Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

Szerda, 1986. október IS. 5 Áz öngyógyításért • Nem tudom, hányan emlékeznek a legutóbbi Hírháttér műsorára, annak is az egészségügyi kormányprogramról szóló részére. A magyar lakosság egészségi állapotáról beszédesebben aligha vallhatott más, mint egy aznap este képernyőnagyságúra „kivetített" grafikon. Bevallom, ez az ábra önmagában nagyobb hatással volt rám. mint nézőre, mint magvar állampolgárra, mint emberre és anyára, mintha száz szakember ilyen-olyan adatokkal alátámasztott kutatási eredményeiről hallgattam volna előadást, vagy önostorozó példákat önpusztító életmódunkról, Ez a grafikon ugyanis elénk tárta, hogy a különböző országokban ma született gyerekeknek mekkora a várható élettartamuk. A sorrendben első Magyarország neve mellett egy alig érzékelhető pöttyöt láttam, majd ott sorakozott mögöttünk milliméterekkel növekvő oszlopokkal Románia, Csehszlovákia, Lengyelország. A táblázat második felében hirtelen tobb centiméteres növekedés jelezte a meghosszabbodott életkort, s ha emlekezetem nem csal, a Svájcban es Japánban ma született gyerekek kilátásai még annyira jók, hogy ezek az oszlopok épphogy ráférlek a képernvöre.. Egészségnevelési hét Ópusztaszeren Ez a kép fekétén-fehéren tudtunkra adta: valamit iszonyúan elrontottunk. Annyi körülöttünk a rizikófaktor, s annyira nem vagyunk képesek kivédeni őket, hogy létünket sodorjuk veszélybe emiatt. Nem lehet hát értelmetlen cél, energiafecsérlés, ha mindent összefogó elszántsággal, nemzeti programmá tesszük az egészséges életmód tudnivalóinak elterjesztését, és gyakorlását. Akar országnyi, községi vagy családi közösségben. Ezért lehel csak- az- elismerés hangján szólni arról a rendezvénysorozatról, amely tegnap kezdődött Ópusztaszeren. A Köjál egészségnevelési osztálya, a községi tanács, a párt- és a nepfrontbizottság, a helyi elmeszociális otthon, az Árpád Vezér Mgtsz, a Kisteleki Áfész, a helyi egészségügyi szolgálat, az iskola és az óvoda mind kivette részét abból, hogy egy egész hetet az egészségnevelésnek szenteljenek az ott élő emberek. A tegnapi, ünnepélyes megnyitó szervezőinek munkáján látszott a tisztes igyekezet. hogy megfelelő rangot adjanak ennek a prog1 fl Oszi színek közt — a hófehér Sárga. vörös, rozsdabarna. Melegítenek a színek, akár ez az októberi, lecsendesült hévvel tűző napsugár. Az itt-ott még hivalkodó zöld: szuvenír a nyártól. Gyorsan tűnő emlek: a tegnapi rikító levei mára sápadtabban billeg az ágon. majd lehullva, nedvet vesztve, zizgön muzsikál a talpam alatt. Édes hangok. bőrömet simogató langyosság, színek játéka Érzékszerveim isszák az őszt, s szétárad bennem valami gyönyörűség okozta mámor. Egyszer csak azonban megtöri a varázst valami váratlan. környezetéből kirivó, józanságra ébresztő szín a fehér. Szürke kosztümöt viselő, egyenes tartású asszony bukkan elö a park fái közül, kezeben hószínű pálca. Hegyével meg-megzorrenti az avart, olykor megkoecanlja vele egy-egy fa törzsei. tájékozódik a térben. Tudom, érzi, majdnem érzi. amit en a bágyadt nap melegét, a földön elhaló levelek leheletét, hallja az elröppenő madár szárnyacsattogását, fejünk fölült elhúzódó füttyét, de szeme nem tükrözi tudatába-lelkébe ezt a páratlan szín- és formagazdagságot, amelyet látni nekem, es oly sokunknak megadatott Talán a langymeleg, a hangok és illatok fólidéz.ik a