Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

MAG* A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ FELÚJÍTÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDŐ VÁLLALATOK Generálkivitelező: Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat; lárs-gcnerálkivitclezök: Színháztechnikai Kisszövetkezet cs Fővárosi Szerelőipari V állalat. Alvállalkozók: Ors/ak, ( sös/erelöipari Vállalat, Kiállitáskivitclc/ö Vállalat, Kőfaragó és Kpülcts/obfás/iparí Vállalat, fémmunkás Vállalat, S/cgedl Építő Szövetkezet, Mezőtúri Állami Gazdaság gyomaendrödi fatelepe. Szarvasi Vas- és fémipari Szövetkezet, Budoslal II. (Krakkó), KIMS (Krakkó), Inlransmas, V illanvszerelöipari Vállalat, (>ábor Áron Gépgyár, flódgép, Tungsram Rt. Konverta Gyára, Híradástechnikai Szövetkezet, Gelka, Elektrocoop, Tanért, l'rocontroll, Démász, Szegedi Vízművek és Fürdők, Szegedi Postaigazgatóság, valamint a felújilás lebonyolítójának, a Szegedi Beruházási Vállalatnak a megbízásából: iparművészek, képzőművészek és kisiparosok. Néhány, a felújilás során beépített anyagjellemző adata: lOOe/er méternél töhh elektromos kábel, 110 ezer darab arany lap (együttesen 1,5 kilogramm), 20 millió forint értékű réz, a s/inpadi acélszerkezet súlya: 270 tonna, a s/inpadi emelőkhöz felhasznált drótkötél hossza: 15 ezer méter. Az épületből elhordolt bonlási anyag 4500 köbméter volt. KÓTH .ERNŐ: PEGAZUS / SZABÓ JÁNOS: MÚZSÁK KZDMZ 50 Szombat, 1986. október 4. 1 Múzsák kézfogója RÉGI ÉS ÚJ KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK A SZÍNHÁZBAN A teátrum, u színház mindig is a múzsák találkozóhelye, a különféle művészeti ágak szintézise volt. Talán felesleges is utalni a sámánok, varázslók szavukat, éneket, zenél, láncol, mimikát és vizuális elemeket összekapcsoló szertartásaira, vagy a régi görög színház maszkjaira, a vándorkomédiások maskaráira, festett díszleteire. A zután, amikor a színház beköltözött az épületekbe., mindig adott arra, hogy Jalai között komplex élményt nyújtson, az előadás hangulatát előkészítse és levezesse. Díszes épületeik kiváltak, a környezetből, szeretettel alkalmaztak képzőművészeti alkotásokat. Úgy tűnik, a „szegény színház ", a bódé- vagy pavilonszlnház is visszaszorulóban. Az emberek igénylik az ünnepeket, a hétköznapok zsúfolt zavarából örömmel menekülnek a művészetek birodalmába, ,4 c igazi, a méltó feladat, hogy a színház varázsán tűt összetett élményekel nyújtson, ismereteket és maradandó emlékeket adjon, Egy ilven hatalmas munka, mint a Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukciója nemcsak a tervezőknek, belsőépítészeknek lecke, de annak a szemléletnek is, mely tükröződik a műalkotásokon, dekorációkon, épületdiszeken. ** Egy százéves épület újjávarázsolása, a/ért bonyolult feladat, mert úgy kell megőrizni minden eredeti szépséget, hangulatot, hogy közben a kor színvonalát is reprezentálni kell. Annak mindenképpen és maradéktalanul örülhetünk, hogy Helmer és Fellner százéves épülete viszonylag kis vérveszteségekkel élte túl a nyolcéves rekonstrukciói. Tudom, ilyen ünnepi alkalomkor nem illik fanyalogni, s ismerem a körülményeket is, hadd engedjek mégis egy sóhajtást a faragott tölgyfakapuk, ablakok után. A bejárati1 üvegportálok az izgalmas és játéké)* frízekkel modernek, remélem praktikusak is, de idegenek az épület egészétől, külső tömbjétől, anyagaitól. A belsőket viszont egységes tervezői-belsőépítészeti akarat hozta létre. Különösen az anyagok megválasztása és azok harmóniája dicséretes. A szürke márvány burkolók, 3 téglavörös és csontfchér falak, a bordó bársonyszékek és páholyok, a sárgaréz korlátok és világítótestek az üvegekkel, tükrökkel igazán emelkedett hangulatot teremtenek, szép közeget alkotnak. Ezek adnak keretet az,oknak a műalkotásoknak, melyek tulajdonképpen száz év: képzőművészetéből adnak ízelítőt. A nézőtér mennyezetfreskóit százegy éve festette Kern Ármin, aki bécsi és düsseldorfi magániskolákban pallérozta tehetségét, jeles életkép-és portréfestö vált belőle. A porig égett épület helyén újjáépüli színház mennyezetfreskóit, a négy, zene és színház ihlette romantikus-rokokó életképet ő festette 1885-ben. Az udvari muzsikál, rokokózenészekel, paraszttáncot és gyerekmaskarát ábrázoló faliképeket megviselték az évtizedek, a restaurálás Kemény Gyula kezemunkáját és stílusérzékét dicséri. Új alkotásokkal gazdagodott az ötvenes években a színház. Tápai Antal, a napokban elhunyt szegedi szobrászművész 1954-ben kapott megbízást a homlokzat fülkéibe kerülő egész alakos szobrok elkészítésére. Az újbarokkos kiképzés, az épület architektúrája meghatározta a szobrok méreteit, de bizonyos mértékig megjelenési formáikat is. Erkel Ferenc és Katona József alakja a palota falán a színház „nemzeti" jellegét és többprofilúságát is hirdetni hivatott. Mint Tápai Antal visszaemlékezéseiben