Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-28 / 254. szám

Kedd, 1986. október 28. Interrobot-program A KGST-együttműködés keretében a Tungsram Rt. robotfejlesztési osztályán -»­szovjet információk alapján — a fejlesz­tőmérnökök egyéves munkával elkészítet­ték a Béta-robot elektronikus vezérlőszek­rényét. A nemzetközi munkamegosztás keretében készülő új robot alkalmas autó­karosszériák ponthegesztésére, autóipari szerelésre és munkadarabok átcsoportosí­tására. A sorozatgyártásra a Tungsram Rt. kaposvári elektronikai gyára készült fel, és 5 éy alatt több mint ezer darabot készítenek, szovjet megrendelésre. Roncsautók tanyája Kevés olyan útja van vá­rosunk környékén a határ­nak, amelyikén ne jártam volna már. Szégyen, nem szégyen, ezen még nem vol­tam. Nincs is messze pedig, azt hiszem, Vilmaszállás címszó alatt tartják nyilván, ha javítani kell. A legújabb szociográfia kitalálta a pihenötanya fo­galmát. Azt jelenti, nem lakják állandóan, eladták, JeSS^^ft'v^irf $nS* ti heverészésre vagy kapálga­tásra. .Legkönnyebben arról letilt fölismerni őket, hógy lábon álló hordóban meleg­szik a víz az 'udvaron, nem ugat a kutya, és nem kapir­gálnak a tyúkok. Erről a tanyáról azonban nem lehet ilyen egyszerűen megállapí­tani, mire való. Eső se na­gyon verte meg az oldalát, tehát nem vehető elhagyott számba. Dombra épült, te­hát magának csinálta, aki összerakta. Ügy csatlakoz­nák egymáshoz az épületek, négyszöget alkotva, hogy a szél akkor se nagyon talál be középre, ha ficánkol. Ak­kora az udvara, holtbiztos, hogy módosabb ember lakta. Ugyan mi lett vele? Gye­rünk be, kérdezzük meg! Nyitjuk a kisajtót, nem ugrik elő a kutya. Füttyen­tünk egyet, erre se. Pedig jobb előre tisztázni az ilyes­mit, megeshet, hogy vissza­felé már ruha nélkül jö­vünk. Csönd és béke, ezt a tanyát nem lakja már senki. Eperfák állnak sorban, sok malac nőhetett meg alattuk. Az egyik korhadó törzsébe karácsonyfát ültetett valaki. Csak városi ember tehette. A kisfa mérete viszont ar­ról árulkodik, apró gyerek már nincsen a családban. Olajfabozót nőtt a kerítés mellett, takarásában har­mincöt roncskocsi áll. Roncs­autó, hogy félre ne értse va­laki. Gyűjti tán őket a gaz­da? Vagy idehozzák az or­szágút termését? Gyerekeket hoznék Ide, hadd tanulják meg idejében, hogyan lesz egy száguldó csodaautóból harmonika. Fölnőttek is be­iratkozhatnának erre a kör­nyezetismereti kirándulásra, lenne mit ismételniük. Nem vagyok kocsik előtt •hasra éső fájta, irigység se önt. el, ha elröpül mellettem valamelyik, de ezeket egyen­ként megbámulom. Ránézés­re is mek lehet tudni, hány mentő jött ki egyszerre, amikor kettő egymásnak futott. Azt csak sejteni le­het, melyikből nem jöttek ki elevenen az utasok Csak beteg ember lehet, aki ide begyűjti őket! Láttam á mi­nap áruházi kirakatban roncsokat, hogy figyelmez­tessék a bámészkodót, job­ban kell vigyáznia, mert egyébként is közlekedési hó­nap van. Illik a kirakatba, annyira előkelő ezekhez ké­pest. Ha rajtam múlna, ki­raknám valamennyit az út szélére. Hátha hajlandók lennénk még tanulni mások borzalmas kára árán. A fhofhi^és a Wtófriü — remélem, jól fejeltem "ki ma­gamat — .majdnem mind­egyikbői híáhyltík'. Mést ve­szem észre, nyugati márká­jú a legtöbb. Akkor pedig nem betegségből, gyűjti ide valaki, hanem pótalkatrész­nek. Dicsérem is leleményét, ha másként nem kap, leg­alább igy beszerzi — és meg is dermedek mindjárt. Ha egy családot átköltöztetett akármelyik a másvilágra, adunk' neki még egy lehető­séget? Süket'beszed ez per­sze, legtöbbször nem a kocsi a hibás, hanem az, aki ve­zette. Jobb kezekben egészen jó szolgálatot tehet. Most már kergetőznek a fejemben a gondolatok. Ha akárme­lyik nyugati kocsinak pótolni kell a motorját, ha ki kell cserélni a futómüvét, ha „új" borítás kell a