Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-06 / 235. szám
2 Hétfő, J 986. október 6. 2 MSZMP-küldöttség Nagy-Britanniában Kótai Gézával, az MSZMP Központi Bizottsága tagjával, a KB külügyi osztálya vezetőjével az élén magyar pártküldöttség tett látogatást szeptember 27. és október 5. között Nagy-Britanniában. A küldöttség megfigyelőként részt vett a brit Munkáspárt blackpooli konferenciáján, amelynek során tárgyalt Denis Healey külügyi, és Gerald Kaufman belügyi szóvivővel, és megbeszélést folytatott Jenny Little-vel, a párt külügyi titkárával. Londoni tartózkodása ideV X \ jen a küldöttség találkozott Derek Thomasszal, a brit külügyminisztérium politikai főigazgatójával, akivel véleményt cserélt a magyar —brit kapcsolatok néhány kérdéséről. ", i • A delegáció táVgyalást folytatott Gordon McLennannal, Nagy-Britannia Kommunista Pártja főtitkárával. Áttekintették a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetével összefüggő időszerű kérdéseket, és megvizsgálták a két párt közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. mm Iii S íil!""»1 i! i m&mi RADIOTELEX ARHIPOV FELMENTÉSE A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége felmentette Ivan Arhipovot első miniszterelnök-helyettesi tisztségéből. Arhipov egészségi okokból nyugállományba vonul. GATAVATAS Beatrix, Hollandia királynője szombaton felavatta azt a hatalmas tengeri gátrendszert, amely a szakemberek szerint véget vet az alacsonyan fekvő országot évszázadok óta fenyegető tengerár veszélyének. KITÜNTETÉS Magas kitüntetéseket adott át pénteken Havannában Raul Castro Ruz hadseregtábornok, a kubai forradalmi fegyveres erők minisztere, a Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai küldöttség tagjainak. PAPA FRANCIAORSZÁGBAN •Négynapos látogatásra Franciaországba utazott szombaton II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő repülőgépe a délelőtti órákban érkezett Lyonba. A pápát és kíséretét a repülőtéren Francois Mitterrand elnök, s a kormány több tagja üdvözölte. REAGAN A CSÚCSTALÁLKOZÓRÓL Ronald Reagan amerikai elnök szokásos szombati rádióbeszédében „alapvető jelentőségűnek" nevezte a küszöbön álló izlandi csúcstalálkozót Mihail Gorbacsov amerikai látogatásanak előkészítése szempontjából, de egyszersmind igyekezett csökkenteni a találkozó előtti várakozásokat. Várkonyi Péter hazaérkezett Vasárnap hazaérkezett New Yorkból Várkonyi Péter külügyminiszter, aki az ENSZ-közgyülés 41. ülésszakán részt vevő magyar küldöttséget vezette. (MTI) Teherán Szabadon engedték a szíriai diplomatát £ Teherán (MTI. AFP) Kiszabadult elrablóinak fogságából a teheráni szíriai nagykövetség másodtitkára — jelentette a teheráni rádió. A diplomatát csütörtökön este eddig ismeretlen személyek elrabolták. A rádió híradása szerint a szíriai diplomatát pénteken este Teherán északi részében, az utcán engedték el. A szíriai nagykövetség másodtitkára egészséges, az ügyben folytatódik a nyomozás — fűzte hozzá a teheráni rádió. Gazdasági tárgyalások Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar társelnöke Józef Koziol miniszterelnök-helyettes, a bizottság lengyel társelnöke meghívására szombaton Varsóba érkezett. A bizottság társelnökei szombaton megkezdték tárgyalásaikat a két ország közötti gazdasági együttműködés időszerű kérdéseiről. Lőrincze Peternek, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkárának vezetesével kamarai küldöttség érkezett Los Angelesbe. Október 6án és 7-én itt tartják meg az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája és a Magyar Kereskedelmi Kamara között 