Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-17 / 245. szám

Péntek, 1986. október 17. 5 Magyar-jugoszláv vámbizottsági ülés Szegeden Jegyzőkönyv aláírásával fejezte be munkáját a ma­gyar—jugoszláv vámbizott­ság, mely 1986. október 14— 16. között tartotta VIII. ülé­sét Szegeden. Balogh György ezredes, a Vám- és Pénzügy­őrség országos parancsnoka helyettesének és Momir Iva­novic. a Jugoszláv Szövetsé­gi Vámigazgatóság igazgató­helyettesének vezetésével. A vámbizottság — felada­tához híven — áttekintette a határ menti forgalom alaku­lását. s megállapította, hogy a közös határ utas- és áru­forgalma nőtt, gyorsabbá, kulturáltabbá váltak a ha­tárátkelés feltételei. A bizottság az együttmű­ködés kiemelkedő eredmé­nyeként értékelte Mohács és Bezdán határállomásokon a dunai hajózási forgalom kö­zös ellenőrzésének bevezeté­sét, amely a forgalom je­lentős gyorsítását teszi lehe­tővé. A fentieken túl a bizott­ság foglalkozott a kishatár­forgalom, a vámigazgatások közötti együttműködés és információcsere kérdéseivel is, s célul tűzte ki a kap­csolatok további fejlesztését. A küldöttségek vezetőit1 fo­gadta Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára és Papdi József, a Csongrád Megyei Tanács elnöke. Az októberi Kincskereső „Aranylik, őszül már a nyíres, hallgatja levél-nyel­ven suttogó liget." Szergej Jeszenyin varázslatosan őszi hangulatú soraival nyit a Kincskereső októberi száma. Ugyanez a hangulat ihlette Bornemisza Endre és Deák Mór venseit is. Szilágyi Do­mokos Petőfi, Galambosi László Rákóczi alakját örö­kítette meg .versben. Szilá­gyi Domokos immár klasz­szikus értékű Petőfi-portré­ja (Héjjasfalva felé) mellett olvashatjuk Krúdy Gyula A vörös Medveezky című elbe­szélését, amely szintén a 48/49-es szabadsagharc nap­jait villantja fel. A lírai vá­logatásban kiemelt helyen szerepelnek Babits Mihály és József Attila szerelmes­versei. de a kamaszlira sem hiányzik: ezúttal Milena Lu­kesova szlovák költőnő ad belőle ízelítőt. Folytatásos fantasztikus regény közlését kezdte meg szeptemberben a folyóirat. A Szemközt az űrtigrissel cí­mű mű második részében egy gyerekké visszapará­nyult apa iskolai viszontag­ságairól olvashatunk, me­lyeket tulajdon fia kaján te­kintete kísér... Az EZ FANTASZTIKUS sorozat­ban Lőrinc L. László egy élénk képzeletű eszkimó kis­fiú csodatételét örökíti meg. Hogyan sikerült — űrbéli segítséggel — hatlábú jeges­medvét és repülő fókákat varázsolni a hitetlen osz­tálytársak elé, megtudhatja, aki elolvassa A hatlábú je­gesmedve című novellát. A Pingvin őrs újabb jellegze­tes tagját mutatja be Kán­tor Zsuzsa írása (Balházi nem adja fel). Erich Käst­ner humoreszkje (Egy felül­múlhatatlan est) egy balul sikerült vendégségről . szól. Somogyi Tóth Sándor re­gényrészlete egy kamasz ví­vódásait, ébredező szerelmét meséli el. A TESTVÉRMÚZSÁK ro­vatban Móser Zoltán Liszt Ferencről szóló írásának második részét olvashatjuk. Az Édes anyanyelvünkben Szilágyi Ferenc néhány köz­használatú szavunk eredeté­ről ír (Pepita bikini). Az ok­tóberi számot Würtz Ádám, Magyar Mihály. Csala Ká­roly és Berta Róbert illuszt­rálta. Pályázatok A múzeumi és műemléki hónap immár hagyományos eseménye a történeti pályá­zatok eredményhirdetése. A felnőtt kategóriában Szabó János (Szeged) Néhány tör­ténelmi kérdés megoldása Csanád megyében a felsza­badulás után című munká­jáért első díjat kapott. A különdíjasok: Komoly Pál. Saliga Lászlóné, Katona Sándor (Szeged), Kószó Já­nos (Makó). A második dí­jat megosztva Szabó Árpád (Szeged) és Erdeiné Nagy Katalin (Makó) kapta, a harmadikat, ugyancsak meg­osztva Farkas Sándorné (Hódmezővásárhely), Szigeti György (Budapest) kapta. Az