Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-22 / 249. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V » DELMAGYARORSZAG 76. t'vfolyam, 249. szám 1986. október 22., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint * Földrengés, tűz, karambol... Polgári védelmi tanácskozás Kishomokon Szeged ós Vásárhely kö­zött — vagy ahogy a köz­nyelv nevezi: Kishomokon — furrsa dolgok történtek tegnap. Földrengés rázta meg a területet, s emiatt ki­gyulladt egy gázkút. Aztán, hogy még nagyobh legyen a haj, ledőlt egy toronydaru, s utasokkal teli autóbusszal ütközött ejy veszélyes ve­gyi anyagokat szállító teher­autó. Gondolom, alaposan fel­borzoltam a kedves olvasó idegeit, így most már illő bevallanom: mindössze gya­korlásként, a polgári védel­mi egysége* felkészültségét bizonyítandó érte ennyi csa­pás a kornyéket. Az apropói pedig az a tanácskozás adta. ar»a»ara, az olajbanya- polgár hogy a saját eletet amelyet a polgári védelem karos halasainak k,- ved,, ha a környezetet óvja, országos és megyei parancs- vedes^. « belvtzvedelemre. a legnagyobb beruházások is noksága, valamint az Orszá- d ^,rn°S"kban . jelentkező csak részeredményeket hoz­"os Környezet-vés Termé- k mmunalls S°nfiok' Pf'daul hatnak —, hangzott el tob­szetvédelmi 'Hivatal rende- „ «»vezetésének bek közt a tegnapi tanács­zett a kishomoki kiképző- megoldasara S hogy menny, kozason Nos. a polgári vé­bázison. Témája: hogyan í,d/szn,ot, ha|tofU a )korn>'€- del(:m ™a,r megtette a ma­.»Ínnihnti. nni-Ari «fedelemre fordított pénz? gaet. Mi következünk... szolgálhatja a polgári vé­delem a környezetvédelmet? A gyakorlati bemutatók mel­lett zajló tájékoztatóbból kiderült — nagyon is szoros a kapcsolut. A polgári vé­delem feladatai (az élet, a túlélés feltéleleinek biztosí­tása. a növényzet, az állat­világ. az élelmiszerek, az ivóvíz szennyeződés elleni védelme) egyértelműen kör­nyezetünk békebeli meg­óvását is szolgálják. A pol­gári védelem jelentős részt vállal környezetünk ellenőr­zésében, a katasztrófa* meg­előzésében és elhárításában. Mérőállomásaik a biológiai, vegyi katasztrófák, járvá­nyok felderítését szolgálják, s a különböző egysegek napi feladata a veszélyforrások felderítése, a veszélyes anyagokat gyártó, felhasz­náló. tároló üzemek veszé­lyeztető hatásának elem­zése. A munka során elert si­kereket Berki Mihály vezér­őrnagy összegezte, mig Papdi József, a megyei tanács el­nöke arról tájékoztatta az országos tanácskozás részt­vevőit, mit tesz a házigaz­da, Csongrád megye azért, hogy a környezetünk védel­mében végzett munkát ki­emelkedőnek tartsák a leg­szigorúbb szakemberek is. Mint elmondta: megyénk sajátosságaiból adódóan (az ország legmélyebben fekvő pontja, vízgyűjtő terület, nagyüzemi mezőgazdasági termetes, legvárosiasodot­tab megye), komoly pénze­ket áldozunk vizeink tisz­Amíg nem érzi minden Bátyi Zoltán fllvaro Cunhal Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására kedden Budapestre érkezett Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Part főtitkára. Kíséretében van Domingos Lopes, a PKP Kozponti Bi­zottságának póttagja, a kül­ügyi osztály helyettes veze­tője. Csütörtökön kezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön 10 órára hívta össze az Elnöki Tanács az Országgyűlést, amelynek ülésszakán várhatóan két fő té­ma szerepel A Minisztertanács javasolta a törvényhozó testületnek, hogy az őszi ülésszakon tűzze napirendre azt a törvényjavaslatot, amely a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosítására és egységes szó­vegének megállapítására vonatkozik, továbbá vitassa meg a Magyar Posta munkájáról, fejlesztésének lehetőségeiről az illetékes államtitkár beszámolóját. Lázár a finn György fogadta külügyminisztert Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke kedden reggel parlamenti dolgozó­szobájában fogadta Paavo Vayrynent, a Finn Köztár­saság hivatalos látogatáson hazunkban tartozkodó kül­ügyminiszterét. A szívélyes légkörű találkozón megálla­pították. hogy különleges minőségűek a magyar—finn kapcsolatok, s példamuta­tóak a különböző társadal­mi ' rendszerű országok 600 ezer forintért Uj könyvtár Ullésen Ac őszi megyei könyvhetek rendezvénysorozatához — örömteli dolog — nemcsak különböző iró-olvasó találko­zók, irodalmi műsorok, előadások, hanem olykor még új közművelődési intézmények ünnepi kapunyitásai is tartoz­nak. Ilyen esemény színhelye volt tegnap, kedden este Üllés, ahol ünnepélyes keretek között avatták föl a nagy­községi közös tanács fejlesztési alapjából összesen 600 ezer forintos költséggel készült új könyvtárat. A művelődési központ új épületszárnyában működő létesítmény 100 négyzetméterén 12 ezer kötet várja az olvasókat, s mi­ként a helybéliek mondják: az uj épület remélhetően a látogatók számát is növeli majd. Voltaképpen a régi. ki­sebb alapterületű és eddig jóval korszerűtlenebb kö­rülmények között dolgozó könyvtár költözött most új helyre. Am az immáron néhainak nevezhető könyv­tárépület sem marad ki­használatlanul: az üllésiek öregek napközi otthonát, továbbá az orvosi rendelő bővítésére szolgáló helyisé­geket alakítanak ki benne. Az új könyvtár egyébként igen rövid idő alatt készült el: idén tavasszal kezdődött az építkezés, a létesítmény jelentős része társadalmi munkában készült, s a könyvtárat tető alá hozó helyi kisiparosokat (közöttük mindenekelőtt az oroszlán­részt vállaló Kómár János kőművest) külön köszönet illeti a gyors és kitűnő mi­nőségű munkáért. Az új üllési könyvtárat bensőséges ünnepség kereté­ben — amelyen jelen volt Rakns Istvánné, a megyei tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője is ­Tóth Béla József Attila­díjas író, a Somogyi Könyv­tár igazgatója adta át ren­deltetésének. Ez a könyvtár otthonos­ságáról volt mindig híres — hallhatta az ünnepélyes átadásra Szegedről érkező vendég. Záradékként annyi hozzátennivalója lehet: e jó hírt csakis tovább öregbit­heti, méghozzá jócskán, c frissiben avatott helybéli bibliotéka. Sőt: ami tetsze­tős, kifejezetten (és szinte szokatlanul) reprezentatív, ízléses küllemét illeti, bizo­nyosan példaként is állit­ható a hasonló nagyságren­dű vidéki közművelődési in­tézmények elé. D. L. KGST H mezőgazdasági repülőgép­gyártásról A mezőgazdasági és más gazdasági célú repülőgépek KGST-tagonszágokon belü­li gyártásáról kezdődött ta­nácskozás kedden Siófokon. A megbeszélésen hazánkon kívül Bulgária, Csehszlová­kia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, az NDK, a Szov­jetunió és megfigyelőként Jugoszlávia csaknem ötven szakembere, a tagállamok érintett vállalatainak veze­tői vesznek részt. Áttekintik a szocialista országokban a mezőgazda­sági és egyéb gazdasági cé­lú repülőgépek, helikopterek gyártásának fejlesztési ered­ményeit, és meghatározzák a soron következő terveket, Olvasók az új üllési könyvtárban együttműködésére. E kap­csolatok megőrzésére, to­vábbfejlesztésére mindkét országban megvan a kész­ség; az együttműködés bő­vítésére különösen a gaz­daság területén kínálkoz­nak újabb lehetőségek. A nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit átte­kintve egyetértettek abban, hogy folytatni kell az erőfe­szítéseket a leszerelési meg­állapodások elérése érdeke­ben, s azonos álláspontot foglaltak el a szovjet—ame­rikai párbeszédet, valamint a kelet—nyugati kapcsola­tok folytatását illetően is. A megbeszélésen részt vett Varkonyí Péter kül­ügyminiszter. Marjai József, a kormány elnökhelyettese ugyancsak az Országházban találko­zott a finn külügyminiszter­rel. Paavo Vayrynen a dél­előtti órákban részt vett a Finn Köztársaság budapesti nagykövetsége új épületé­nek alapkőletételén. A finn tervezők munkája nyomán, a finnországi Polar Építő­ipari Részvénytársaság és a 21-es számú Állami Építő­ipari Vállalat kivitelezésé­ben, a XI. kerületi Kelenhe­gvi úton épül majd fel — várhatóan 1988 elejére — az új épülettömb, amelynek 2700 négyzetméterén az iro­dák és a nagyköveti rezi­dencia mellett helyet kap. egy korszerűen felszerelt kulturális központ is. Az ünnepélyes alapkőle­tételen Arto Mansala, a Finn Köztársaság magyaror­szági nagykövete emlékez­tetett arra, hogy ötven év­vel ezelőtt kezdte meg te­vékenységét Finnország el­ső budapesti nagykövetsége ugyanezen a helyen. A má­sodik világháború alatti bombázások nyomán az épület romba dőlt, s emiatt új helyre költöztek a diplo­maták. Az új nagykövetség felépítése is a magyar—finn kapcsolatok továbbfejleszté­sének szándékát jelzi. Ezután Paavo Vayrynen tolmácsolta a finn állam üdvözletet, s hangsúlyozta, hogy az esemény újabb mérföldkő a finn—magyar kapcsolatokban. A hivatalos kontaktus fejlesztése mellett mind tobb mód nyílik a ket nep széles retegei szamára, hogy jobban megismerjék egymást. A testvérvárosi mozgalom, a magyarországi finn baráti körök; illetve a Finnországban működő Finn—Magyar Baráti Tár­saság egyaránt szép példái az eredményes együttműkö­désnek, amely ma már a társadalmi élet minden te­rületére kiterjed. Az ünnepi eseményen Paavo Vayrynen és Somo­gyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter el­helyezte az alapkőben az. építkezés alapokmányát, a két ország fémpénzeit, va­lamint finn és magyar újsá­gokat tartalmazó fémhen­ger t. Az. alapkőletételnél jelen volt Kővári Péter külügy­miniszter-helyettes. vala­mint Hargita Árpád, ha­zánk helsinki nagykövete. Könnyűipari országos tanácskozás Nagyarányú kutatási, fej­lesztési program kezdődött meg az idén a könnyűipar­ban — jelentették be azon a kedden Esztergomban meg­tartott országos tanácskozá­son, amelyen az iparág hete­dik ötéves gyártmány- és gyártástechnológiai fejlesz­tési terveit vitatták meg. Az Ipari Minisztérium és az Ipari Vezetőképző Intézet által rendezett eszmecserén másfél száz textil-, ruha-, cipő- bőr-, nyomda- és bú­toripari szakember vett részt. A szakmai fórumon el­mondták, hogy 1981—85 kö­zötti 27 milliárddal szemben a mostani tervidőszakban 31-33 milliárd forintot for­dítanak beruházásokra a ha­zai könnyűipari vállalatok, A kutatásra, fejlesztésre768 millió forintot irányoztak elő, s ebből 350 millió fo­rintot a kormányzat juttat erre a célra. A fejlesztések fontossá­gát húzza alá, hogy az ipar­ágra jelentős feladat hárul az államközi kötelezettségek teljesítésében, az exportban. A régi géppark megújítását, a modern, nagy termelé­kenységű gépek munkába állítását sürgeti — mutattak rá —, hogy a könnyűipari termekek iránt mind a ru­belelszámolású. mind a konvertibilis elszámolású piacokon a kereslet élénkü­lése várható a következő években. A hetedik ötéves tervben a textil-, ruházati és kötő. Iparban új konfekcionálás! eljárásokat vezetnek be. Új típusú fonalakkal bővül a fonal- es kelmeválasztok. A cipőgyárak növelik a lábbe­lik választékát, es javítják azo|< minőségét

Next

/
Oldalképek
Tartalom