csomag­tartóra, akkor föltehetően az is megsérült, tehát annak is rosszul vizsgázhatott már legalább egyszer a masinisz­tája. KI kellett volna írni a kerítésre, jázminlelkú em­berek hivatlan látogatónak se menjenek be. Bogárhátú kis Volkswage­nek, karosszériájuk nagyob­bik része még használható. Pardon, az egyiken látszik, végeigyöngülés érte el az úton. Az egyik rohesot autó­mentő utánfutó hozta be. Rajta is maradt az utánfu­tón, lassan kipusztul alóla. De Luxe kisbusz is van itt, és semmi baja nem látszik. De jó gyümölcsszállíló jár­gány lett volna három évvel ezelőtt! Akkor még nem le­hetett annyi teherkocsit venni kicsiben. Pirosak bent az ülések, elhúzták a függö­nyeit is, hogy a nap ki ne szívja a színüket. Jól lát­szik az egyik roncson, éles és kemény vasnak mehetett neki, mert az eleje annyira behorpadt, hogy a bent ülök is bajba kerülhettek. Eltö­rött a kormány is. Nagy fe­jezett lehet róla a baleseti jegyzőkönyvben, és . testes zárójelentés a klinikán. Pe­dig mennyire örülhetett ne­ki a gazdája, amikor először beleülhetett! Hogy simogat­hatta' Talán nevet is adott neki Egy másik roncs, teljesen kiégve. Összetörött és meg­gyulladt. És aki benne ült? Csak összetörött az is, vagy benne is égett? Bogárfekete gyönyörű jószág lehetett az egyik, most előkelő ponyva takarja. Ekkora roncsra minek a ponyva? Ja, értem. A hátulja még teljesen jó, az viszont nem jó, ha az idő megveri. Takarva többet érhet. Kifelé jövünk már, ami­kor elibünk áll egy férfi. Kiderült, apjáéké volt a ta­nya, de beköltöztek már a faluba. Nekik elég a gazda­sági oldal is, ha érik a gyü­mölcs, be tudják rakni, és ha esik az eső, be tudnak állni, a többit egy szegedi mérnök vette meg. Külföldi kocsikát javít, ha olyasmi kell, amit nem lehet kapni, ide jön ki. Jó, hogy nem kezdtem biztatni a vasgyűj­tő úttörőket. Utólag is elnézést kérek a hivatlan látogatásért. Nem a javító rovására akartam szörnyülködni. Horváth Dezső Környezetvédelem és egészség Volt idő. amikor a ciVili­zác'ó áldásairól szóltunk csak, elégedett örömmel, ám mostanság mintha átestünk volna a ló túlsó oldalára. Fölismervén a természetet — s benné az embert —ver szélyeztető következménye­ket, egyre több önostorozó, figyelmeztető hangot halla­ni. Fölöslegesen kóngatnártk a vészharangot? Aligha, hi­szen felelőtlenséggel vádol­ható az a nemzedék, amely tétlenül engedi el a füle mellett a tényt: a környezet és az emberek egészségi ál­lapotában bekövetkezett vál­tozás közt szoros az össze­függés. Éltető levegő? Ismertek az adatok: ha­zánkban — 1,980 óta töretle­nül — viszonylag igen ma­gas a halálozási arányszám: 13,7-13,9 ezrelék. Az elhal­tak 80 százalékánál a há­rom vezető halálok valame­lyike okozta, hogy búcsút kellett venniük az élettől. Legtöbben közülük — 53-54 százalékuk — a keringési rendszer betegségeiben hunytak el, 19-20 százalé­kuk daganatos betegségben, a balesetek 6-8 százalékuk­nak oltották ki életét. Sok szó esik az egyén fe­lelősségeről, az egészségká­rosító szokásokról, az alko­hol, a nikotin pusztító hatu­sáról, a helytelen életmód­ról, a megrögzött, betegsé­get előidéző táplálkozási ha­gyományokról, egyszóval ar­ról, amiről egy-egy ember maga is tehet. De aligha vonható felelősségre az egyén azért, hogy milyen levegőt szív, vagy milyen tisztaságú, vizet iszik, netán miféle anyagokat épített magába a szabad földben termesztett paradicsom, ame­lyet vitamin gyanánt jóízű­en elfogyasztott. A levegő, a víz, a talaj tisztaságának ellenőrzése ha­zánkban a köjálok feladata. A Csongrád megyei intéz­mény alosztályvezetőjenek, Fodré Zsófiának birtokában vannak a több éve folyó vizsgálatok adatai. Azt az Országos Közegész­ségtani Intézet munkája de­rítette ki, hogy hazánkban a Lakosság több mint 30 szá­zaléka él időszakonként je­liftből sosem