Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

S/tmihal, 1986, okfohcr 18. A

ki egy kor irodalmi eleiéről akar képei kapni, az irodal• mi-művészeti folyóiratokból tájékozódhat. Ahol nincs rendszeresen megjelenő irodalmi orgánum, összekapcsoló irodalmi társaság, ott egyszerűen nincs figyelemre méltó irodalom sem. És ha valahol igazán szükség van ezekre a fórumokra, az a fővárostól távollevő vidéki szellemi élet. „A magyar vidék, ha műveltség ügyében tájékozódást keres, ha irodalmi-művészi gyarapodásnak erzi szükségét, önkéntelenül is Budapest felé fordul. Nem kívánatos azonban, hogy ez a fejlettség és gazdagság a maga delejes hatásával elszívja a v idék sajátos műveltségteremtö erőit, akadályozza jellegzetes színeinek kibomlásái..." Kereszturt Dezsőtől idéztük c gondolatokat, melyeket „beköszöntŐLként" fűzött a Yándortűz e. lap induló számához, 1946. december í-ért. A Vándortüz a magyar irodalmi társaságok időszaki értesitője volt, célja a vidék: irodalmi központok összekapcsolása. A vidéki irodalmi társaságok, „a magyar irodalom szétágazó ütőerei" 1945 után egymás után keltek újra életre. Sárospatakon a Fáy András Társaság, Szombathelyen a Vasi írók Társasága, Debrecenben az Ady Társaság, Nyíregyházán a Bessenyei Kor. És talán a legelsők között Szegeden a Dugonics Társaság, pontosan 40 eve, 1946. október 20-án. A Dugonics Társaság nagy múltú, nagy fényű irodalmi társaság, 1892. november 20. óta működött: alakulóülése 1892. okt. H-cn volt. 50éves évfordulójára irja a Délmagyarország munkatársakent Madácsy László: „A Dugonics-Társaságnak Szeged szellemi életének felvirágoztatásában óriási szerep jutott. Rövid időn belül az ország legnevesebb irói és költői megfordultak felolvasóasztalánál pályaművek kitűzésével, a műit nemes hagyományainak ápolásává!, érdemes Íróknak műveik kiadatásával..." Az 1942-ben megjelent jubileumi.kötetet: „A[DugonicsTársaság 50 éve —< 50 titkári jelentés tükrében" sftjggrd^ké'ssjjéft íartbgat. Példaként hozhatjuk az első év eredményeiről szójó titkári jelentés adatait. A megalakult tarsaságnak 38 rendes tagja volt. Az első év pályázatai: I. Szeged és Délmagyarország (jutalom 400 korona) — nyertes: Rcizner János, 2. Novellapályázat (jutaíom 200 korona) — nyertes: Tömörkény István, 3. Költői-beszély-pályázat (jutalom 200 korona) — bár beérkezett 15 pályamű, dijat nem adtak ki. Érdekes adat még, A Dugonics Társaság két korszaka hogy 1894-ben a társaságnak tudomány művelődési osztálya (33 tag) és ktilön szépirodalmi osztálya van (21 tag). A tiszteletbeli tagok száma 8, a pártoló tagoké 127, az alapitóké 43. Az alapító tagok között olyan egyesületeket találni, mint a Szegedi Kereskedelmi Testület, a Szegedi Kaszinó, a Szeged—Csongrádi Takarékpénztár stb. A Dugonics Társaság indulási jelszava: „munka". És, hogy milyen sokat dolgoztak, győz meg az ötven év titkári beszámolóinak sora, közöttük Békéli Antalé, Tömörkény Istváné. Móra Ferencé, Banner Jánosé. Diós! Gézáé és Firbás Oszkáré. Az 1942-cs jelentés összegez: a kezdetek óta 347 fölolvasóülésen 1200 előadás hangzott el, a megjelent kiadványok bizonyítják az intenzív szellemi munkái. A jubileumi évben 10 fölolvasó üles, Tömörkény István emlékére ünnepi illés és Tömörkény szobor felállításának terve is szerepelt. Ünnepi rendezvény még a Dugonics-emlékkiállítás a Városi Múzeum nagytermében. A kiállítás jelentőségét a Delrnagvarországban Madácsy László Ismerteti, aki szerepel a rendezők között, Banner János elnök. Kranimer Jenő titkár és Párduez Mihály társaságában. Madácsy I aszlói rendes taggá az 194l-es közgyűlésen választották, mellette Balogh Ányost, Birkás Gézát, HalasiNagy József és Koltay-Kastner Jenő egyetemi tanárokat. Természetes, hogy a Dugonics Társaság működése (1944. március 19-től) a háború alatt szünetelt, de 1946. okióber 20-án újraindult, most negyven éve. Sajátos missziót töltött be, újjászervezői kozott sokan ott vannak a régi tagok közül, hogyA.