Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

Szerda, 1986. október 15. 3 Egy este a képviselővel Az egészségügy diagnózisa Teniszedző is érdeklődölt Hárorn fontos Igazgató rendezte megritkult kell megfelelni, haját, idősek, már ameny­nyire így titulálhatok az öt­ven-egynéhány évesek, asz­gyógyitas, rehabilitáció Magyarország lakossága . ,, ,. , ... , . , 1980 óta 18—20 ezerrel csök­«onvok fert.ak gyülekeztek kem_ A ha,á, ()kg áZa. feladatnak minden jószándék az egész­megelözes, segügyi kormányzat részéről, ha nem vigyázunk önma­gunkra. Az érrendszer ká­rosodását a szeszen es a do­hányon túl a helytelen táp­Újszegeden, az MTA Bioló- "^^"etü.' lalk0zas oko2za giai Központjának halljában rendszeri ele8teienségek esa Az egeszsegügyi bizottság­vá asztókerület omáeevűlés" da§anatos betegsegek 20-20 ban megállapították azt is. uí^i^fl J országgyűlési zazalékot tesznek ki, bal- hogy a precíz műszerek kepviseloje, Karacsonyi San- esetb6, S7árma7ó életvesz- , , , dor orvosprofesszor invita- eSetÖ01 s*armazo Penész- gyakran ott vannak, ahol lására készülődtek, hogy Pedi8 8-9 százalékban nincs meg a kezelésükhöz megtudhassák, mit tett vá- szerepel a statisztikában. nélkülözhetetlen, megfelelő Jasztottuk szűk másfel ev Megelőzés: az időben ész- szellemi kapacitás. Tudják, alatt az országgyűléseken, az , , , , egészségügyi es szociális bi- revett daganatos megbetege- hogy sok műszert — keny­zottságban. desek az esetek 90 százaié- szerből — túlhajszolnak. Az előadóterem középén kában műtéttel sikerrel or- Oka. nincs pénz. Ez azért is diavetítő bamutt a hóíeher vosolhatók. Az ongyilkossa- keves, mert például gyógy­vászonra. Ugyan minek ez? gok teren sajnos a világon szerekre az elmúlt öt évben 6,3 milliárd forintot köl­— suttogtak a megjelentek egymás között. Később ki­derül majd annak nélkü­lozhetetlensege. az első öt között szerepe­lünk. Hazánkban az Alföld, annak is a deli resze „ve­7Pi" Karácsonyi professzor előbb Az előadó a szivbetegse­gek okát a túlhajszolt élet formában, a fokozott gessegben, az intenzív elmondta, hogy a választójo­gi törvény értelmeben ad­hat tájékoztatót az Ország­gyűlés munkájáról, annak hányzásban es az alkohol- válaszolt. töttünk, s az külön tragédia, hogy ennek zömét a lakos­ság halmozza fel otthon a polcokon. A beszámoló utan szám­ide- talan hozzászólás hangzott do- el, amelyekre a kepviselő Holnap illési tart a szegedi tanács Október 16-án, csütörtö­kön reggel fél 9 órakor tart­ja soron következő ülését a Szeged Megyei Városi Ta­nács. A tanács végrehajtó bizottsága javasolja a testü­letnek, hogy tűzze napirend­re és vitassa meg a követ­kező témákat: a lakásgaz­dálkodás helyzete; a felső­oktatási és a tudományos kutatóintézetek társadalmi­gazdasági és kulturális sze­repe a város életében; az 1985-ös jelölőgyűléseken el­hangzott közérdekű bejelen­tések és javaslatok megva­lósításának helyzete. A tanácsülés nyilvános. MTESZ Közgyűlésre készülnek Kádár János fogadta a szövetség vezetőit Kádár János, a Magyar az elmúlt öt esztendőben jc­Szocialista Munkáspárt fő- lentös munkát végeztek. Ha­titkára fogadta Fock Jenőt, zánk műszaki értelmiségének a Központi Bizottság tagját, többségé eredményesen vett az MTESZ elnökét és dr. részt a rendkívül nehez gaz­Tót h Jánost, az MTESJZ fő- dasági leiadatok megoldásá­litkárát, akik tájékoztatást ban. A szakemberek világo­adtak a szövetség szómba- san látják az