Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-17 / 245. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELN AGYAKOR SZAG 76. évfolyam, 245. szám 1986. október 17., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Tudósítás a szegedi tanács üléséről Lakásépítés és telekgazdálkodás A Szeged Megyei Városi Tanács tegnap, csütörtökön. Papp Gyula tanácselnök vezetésével ülésezett. A tanácskozás munkájában többek között részt vett Papdi József, a megyei tanács elnöke, Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság titkára. Az ülésteremben ott voltak Szeged országgyűlési képviselői, vállalatok, intézmények, a város tudományos életének meghívott vezetői, képviselői. Csonka István, a tanácselnök általános helyettese terjesztette elő a lakásgazdálkodás helyzetéről szóló beszámolót. Müller József né tanácselnök-helyettes ismertette a felsőoktatás es tudományos kutatóintézetek társadalmi, gazdasági és kulturális szerepét, pontosabban, hogy az milyen a város életében. Csikós Ferenc vb-titkár előterjesztésében vitatta meg és fogadta el a testület az 1985. évi jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű bejelentések és javaslatok megvalósításának helyzetéről szóló tájékoztatót. Papdi József átadta a városi tanács elnökének az Öpusztaszeri Történeti Emlékbizottság elismerő oklevelét, amelyben köszönetét fejezi ki az országos szerv a szegedi tanácsnak az öpusztaszeri emlékpark fejlesztésében kifejtett kezdeményezőkészségéért. Ezt követően előterjesztésekre került sor. A vásárokról és piacokról tanácsrendelet-tervezetet fogadott el a tanács. A testület felmentette funkciójából — saját kérésére, mert más fontos beosztásba kerül — Debreczeni Pált, a pénzügyi és Tölgyesi Bélát, az építési osztályvezetői teendők alól. Debreczeni Pál a Szegedi Eleset- és Seprűgyár igazgatóhelyettese, Tölgyesi Béla a vízművek: és fürdók vállalat igazgatója lesz. A tanács a pénzügyi osztály élére Takács Ferencet, építési osztályvezetőnek pedig Nagypál Miklóst nevezte ki. Az ülés végén interpellációk hangzottak el. Katona Gyula azért kért szót, mert a Hajnal utcában, az 59-es élelmiszerbolt egy éve már zárva van, így a környék alapellátása nem megfelelő, Volenszki Imréné Alsóváros kereskedelmi gondjait tolmácsolta, ahol négy élelmiszerüzletet csuktak be végleg. Észrevételéhez csatlakozott Dékány Géza, Virágh István; majd Bozóki Istvánná a nagyállomás környékén felfedezhető ellátás mostoha helyzetét tolmácsolta, ugyanis ott is bezártak üzletet. A felvetésekre Solymossy Margit, az Éliker igazgatója — akit meghívtak az ülésre — válalszolt, ám álláspontját, illetve a vállalat kifogásait a tanács nem fogadta el. Felkérte a testület az illetékes vállalatokat, hogy az említett területen az alapellátás biztosítása érdekében hozzanak intézkedéseket, és felhatalmazta a-kereskedelmi osztályt, hogy a javítás érdekében tárgyaljon. Szirovicza Ernő szöregi házhelyek kialakítását sürgette, és az ebben az ügyben mielőbbi előrehaladást remél. Halász Miklós interpellációjában kérte a tanácsot, hogy fogadjon el egy olyan tervet, miszerint 1987ben az újszegedi Sportuszodában, társadalmi összefogással, lelátó épülne. Így a vízi sport Szegeden továbbfejlődhetne. A lelátó tanulmánytervét egyébként a Csomiterv tavaly társadalmi munkában már elkészítette. Mendebaba Rádó is gyors intézkedést sürgetett, ugyanis a szőregi központi iskolában három tantermet lebontottak, de a törmelékanyagot már két esztendeje nem hordták el. Így a gyerekek a bitumenes sportpályát nem