régen átéli emlékképeket. és előhívják az. ősz nyújtotta, mással nem pótolható, egyedülálló elmenyözönt. Talán. De hajdanvolt tapasztalat nélkül, emberi képzelet ilyet kitalálni aligha képes. Enélkül bizony szegenyebb az élet. hordozója azonban korántsem a .szegény!" — sóhajtású sajnálkozásra tart igényt. A zebra elölt csendben mellé lépek „Segíthetek?" — kérdem, és belékarolva együtt megyünk át a kocsiúton. Megköszöni és elbúcsúzunk. Utunk kétfelé ágazik. Elgondolkodom. Ezen a szép öszi napon szavak nélkül is, közvetít valamit a tél fölvillanó színe. Fehér bot: „Segítségre szorulok." Fehér bot- Segítened kell!" Nemcsak a közlekedésben . A harmincas években. Franciaországban született meg a gondolat, talán egy ilyen szep. őszi délután. hogy október közepén szenteljenek egy napot a látók a világtalanoknak. hogy legyen megkülönböztető jelük a fehérbot. Magyarország 1938ban csatlakozott ehhez a mozgalomhoz, s abban az évben, októberben a szegedi sorstársak is kimentek az utcára, fehér bottal a kezükben, s gyűjtést szerveztek a vakok javára. De nemcsak kértek, mert adni is képesek ezek az emberek: árulták a .maguk készítette portékákat is. Azóta világszerte új lehetőségek nyíltak arra, hogy a csökkent látásúak egyéb képességeiket kamatoztathassák a közösség számára Munkát kínál részükre a számítógép-programozás. és — ha lassan is, akadályokkal nehezítve is — de csak ráléphetnek az értelmiségi pálya-' ra az arra alkalmas, tehetséges fiatalok. Eredményként tartja számon :i< szövetség, hogy a megyében például négy sorstársuk gimnáziumban tanulhat együtt a diákokkal, hogy a fonalfeldolgozó vállalat modern gépsorok melletti munkál kínai a gyengén látóknak, meg megfelelő munkakörülmenyeket. hogy az idős, beteg világtalanokat házi gondozók ápoljuk, hogy a segélyek mindenkit megóvnak a létbizonytalanságtól. Október közepén, amikor egyformán zizeg látó és világtalan talpa alatt az avar, s egyformán osztja felénk páráját a föld, hangját a pacsirta, a színek, formák, fények érzékelői önmagukba néztek-e? Megtettek-e mindent. hogy a tartalmas lét útjáról le ne teljenek a teher bottal is haladni akaró társaik? CH. A. ramnak. A megye, a község vezetői mellett az orvostudományi egyetem neves professzorai is szén számmal ott ültek az elnökségi asztalnál. Nem hiszem azonban, hogy — és remélem, ezzel ők is egyetértenek — az efféle rendezvényeknek az ő jelenlétük adná meg igazán a jelentőségét. Sokkal inkább az, ami a szűkkörü közönség részvétele mellett lezajlott ünnepi formaságok után következik. Csak sajnálni lehet, hogy Hős Erzsébet megyei föorvoshelyettes megnyitó szavait, Fődre Zsófiának, a Köjál orvosának a megye és Öpusztaszer környezetvédelmével kapcsolatos fejtegetések Temesváry Beáta adjunktusnak az elmebetegek és a lakosság együttéléséről szóló, szakmai alázattal, élvezetesen és közérthetően megtartott előadását csak kevés kiválasztott hallgathatta meg. Az akkor ajtón kívül rekedteket azonban némileg kárpótolta, hogv délután az emlékpark bejárati jurtakupolájában viszont jelen lehettek, amikc; Czeizel Endre orvosgenetikus a családtervezés és a genetika kapcsolatáról beszélt. Mától azonban ömlesztve kapja a község apraja-nagyja mindazt, amit az egészséges életmódról tudni kell Óvodások, a különböző életkorú általános iskolás diákok vetélkednek: eddigi táplálkozásról, tisztálkodásról, mozgásról szerzett