Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xJ 76. évfolyam, 234. szám 1986. október 4., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ma este Színházavató 1978. április 25. és 1986. október 4. F. ..ét dátum között ível a folyamat, a Szegedi Nemzeti Színház épületének felújítása, Ma este színházavatóra gyűlik hát a közönség: gálamiisori látni, és egy, — félmilliárd forintért — megszépült-megújult épületet birtokba venni. Lapunk 5—8. oldalán a szegedi színjátszás, a színházépület krónikájával, a megújult épület bemutatásával, s az építkezésben • közreműködök interjúival köszöntjük mindazokat, akiknek részük volt abban, hogy ismét felcsendülhetnek a Himnusz hangjai a sokat megélt, sok sikert-kudarcot látott falak között. A megújult színház avatási szertartása már tegnap elkezdődött Szegeden. Délután a Hági étteremnél rendeztek rövid ünnepséget, az 1856. május 30-ári létesített első önálló színhez emléktáblájánál, ahol a színház fiatal művészei Vásári Mónika •és Kőszegi Ákos helyeztek el koszorút. Este a Horváth Mihály utcai képtárban Nikolényi István újságíró nyitotta meg a Móra Ferenc Múzeum Színház született című kiállítását, melyre a Somogyi Könyvtárból és Levéltárból. a Csongrád Megyei Tanácsj Tervező Vállalattól, az Országos Széchenyi Könyvtártól és a Színháztörténeti Múzeumból is hoztak anyagokat Tervrajzok, építkezési fotók, tanácsi határozatok emlékeztetnek a tárlókban és a falakon nemcsak a nagyszínház 1883-as avatására, hanem nevezete-i leégésére, gyors újjáépítésére, valamint napjaink ismeretes rekonstrukciós munkálataira. Súgópéldányok, műsorlapok, plakátok szomszédságában jelmezt. nézőtéri és színpadi kellékeket is találni a Kovács Istvánná rendezte kiállításon. Este 7-től ősbemutató színhelye volt a képtár melletti Kisszínház. Karinthy Ferenc—Fényes Szabolcs—G. Dénes György Leánykereskedő című zenés vígjátékát vitték színre Árkosi Árpád rendezésében, Király Leventével és Janisch Évával a főszerepekben. -h Közösen könnyebb Tanácsi területpolitikai tevékenységről hoztak rendeletet még az év elején. Ezzel az volt a cél, hogy a tanács a lakossági kapcsolatok szervezett rendjét jogilag szabályozza. A választópolgárok megbízásából dolgozó tanácstagok igényelték, hogy a választókerületükben, valamint a lakóterületen a társadalmi. élet eddigieknél aktívabb részesei, hatékonyabb alakítói lehessenek. Lehetőség nyílik arra, hogy a közvetlen demokrácia fórumai révén a tanácsi testületek és a tanácstagok munkájában jobban támaszkodjanak a lakosság öntevékenységére. A helyi ügyek intézéséhez szükséges anyagi eszközök fontos intézménye a lakóterületi alap. Természetesen a tanács a rendeletet megelőzően is biztosította, hogy a város lakossága véleményezze a különböző, időszerű programokat, felhasználta az állampolgárok közérdekű javaslatait, és lehetővé tette részvételüket a lakóterületen folyó fejlesztési és egyéb munkában. A lakóterületeken dolgozó tanácstagokból, társadalmipolitikai szervezetek képviselőiből, lakó- és utcabizottságok aktívádból és a gazdasági egységek küldötteiből lakóterületi bizottság alakult. Néhány fontos feladat: a várospolitika és a lakosság érdekei összhangjának elősegítése, közérdekű kérdésekről tájékoztatás, a választópolgárok észrevételeinek, javaslaiainak összegyűjtése, továbbítása és a lehetséges megvalósítás megszervezése. A bizottságok joga állást foglalni a városrészt érintő fejlesztési, rendezési és fenntartási tervek megállapítása előtt. Javaslatot tehet a lakóterületi alap terhére végzendő munkákra. Ez az alap a város fejlődését, a lakók ellátásnak és életkörülményeinek javítását, a környezet védelmét szolgálja. Különösen fontos az utak és járdák építése, a bei- és csapadékvíz elvezetése, közművilágí— tás korszerűsítése, parkok, játszóterek, járműparkolók építése, fásítás és a környezetvédelem. A tanács által adott pénzeszközöket a lakók saját anyagi támogatásával és társadalmi munkával egészítik ki egy-egy célfeladat megvalósításakor. Miket kértek a lakóterületek megépíteni? A 14 lakóterület közül néhányat