írja, az Erkel-szobor nem okozott problémát, annál többen viaskodott Katona alakjával. Kevés volt a kecskeméti szobor és Vacotrajz, megszerezte hát a Katona sírjából kivett koponya különböző nézeteinek fényképeit, ezeket raszteresen felnagyította, s így igyekezett minél közelebb kerülni a hitelességhez. „A zSűri Erkelt az átvételi jegyzőkönyvben dicsérettel fogadta és Katona portréját .igazi költőfejnek' találta. " Amikor elhelyezték a szobrokat helyükre, Tápainak eszébe jutott egy mondás, melynek akkor érezte szépségét és igazát: „ Egy szép épület az emberiség szociális ünnepi ruhája. " Gyakorta mostohán bánik a kritika, de a közönség is azokkal a műalkotásokkal, melyek „szolgálnak", s azon túl környezet formálók, hangulatteremtők, segítik a tér egységének és harmóniájának kibontakozását. Igen, az iparművészekről, formatervezőkről, belsőépítészekről van szó. Szekeres Mihály legfőbb érdefne, hogy a lehetőségek nem mindig tágas határai között egységes, harmonikus belső tereket tervezett. De az ő elképzelései alapján készültek a lépcsőházi és előcsarnoki sárgaréz korlátok, a bejárati előcsarnok gipszfrize. Ám én mindezeknél nagyobbra tartom, hogy annyi kívánság, sok művész és mester, több anyag tömegében szép rendel teremtett. Ebben persze segítségére volt például Albert András, ötvös-iparművész, aki olyan sárgaréz csillárokat tervezett, melyek felidézik a százados hangulatokat és élményvilágot, de ugyanakkor modernek, méretükben, formavilágukban, praktikusságukban és kivitelezésük igényességében példamutatók. A bejárati ajtók üvegszárnyai fölött bronzfrizek, dekoratív, hullámokat, felhőket idéző alkotások fogadnak: Krajcsovics Károly ötvösművész alkotása. Az előcsarnokban jobbról és balról két portré. A szegedi teátrum két teremtő egyéniségének, Makó Lajos első direktornak és Eűscy Viktornak, az újjáteremtőnek arcmása. Makó büsztjéről nem sikerült kideríteni alkotóját, a most felavatandó Vaszy-portrét Tóth Valéria készítette. Akik ismerték a neves karmestert és színidirektort, azok e ÓVÁRI LÁSZLÓ: ÜVEGABLAK TAN Dl LAJOS szobor láttán felidézhetik nem csupán arcvonásait, de egyéniségét,' szellemét is. A tiszteletadás és a múló idővel, az emlékfakító évekkel szembeszegülő hűség példáit vélem fölfe-. dezni e két szoborban. Bárcsak több ilyen alkotást kényszerítene ki a tehetség és hűség. A büfébe vezető "lépcsősorok ívelt falának gipszdekorációit KÍigl Sándor szobrászművész készítette. A földszinti nézőtér előcsarnokának falán érdekes friz. Sárgaréz szalagon húsz bronzmaszk, a színház legősibb jelképe. Kóthay József ötvösművész nem csupán fantáziáját eresztette szélnek, hanem a kinai és görög színháztörténet fellelhető dokumentumait használta ihletéül. Ezek a maszkok egyszerre históriai dokumentumok és dekoratív képzőművészeti alkotások. A színház legszebb terében, az első emeleti páholysor előcsarnokában, a három szintre áttört térben, hatalmas tükrök társaságában található a két legértékesebb és legszebb műalkotás. Két gobelin — két festőművész pályájának talán legösszefogottabb, leginkább letisztult munkája. Fótli Ernő, aki kortárs festészetünk izgalmas és értékes alakja, több murális munka után • összegezte tapasztalatait. A tartalmiakat éppúgy, mint a szakmaikat. Pegazusa tökéletes harmónia, szaggatottságában is felemelő, torzó-voltában is teljes. Alakjai minden erős/akoltsagtól mentes jelképek. A s/árnyas paripa előtt az ősi művészjelkép, a visszatekintő Orfeusz és a csellista Eurüdiké tökéletes illúzió, gondolat és dekoráció. Szabó János kjesit epikusabb, amikor hasonlóan magas festői, kvalitásokkal idézi gobelinben a múzsák alakjait. Színesebb párjánál, gyönyörű részletei mellett itt-ott kellemetlen „elrajzolások" is találhatók. Az Erkel-szobába, a fő-zeneigazgató irodájába is került két gobelin. A terveket és kartonokat még az egyik legjelentősebb y hazai gobelinművész, Plesnivy Károly készített, halála után szőtték meg zaklatott, kevéssé konkretizálható elképzeléseit. Két festőművész arra is lehetőséKERN ÁRMIN: MENNY EZETKEP TAPAI ANTAL: KATONA JÓZSEF TÓTH VAI.LRIA: VASZY VIKTOR get kapott, hogy üvegablakot készítsen. Mindkettőjük munkái a színészklubban láthatók. Óvári Lajos ma már kissé korszerűtlénnek tűnőén geometrizál, a szabályos és különböző színű elemeket nem tartja össze semmiféle kohéziós erő. Eigel István négy évszak hangulatát megragadó térkompozíciói eredetibbek, kár, hogy csak bizonyos világítási helyzetekben érvényesülnek. Eigel lendületes, színes üveg térelválasztóit menthetnek talán valamiféle helyi világi-, tási effektusok. Mindezt kiegészítik a felújított nézőtéri falikarok, a régi tükörkeretek, de az épület külső frontjain látható öntöttvas kandeláberek és a színház köré visszahelyezett szép formájú lámpák. Gazdagabbak lettünk! Szeressük és vigyázzunk rá! KÓTHAY JÓZSEF: MASZKOK