ismereteiket mérik össze, a nagyobbak a családi életről, a szerelemről beszélgetnek. Csütörtökön a növényvédelem. aá alkohol, pénteken a gyógyszerfogyasztás és a daganatos megbetegedés lesz a fö téma. A programot kiállítások. termékbemutatók gazdagítják. S mindezzel a héten megszerzett tudásanyaggal igazán Öpusztaszer lakói lesznek gazdagabbak: az így szerzett értéket azonban nem pénzzel, hanem egészséggel mérik. Talán a körzeti orvos, Chappon Tibor is érzékeli majd. hogy megtérül ez a mostani — és majdan folyamatos — befektetés. Ez is egyfajta módja a nemzet öngyógyításának. Palicsi pillanatok 1. Kék tó, tiszta tó... I.ólunk-futunk egész héten (hónapon, éven, egy életen át). Menekülnénk az idegeket nyüvö stressztől, zajtól, bűztől, a mesterséges?csupa praktikus tárgyak társaságából. ki a szabadba: napfényt, vizet, zöldet, állatokat, kulturált élővilágot látni. Mindez együtt nekünk, szegedieknek, aligha adatik meg egynapi járóföldön belül... ha csak nem vesszük dél felé az irányt. Egy karnyújtásnyira tőlünk ugyanis olyan természet adta, ember formálta, tömény szépség kínálja magát — igaz, a határon túl —, amelyből néhány óra alatt is életkedvet kortyolgathat a fáradt felnőtt és gyerek egyaránt. Palics — noha az elmúlt tizenöt év alatt a helybéliek, a szabadkaiak erőfeszítéséből született újjá, saját maguk gyönyörűségére — nyitott kapukkal várja a szomszédból érkező turistákat is. Amikor a népfront-delegáció tagjaként vendégeskedtem odaát, minderről meggyőztek a bűbájos vidék gazdai, az értékekért felelősséget érző, a rajtuk szívvel és ésszel őrködő szakemberek is. Park. madárcsivilelés, tóparti seta a bágyadt napsütésben. Csönd, szépség és nyugalom. Ezt kinálja most ősszel a Palicsi-tó. Nyáron a mozgást, a vidám zsivajt is: fürdőzők, szörfözők, csónakázók tömege népesíti be a vizet. Sőt: Thália szekere is ketéltűvé vált ezen a nyáron, a palicsi játékok idején. De hogy itt ma vízi életről beszélhetünk, annak története. s mi több: ára van. amelyet az ott élők gondolkodás nélkül megfizettek. Nemcsak a 14 milliárd dinár befektetésével... Szólősi Gyula a tó ismerője. szerelmese es életmentésének szellemi atyja mesélte: 1600-at írtak, amikor először említették iratokban a Palicsi-tavat. A sportot kedvelöket már a századforduló előtt vonzotta ez a vidék: 1892-ben bicikliversenyeket rendeztek errefelé. Az idő tájt kezdtek hangulatos épületeket húzni a parton, s egyre több embert vonzott maga a látvány is. A háború után újból „fölfedezték? a Palicsi-tavat: az evező- és az úszósport központjává vált. májustól októberig tartott a fürdési idény. Megtalálta számítását itt a szervezett halászat is. Aztán a civilizáció hálátlan gazdának bizonyult. A fejlődő ipar megtámadta a természet kincsét: a kémiai üzemek, a húskombinát, a tejfeldolgozó tisztítás nélkül engedte szennyvizét a tóba. Először a nád haldoklása figyelmeztetett a veszélyre, aztán fokozatosan kipusztultak a halak is. „Elfeledkeztünk a gondozásról, mert szegények voltunk, később azonban nagy adót lizettünk ezért" — mondta Szőlösi doktor. Az 197l-es, óriási halpusztulás után a biológiai, kémiai vizsgálatok is döntésre kényszeritették a szakembereket: ha meg akarják menteni a tavat, le kell csapolniuk. Az életmentés társadalmi ügy lett, amely a „századunk akciója'' elnevezést kapta. Tudományos információkat, szereztek. nemzetközi kapcsolatokra