elég? Néhány héttel ezelőtt mindannyiunk nagy örö­mére számolhattunk be ar­ról, hogy valami nagyon fontos kezdődött Szegeden liftügyben. Az elavult, s.okszor pihenésre ítélt szerkezetek helyett a leg­modernebb technikát épít­teti be az IKV, amely nem­csak szép, hanem megbíz­ható is. Tegyem hozzá, hogy egyben drága? Mi ta­gadás, a fejlett technikát liftek esetében is meg kell fizetni. Megfizették. Július 18. óta már a ZX-80-as, mik­roprocesszoros vezérlésű liftet hívhattak a Pentelei sor néhány házában lakó tarjániak — pontosan va. sárnap hajnalig. Szombat éjszaka ugyanis látogatók érkeztek a 206-os és a 207­es épületbe. Az eredmény: kiszerelt aknai gombtabló, eltüntetett fülkei belső gombtabló. Ezt a szakszerű magyarázatot tegnap reg­gel kaptam Fakan Zoltán­tói, az IKV munkatársától, aki legalább olyan döb­benten nézte a kivégzett lifteket, mint a házmeste­rek es a lakók. A kár há­zanként úgy 10-15 ezer fo­rint. Ez mérhető. De mi­lyen rovatba számolhatjuk el azt, hogy ötven-hatvan család talán hetekre lift nélkül marad? Hogy a kí­sérletből — legyen nálunk is a legmodernebb techni­ka! — béna gépeket gyár­tott néhány Vandái rom­boló? Kérdezhetnék tovább is. Engem például érdekelne, mire használható ez a bi­zonyos fülkei belső gomb­tartó, vagy hova építhető be az aknai...? S hogy miért nem kérdezek? Mert látogatásunkkor kiderült, nemcsak a lift ellenség barbáréknál. A legújabb lakótelepi divat szerint el­égetik (!) a házakban ki­függesztett közleményeket, kismotorokkal nyitják ki a bejárati ajtót (legtöbb­ször így csaK az üveget sikerül!) s nem menekül­hetnek az IKV tájékoztató táblái sem. A megoldás pedig? Nos, ha a liltkapcsolókat szál­lító pécsi vállalát ügyesen dolgoziki talán már no­vember közepén utazhat­nák a tizedikre. A vandá­lok pedig .. . A/.t hiszem így kell fogalmazni: a nyomozás folyik. Sojj si­kert! Bátyi Zoltán léntősen szennyezett levegő­jű településen. Mindéi lé­nyegesen hozzájárul ahhoz, hogy éppen Baranya, Bor­sod, Nógrád megyében két­szer-háromszor annyi az is­kolás gyerekek között a lég­úti megbetegedés, mint az országban átlagosan. Az Or­szágos Korányi Tbc és Pül­monológiai Gyógyintézet adatai szerint az elmúlt tíz évben az idült hörghurutos betegek száma 2,5-szeresére, az asztmásoké a korábbi 5­szörösére emelkedett. Milyen Csongrád megye levegője? A köjál Szegeden 10 éve 6, a többi városban 9 esztendeje 3—3 helyen méri a levegő kén-dioxid, nitro­gén-dioxid-, korom- és üle­pedőpor-tártalmát.. Az ada­tok alapján megyénk leve­gője tisztának mondható, számottevő azonban a por­szennyezettség. Ujabban három községben is hozzákezdtek a mérések­hez az adatok egyelőre még nem értékelhetők. Az egész­ségügyi statisztikák szerint azonban a községekben élők között igen sokan halnak meg légúti betegség követ­keztében. A további vizsgá­lódás bizonyára földeríti majd az okokat is, netán a levegő szennyezettsége, és a megbetegedések közötti ösz­szefüggést is. Ki a Tisza vizét issza . .. Hol van már az az idő, amikor a szomjúhozó halász ladikjából kihajolva, két te­nyeréből bogiét formálva merített a Tisza vizéből, és fölhörpintette! Napjainkban nagyobb folyóinkat a kül­földi és hazai eredetű ipari és mezőgazdasági szennyvi­zek, valamint a part menti nagyvárosok szennyvizei is „táplálják", méreggel. A Duna vízbakteriológiai tisztasága 10 év alatt egy egész minőségi fokozattal romlott. Még erőteljesebb a Tisza ipar okozta szennye­zettsége, s kevésbé képes ez a kis vízhozamú folyó Szol­nok és Szeged kommunális szennyvizének elviselésére is. Vergődik szegény, s láttán vergődünk mi is. „Viga­szunk" egyelőre az, hogy csak távlati terv: valaha majd ivóvizet is innen kell nyernünk, egyelőre azonban nem tanácsos kortyolni be­lőle. De hát összefüggnek a dolgok: az életmódnak is van köze az egészséghez. Jó lenne végre közegészségügyi korlátozások, figyelmeztető és tiltó táblák nélkül úszni, evezni, csónakázni, vízisízni a folyón, élni Szeged egyet­len természet adta ajándé­kával. S hogy mifele vizet enge­dünk le nap mint nap a torkunkon? Hazánk lakossága csak­nem kizárólag felszín alatti vízkészletből jut ivóvízhez. Ennek jelentős része — fő­ként a Dunántúlon — nem megfelelő védettségű talaj-, illetve karsztvíz. Sajnos, Csongrád megye sem kivé­tel: a köjál vizsgálatai sze­rint „ .,. az első vízadó ré­tegre telepített kutak víz­minősége olyan, hogy sem bakteriológiai, sem kémiai összetevői miatt ivóvizük az érvényben levő szabványok szerint nem fogadható el." Aggodalomra ugyancsak okot adó adatok: a megye nyugati részén, a Duna—Ti­sza közén levő tanyás térsé­gen elő emberek zöme — 40-50 ezren — a saját udva­rukban ásott vagy csökút vizét isszák. A talajvízre te­lepitett kutak kémiai víz­minősége és a felhasznált műtrágyák nitrogén-, fosz­fof «? kálium-hatóanyagai­nak mennyisége között szo­ros összefüggést találtak. Rendkívül fontos lenne hát, hogy — a védőnők, a köz­egészségügyi szakemberek tanácsait megfogadva - a tanyákon élők, különösen, ahol kisgyerek is van, mély­fúrású kútból hozzák a vi­zet, még ha ez fáradságo­sabb is. Ezek kémiai minő­ségé ugyanis évek óta jónak mondható, annak ellenére, hogy egyes helyeken a vas­és az arzéntartalom megkö­zelíti a megengedett határ­értéket. A volt Szeged járás területén tapasztaltak ezt, a vas egészségkárosító hatását nem mutatták ki. Ahol — néhány kútról van szó — az arzén több a kelleténél, ott a víz keverésével, bizo­nyos arzénmentesitésl tech­nológiával biztosítják a jó vizet. Megállapították azt Is ezek a vizsgálatok, hogy Ugyanakkor a szükségesnél kevesebb a fluor az itteni ivóvizekben, pedig a fogszu­vasodás megelőzése szem-j pontjából ez nem közömbös. Sajnos, az 1000 lakosra ju­tó keringési megbetegedések száma, valamint az ivóvíz keménysége közötti össze­függésre is van bizonyíték szűkebb pátriánkban: a lá­gyabb ivóvizet fogvasztóíc között többször fordul elő az érrendszeri betegség. Mostoha V'f J>* ,,anyaföld A természet harmadik nagy „elemével", a földdel méltánytalanul mostohán bá­nunk. Hulladékok, szennyek, mérgek, salakanyagok teme­tőjeként használjuk. A ter­meles produkálta hígtrá­gyából mintha kevesebbet juttatnánk a talajba, az ipa­ri, különösen a fokozottan veszélyes anyagokkal meg valósággal tömjük az „anya­földet". A kommunális szennyvizek és a hígtrágya ártalmatlanításával nem tu­dunk megbirkózni, így sem­mi csodálkoznivaló nincs azon, hogy talajvizeink szennyezettek. Csongrád megyében a csatornázottság, a szennyvíztisztítás elmara­dott, Szeged teljes szennyvi­ze tisztítatlanul ömlik a Ti­szába. A tisztaság fél egészség — tartja a közmondás. Alig­hanem a környezet tisztasá­gát is értenünk kell ezen. S akkor abban a bizonyos át­fogó tánsadalmi program­ban, amely az egészség meg­őrzését tűzi zászlajára, elő­kelő helye kell, hogy legyen a természetvédelemnek is. Chikán Ágnes Uj fermentációs üzem Űj létesítménnyel gyara­podott a Budapesti Szesz­ipari Vállalat budafoki élesz­tő- és szeszgyára: megkezd­ték a Vegyépszer által re­kordidő alatt telepített desz­tillációs üzem próbáit. Ezzel befejeződött a finomszesZ­gyártó részleg rekonstruk­ciója. amelynek keretében kialakították, a hazai szesz­ipár első, folytonos techno­lógiával működő fermentá­ciós üzemét is —— I i —.'A.,—, .. A vállalat budafoki és óbudai gyárában — ahol cukorgyári melléktermékből, melaszból készítenek szeszt — a régi berendezések el­avultak; ezért vált szüksé­gessé a rekonstrukció. Az üzembővítés, korszerűsítés sóráh a melasz szeszipari feldolgozására teljes egészé­ben Budafokon rendezkedtek be, >..ái> i.-. 'iéaSlélíj r

Next

/
Oldalképek
Tartalom