megemlítünk. Felsővároson játszóteret, parkokat, Tarjánban autóparkolót, az északi részen utat, vízrendezest, fatelepítést, csatornát, Alsóvároson gyalogjárdát, Petőfitelepen és Baktóban utat, belvízelvezető csatornát, Algyőn teljes belvízrendezést. Kiderül tehát a feladatok listájából kiemelt néhány fontos dolog ismertetéséből, hogy mennyire széles körű a lakók által kért munkák sora. Segítenek is rendesen. Szabadidejüket nem kímélve, fizikai erejüket a köz érdekének adják. Az emiitett alap felhasználásából Szőregen, a Zsálya utcában készült el az első önerős, szilárd burkolatú út. A lakók, a tanácstag, a városgondnokság és a városrészt patronáló osztály közös összefogásának, áldozatos munkájának, önzetlenségének példás eredménye ez. A. S. Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Vállalat és vállalkozás Közgazdasági napok — kételyekkel Megvallom, nem túlságosan kényelmes dolog manapság leülni gazdasági szakemberekkel egy asztalhoz. Merthogy ilyen esetekben — legyen az magán- vagy hivatalos beszélgetés — hamarosan igencsak élesre fordul a szó, s ilyenkor nemcsak a szakembernek, de az újságírónak sincs sokáig kedve kertelni, kerülgetni a kényes témákat, mint macska a forró kását. Valahogyan így történhetett nemrégiben a technika házában is, ahol — a közgazdasági napok előkészítésének sorában — amolyan kerekasztaL-beszélgetésre hívtak össze újságírókat a szervezésben részt vevő szakemberek. Viszonylag egyszerű volt elkezdeni a beszélgetést, hiszen nagyjából csak azt szögeztük le, hogy e sok éves rendezvénysorozat számos érdekes, izgalmas témával szolgált eddig is, amelyek sokban segíthették: a szakemberek munkáját. Idei témájuk pedig — a Vállalat és vállalkozás — telitalálat, híren éppen gazdaságunk legégetőbb gondjait készülnek körüljárni. Nevezetesen azt, • hogy van-e igazán lehetőség és szükség a mai gazdasági viszonyok között arra, hogy' valódi vállalkozószellem bontakozhasson ki a gazdaságban. Hogy a vállalkozás egyre kevésbé a lángossütői kisüzemet fémjelezze, hanem imindinkább azt a vállalati, nagyvállalati magatartást is, amelynek végül is a népgazdaság alapvető tendenciáit kell (kellene) megszabnia. A vállalatok vállalkozói attitűdjének követelményével, gazdasági szükségességével végül is mindenki maradéktalanul egyetértett a beszélgetés során, mint ahogyan azzal is, hogy az MSZMP KB júniusi határozatainak végrehajtása, az elemzés tanulságainak levonása már-már létkérdés a mai magyar gazdaság szempontjából. Minden jelenlevő részérői egyértelműen megfogalmazódott a határozott cselekvés igénye, s az, hogy közösen próbáljuk megkeresni a kiutat a ¡fejlődést behatároló gondok, nehézségek közül. S éppen e témakörben alakult ki meglehetősen éles vita a résztvevők között, amely előre jelzi azt is, hogy a közgazdasági napok rendezvényei aligha lesznek unalmasak. Úgy érzem, összefüggéseikből kiragadva- is érdemes idézni néhány passzust az elhangzott véleményekből. Például: „A közgazdászok között nem folyik más, mint szabályozóvita. És lassan kialakul a tehetetlenség, az elháríthatatlanság érzete, a nihilizmus, a közéleti passzivitás, a .fétisként' ható szabályozókkal szemben." Aztán: „A vállalkozói magatartás ritka, elszórt ügy maradt, mert rendre kiszámíthatatlan elemekkel találják magukat szembe az érintettek. A piaci változások, legyenek bármilyen nyakateImmár sokéves hagyomány, hogy az MTESZ Csongrád Megyei Szervezete ősszel megrendezi a közgazdasági napokat. Az idén erre kilencedszer kerül sor, október 7. és 31. között. A szervezők között ott van a közgazdasági társulat, az szmt, a KISZ és a TIT megyei szervezete is. Az idén központi témául a Vállalat és vállalkozás címet választották a szervezők. Kedden, a technika házában, délután 2 órakor Dallos Vilmos, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója műszaki és közgazdasági témájú könyvek kiállítását nyitja meg, s ugyanazon a napon, délután fél 3-kor, Madarassy Attila pénzügyminisztériumi államtitkár tartja meg az első plenáris előadást, pénzügypolitikánk aktuális kérdéseiről. A mintegy negyven