ország nehéz t,on kezdődő küldöttközgyű- gazdasági helyzetét, s a ki­Iésének előkészületeiről, utat keresve már eddig is Kádár János elismeréssel számos területen jelentős szólt a Műszaki es Termé- eredményeket értek el. Így szettudományi Egyesületek például azoknak az anyag­Szövetségének szerepéről az és energiamegtakarítási ja­ország gazdasági fejlődésé- vaslatoknak a megvalósítá­nek előmozdításában, es sából négymilliárd forint, es eredményes munkát kívánt „ ,,,, „ J.HÍ. _ , .. . :,,. . ezen belül 54 millió dollár a kozgyülesnek. Az MTESZ és egyesületei, haszon szármázott 1980 es valamint területi szervezetei 1984 között. A városlakók közössége egészségügyi és szociális bi­zottsága aktív tevékenysegé­röl. Megjegyezte meg: a kép­viselő munkája olyan, amit nem lehet megtanulni, azt csak erezni, erteni lehet. ..Örülök, hogy újra találkoz­hatok kedves választóimmal, mert magam is kíváncsi va­gyok, önöknek leltek-e si­kereimenyeik, es gondolom, tudni akarjak, a megválasz­tottnak vannak-e?" Visszatérve a diavetítő­höz Abból sugározták celluloidra tömörítve a be­számoló témáját. Azonnal kiderült a legnagyobb gond: hazánkban félmillió az al­koholista. es nagy a halálo­zási arányszám. Ezeken túl más bajok is súlyos terhet raknak az egészségügyért fe­lelősök vállára. A felszabadulás után. 1948 és 1965 közöli az Egeszseg­ügyi Világszervezet kimu­tatása szerint is minden te­kintetben intenzív javulás tapasztalható, de ezután, 1978—1980-ra szembetűnő volt a romlás. Mindennek oka van, így ennek is. Ezt vizsgálják a felelősök, es mindent megtesznek a job­bítás érdekében. Sajnos, a szűkös anyagiak miatt a lehetőségek korlátozottak. fogyasztásban latja. Hiába A. S. Gyártók, kereskedők, (elhasználók találkozója A szakma történetében ez az első konferencia-jellegű országos megmozdulás — fogalmaztak a szervezők tegnap, kedden délelőtt Sze­geden, a Technika Házá­ban, a villamos szerelési Ma, szerdán a meghívott hazai 30 vállalat közel 130 kepviseloje eiöszor gyárláto­gatáson vesz részt a szentesi Kontaktában, s gyártorté­neti kiállítást teáim meg a művelődési hazban. A kon­anyagok , felhasználásáról íerencia összefoglalójakent rendezett tanácskozás meg­nyitóján. A konlerencia kétnapos, rendezője a Mé­réstechnikai* és .„Afftoniati­zálási Tudományos Egyesü- , . . - , let szentest csoportja: Az kerekasztal-megbeszélésre kerül sor, amelyhez a ren­dezők nagy reményeket fűz­nek. Ekkor nyi-iHe -ugyanis első nap á résztvevők elő­adásokat hallgattak meg, ma pedig Szentesre látogat­nak. Az egyesület szentesi cso­portja nem véletlenül ka­pott főszerepet az esemeny kapcsán: villamos szerelési anyagokat, tehát dugaljakat. kapcsolóKat gyárt a Kon­takta szentesi gyára, az az gárda, üzem, amely a napokban ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Állítólag ez az tó, a kereskedő, a -fogyasztót valamint a termekeket mi­nősítő intézetek képviselői véleményt nyilvánítsanak, tapasztalataikat elmondhas­sák, Ötleteiket, módosítási javaslataikat előadhassák. A Kontakta legújabb ter­mekeiről is ezúttal nyilat­kozhat először a szakember­A résztvevők között kül­földiek is vannak: 10 mér­,, . . . . - ... nök-kereskedő az NDK-ból. alkalom is lehetoseget adott NSZK.bó es Svédországból a konleipnria mparenrleze- ., Velük ugyan meg nem ál­lunk üzleti kapcsolatban, de partnereinK. lehetnek ... a konferencia megrendező sére (a jubileumról csak röviden szólt megnyitó be­szédében Horváth Attila, a Kontakta vezérigazgatója). F. K. A szakmai és tudományos feladatok mellett közműve­lődési missziót is vállal a Csongrád Megyei Levéltár munkatársi gárdája- éven­kénti rendszerességgel — más intézményekkel és szer­vezetekkel együttműködve — megszervezik a levéltári _ , . . , , ... napok eseménysorozatát. Az ^Wden^ kjseob érce­idén a megye két városában, Makón és Csongrádon tarta­nak helytörténeti konferen­ciákat, Foldeákon, illetve Oföldeákon „falutörténeti napot" rendeznek. A ma, szerdán kezdődő, penteken záruló programsorozatról Blazovich Lászlót, a megyei levéltár igazgatóját kérdez­tük: — Mi indokolja, hogy ez­úttal vidéki városokat vá­lasztottak rendezvényeik­hez, s miért éppen Makót, Csongrádot? — A helytörténeti konfe­renciáknak kettős a céljuk lödés a helytörténet iránt, mint a megye más városai­ban, vagy a falvakban: a vi­dékre vonatkozó tanul­mánykötetek mind és azon­nal elkelnek, a Szegedről szólók — nem. — Szegeden számos más intézmény és szervezet is rendez történeti-helytörté­neti tárgyú tanácskozáso­kat, előadásokat. Gondolom, ezért is mennek önök a vi­dékre. — Természetesen. Makó­ra pedig különösen azért, mert egyúttal ünnepelhet­jük a megye, szerintem leg­szebb műemlékének, a me­a kutatók fórumai, ahol új gyeháza megépítésének 150. eredményeikről beszámol- évfordulóját. Nemcsak a fel­hatnak, másrészt viszont az újított épület történetéről, illető település lakóinak fó­rumai, ahol lakóhelyük Giba Antalról, az építőjéről lesz szó a mai koni'erenci­múlljáról tájékozódva ala- ón. hanem általában a mü­kulhal odatartozásuk luda- emlékvédelemröl is. Vala­la. A településludat, a vá­rosludat kialakítása nem­csak azért hálásabb feladat a vidéki városokban, mert kisebb embercsoportok kö­zössegérzete elevenebb; sok­<al homogénebb a lakosság, mint egy másik jubileum ürügyén, a Makói Múzeumi Füzetekről... — Amelynek az 50* száma jelent meg most, s amely — gondolom — Tóth Ferenc múzeumigazgató tevékeny­kevéssé cserélődött az idők sége nélkül talán nem ala­folyamán, mint a nagyvaro- kithatná ilyen eredménye­sokban, például Szegeden, sen a lokálpatrióta gondol­Egészen konkrét bizonyító- kodást és magatartást. kaink is vannak arra, hogy — A füzetek megjelené­Az állattenyésztésünkhöz szorosan tartozó, annak termelési, hatékonysági mutatóit döntő­en meghatározó tömegtakarmány-termesztésben os -gazdálkodásban továbbra sem sikerült je­lentősen előrelépni. Az állattenyésztés-szabályo­zás módosítása. 1987-től. várhatóan új lendüle­tet ad az ágazat megújulásának. A háztáji termelésre jellemzővé vált a nagy­üzemi termelésbe való még szorosabb integrá­lódás, szerepük a zöldség-gyümölcs termelés­ben — eltérő feltételek miatt — jelentősen megnőtt. Kedvező tapasztalatok után a nagy­üzemek megszervezték a zöldség és gyümölcs nagybani forgalmazását, kiiktatva a nehézkessé váló, magas költséggel dolgozó nagykereskedel­met. A háztáji termelésre továbbra is jellemző volt a termeiési, piaci, szabályozóbeli változá­sokra történő gyors reagálás. Az elmúlt időszakban általánossá vált a mi­nőség szerinti átvétel jogos igénye. A gondot több esetben az okozta, hogy megfelelő előké­szítés hiányában, elvi-módszertani tisztázatlan­ság mellett kerüli az. új rendszer bevezetésre. A -termelők nem tudják) elfogadni például, hogy ugj anaz a termék egy vállalat különböző telephelyein más minősítést kapjon, az „objek­tív" minősítést a termelök részéről sok szubjek tiv íelhrng kiséri. Legalább einyi gondot je­lent. hogy a beáramló ipari termekeknél a mi­nőségi kovetelmenyeket nem tudjuk megfelelő­en érvényesíteni. A szövetség érdekvédelmi tevékenysége ezen a területen is Javult; a partneri szerződéses vi­szony erősítése-mellett következetesen érvénye­síti a szövetkezetek érdekeit, s ez forintokkal is kifejezhető. A termelés tartalékainak feltárását nagy­mértékben elősegítené egy korszerűbb, üzem­centrikusabb kereset- és jövedelemszabá­lyozási bar sok esetben a meglevő le­hetösegeket sem kellő mértékben használjuk ki. A belső érdekeltség megteremtésének jó pél­dája a Bordányi „Előre" Szakszövetkezet 12 da­rab tehergépkocsijának üzemeltetése. Az '1985. évi 900 ezer tonna-kilométer teljesítése mellett, 1986. I. negyedeveben már 580 ezer tonna-kilo* metert teljesítetlek úgy, hogy egy tonna-kilo­méter költsége 4 forintról 2.20-ra csökkent, a fokozottabb karbantartás es gondoskodás mel­lett. s a dolgozók bére 5 és 18 ezer forint között, differenciálódik, teljesítéstől, költséggaz­dálkodástól függően. Ügy érezzük, hogv társadalmi szempontból is vonzóvá vált a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozni. A kereseti átlagok, a szociális ellátás színvonala még sokáig elmarad az ipari átlag­tól, ele ezt részben kompenzálja a hasznos te­vékenység helybeni megtalálásának lehetősége. Helyes az a gyakorlat, hogy több szövetke­zetek egyszeri, 1000-3000 forintos segéllyel, egyéb szolgáltatásokkal segítik nyugdíjasaik életét, dc­sokszor ütköznek jogszabályi kötöttségekbe. Több olyan szociálpolitikai előírás módosítását szorgalmazzuk, amely indokolatlanul különb­séget tesz ipari munkás és szövetkezeti tag kö­zött. Jelenlegi helyzetünket úgy itéliük meg. hogy a termelés tárgyi feltételei az elmúlt időszak­ban szűkültek, de az emberi tényezők (érde­keltség, a tagokról való fokozottabb gondosko­dás és védelem stb.) erősítésével megteremhet­jük a továbblépéshez a reális alapokat, a gaz­dálkodás továbbfejlődhet, hasznosítva a szö­vetkezeti mozgalom erejét, termelési tapaszta­zetben a tagsági jog megszerzését alkalmazotti latait, megújuló készségét. A jövőben is ki­állományban töltött próbaidőhöz kötötték, s más módon is erősítik (tagsági pótlék) a tagság tulajdonosi tudatát; mert csak ez lehet a jól kialakult demokratikus önkormányzati rend­szerünk alapja. A szövetkezelek. gazdasági helyzetüktől füg­gően, *>z elmúlt tervidőszakban is javították n szociális ellátás színvonalát. Bővült az üzemi étkeztetés, i>: üzemorvosi ellátás, nőtt az üdül­tetésben részt vevők száma. Súlyos gondnak tartjuk, hogv nőtt a bal­esetek miatt kiesett munkanapok száma és a balesetek súlyosságú is. Az okok között tá­láljuk a vezetők ilyen irányú felkészültségének, figyelmének hiányát, a tagok egyéni felelősség­érzetének csökkenését, ami néhány esetben súlyos munkafegyelmi vétséggel párosul, valamint az elhasználódott eszközállomány több mint dup­lájára történő növekedését. Ezen a területen a tsz-szövetség tagi megelőző érdekvédelmi tevé­kenységét erősíteni kell. A mezőgazdasági szövetkezetek egyik legna­gyobb gondja a munkában megfáradt és ala­csony nyugdíjjal vagy járadékkal rendelkezők helyzete. Többségük már munkát nem tud vál­lalni; az általuk igényelt ellntáshuz nehezebben, költségésebben jutnak falun hozzá, A szüvetku­emelter. kell foglalkozni az alacsony hatékony