használhatják. Csökkent a fizetőképes kereslet A szegedi tanács igen nagy érdeklődéssel foglalkozott a lakásgazdálkodás, -építés és telekkialakitás helyzetével. Az elmúlt hároméves időszak tapasztalatait vitatta meg. s megállapította, hogy a magánerős lakásépítés üteme változott. Ez azért is fontos, mert a lakások döntő többsége magánerőből valósul meg. A VI. ötéves terv időszakában anyag- és telekkialakítási problémák akadályozták a családi házak alapozását. Az OTP-beruházásban készülő lakások pedig megsínylették a szűkös kivitelezői kapacitást. Sajnos, az életszínvonal csökkenése miatt az OTP-s lakások iránt a fizetőképes kereslet mérséklődött. Átmenetileg növelni kellett a kis alapterületű otthonok arányát. Javult a telekkínálat, bár a magánforgalomban jnég mindig rendkívül drága. A családi ház építési ütemének csökkenése mellett fellendült az egyéni szervezésű tarsasházak telepítése. Hogyan alakult a város lakásparkja9 Tíz évvel ezelőtt száz otthonra 135 vsalad jutott 35a lakóval társadalmi mozgás-folyamat hatására számolni kell azzal, hogy a lakásigénylők újratermelődnek, és a város polgárai a minőségi cseréket szorgalmazzák. A testület felmérte, hogy az 1976. óta működő fiatalok otthona milyen kedvező szerepet tölt be. Szó volt a vissza nem térítendő állami támogatás és kamatmentes kölcsön szerepéről, amelynek segítségével az elmúlt két esztendőben több mint százan megoldották gondjaikat. A végrehajtó bizottság 366 igénylőnek több mint 57 millió forint tanácsi támogatást nyújtott. A gazdálkodás fontos új eleme a mobilitás, az összkomfortok újraelosztása. A tanácsi lakások visszavételére az elmúlt ötéves tervidőszakban a város 185 millió forintot költött, és e mozgalomnak társadalmi hatása rendkívül pozitív. A testület áttekintette az építési hatóság munkáját is, amely nemcsak az engedélyezési eljárásra korlátozódik, hanem telekgazdálkodásra, az ellenőrzésre, a környezetvédelem fokozott figyelemmel tartására is. A lakásgazdálkodás eredményességének további fokozása érdekében a tanács több határozatot hozott, amelyek garantálják, a korábbi intézkedések hatásának kiteljesedését. Jelenleg ugyanennyi lakásra 103 család jut, 265 személylyel. A megyei városok rangsorában Szeged az első helyre került ilyen szempontból. Tíz esztendő alatt felére zuhant az igénylök száma. Az idén nyilvántartott 6 ezer 369 lakáskérelemböl több mint a fele az egyedülállóké, és csak 20 százaléka a kétszemélyes családoké. A három- és többszemélyes lakásigénylő családok aranya 1825-re" csökkeni az 1981. évi háromezer családdal szemben. Az idei júliusi felmérési adatok szerint a kérelmezők aránya tovább mérséklődött, 6 ezer 156-ra. A jövedelmi viszonyok alapján mintegy négyezer igénylő szociális bérlakásra jogosult, ám ennél lényegesen kevesebb szegedi lakos kér ilyen otthont. A lakásépítés, a régi otthonok korszerűsítése, a lépcsőzetes cserék és a telekellátás javítása eredményeképp megállapítható: Szeged társadalompolitikai céljainak megfelelően számottevő sikereket ért el a hiány mérséklésében és a lakáshelyzet javításába/. A különböző Vélemények, javaslatok A lakásgazdálkodás napirendjének vitájában először Czuth Béla kért szót, és örömmel beszélt arról, hogy Szeged lakásépítésben a városok rangsorában első helyre került, aminek csak az otthonteremtők örülhetnek a legjobban. Tuza Klára (a KISZ városi biaottsagának titkára) elmondta: jó az együttműködés a KISZ és a városi tanács között, ami hozzájárult ahhoz, hogy még több fiatal jusson otthonhoz.' Felhívta a