ifjúsági kategóriában nem adtak ki első dijat, a máso­dik díjasok: Bihari Ágnes es Szekeres Ildikó (Kübekhá­za), a harmadik díjas Kocsis Klára (Csongrád). Palicsi pillanatok 3. Turistákra várva Ingyenbelépő, de hol a turisztikai haszon? Meg is kérdeztem ezt, s őszinte választ kaptam. Az állat­kertben büífié működik, a zöldben terített hangulatos asztalokkal, székekkel. Nem rejtették véka alá óhajukat a szíves vendéglátók: jó lenne, ha ott vásárolnák meg a látogatók — az egyébként nem drága — ha­rapnivalót és a hűsítőt, és nem az otthonról hozott elemózsiát csomagolnák ki a szalvétából valamelyik fa tövében ... Milán Uzelac. a Palicsi Vendéglátóipari Munka­szervezet igazgatója terveik­ről beszélt. Úgy érzik, nem­csak jelene, jövője is van a palicsi idegenforgalom­nak. Noha elsősorban a Szabadkán és környékén élőknek kívánnak kellemes időtöltést biztosítani itt, számítanak az odalátogató hazai és külföldi turistákra is. „Érdekeltek vagyunk a Magyarország Jugoszlávia közötti gyümölcsöző együtt­működés kialakításában is" — mondotta. S hogy milyen vonzerőre alapozzák mindezt, az ed­dig leírtak is bizonyítják: egy nagy, regionális parkon belül eleget akarnak tenni a környezetvédelem köve­telményeinek, ugyanakkor a turizmus és a vendéglátás föltételeit is fejleszteni kí­vánják. A környezet megóvásának programja az állatkert és botanikus kert, a tiszta tó létéveL megkezdődotti. Kö­vetkező lépés lenne a közeli Ludasi-tó megmentése. Egy nemzetközi megállapodásban kötelezettséget vállalt az ország, hogy ezt a területet is védi a költöző madarak állomásaként. Az ehhez szükséges föltételeket tarto­mányi szinten is szeretnék biztosítani. A turistákat máris vonzza a Palicsi-tó és rendezett, esztétikus környéke. A par­ton felújított szépségében díszlik a századelő tornyos nőifürdö-épülete, strandok, sportpályák, ettermek, s renovált, patinás szalloda­épületek várják a vendége­ket. Elkészült a környék hosszú távú rendezési prog­ramja: igyekeznek úgy be­fektetni a pénzt, hogy mi­nél hamarabb megtérüljön. A közelmúltban megnyílt a minikaszinó, amely hazai és külföldi szerencsében bízók előtt egyaránt nyitva áll. „Amerikai példára, balkáni módra valósítottuk meg" — mondják róla némi öngúny­nyal a szabadkaiak: se so­kat nyerni, se sokat veszí­teni nem lehet itt. Az igazi nyertes talán maga a köz­ség. ugyanis a fönntartásí költség levonása után fönn­maradó összeget Palics fej­lesztésére fordítják. Nyitott azonban az út a sportturiz­mus kibontakozásához is, és szép jövővel kecsegtet az itt talált melegvizes for­rás is. Mindaz, amit Palicson lát­tam, hallottam, tisztelettel és jó érzéssel töltött el. No és reménnyel, hogy a nagy rohanás közepette azért sza­kítunk olykor időt egy kis szomszédolásra: kikapcsoló­dásra, barátkozásra. Chikan Ágnes nei naptár Szólóest nagybőgőn Nem mindennap szerepel szóló hangszerként a bőgő. Ennek a ténynek, s termé­szetesen Pege Aladár jó ne­vének köszönhetően, szép számú érdeklődő gyűlt ösz­sze szerdán este a Tisza Szálló nagytermében. Zon­gorán kísért: Szabóky Már­ta. Számomra az első alkalom volt, hogy Pegét nem a jazz­rnuzsikusok kiválóságaként hallgassam. Sajnos csalód­tam. Elsősorban az zavart, hogy műsorának valamennyi darabjában, de főként Händel: A-dúr és Mozart C-dúr (K. 454) szonátáiban számos intonációs pontat­lanság csúszott. Roppant tiszteletre méltónak tartom, hogy a hangszer szereteté­től, s kétségkívül átlag fölöt­ti mesterségbeli tudástól inspirálva arra vállalkozik, hogy bebizonyítsa, egyenér­tékű a bögő bármelyik SZó­lisztikusnak elfogadott vonós hangszerrel. Azonban, ha el­vileg elismerem e ténynek lehetőségét, mint hallgató, elvárom, hogy