új" levegőbén, új erővel és erőkkel, új idők változott kötelezettségével szolgálják a célt, a magyar szellemi élet istápolását és fellendítését." A tisztújitó közgyűlésről készitcit jegyzőkönyv szerint Sik Sándor, Beretz Péter, Mester János, Bucsy István, Czógler Kálmán, Mátray Ferenc, Bálint Sándor, Firbás Oszkár, Halasy-Nagy József, Birkás Géza, Polner Ödön. Sz. Szigethy Vilmos, Tóth László, Somogyi József, Szeghy Endre, Halász Pál, Aldobolyi Nagy Miklós, Ábrahám Ambrus, KoltayKaslner Jenő, Greguss Pál és Madácsy László jelenték meg. A belügyminiszter Marót Károly miniszteri biztost bizta meg az egyesület ügyeinek ideiglenes vitelével, aki 1946 március folyamán meggyőződött arról, „hogy a társaságnak semmi számbajövő vagyona nincs, és hogy jegyzőkönyvek, irattár, kiadványok, stb. feltalálható része semmi, a demokrácia szellemével ellenkező .mozzanatot nem tartalmaz. Megítélése szerint az alapszabályok nem szorulnak semnvi lényeges javításra, hiszen a társaság eredeti célkitűzése is különösen demokratikusnak nevezhető, amikor többek közt elsőrangú céljául Szeged-tanyavilágának kulturális emelését tűzte ki." Á jegyzőkönyv tanúsága szerint ezután Banner Jánosról, a társaság legutóbbi elnökéről és Firbás Oszkárról, a társaság főtitkáráról.emlékeznek meg, majd a miniszteri biztos javaslatot tesz az új lisztikar megválasztására. Elnöknek javasolják Sí'.< Sándort, a kiváló ludóst cs költőt, alelnöknek Beretz Péter főorvost, Sz. Szigethy Vilmos városi főlevéltárost és Bálint Sándor egyetemi tanárt, főtitkárnak Madácsy László egyetemi megbizott előadót és költőt, pénztárosnak Kovács József gimnáziumi igazgatót, ellenőrnek Czógler Kálmán tanügyi főtanácsost, számvizsgálónak Falta Marcell egy. magántanárt, Bucsy István ny. gimnáziumi igazgatót és Szcghy Endre főiskolai zenetanárt, végül igazgatósági tagoknak: Ábrahám Ambrust, Bartucz Lajos, llalasyNagy József, Koltay-Kastner Jenő,, Polner Ödön, Kanyó Bcla egyetemi tanárokat, Éperjés'sy Kálni4á főiskolai igazgatót,'Csefkó Gyula főiskolai '"tanári'.' Halász Pál kanonoCdtV'KTss •Ferenc miniszteri tanácsost és igazgatósági póttagoknak: Kutasi Ödön' ig. tanítót és Mátray Ferenc-ginrn. tanárt. Ezután a „közgyűlés meleg cs őszinte tapssal köszönti Sik Sándort, az új elnököt, aki a Társaság demokratikus hagyományai szerint bevezető beszédében programot ad. Hangsúlyozza, hogy a Dugonics Társaság merőben különbözik a vidéki dilettáns társaságoktól, hiszen múltjában olyan irók szerepeltek, .akik országos hírnévre tettek szert, és olyan tudósok is, akiknek neve nemesük országos, de európai vj• szonylatban is közismert. Sik Sándor programja két pontban foglalható össze: I. A vidékre való kiszállás jelentősége, a vidék kulturális nevelése. 2. A mai értelmiség problémáinak tisztázása, a szél futó erők összcfögása olyképpen, högy a társaság az értelmiség tisztulásának fókusza legyen". A program, láthatjuk, szűkszavú, azalapitóúlésről készüli jegyzőkönyv-dokumentum bizony jelzi, hogy vannak nehézségek. (E jegyzőkönyv és néhány más dokumentum csupán Madácsy László egykori főtitkár irodalmi hagyatékában, található már meg.) De a társaság 39 taggal m.egkezdi működését, a nyári hónapok kivéletével átlag havonként egyszer tart összejövetelt. Évkönyvet nem jelentetéti meg, ezért tényleges munkájáról csupán egykorú hiríaptúdósiiásokból vagy a levéltárakban őrzött meghívók alapján kaphaiunk képet. A Délmagyarország 1947-cs évfolyamának számaiban három tudósítást olvashatunk üléseiről, Péter László tollából. Az első ülés három cv után, vasárnap délután, január 26-án volt, a városháza közgyűlési termében. Megnyitót Bálint Sándor mondott, előadást tartott HalasyNagy József, a műveltség fogalmáról és a müveit emberről. A programban szerepelt írjég Madácsy LászJó három versével és Sz. Szigethy Vilmos, aki Gárdonyi, Mikszáth szegedi életéről olvasott föl. A legközelebbi, február 16-i összejövetelről'is híven tudósít a Délmagyarország. (ÉrjJe^Hs^givéat megjegyezzük hogy ugyanez;a szám adja hiri'iL 194?. nVáfciüs elsején megjeléffifc"Szcgede"n' •a. Tiszatáj, tervezett főszerkesztő: Koltay-Kastner Jenő, szerkesztő Madácsy László és Péter l ászló,) E/en az illésen budapesti előadók szerepelnek a Magyar Művészhetek Szegedi Programja keretében: Vojnovich Géza, az MTA főtitkára, Komjáthy Aladár, a Petőfi Társaság főtitkára, Rubinyi Mózes — és helyi előadóként: Bálint Sándor, A harmadig' ülés 1947. március 23-ára tehető. A programot a Társaság a szegedi városrendezési problémáknak szenteli. Mindhárom tudósítás jelzi, a hallgatóság kisszámú, az érdeklődés lanyha, az üléseknek nincs nagysikere, bár a célkitűzéseket igyekeznek betartani — úgy mint: a „vidék kulturális nevelése". A Köznevelés 1948/14. számában olvashatjuk: „A Dugonics Társaság működése jellegzetesen aj földi munkaterületekre is kiterjedt, Szöregen, Alsóközponton, . Hódmezővásárhelyen tartott előadásokat. A népi kollégiumok tehetséges fiataljait külön ünnepi ülésen mutatta be Szeged közönségének." ,A Társaság működése tehát rendszeresen mondható, de anyagi támogatásban nem részesül, szinte semmi pénze nincs. Bár 1945 előtt anyagilag mindenkor jól állt, kapott örökségeket, a város hatósága jelentősen támogatta, de a háború megtépázta vagyonát, igya fennállást biztosítani rendkívül nehéz. Utolsó nagy fellobbanásként még 1948 márciusában ünnepi ülést tartanak a Nemzeti Színházban a forradalom 100 éves évfordulójára, amikor is Ortutay Gyula kultuszminiszter mond beszédet. Ám ugyanennek az évnek októberében az igazgató tanácsi ülésen kimondják, anyagiak hiányában a működést szüneteltetni kell. Novemberben ugyan van még egy felolvasóülés — Mészöly Gedeon Puskin költészetéről tart előadási —, de ezután a dokumentumok a politikai felügyelő szervek bizalmának megvonásáról Vallanak. A Magyar Államrendőrség Államvédelmi Qsztály? felszólítja •Madácsy László főtitkárt, hogy szolgáltassa be három példányban a Dugonics Társaság tisztikarának személyi adatait. (1949. február 25.) Közben már 1949. február 10-én a szegcdi Államvédelmi Osztály Aldobolyi Nagy Miklós titkártól átveszi a társaság iratait, s ezzel megszűnik a Dugonics Társaság létezni. (1950-ben a belügyminiszter hivatalosan is fclj-.Aiszlatja a polgáíidcsyesóleteket.) Az újjászületett; Dugonics Társaság tehát, mondhatjuk, „tiszavirág" életű volt. Működése, az adott körülmények miatt, sem fényes, sém sikeres, sem elismeri. (A Magyar. Irodalmi Lexikon Dugon.iesTársaságról yzóló fejezete meg sem említi az 1945 utáni:3 éVqs fennállást.)' De létrejötte folytonosságot jelentett Szeged irodalmi éleiében, összefogta az értelmiség színe-javát. Alapító tagjainak elhivatottsága, elkötelezettsége a szegedi művelődés szolgálatában ma is követésre méltó. M. 1\ PUSKÁS JÁNOS: DOM TER 1—4. A szerzőnek a Szegedi Fotóklub III. negyedévi pályázatán díjazott képsora : ."V ! • »yVyAJvj Wi," * ? Lü ;. r»,'- • Av'VV, ISI