figyelmet, a lakások minősége az utóbbi időben egyre inkább kifogásolható. Hiányos mufckát végeznek a kivitelez«, pedig az összkomfortok árat megkérik, már egymilliót is kell fizetni egy átlagos felszereltségü otthonért. Horváth András, a szakmaközi , bizottság nevében dicsérte a tanácsi támogatási rendszer előnyeit. Elismeréssel szólt a lakásügyi társadalmi bizottság munkájáról. Nagy Mihály a telek-előkészítő társulás áldásos tevékenységére hívta fel a figyelmet. Javasolta, a megfelelő mobilitás érdekében a tanács illetékes szerve még nagyobb eréllyel követelje meg a lakások leadási határidejének pontos betartását. Oláh Miklós elismeréssel szólt a tanács lakásgazdálkodásáról, de azt is elmondta, hogy a sikerek mellett új gondok születtek. Ebben az ötéves tervben feltehetően hétezer otthon kerül tető alá. Ez jó arány a nehéz gazdasági körülmények között. Folytatásra méltó tevékenységnek tartotta, hogy a lakásigénylők egy részét a megfelelő telek biztosításával — a városkörnyéki községekben — segítik. Az országban Szegeden a legmagasabb a válások aránya, ez a társadalmi jelenség újratermeli az igénylők táborát. A folyamatot nehéz a lakásépítésnek követni. Más tanácstagtársához hasonlóan hangsúlyozta: a tanács legyen határozottabb a minőségi követelményekkel szemben, hiszen egyre növekszik azoknak a panaszosoknak a tábora, akik szóvá teszik a lakásbeázást, és az építők hanyag munkáját. Dékány Géza elmondta, örvendetes az igénylők számának csökkenése, és kérte, hogy az allami lakások eladását a szakigazgatási szervek gyorsítsák fel. Takács Máté egy nagyon régi keletű gondot elemzett. Finnországi tapasztalatait felhasználva szólt arról, nem a házgyári panel az elavult, hanem az a mód, ahogy ezekből az elemekből építkeznek. Külföldi családi házaknál a legmodernebb technológiát alkalmazzák, esztétikusan és minden igényt kielégítően építkeznek a panelekből. Hozzátette, nálunk azért is ellentmondásos a helyzet, mert a modern technológia segítségével drágábban húzzuk fel a házakat, mint a hagyományos módon. Szólt a lakótelepek közelgő rehabilitációjáról, amelyet úgy kell elvégezni, hogy humanizálják a szürke negyedeket. Rámutatott a minőségi kérdésekre is, véleménye szerint e területen csak akkor változik a helyzet, ha más lesz az építők érdekeltségi rendszere, és szigorúbb a felelősségre vonásuk. Ruzicska László a magánforgalmú telekárak egyre emelkedő őszszegeit és tarifáit kifogásolta. Javasolta, a tanács vegye számba üres területeit, portaként ossza ki, és igy próbálja letörni a csillagászati ingatlanárakat. A felvetésekre Csonka István és Papp Gyula válaszolt. Igen nagy érdeklődéssel foglalkozott a testület a felsőoktatási és tudományos kutatóintézetek Szeged életében betöltött helyzetével is. (E napirend részletes ismertetésére lapunkban még visszatérünk.) A téma kapcsán szót kért Hantos Zoltán, Király Dezső, Benedek Tibor, Szabó Mihály, Tuza Klára. A tudomány képviseletében pedig Alföldi Lajos (SZBK), Kemenes Béla (SZAB), Erdei Péter (gabonakiftató intézet). Szendrei János (tanárképző főiskola). Kocsondi András (JATE),, Huszka Tibor (élelmiszeripari főiskola) ismertette az intézetekben tapasztalható erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a város és a tudományos élet közötti kapcsolat fonalait még szorosabbra vonják. A jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű bejelentések tapasztalatairól készült tájékoztató után felszólalt Kulcsárné Kiss Piroska és Nagy Mihály Kádár János találkozott Mir Hoszeln Muszavival Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja csütörtökön a Parlamentben találkozott Mir Hoszein Muszavival, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnökével. A megbeszélésen a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről folytattak eszmecserét. A találkozón jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes es Kázmér Zsigmond, hazánk teheráni nagykövete, valamint Ali Reza Moajeri miniszterelnök-helyettes, és Ali Akbar Farazi, Irán magyarországi nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak csütörtökön fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó iráni kormányfőt. A szívélyes légkörű találkozón megállapították, hogy a két ország kapcsolatai jól fejlődnek. Egyetértettek abban, hogy további kölcsönös erőfeszítések szükségesek az együttműködési lehetőségek teljesebb kihasználása érdekében. A találkozón jelen volt Marjai József miniszterelnök-helyettes, Hetényi István pénzügyminiszter, Nagy Gábor és Kázmér Zsigmond, iráni részről Ali Reza Moajeri, Abbasz Ali Zali mezőgazdasági miniszter, Ahmad Azizl, a nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Ali Mohamed Beserati, valamint Ali Akbar Farazi. Óvári Miklós látogatása Csongrád megyében Enyedi Zoltán felvétele Szabó Sándort és övári Miklóst Majtényiné Túri Katalin tájékoztatta a szentesi városi könyvtárban Tegnap délelőtt hivatalos látogatásra Csongrád megyébe érkezett Övári Miklós, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Társaságában volt Hárs István, a KB tagja, a Magyar Rádió elnöke.'A vendégeket Szentesen a pártbizottság épületében Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, a város párt-, állami és társadalmi életének több vezetője — köztük Labádi Sándor, a pártbizottság első titkára — fogadta. A pártapparátus tagjainak részvételével eszmecsere következett, ahol Labádi Sándor, Dóczi Gábor tanácselnök, Négyesi János, a Hazafias Népfront városi bizottságának . elnöke adott tájékoztatót. Óvári Miklós tolmácsolta Kádár János személyes üdvözletét, és kijelentette, hogy nagy örömmel jött Csongrád megyébe, ezen belül Szentesre, hiszen a közvetlen tájékozódás mással nem pótolható. Kitért arra, hogy a gazdaság kulcskérdés napjainkban, ennek a teljesítményétől, sikerétől függnek más területen is eredményeink. A program következő színhelye a Széchenyi-ligetben levő Koszta József Múzeum volt. Itt Vörös Gabriella igazgató kalauzolta a látogatókat akik. megtekintet ték a múzeum állandó régészeti kiállítását, majd a Koszta-teremben a nagy alföldi festő alkotásaival ismerkedtek. A körséta után a KB titkára emléksorokat írt a múzeum vendégkönyvébe Rövid városnézés után a vendégek a baromfi-feldolgozó vállalatot keresték fel, ahol Mag Pál igazgató fogadta őket, és ismertette a gyár munkáját. A tájékoztatón — és a további programon — jelen volt Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára is. Délután a vendég és kísérete felkereste az Árpád Termelőszövetkezetet. A nagyüzem székházában Lóczi János elnök és Borbás Lajosné pártalapszervezeti titkár üdvözlete hangzott el- A tsz elnöke felvilágosítást adott a szövetkezet helyzetéről. A program következő állomása a városi könyvtár volt, amelyet Majtényiné Túri Katalin, az intézmény vezetője mutatott be a vendégeknek. A program befejezéseként a Tóth József színházteremben, 19 órakor a Magyar Rádió nyilvános felvételében került sor az „Olvasmányélményeim" című műsorra. Ennek vendége volt Óvári Miklós, közreműködtek neves fővárosi előadóművészek és színészek Sz. K V