is támaszkodva, es Szabadka mérnökei, munkásai. a város lakossága egy emberként vállalta a munkát. Lecsapolták a tavat, vizet csatornákon vezettek le, a vastag mocsárreteget buldózerekkel távolították el; 2 millió 100 ezer köbméter iszapot mozgattak meg. Az áldozatos munkát filmszalagon örökítették meg; láttam a mederben lomhán cammogó lánctalpasokat, a sok száz, kétkezi munkát végző fiatalt, köztük magyarokat is, s azt, hogy ezzel párhuzamosan miként épült a komplikált tisztítóberendezés. Joggal büszkék az emberek arra is, hogy valamennyi technikai egység szabadkai gyárakban készült. S a nevezetes dátum: 1975 novembere, amikor a város szennyvize először áthalad a biológiai víztisztítón. A következő év tavaszán ismét víz került a tóba, s az egészséges újjászületés jeleként halakkal telenitették be. Az életre kelt tó újabb ajándékkal lepte meg „orAnjou-kori oklevéltár készül Főszerkesztő: Kristó Gyula Nem volt nehéz tudni, hogy a társadalomtudományok kutatóira roppant feladatok várnak, amikor — néhány évvel ezelőtt — kimondatott. meg kell kezdeni kulturális és történelmi emlékeink teljes körű feltárását, nyilvántartását és kiadását. Gondoljuk el:, az országos kutatási program keretében a Magyarország történetére vonatkozó öszszes forrás föltárásáról és hozzáférhetővé tételéről van szó — a legrégibb időktől! Ennek a munkának része az.az önmagában is rendkívüli vállalkozás, amelynek célja az Anjou-kor. vagyis az I3l)l-töl 1387-ig terjedő időszak teljes magyarországi, vagy Magyarországra vonatkozó okleveles anyagának föltárása és közreadása. Szakértői becslések szerint körülbelül 45 ezer oklevél maradi ránk ebből a korból. K a hatalmas mennyiségből csak igen keveset tárlak föl és adtak ki eddig. A Magyar Tudományos Akadémia és a Művelődési Minisztérium égisze alatt három évvel ezelötf indult meg a kutatások előkészítésé, melynek során a szakértők föllérképezlék, milyen Anjou-kori oklevelek jelentek meg eddig, magyar vagy idegen nyelvű folyóiratokban. Ennék az „iránytűnek" a segítségével most indulhat a hosszú időt, aprólékos gondosságot igénylő munka: az Országos Levéltárban őrzött eredeti oklevelek mindegyikéről úgynevezett rcgesztak. kivonatok készülnek magyar nyelven, amelyeket füzetekben jelenlelnek meg. Körülbelül 15 éves kutatómunkáról van szó! (Természetesen a már megjelent ismertetéseket is ösy.sze kell vetni az eredeti oklevelekkei, s ez utóbbiakat. — olvasni sem könnyű!) A végeredmény: 22 vaskos kötet lesz. alig fölmérhető jelentőségű; kincsesbánya — valamennyi történeti jellegű társadalomtudomány művelőjének. Tudniillik — amint emiitettük — a korszak okleveleinek többségét még sohasem publikálták, vagyis új forrásokhoz, elképzelhető. hogy meglepetéseket is okozó anyagokhoz jutnak a történészek, irodalomtörténészek, a művészetés művelődéstörténet, a (őriénél i néprajz e.s más tudományágak kutatói. A nagy jelentőségű kutatások koordinálására szegedi tudományos műhely kapott megbízást: a József Attila Tudományegyetem Kristó Gyula vezette középkori magyar történeti tanszéke. A szegedi professzor és a körülötte kialakult tudományos műhely eredményeinek megbecsülését. elismertségét, rangját jelzi a megbízás; a soron következő másfél évtizedes munkát körülbelül 25 fős kutatógárda végzi, közöttük sokan vannak a szegediek. A 22 kötetes Anjou-kori oklevéltár főszerkesztője Kristó Gyula, külön-külön az egyes köteteket egy-két szerző gondozza. A JATE Központi Könyvtára már az elmúlt időszakban megvásárolta az anyag egv részét, ezek mikrofilmen a szegedi kutatók rendelkezésére állnak, vagyis munkájukat részben helyben, Szegeden is elvégezhetik. A roppant feladatok részleteit hétfőn beszélték meg a tudományegyetemen a kutatásokban részt vevő történészek. A szellemi erők mellé megvan a következő évekre a kutatások anyagi fedezete ís — indulhat hát napjaink egyik legnagyobb jelentőségű társadalomtudományi vállalkozása. K. K. vosait": rengeteg vadkacsa, szárcsa, s addig arrafelé ismeretlen madár „szállta meg" a vizet. biztonságos otthonra lelve az iszapból képzett apró szigeteken. A turisták 1977. május 1jén vehették birtokukba a felélesztett vizet. Az alkalomhoz illő ünnepségen ott voltak a testvérváros, Szeged képviselői is: jól megtermett, fürge pontyot ajándékoztak az újjászületettnek. A tó eddigi törtenete jelképes fogadalommal zárult: korsós lányok kristálytiszta vizet öntöttek hullámai közé, mintegy vállalva az elkötelezettseget. hogy ezután megvedik életet. Hogy miféle víz táplálja a tavat? Egyelőre a talajvíz, a csapadék, a városból érkező, megtisztított szennyvíz, a kelebiai vizek. Sajnos, sok foszfor és nitrogén került a tóba, ezért igen elszaporodtak benne az egysejtű algák. Ezzel együtt vize jobb minőségű, mint a Dunáé. A tónak azonban nemcsak múltja, jövője is van. Elkezdődtek a Tisza—Palicscsatorna munkálatai. Elkészültével nemcsak a tó frissül föl, hanem Szabadka ipara is mezőgazdasága is. De hogy a fejlesztés ne okozzon egyben pusztítást is, tervezik: a parton 300 meteres éédösávot telepítenek. Az erdők, parkok megvédik a vizet a földművelés, az állattenyésztés szennyezésétől, s akkor valóban kék lesz a mostani alacsony vízállásnál zöldes színű 1Ó. De a lényeg: az 5 négyzetkilométernyi területű, 2 méter mély tavon 3.8 négyzetkilométert használhatnak a vízi sportok szerelmesei, s mindazok, akiknek életért életerőt ad cserébe a feltá-, másztott természet. Chikán Ágnes Televíziós produkciók Üj televíziós filmek, sorozatok forgatása kezdődik meg októberben a televízió és a Mafilm műhelyeiben. Galgóczi Erzsébet írásából a Gyilkos vadkacsákból Nemere László rendez leveliimet. Az írónő egyik legújabb művében ismét az egyéni sorsok es életek konfliktusain keresztül nyújt izgalmas képet alakulói-változó társadalmunkról. A darab főhőse a vidéki országgyűlési képviselőnő. aki egy helybeli mernökkel kezd nyomozást a férfi titokzatos módon eltűnt testvére után. A darab főszerepeit Bodnár Erika és Csendes László alakítja. Deák Krisztina Ady Endre feleségéről, Csinszkáról készít tévéfilmet. A lírai színekkel átszőtt, drámai szerkezetű film eredeti dokumentumok alapján rajzolja meg a fiatal nő érdekes személyiségét, s a nagy költő társaként eltöltött esztendők történetét. A költő alakját Jordán Tamás. Csinszkáét Nagy-Kálózy Eszter formaija meg. A tévé szórakoztató főszerkesztőségében többrészes sorozat készül. amely az elmúlt évtizedek politikai humorát idézi lel. A Ha mi egyszer kinyitjuk a szánkat ... című ciklusban a legkiválóbb magyar humoristák, egyebek között Goda Gábor. Gádor Béla, Darvas Szilárd, Kellér Dezső, Tabi László és Komlós János írásai szerepelnek. A sorozatban többek közö'i Go'obi Hilda. Garas Dezső. Kern András. Darvas Iván közreműködik, a rendező Várk-onyi Gábor.