1975-ben létrehozott testület, a Magyar—U. S. Kereskedelmi Tanács 12. teljes ülését. Thage G. Peterson svéd iparügyi miniszter, aki Kapolyi László ipari miniszter meghívására látogatott hazánkba, szombaton elutazott Budapestről Magyarországi tartózkodása alatt tárgyalásokat folytatott vendéglátójával a magyar—svéd ipari kapcsolatok továbbfejlesztéséről, és találkozott Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel, valamint Beck Tamással, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökével és Köveskuti Lajossal, az Okisz elnökével. Nemes János cikksorozata A szocializmus megújulásának útja 11. A munkásosztály és szövetségesei Az MSZMP 1957. júniusi országos értekezletével lényegében befejeződött a párt újjászervezése. Az eszmei-politikai irányvonal és a szervezeti, munkastílusbeli kérdések tisztázása és az élet normális rendjének helyreállítása után a párt figyelmét teljes erővel a széles népi-nemzeti egységfront létrehozására, a szocialista építés érdekében a dolgozó tömegeknek aktivizálására fordíthatta. Ehhez mindenekelőtt a gazdaságban kellett előrelépni. 1957 nyarára a termelés ugyan a régi kerékvágásba került, az ellátás kielégítő volt, az előző évekhez viszonyítva jelentősen javult a dolgozók életszínvonala. Mindennek nem a nemzeti jövedelem emelkedése, hanem elsősorban külső források adták fedezetét. A testvéri szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió, árukban, valutában és egyéb formában mintegy 2 milliárd rubel értékben nyújtottak anyagi segítséget Magyarországnak. Ezenkívül halasztást adtak a hitelek visszatérítésére, es jelentősen bővítették áruszállításaikat. Az 1957. évi terv a nemzeti jövedelemnek az előző évekhez képest kisebb, viszont a fogyasztásnak 8 százalékkal nagyobb emelkedését irányozta elő. Az ipari termelést az előző évhez képest csupán 2 százalékkal tervezte emelni, ezen belül a nehézipar termelése 3.4 százalékkal kisebb, a kön.yTűz egy szovjet tengeralattjárón £ Moszkva (TASZSZ) Október 3-án reggel, a Bermuda-szigetektől mintegy ezer kilométerre északkeletre tüz ütött ki egy ballisztikus rakétákkal, felszerelt, atommeghajtású szovjet tengeralattjáró egyik rekeszében. A tengeralattjáró és az odaérkező más szovjet hajók személyzete dolgozik a tüz következményeinek felszámolásán A tengeralattjárón többen megsérültek, három szemely életét vesztette. Moszkvában szakértői bizottság vizsgálja a kialakult helyzetet. A bizottság arra a megállapításra jutott, hogy nem fenyeget a fegyverzet ellenőrizhetetlenné válásának, nukleáris robbanásnak és a környezet radioaktív szennyeződésének veszélye. £ Washington (UPI) A Fehér Ház egyik szóvivője, Roman Popadiuk szombaton közölte, hogy a Szovjetunió a moszkvai amerikai nagykövetség útján adott hirt a történtekről és hozzátette: a tájékoztatás igen gyorsan történt. Közölte, hogy Washington szükség esetére felajánlotta segitseget a szovjet kormánynak. Izrael a 6. atomhatalom # London (TASZSZ) Izrael mar húsz éve gyárt atomrobbanófejeket a Negev-sivatagban felépített titkos fegyverüzemében — jelentette vasárnap a londoni The Sunday Times. A lap szerint Izrael most olyan termonukleáris fegyverek gyártásába kezd, amelyekkel akár a legnagyobb városokat is el lehet pusztítani. A lap szakértőktől szerzett kizárólagos értesülésekre támaszkodva megállapítja: Izrael jelenleg a világ hatodik legjelentősebb atomhatalma, s titkos üzeme francia technológiával működik. A londoni lap egy izraeli technikustól szerzett értesülésekre alapozza leleplezéseit. Az illető tiz éven átdolgozott a „Machon 2" jelzésű szigorúan titkos föld alatti üzemben, ahol az izraeli atomfegyverek tartozékait és alkatrészeit állítják elő. A technikus adatait tanulmányozva, nemzetközi tekintélyű szakértők és atomfizikusok (így Theodore Taylor, Oppenheimer volt tanítványa és a Pentagon atomfegyver-kísérleti programjának volt igazgatója, valamint Frank Barnaby, az aldermastoni brit atomkutató volt igazgatója) azt állították: Izrael jelenleg a hatodik legerősebb atomhatalom, s lényegesen nagyobb atomfegyvertárral rendelkezik, mint India, Pakisztán és Dél-Afrika. Az izraeli létesítményeket mindeddig a felderítő műholdak sem észlelték, mivel azokat a föld alá telepítették. A tudósok számítása szerint Izrael legkevesebb 100, de inkább 200. különböző pusztító erejű atomfegyverrel rendelkezik. Kistermelők, figyelem! Az üllés és Vidéke Afész üllési 42. számú tápboltjában az alábbi fémzárolt vetőburgonyák kaphatók kis és nagy tételben: UT-I CLEOPATRA, UT-I DESIERE. UT-I KONDOR. A 40 mázsa feletti vásárlások esetén a házhoz szállítást díjmentesen elvégezzük 30 kilométeres körzeten belül. Bővebb felvilágosítás: Üllés, 82-058 telefonszámon kapható. nyű- és élelmiszeriparé 9 százalékkal nagyobb lett volna. A mezőgazdasági termelési értéket 3,2 százalékkal magasabbra tervezte. Az 1957. évi terv nem teremtette — nem is teremthette — meg a nagyobb fejlődés feltételét, de a gazdasági helyzet megszilárdítását segítette. És már jelentkeztek óvatos kezdeményezések, törekvések a gazdaságirányítás rendjének megváltoztatására is. Növelték a vállalati önállóságot, csökkent a tervmutatók száma, fokozatosan bevezették a nyereségrészesedés gyakorlatát, kevesebb termék maradt a központilag elosztásra kerülő kontingensben... A gazdaságpolitika mélyebbre hatoló elemzését végezte el a kormány által kiküldött Közgazdasági Bizottság, amelyben a legtekintélyesebb közgazdászok és más szakemberek (köztük szép számmal pártonkívüliek) vettek részt. E bizottság elemzése minden égető és vitatott kérdést felvetett: az ország adottságait, és ezzel kapcsolatban a gazdasági struktúrát, a fejlesztés ütemét, a beruházási politikát, a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolását stb. A gazdasági irányításra vonatkozóan olyan kérdésekre hívta fel a figyelmet a tervezet, mint a tervek összeállításában a helyi vélemények, kezdeményezések figyelembe vétele, a közvetett befolyásolás alkalmazása, a vállalatok gazdasági önállósága, az érdekeltség, amelynek a vállalati nyereségből való részesedésben is kifejezésre kell jutnia, az árrendszer — főleg a termelői — reformja, a bankrendszerű ellenőrzés kifejlesztése. Csupa olyan gondolat, amelynek megvalésítása az akkori viszonyok között ugyan nem mindig volt reális és lehetséges, de irányvétel szempontjából feltétlenül megfontolásra késztetett. A dokumentum egyes tételei bizonyos mértékben szerepeltek az országos pártértekezlet téziseiben is. Más vonatkozásban is a valóság iránti érzékenységet tanúsította az MSZMP és vezetése. 1958-ban széles körű vizsgálatot, ma azt mondanánk: szociológiai felmérést kezdeményezett a munkásosztály helyzetéről. Ez a lépés azért is figyelemreméltó volt, mert az MDP egykori vezetése ugyan soha nem fukarkodott a munkásosztály társadalmi vezető szerepének deklarálásával, az olykor bizony dagályos hitvallással a munkásoolitika mellett, arra azonban soha sem szánta el magát, hogy átfogóan megvizsgálja, hogyan él, dolgozik, gondolkodik ez az osztály, milyen változások .mennek végbe rétegződésében, mentalitásában, törekvéseiben a szocialista átalakulás hatására. A munkásosztály helyzetéről szóló elemzés elkészülésében mintegy kétezer pártmunkás és állami funkcionárius vett részt. Negyvenötezer munkással és munkásból lett értelmiségivel beszéltek. A vizsgálat kimutatta, hogy a munkásosztály létszáma 1949-től 1957-ig 80 százalékkal nőtt, arányuk az összkeresők között pedig 18,7 százalékról 29 százalékra. Ugyanakkor <•/. a pozitív változás negatív hatásokkal is járt. Szűkült a régi, szervezett, tősgyökeres munkások aránya és befolyása körükben. Gyors számszerű növekedésükkel nem tartott lépést tudati fejlődésük, erősödtek soraikban a kispolgári nezetek, a nacionalizmus, a szovjetellenesség, a szocialista tulajdon lebecsülése és a parasztellenes nézetek is. (Ez utóbbi annál is feltűnőbb, hiszen a létszám növekedésének forrása nagy részben éppen a parasztság volt.) A beszélgetésekből kitűnt, hogy miközben az MSZMP irányvonalát általában elfogadják, sok jogos bírálat érte a Központi Bizottságot, egyes pártszervezeteket, és még inkább az állami intézményeket és szerveket. Kifogásolták, hogy azt az irányvonalat nem érvényesitik megfelelően, sőt, olykor még el is torzítják azt. Egyes vezetők — helyenként még azok is, akik a munkásosztály soraiból kerültek ki — figyelmen kívül hagyják a dolgozók véleményét. Az elemzés alapján elfogadott 1958. október 16-i KB-határozat részletesen taglalja, miképpen kell javítani a párt és munkástomegek politikai kapcsolatait, milyen kötelességei vannak a párt-, állami és gazdasági vezetőknek a személyi kapcsolatok javításában, hogyan kell gazdasági, kulturális és különböző szervezeti intézkedésekkel a munkásosztály érdekeit jobban érvényesíteni. Megjegyzendő, hogy egy év múlva a KB megbízásából a Politikai Bizottság újra áttekintette a helyzetet és tennivalókat majd 1962 júniusában a budapesti pártbizottság jelentését és feladattervét vitatta meg e kérdésről. A társadalmi-politikai konszolidációnak fontos eszköze volt a népfrontmozgalom feltámasztása. Ez sem ment viták nélkül, hiszen míg egyesek csupán a párton kívülieket szerették volna benne látni, addig kommunista körökben — a Nagy Imre-időkre emlékezve — bizonyos ellenszenv nyilvánult meg a mozgalommal szemben. A pártnak tehát e tekintetben is világossá kellett tennie koncepcióját. A PB november 2-i határozata állást foglalt az erős népfrontmozgalom mellett, mint amely kifejezi a népi egységet és a széles tömegek céltudatos munkáját a szocializmus építéséért. „A tömegek aktív közreműködése nélkül nem oldhatjuk meg sikeresen az előttünk álló nagy feladatokat" — figyelmeztetett a határozat. Az elvi megalapozás olyan, amely mindmáig érvényes és iránymutató: „A népfrontpolitika a szocializmus építésének, az osztályszövetségnek sajátos, történelmileg meghatározott módja: a munkásosztály és a szocializmushoz hű erők összefogása azokkal a társadalmi rétegekkel és csoportokkal, amelyek nem mindenben értenek egyet velünk, de olyan alapvető kérdésekben, mint a népköztársaság erősítése, a szocializmus építése, a béke védelme, hazánk függetlensége, az életszínvonal emelése és más kérdésekben — helyeslik a párt és a kormány politikáját, készek ezek megvalósításában részt venni." Az ezen az alapon megújuló és kivirágzó népfronttevékenység első nagy próbája az 1958. november 16-i országgyűlési és tanácsi választások voltak. Fő célként a népi hatalom megerősítését és az alkotmányos élet helyreállításának befejezését jelölték meg. A választási kampányban, majd a szavazásokon kifejezésre jutott az új politika iránti „ bizalom, és ígv az ország vezetése megbízást kapott a politika folytatására. (Követketik: A mezőgazdaság atalakítása.)