyetemek rektorai. A művelődési minisztertől Kiváló Munkáért kitüntetést vehetett ál. Sipos György építésztervező, Dombi Mihály, a Szegedi Építőipari Szövetkezet elnöke, Töke Jenő, a főiskola gazdasági igazgatóságának csoportvezetője. Miniszteri Dicséret kitüntetést kapott Marosán Sándor, a Szegedi Építőipari Szövetkezet termelési osztályvezetője, Gera István brigádvezető, és Vida Mihály kubikos mindketten a szövetkezet dolgozói. Az ünnepségen gimnasztikai és oktatásmódszertani bemutatót tartottak a főiskolai hallgatók és a két gyakorló iskola tanulói. S. E. * Köpeczi Béla művelődési minisztert tegnap délelőtt hivatalában látta vendégül íjzabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára; megbeszélésükön részt vett Papdi József, a megyei tanács elnöke is. Kádár János fogadia Vifalij Ignatyenkót Kádár János, az MSZMP főtitkára szerdán fogadta Vitalij Ignatyenkót, a Novoje Vremja című szovjet hetilap főszerkesztőjét, és interjút adott a lap számára. A találkozón részt vett Barabás János, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese, (MTI) aiessandro Natta elutazott Budapestről Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására szeptember 29— október 1. között látogatást tett hazánkban Alessandro Natta. az Olasz Kommunista Párt főtitkára. Kíséretében volt Antonio Rubbi, az OKP vezetőségének tagja, a KB nemzetközi osztályának vezetője és Renato Sandri, a Központi Bizottság tagja. Kádár János és Alessandro Natta az internacionalista összefogás és barátság jegyében megbeszéléseket folytatott. Az OKP titkára találkozott és tárgyalt Övári Miklóssal, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával, valamint Szűrös Mátyással, a KB titkárával. Á, szívélyes, elvtársi légkörű találkozón kölcsönösen (Folytatás a 2. oldalon.) Nehéz helyzetben a mezőgazdaság Tájékoztató az őszi munkákról Somogyi Károlyné felvételei Kívül-belül impozáns az új tornacsarnok Jó ütehibeti halad a betakarítás; a száraz időjárást megfelelően kihasználják a mezőgazdasági nagyüzemek. Gondot okoz viszont, hogy a talaj az aszály következtében erősen kiszikkadt, és így nehéz megfelelő magágyat készíteni az őszi vetések alá — erről tájékoztatta az újságírókat Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes .szerdán a MÉM-ben. Gyakorlatilag negyedik éve tart az aszályos időjárás. Az idén nemcsak nyáron, hanem az ősz eddig eltelt időszakában sem kapták meg.a földek a kellő csapadékot. A szárazságra a különféle növények eltérő módon reagáltak. A napraforgó, amelynek betakarítása különben vége felé jár, kevesebbet szenvedett a gombafertőzésektől, és így meghálálja a termelők fáradozását. A kukorica, amelynek termőterülete 1,12 millió hektár, továbbá a zöldségfélék és a takarmánynövények mérsékeltebben károsodtak, és a jelek szerint alig viselte meg a szélsőséges időjárás a napraforgót, továbbá a magas hőmérsékletet kedvelő rizst. Az őszi idényben a mezőgazdasági nagyüzemeknek és a felvásárlóknak 44-45 millió tonna terményt és terméket kell megmozgatniuk. Hozzávetőleg 2,5 millió hektáron müvelik meg a nagyüzemi táblákat és ez hatalmas munkát jelent. A kukorica termésének eddig mintegy harmadát törték le, a tavalyinál valamivel kisebb burgonyaterületnek pedig 85 százalékán szedték fel a termést. A száraz talajban törik a cukorrépa és kemény próbának vannak kitéve a gépek, ám mégis meg kellett kezdeni a betakarítást és rövidesen indul a feldolgozó szezon. A zöldségeskertekben a különben kitűnő minőségű termés szüretelése ad munkát. A paprika és paradicsom termését már csaknem mindenütt leszedték, és folyamatosan adják út a felvásárlóknak az első gyökérzöldség-szállitmányokat. Az alma kitűnő minőségű termést hozott. A szőlőnek több mint felét szüretelték le; a must minősége jó, a szőlőbogyók létartalma viszont a szokásosnál kisebb A hiiniszterhelyettés szólt arról is, hogy a takarmánypozíció megfelelő. A megyékben felmérték a takarmányszükségletet és megállapították, hogy a széna- és az abrakkészlet elegendő lesz az állatállomány ellátásához. Csupán az úgynevezett lédús takarmányokból van kisebb mértékű hiány, amelyeket cukorgyári melléktermékekkel pótolnak majd. * » Térségünkben sincsenek könnyebb helyzetben a mezőgazdasági nagyüzemek. A hosszan tartó, csapadékmentes időjárás nehéz döntések elé állította a szakembereket, sürget az idő, így a talajmunkák, őszi vetések optimális körülményeit lehetetlen kivárni. Sándorfalván, a Magyar— Lengyel Barátság Tsz-ben a napraforgó-betakarítást követően a múlt héten kezdték el az 1100 hektárnyi kukorica törését. A rosszabb, sültebb részeken kezdtek, a nagy összefüggő táblák még ezután jönnek. Az már most látszik, hogy a vártnál 10 százalékkal kisebb hozamokkal is be kell érniük. A háztájiban az öntözött, magról vetett hagyma betakarítása befejeződött, most az értékesítésen a sor. A három fajta közül az egyik igen apró maradt, a természetes csapadék hiánya meglátszik az átlagokon. A kötött réti talajokon szántani nem lehet, annyira darabos, durva a száraz rög. Csak. a tárcsa és a gyűrűs henger jöhet számításba. Sokszor inkább a gép törik, mint a kőkemény föld. Az árpát már elvetették, a héten még várnak a búzával, hátha jön addig eső. Ha nem, akkor is az idő sürget, jövő héttől éjjel-nappal dolgoznak majd a vetőgépek. Csak bizakodni lehet, hogy a kelés idejére valamennyi eső csak. hullik. Szatymazon, a Finn—Magyar Barátság Tsz-ben a homok felszíne teljesen száraz, így szinte lehetetlen a talajt megforgatni. A tömörítés miatti többszöri hengerezés többletköltséggel jár. A gabona vetésével a jövő hétnél tovább sem várhatnak. Addig a legnagyobb munka a pritaminpaprika szedése, felvásárlása és feldolgozása. A fele termés még a töveken van, itt az első fagy tesz pontot a szezon végére. A meteorológia 6zerint van még remény. hogy ez az idő nem jön túl hamar. Az aszály az öntözés ellenére éreztette hatását, apróbb a termés. A feldolgozóüzemből így is napi 5—6 vagon szelt paprikát szállítanak a konzervgyárba. A száraz, meleg napoknak talán a diákok örülnek leginkább. Az őszi munkákból tevékenyen kiveszik a részüket, legtöbbjük szőlőt szüretel, de a paradicsom, paprika és az alma szedésében is tevékenyen részt vesznek. Ülést tartett a TOT elnöksége A mezőgazdasági termelőszövetkezetek anyag- és energiagazdálkodásáról, a melléktermék és hulladék felhasználásáról, valamint a technológiák korszerűsítéséről tanácskozott szerdai ülésén a TOT elnöksége. A testület elé terjesztett írásos beszámoló megállapította, hogy javult az anyag- és energiagazdálkodás a közös gazdaságokban. A takarékosabb felhasználásra az ipari eredetű anyagok beszerzési költségeinek növelése is ösztönözte az üzemeket, továbbá az, hogy szigorodtak a gazdálkodás feltételei. A legjobb eredményt 1983-ban érték el a gazdaságok, amikor is a két évvel korábbihoz képest benzinből 24, gázolajból 22, fűtőolajból pedig 28 százalékkal kevesebbet fogyasztottak, és mintegy 8 százalékkal mérsékelték a villamosenergiafelhasználásukat is. Azóta további megtakarításokat értek el, ám mivel például a gépállomány túlságosan nagy része elhasználódott, az üzemanyag-megtakarításban immár szűkösek a tartalékok. Itt— \