ságú üzemek tárgyi és személyi tényezőivel. Megítélésünk szerint a szövetkezeti, vál­lalatk/izi kapcsolatok érdekeltségi alapon erősödni fognak, ebben a szövetségnek is, a szövetkezeteknek is bátrabban kell kez­deményezni. Terveink szerint jelentősen meg fog nőni a biotechnológiai eljárások szerepe és általános lesz a számítástechnika elterjedése. A tudományos eredmények gyorsabb alkalmazása munkánk eredményét javítja. Demokratikus­fórum-rendszerünk kialakult, jónak tartjuk mű­ködését, elsősorban jobb információval kell to­vábbra is segíteni. Erősödött az a meggyőző­désünk, hogy a bürokrácia növekedésével nem tudunk megbirkózni. Szövetségünk érdekvédel­mi tevékenységében tovább kell erősíteni annak konkrét formáit, szorgalmazva a kialakuló fe­szültségek megelőzését, illetve feloldását. Azt várjuk a gazdaság- és szövetkezetpolitikai döntésektől, hogy azok stabilak, távolabbra mu­tatók legyenek, a kedvező folyamatokat erősít­sék. megfelelő keretet biztosítsanak a tagság számára, hogy eszközeit céljainuk legjobban megfelelően hasznosíthassa, Molnár Lajos, a Testöv elnöke «ének érdemes múltja is van. A Trianon után Makón, ahogy az egész országban, művelődéstörténeti, régé­szeti társaságok alakultak, kiadványaik is voltak, 1926­tól 1947-ig kitűnő helytörté­neti sorozat volt a makói; részint a város, másrészt Csanád vármegve múltjára vonatkozó tanulmányokkal es dokumentumokkal, Eper­jessy Kálmán szerkesztésé­ben. A folytatást az 50-es évekbeli néhány szám jelen­tette, Péter László irodalom­történész érdeme, majd a 60-as évek közepén indult a mai Makói Múzeumi Füze­tek sorozata, s Tóth Ferenc­nek, a város támogatásának köszönhetően a mezővárosi kultúra, az egészséges lo­kálpatriotizmus ápolásában igen nagy szerepe van. — Csongrádról várostörté­neti monográfia készül. Hol tartanak a kutatok? — Hamarosan együtt lesz az első kötet anyaga. A csü­törtöki konferencián a mo­nográfia szerzői számolnak be kutatási eredményeikről. — Falutörténeti napot most először rendez a levél­tar. Miért éppen Földeákon? — Tudniillik, hogv 140 evvel ezelőtt a falut elöntöt­te a Maros, s a földesúr le­hetővé lette, hogy a lakos­ság magasabban fekvő terü­letre költözzön. Ez a mai Földeák. Am nem minden­ki költözött át. Oföldeákon, bár külleme szerint rossz állapotban, de van — egy középkori templom. A 13— 14. századra jellemzően dombon épült, körülötte a temető, a falu. Az elhelyez­kedésének típusosságát, s egyáltalán a meglétét is sze­retnénk tudatosítani a pén­teki falutörténeti napon. Sulyok Erzsébet A nölanács az áruellátásról A családok, a lakosság áruellátásáról tájékozódott a Magyar Nők Országos Taná­csa kedden a Parlament va­dásztermében tartott ülésén. Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszter számolt be a kereskedelem helyzetéről, az ellátás javításának lehetősé­geiről. Hangsúlyozta: az áru­ellátás a népgazdasági terv­ben előirt követelmények szerint alakul. A jövő évi áruellátásról szólva elmondta: szükséges, hogy megőrizzék az élelmi­szerek, a tüzelő- és építő­anyagok jó kínálatát, és ja­vítsák az olasó termékek, egyes tartós fogyasztási cik­kek ellátását. A kiskereske­delmi forgalom bővítését, az áruk minőségét főleg a ha­zai termelőkkel együttmű­ködve kívánják jobbítani További feladut a szervezett étkeztetés, főleg a gyermek­és a diákétkeztetés feltéte­leinek javítása is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom