Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

2 Szerda, 1986. október 1. Október ti—12-én Csúcstalálkozó Reykjavíkban Reagan azt. mondotta, hogy a talaiKozó célja a ket ország közötti tárgyalások folytatása. Az ameriKai elnök az izlandi megbeszélest nem minősítette csúcstalálkozónak, hanem azt hangoztatta, hogy annak célja egy későbbi, az Egyesült Államok területén sorra kerülő csúcstalálkozó előkészítése. George Shultz amerikai külügyminiszter szerint, „remélik, hogy Mihail Gorbacsov amerikai látogatására még az idén sor kerülhet". A külügyminiszter, aki részletesebben szólt az izlandi találkozóról, közölte: annak napirendjén szerepelnek majd leszerelési kérdések, a kétoldalú kapcsolatok témái, regionális kérdések. Az amerikai külügyminiszter a Fehér ;Hazban megtartott sajtókonferencián közölte: egy brooklyni bíróság kedden délelőtt tárgyalást tartott Gennagyij Zaharov szovjet ENSZ-alkalmazott ügyében. Mint ismeretes, az amerikai hatóságok kémkedés címén emeltek vádat Zaharov ellen. A bíróság elejtette a vádat két vádpontban, a harmadik vádpontban elhalasztotta az ítéletet további ötéves próbaidőre. Zaharov haladéktalanul elhagyhatja az Egyesült Államok területét. Az amerikai külügyminiszter közölte, hogy a szovjet hatóságok hozzájárultak a korábban szovjetellenes tevékenység miatt börtönbüntetésre ítélt, és jelenleg száműzetésben levő .lurij Orlov távozásához. Orlov feleségével együtt október első hetében hagyja el a Szovjetuniót. Az izlandi találkozóról szólva, Reagan elnök kijelentette, arra Mihail Gorbacsov tett javaslatot. Az elnök köszönetét fejezte ki az izlandi kormánynak, amely lehetővé teszi a találkozó megtartását. Shultz sajtókonferenciáján szó volt arról is, hogy az Egyesült Államok korábban követelte a Szovjetunió New York-i ENSZ-kép viselet 25 beosztottjának haladéktalan távozását az Egyesült Államok területéről. A külügyminiszter erről szólva kijelentette: a Szovjetunió ENSZ-képviseletének létszáma jelenleg azon a kereten alul van, amelyet az Egyesült Államok korábban meghatározott. Szovjet közlés szerint — hangoztatta az amerikai külügyminiszter — az érintett személyek egy része a „normális rotáció" keretében elhagyta az Egyesült Államok területét, máEduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter New Yorkban. Ronald Reagan amerikai elnök Washingtonban egyidejűleg jelentette be, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Reagan amerikai elnök október 11—12-én Izland fővárosában. Reykjavíkban találkozik egymással. sok távozására vonatkozóan Washington meghosszabbította az október 1-ji határidőt. A külügyminiszter szerint a kérdésről tárgyalások folytak, s ezeken a két fél megállapodásra jutott a szovjet. ENSZ-képviselet kérdéséről. Eduárd Sevardnadze New Yorkban megtartott sajtókonferenciáján kijelentette: a munkatalálkozó .gondolatát Mihail Gorbacsov javasolta Reagan elnöknek A szovjet külügyminiszter aláhúzta: kifejezetten munkatalálkozót terveznek, s ezért választották Izland fővárosát, Reykjavíkot erre a célra. ahol nyugodt légkörben, „különösebb reklám nélkül, szűk körben" tudják megbeszélni a két ország közötti kérdéseket.. Sevardnadze aláhúzta: <i munkatalálkozóra azért van szükség, hogy ösztönzést adjanak a ket. ország között, különböző szinten folyó tárgyalásoknak. A szovjet külügyminiszter megállapította, hogy a fő irányban: a hadászati támadófegyverek, az űrfegyverek, a nukleáris fegyverek terén folytatódnak ugyan a tárgyalások — szakértői, sót miniszteri szinten —, de az előrehaladás e téren nem kielégítő. „Most alapvetően politikai döntésre van szükség, annak meghatározására, hogy milyen területen van egyetértés, s annak ösztönzésére, hogy előrehaladjunk a megállapodások előkészítésében Mihail Gorbacsov amerikai látogatása idején alá lehet majd írni azokat a megállapodásokat, amelyek kidolgozásáról Reykjavíkban állapodnak meg" — hangoztatta egyebek között a szovjet külügyminiszter. Sevardnadze közölte: az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a szovjet ENSZ-képviselet létszámáról folytatódnak a tárgyalások, végleges döntést csak Reagan és Gorbacsov találkozója után hoznak. A listán szereplő személyek közül hat-hét szovjet ENSZ-diplomata nem is tartózkodott már az Egyesült Államok területén, amikor az amerikai hatóságok távozásukat követelték — hangoztatta Eduárd Sevardnadze, jelezve: a Szovjetunió nem foganatosít ellenintézkedéseket. A szovjet külügyminiszter külön kiemelte: országa törvénykezésében érvényesítik azokat az alapelveket, amelyeket az emberi jogokról a helsinki bizottsági konferencia résztvevői nemrég megtartott tanácskozásán kívántak elfogadni. Ezt a dokumentumot azonban egyedül az Egyesült Államok ellenezte — ezért nem sikerült Bernben aláírni. Szovjet részről azonban érvényre juttatják mindazokat az elveket és gyakorlati döntéseket. amelyeket az eredeti- tervezet tartalmazott. Eduárd Sevardnadze kijelentette: a Szovjetunió mindent, meg kíván tenni a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítása érdekében. Ennek a célnak szolgálatába állította tárgyalásait Washingtonban és New Yorkban, s ezt a célt szolgálja majd Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan iz- i landi találkozója is. Lázár György hazaérkezett Brüsszel (MTI) Kedden, hivatalos belgiumi látogatásának második napján Lázár György miniszterelnököt tíz órakor a brüsszeli királyi palotában audencián fogadta Baudouin be'.ga király. Ezt követően a magyat miniszterelnök és felesége H. Brouhon brüsszeli polgármesterrel találkozott. Ezután Lázár Györgynét Wilfried Martens belga miniszterelnök felesége a brüsszeli Grand-Place-on. a nevezetes Hattyú-ház éttermében látta vendégül. Innen a magyar miniszterelnök felesége Waterlooba ment. ahol az egykori csatamezö melletti emlékmúzeumot tekintette meg. Délután Lázár György a brüsszeli magyar nagykövetségen találkozott a magyar kolónia tagjaival, majd a belga külkereskedelmi hivatal (OBCE) tiszteletére adott fogadásán eszmecserét folytatott a hivatal elnökével, Albert herceggel és számos gazdasági vezetővel, üzletemberekkel. Ezzel Lázár György kétnapos belgiumi hivatalos látogatása véget ért. Lázár György kedden este hazaérkezett. Kína nemzeti ünnepén Magyar vezetők üdvözlő távirata Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Kína nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött Li Hszien-nien elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének; Csaó Ce-jang elvtársnak, a Kinai Népköztársaság Államtanácsa elnökének. Tisztelt Elvtársak! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Mi-« nisztertanácsa, népünk és a magunk nevében nemzeti ünnepük, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 37. évfordulója alkalmából szívélyes üdvözletünket küldjük Önöknek, a Kinai Népköztársaság Államtanácsának és az egész kínai népnek. Az évfordu- • lön sok sikert kívánunk az országukban folyó szocialista építömunkahoz. Meggyőződésünk, hogy a kínai nép további kimagasló eredményeket ér el jólétének gyarapításában, szocialista vívmányainak továbbfejlesztésében. Örömmel tölt el bennünket, hogy kapcsolataink az utóbbi időben az együttműködés minden területén eredményesen fejlődnek. Biztosak vagyunk benne, hogy sokoldalú kapcsolatiunk ápolása és továbbfejlesztése hozzájárul közös szocialista céljaink eléréséhez és a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. További sikereket kívánunk önöknek és népüknek a Kínai Népköztársaság felvirágoztatásáért kifejtett erőfeszítéseikhez. * Sarlós István, az Országgyűlés elnöke az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte Peng Csent, a Kinai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának elnökét. Ugyancsak táviratban köszöntötte kinai partnerszervezetét a Magyar Nők Országos Tanácsa, valamint a Magyar Vöröskereszt f f Támogatjuk a válsághelyzetek békés megoldását /AIIAROV HAZATÉRT Az amerikai féllel történt megállapodás értelmében Gennagyij Zaharov. az ENSZ-titkárság szovjet munkatársa, akit őrizetben tartottak az Egyesült Államokban, szabadlábra került, és visszatér hazájába — jelentette kedden délután a TASZSZ hírügynökség. DANILOFF KIUTASÍTÁSA Nicholas Daniloffot. a U. S. News and World Report rimü amerikai hetilap tudósítóját, akit — mint már korábban nyilvánosságra került — az illetékes szovjet hatóságok megengedhetetlen tevékenység miatt .•őrizetben tartottak, szeptember 29-én kiutasították a Szovjetunióból — közölte kedden délután a TASZSZ hírügynökség. HONECKER A SZOVJETUNIÓBA UTAZIK Erich Honecker. a Német Szocialista Egysegpait KB főtitkára, az NDK államfője október 2-án az SZKP KB és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására baráti látogatásra a Szovjetunióba utazik. KOIVISTO TOKLOBAN Mauno Koivisto finn köztársasági elnök kedden négynapos hivatalos látogatásra Tokióba érkezett. A ket ország hetvenéves kapcsolata során ez az első finn államfői látogatás Japánban. ORSZÁGOS AKCIONAP FRANCIAORSZÁGBAN Szeptember utolsó napján Franciaországban a legnagyobb szakszervezeti központ, az Altalános Munkásszövetség (CGT) dolgozói országos akciónapot rendeztek a közszolgálatban álló alkalmazottak támogatására. A CGT a vasútra összpontosította ez alkalommal a munkabeszüntetést: Párizsban az északi és a keleti pályaudvarról átlag minden második, a többi pályaudvarról csak minden harmadik szerelvény indult reggel. A magyar külügyminiszter ENSZ-közgyűlésen kedden elhangzott felszólalásában emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt, az ENSZ fennállásának 40. évfordulóján átfogóan értékelték a szervezet több évtizedes tevékenységét. és a nemzetközi politika rendszerében betöltölt szerepéi, — Az a tény, hogy ez alkalomból a tagállamok, köztük a Magyar Népköztársaság képviselői egybehangzóan megerősítették elkötelezettségüket az ENSZ Alapokmányában foglalt elvek és célok iránt — mondta egyebek között —, véleményem szerint mind a jelen közgyűlés, mind a jövő szempontjából nagy jelentőségű. A Magyar Népköztársaság kormányának meggyőződése, hogy a világszervezet előtt ma nagy feladatok állnak. A jövő nemzedékeinek megóvása a háború borzalmaitól ma a nukleáris háború megakadályozását, az emberiség egészének megmentését, létének fenntartását, az emberi civilizáció megőrzését jelenti. Meggyőződésünk, hogy a nukleáris háború elkerülhető. s ebben az ENSZ jelentős szerepet játszhat. De küldetését a világszervezet továbbra is csak akkor teljesítheti, ha a tagállamok az alapításakor meghirdetett elvek és célok által meghatározott úton haladnak. Nekünk az egyenjogú, gyümölcsöző együttműködés útján kell haladnunk, hogy érvényesülhessenek az alapokmányban megfogalmazott elvek. És éppen ezen elvek érvényesítésének szándéka, az azokban megjelölt nemes célok eléréséhez szükséges korszerű feltételek megteremtésének igénye, a világ államai közötti kölcsönös egymásra utaltság ténye vezérelte kormányomat, amikor kilenc más tagország kormányával együtt levélben fordult az ENSZ főtitkárához, és javasolta, hogy tűzzék napirendre a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének megteremtését. Meggyőződésünk ugyanis, hogy korunkban egyetlen állam biztonsága sem garantálható mások rovására. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi világhelyzet az ENSZ minden tagállamától fokozott erőfeszítéseket kíván, mert valamenynyi ország felelős azért, hogv minden tőle telhetőt megtegyen az egész emberiVárkonyi Péter fölszólalása az ENSZ-közgyűlésen ség sorsát veszélyeztető kedvezőtlen irányzatok megállítása és visszafordítása érdekében. E tekintetben kiemelkedő jelentőségű a világ sorsáért különleges felelősséggel tartozó nagyhatalmak tevékenysége. Ezért a nemzetközi közvélemény üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok legmagasabb szintű vezetőinek egy évvel ezelőtt megtartott genfi találkozóját, amely bizonyos értelemben kiindulópontja volt a szovjet—amerikai viszonyban és általában a világpolitikában azóta tapasztalt néhány kedvező jelenségnek. Továbbra is nagy figyelemmel és várakozással kísérjük a két ország kapcsolatainak alakulását, és reméljük, hogy a megbeszélések végül olyan csúcstalálkozóhoz vezetnek, amely kedvezően befolyásolhatja majd az emberiség jövőjének alakulását. Megítélésünk szerint korunkban a két nagyhatalom közötti feszültséget. bizalmatlanságot olyan építő, érdemi megáUapodásokat eredményező megállapodásoknak kell eloszlatniuk, amelyek a felhalmozott fegyverkészletek csökkentéséhez, a leszereléshez, a kölcsönösen előnyös, széles körű együttműködéshez vezetnek. A Magyar Népköztársaság kormányának őszinte meggyőződése, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak kezdeményezései a tömegpusztító fegyverek ^ felszámolására az ezredfordulóig, valamint a hagyományos fegyverek és fegyveres erők csökkentésére Európában jó alapot adnak ahhoz, hogy az egymással szemben álló szövetségi rendszerek között a katonai egyensúly a lehető legalacsonyabb szinten valósuljon meg. A csökkentési folyamat beindítása érdekében minden meglevő leszerelési fórumot ki kell használni, és egyetlen kölcsönösen elfogadható kompromisszumos lehetőséget sem szabad elszalasztani. Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk ebből a szempontból is az atomkísérletekre több mint egy éve egyoldalúan vállalt és azóta többször megújított szovjet moratóriumot — mutatott rá a külügyminiszter. Mi úgy véljük. hogy a fegyverkezés megfékezésének sürgető kényszerét minden tagállamnak át kell éreznie, és ennek megfelelően kell cselekednie az emberiség egésze, s saját népe érdekében is. A regionális kérdések kapcsán Várkonyi Péter hangsúlyozta: ahogy egyetlen más állam. úgy Magyarország sem lehet közömbös a tőle távoli földrészek, országok helyzetének alakulása iránt, hiszen azokat a nemzetközi helyzetben közvetve, kétoldalú kapcsolataiban pedig közvetlenül is érzékelj. Különös aggodalommal szólt a kialakult akut válsághelyzetekről, s kijelentette: bármilyen helyi, regionális konfliktus súlyosan veszélyezteti nemcsak az adott térség, hanem a világ békéjét és biztonságát is. A Magyar Népköztársaság kész támogatni minden olyan kezdeményezést, amely a válsághelyzetek felszámolását célozza. Meggyőződése, hogy az ENSZ-ben is az őszinte, közös útkeresésnek, a megoldás irányába vivő együttműködésnek, és nem a konfrontációnak kell jellemeznie a regionális válsághelyzetekről folytatott vitákat. Az ENSZ keretén belül az emberi jogok tárgyában létrejött nemzetközi egyezményeket méltatva a magyar külügyminiszter kiemelte: Hazámban az emberi jogok érvényesülése és védelme az ország társadalmi rendszerének egyik alapélve. A magunk részéről társadalmunk politikai intézményeinek, jogalkotásának fejlesztése, a szocialista demokrácia folyamatos kiterjesztése, valamint nemzetközi kötelezettségeink teljesitése révén mozdítjuk eló az emberi jogok tiszteletben tartásának ügyét. Az emberi jogok egyetemes érvényesítésének igénye természetesen magában foglalja a nemzetiségek jogainak biztosítását és védelmét is. Magyarországon a nemzeti egység fontos alkotó eleme az országban élő nemzetiségek minden tekintetben egyenjogú részvétele a társadalom politikai, gazdasági és kulturális életében. Létük és kollektív jogaik intézményes, demokratikus kereteinek garantálásával államunk a hazánkban élő nemzetiségek önazonosság-tudatának fejlődését segíti — mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a humanitárius, emberi jogi és szociális kérdésekben kialakult többoldalú együttműködés további kibontakoztatása és erősítése jelentős mértékben hozzájárulhat az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtéséhez A gazdasági együttműködés és a politikai kapcsolatok összefüggését .elemezve szólt arról, hogy a világgazdaság jelenlegi helyzete sajnos nem ad okot derűlátásra. Ideje, hogy megkezdjük a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat vezérlő demokratikus alapelvek valóra váltását, ami alapja lehetne a kölcsönös előnyökön nyugvó, megkülönböztetésektől mentes, a kölcsönös bizalom, a megbízhatóság elvein és gyakorlatán alapuló rendszernek. Európa értékes tapasztalatokat szerzett a különböző társadalmi rendszerű, más katonai szövetségbe tartozó, valamint a semleges és el nem kötelezett államok békés együttműködése, kölcsönös egymásra utaltsága és bizalomra épülő együttműködése számos területén. E téren Magyarország is kitűnő és gyümölcsöző tapasztalatokra hivatkozhat. A harmincöt részt vevő állam képviselői által 1975-ben Helsinkiben aláírt záróokmányra az elmúlt évtizedben a kelet—nyugati kapcsolatok sajátos rendszere épült. Hazánk érdekelt a helsinki folyamat továbbvitelében, és mindent megtesz ennek érdekében. Ügy véljük, szükségszerűvé es egyben lehetségessé vált, hogy Európa meginduljon a tényleges leszerelés útján. 1986 nemzetközi békeév, amelynek felhívása nagy figyelmet keltett a világ valamennyi országában, így hazánkban is. Ennek szellemében a magyar küldöttség építő szellemben kezeli az előttünk álló hetekben megvitatandó kérdéseket, kész erejéhez mérten hozzájárulni a jelen közgyűlés munkájának sikeréhez, ahhoz, hogy a 41. ülésszak valóban érzékelhetően előmozdítsa a világbéke megóvását, az általános politikai légkör javítását, a sokoldalú nemzetközi együttműködést — mondotta Várkonyi Péter. t