ne jóindulatú megértés s gyöngéd komp­r Kulcs a muzsikához Pécsi Géza összeállításá­ban 15 darabból álló hang­lemezsorozat (évi 3-5 hang­lemez) kiadását tervezi a Hungaroton Hanglemez­gyártó Vállalat Kulcs a muzsikához címmel, az Or­Iszágos Pedagógiai Intézet Szakoktatási Igazgatósága, a Magyar Kodály Társaság, a Művelődéskutató ^ Intézet egyetértésével, a KISZ KB védnökségével. A szerző több évtizedes zenepedagógiai munkájának összefoglalásaként olyan tárgyszerű, módszereren föl­épített könnyebben érthető és egyben szórakoztató is­meretanyagot nyújt át, amelynek zenei, kultúrtör­téneti és társadalmi vonat­kozásai az általános mű­veltségnek szerves reszei. A hanglemez fölhasználható az általános és a középfokú oktatásban, napköziotthonos foglalkozásokon, hangverse­nyek előkészítésénél, ifjú­sági klubok és művelődési házak közművelődési isme­retterjesztő foglalkozásain, a felnőttoktatásban, a fel­sőoktatásban (fáileg a nem ének-zene szakos tanárjelöl­tek felkészítésében). Igen alkalmas egyéni használatra is. különösen a szakmun­kás- és a szakközépiskolás tanulóknak, valamint mind­azoknak, akik közelebb sze­retnének jutni a művészi zenéhez. A teljes sorozat átfogó ké­pet ad az egyetemes zene­irodalomról, de a lemezek egyenként, önállóan is használhatók. Az első há­rom hanglemez még októ­berben elkészül Sertéshizlaló kistermelők, figyelem! A MÓRA FERENC TSZ megkezdte az 1987. évi sertéshizlalási szerződéskötéseit • Emelt ár — kedvezőbb feltételek — garancia. Várjuk régi és új termelőink jelentkezését. 'Címünk: Szeged, Bocskai utca 3,13. Jövedelmező gazdálkodást tyván a Móra Ferenc Tsz. Az ember és a munka becsülete Tanár barátom panasz­kodik. Nem, ezúttal nem a fizetését kevesli. Sőt, ép­pen most egészíti ki mun­kahelyi járandóságát a szőlőszüreti tanulói fel­ügyeletért kapott tisztelet­díjjal. öt napja tapossa a homokot, s bár a gazdag termésben nem gyönyör­ködhet, örömmel tölti el a rábízott gyerekek szorgal­ma, s az a tudat, hogy a maga módján ebben az év­ben is hozzájárult a me­zőgazdasági termékek be­takarításához. Megjegyzi ugyan, hogy tanulók és tanárok nagyobb hasznot hajthatnának a köznek, ha azt végeznék, amit a tár­sadalmi munkamegosztás hagyományos rendje rájuk osztott, meg különben is, suszter maradjon a kapta­iánál. — Akkor hát mi a baj? — kérdem tőle Törő­csik Mari lemezének dal­szövegéből idézve. A baj az, hogy nap mint nap megalázva érzem magam. Évek óta nem változik a helyzet: az a látszat, mint­ha mi a gyerekekkel va­lamiféle úri passziót űz­nénk. Az autóbuszvezetők jelentős része ugyanis olyan hangon rendelkezik, utasít, alkalmanként ba­sáskodik, hogy az ember azt hiszi, szívességet tesz­nek neki, ha egyáltalán hazaszállítják. Különösen akkor visszatetsző ez — mesél tovább —, amikor a munkaidő alatt a dűlő vé­gén várakozó járművek pi­lótái — jobb dolguk nem lévén — kávét főznek, be­szélgetnek, alszanak, új­ságot olvasnak. Dolgunk befejeztével pedig sürget­nek bennünket, igyekez­zünk, aztán „lábvizitet" tartanak, kifogásolják, hogy a gyerekek behordják a kocsiba a homokot, az agyagot, ..piszkos" ruhá­val ülnek a kárpitra. S mivel a munkáltatók az esetek nagyobb részében kevesebb buszt rendelnek, mint amennyit a dolgozók létszáma igényelne, meg­kezdődik a vitatkozás, ki, hová szálljon, a felveszem­nem veszem fel játék, kü­lönben. is késésben va­gyunk stb., stb. És persze a gyerekek sem angyalok — folytatja a ta­nár úr lendületesen — ha fáradtak is, egymás ölébe ülnek, türelmetlenek, nyit­ják-zárják a szellőzőket. Akinek melege van, friss levegőhöz szeretne jutni, akire rásüt a nap, elhúz­za a sötétítőt. Valahogyan igy gondolkodtak az Ika­rusban