rendezvényből álló sorozatot Rácz Albert államtitkárnak, az ÁMBH elnökének a munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről szóló előadása zárja. kertek, bármily váratlanok, még mindig kiszámíthatóbbak, még mindig sokkal könnyebb hozzájuk alkalmazkodni, mint a szabályozók módosulásaihoz." Vagy: ,A vállalkozás gazdasági kategória: megéri, nem éri meg. Manapság viszont a gazdaságirányítás a vállalkozás fogalmát sokszor mozgalmi feladatként kezeli, tudati kérdésként, holott nem az. Máshol a világban a vállalkozás kényszer, mert a status quo fenntartása biztos csődhöz vezet. Nálunk általában mégis ez a biztos megoldás. Legalábbis a vállalat számára, pedig az országnak ez a lassú visszaesést hozza. S nemcsak a vállalatnak, a kormányzatnak is kellene kockáztatnia, ha előre akarunk lépni." És a továbbiakban: „Jó lenne, ha a munka frontjára kerülnének át végre a szociális frontról a társadalmi fészültségek. Hogy végre ne a fogyasztás legyen a központban, az elosztás, hainem kerüljön mellé a javak megtermelése, az értékteremtés is, egyenértékűen. És kényszerhelyzetre van szükség a munkavállalók esetében is, no meg valóban; produkcióarányos jövedelmekre, legyen szó vezetőről vagy beosztottról..." Aztán: „Nem a bér az alapvető gond. Hatalmas a költségvetési deficit, s emiatt óriásiak az elvonások. Igaz, vissza is ad a költségvetés, de ki tudja, ki hogyan jut hozzá. Egyértelmű, hogy a költségvetési hiányt a gazdaságnak kell rendeznie, de nem a mai a legszerencsésebb módszer. Legyen bármilyen szigorú az adózási rendszer, elfogadjuk. De legyen világos és egyértelmű, mindenkire érvényes és előre látható, ne utólagos, kalkulálhatatlan és esetleges." Még néhány idézet: „Nem lehet hobbivá tenni a vállalkozás kérdését, mert hisz manapság sokszor egy fillér sem marad az eredményből." Aztán: „Aj sokféle szempont sokféle intézkedést eredményez, amikor is az egyik cél semlegesíti a másikat. Talán nem véletlen, hogy az elméleti közgazdászok és a kormányzat között éppolyan nézetkülönbségek vannak, mint a kormányzat és a vállalatok köt. Úgy tűnik, hogy a megevő és lehetséges társadalmi feszültségek sokkal inkább befolyásolják a kormányzatot, mint a hatékonyság ügye." És végül: „Várható, hogy az 1987-re előrejelzett, biztató változásokkal szemben is tartózkodó magatartást tanúsítanak majd a vállalatok, mert esetleg nem bíznak abban, hogy menet közben nem lesznek ismét változások, amelyek kárukra változtatják ésszerű döntéseiket. Normatív és hosszú távú szabályozásra van szükség, hogy a vállalat képes legyen számolni és stratégiát kialakítani. És hogy végre ne az járjon jól, aki taktikázik, mert ez bizalmi válságra vezet..." Folytathanám az idézetek sorát, mert alapvető gondjaink millió aspektusa fölmerült e beszélgetés során. Az viszont tény, hogy mindegyik véleményt áthatotta a szakmai tapasztalaton és tudáson kívül az ország, a nép és a gazdaság iránt érzett oszthatatlan gazdasági, politikai és közéleti felelősség. S az is tény, hogy a beszélgetés résztvevői valamennyien lényegében tisztában voltak és vannak az ország, a kormányzat nagyon nehéz helyzetével, a beszűkült döntési lehetőségekkel. Konklúzióként mégis abban máradtak, hogy vállalkozni márpedig ebben a helyzetben is kell és lehet, mert az mégisosak eredményt, hasznot hoz. (A Tisza Volán esetében például a vállalkozások vagyonhasznosulási mutatója átlagosan 26 százalék, 0,8 és 57 százalék között mozogva!) Azt is kifejtették viszont, hogy a kockázatvállalás elmélete, módszertana, feltételrendszere kidolgozatlan. Ez is olyan adósság, amelynek csökkentésébe besegíthet a közgazdasági napok rendezvénysorozata. S végül arra a konklúzióra jutottak, hogy az emberi erőforrások kihasználása alapvető problémája a jelennek és a jövőnek, még inkább, mint a műszaki fejlesztés lehetőgei * A kerekasztal-beszélgetésen részt vett: Mészáros Lajos (Metripond), Szűcs Gábor (KISZ megyei bizottsága), Virág József (élelmiszeripari főiskola), Sebők János (szmt), Kardos János (közgazdasági társaság. Volán) és Bátyai Jenő (MTESZ), Szávay István