is, mert egy-egy ko­csira 2-3 szellőzőt is sze­reltek, sötétítőből is jut minden ,,ablak"-ra. Bez­zeg a buszvezető! Minden mozdulatban rosszindulatot sejt, s kegyetlenül lecsap a ,,rendbontók"-ra. Valóság­gal szikrázik ilyenkor a levegő. S ugyan, mit te­hetek ilyenkor? — légyint keserűen. Ráadásul én is a gyerekeknek adok igazat. S különben is, a rámenő­sebb pilóták keresztülnéz­nek rajtunk. Itt. ők a ve­hetők — gondolják —, s mi több: övék a hata­lom. Ellenerveket sorolok. A kocsikat sokszor a forga­lomból kell kivonni, s a gyerekek hazaszállítása után visszaállítani. Nincs idő a takarításra, külön­ben sincs takarító, kevés az ember. A sofőrok túl­óráznak, ők is idegesek. Meg aztán, buszvezető és buszvezető között legalább annyi különbség van, mint ember és ember között. .. Barátom azonban vissza­veszi a szót Egyet tisztáz­zunk! — s felemeli a hangját. Ha én negyven gyerekkel egy hétig — ré­gebben két hétig — segí­tek a betakarításban, s ott állítólag szükség van ránk, akkor elvárom, hogy mun­kánkat minden lehetséges módon becsüljék meg, az érdekelt vállalatok és gaz­daságok szervezzék meg, és teremtsenek normális feltételeket annak elvég­zéséhez. — Az oda- és visszaszállítást is beleért­ve. Ha már fizikai mun­kát végzünk — semmi ki­fogásom ellene —, akkor ne az idegi energiánkat kelljen nap mint nap fel­élni! — mondja felpapri­kázva. Aztán ne felejtsük el, hogy a kulturált viselke­dést a gyerekek a felnőt­tektől tanulják, vagy nem tanulják. A közlekedés pe­dig nem hatalmi kérdés. És ne nézzenek baleknak! Vé­gül is: valamikor azt mondtuk, hogy a legfőbb érték az ember. S már hozzá se teszem, hogy a szocializmusban . .. — Neked tényleg igazad "van — teszem hozzá csen­desen. Csertői Károly romi^zum segítségével kényszerüljek bizonygatni magamnak, hogy rendkívülit hallottam, nagy élményben volt részem. Különösen ne­héz helyzetben van a mű­vész, hiszen bőgőre igen ke­vés előadási darabot talá­lunk a zeneirodalomban. Gyakran átif-atok játszásával kell beérnie. Mármost: úgy előadni égy Mozart-szonátat, hogy a hallgató azután eset­leg szívesebben, de legalább­is hasonló vágyakozással kí­vánja az adott művet hall­gatni nagybőgőn, mint zon­gorán, bizony emberfeletti produkciót követel. (Hiszen ami zongorán — mint a műsorismertető írja például a C-dúr szonátánál — kez­dők számára lejátszható, bő­gőre áttéve azonnal érvényét veszti. Ami a billentyűs hangszeren könnyű, itt szin­te artistaügyességet ' köve­tel.) A művész azonban tu­datában van vállalkozása buktatóival. Nagy feladatnál a bukás lehetőségének mér­téke is nagy. Pege művészetének szub­jektív előadói kvalitásai szá­momra leginkább Schubert Arpeggione szonátájában -amoll, D. 821) nyilatkoztak meg. Főként a lírai érzé­kenységgel tolmácsolt máso­dik tétel tetszett. A Ditters­dorf E-dúr s a Dragonetti A-dúr koncertjében is szá­mos szép pillanata volt. El­ismerésre méltó attraktivi­tással szólaltatta meg a ka­denciákat is. Mégis egészét tekintve nem győzött meg maradéktalanul figyelemre méltó egyéni hangjáról, elő­adói spektrumának gazdag­ságáról. Nem elég, ha leg­inkább csak a kuriózum té­nyé késztet csodálatra. Berényi Bogáta Liszt-szimpózium Liszt-szimpóziumot ren­deznek október 19-től 24-ig Budapesten és Veszprémben a Magyar Tudományos Aka­démia Zenetudományi In­tézetének, és az MTA nyelv­és irodalomtudományok osz­tályának közös szervezésé­ben. A tanácskozásokon, amelyeknek fő témája a nagy zeneszerző munkássá­gának értékelése, 14 ország 80 zenetudósa és zeneeszté­tája vesz részt. Az esemény ünnepélyes megnyitója va­sárnap, a Vörösmarty utcai Liszt Emlékmúzeumban lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom