Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-21 / 248. szám

2 Csütörtök, 1986. október 21. Nők a pilóta­fülkében A férfiuralom a Lufthansa pilótafülkéjében belátható időn belül véget ér. Heinz Ruhnau, a légiforgalmi tár­saság vezetője maga mutatta be az első két nőt, akiket a vállalat a pilótaiskolába április 21. óta kiképezhet. Nem a Lufthansa az első légiforgalmi társaság, amely női pilótákat képez ki. A Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Nyugat­Európában a női pilóta már régóta mindennapi jelenség. Ha a szolgálati beosztás úgy hozza, még a nagy távolságú légijáratokon is teljes egé­szében női személyzet ve­zeti a repülőgépet. Már az NSZK-ban is ülnek nők a repülőgép kormánya mellett. Olyan hivatásos pilótanö, akit még nem oszlottak be légijárat-szolgálatba, tőbb mint egy tucat van. Még a meggondolt Swissairnél is eleget tett két évvel ezelőtt a 24 éves Gabriella Lülhi a felvételi vizsga követel­ményeinek és azóta meg­szerezte igazolványát. Védett motívumok Igen, védettek, mert Ger­le Margit háromdimenziós kerámiakepződmenyei és Benes József kétdimenziós titokzatos foliaszörnyei. kö­tözött alakzatai ízig-vérig saját szellemi teremtménye­iknek tekintendők, és mára olyan jelrendszerekké let­tek, amelyeket csak ők ké­pesek közlési célzattal fel­használni. Szentesi közös ki­állításuk legfőbb tanulsága éppen az, hogy a tárlat két szuverén alkotó munkássá­gába enged betekinteni, és együttes jelentkezesük ré­vén a ,.saját vizuális nyelv­rendszer" még szembetű­nőbb, mint akkor, mikor nagyobb kollektív tárlato­kon találkozunk munkáik­kal. Gerle Margit jó évtizedes munkálkodása során a ke­ramiakészités alapjaihoz nyúlt vissza, és az anyagát­alakítás legelemibb fogásait felelevenítve, csak belső meggyőződésére és anyagá­nak életre kel.tésére figyelt. Rövidesen meg is jelentek kiállitótermeinkben az ant­ropomorf alakzatok, ame­lyek már félreismerhetetle­nül magukon viselték Ger­le sajátos plasztikai gondol­kodásmódjának jegyeit. Ez­zel párhuzamosan kezdett feltűnően különbözni pálya­társaitól abban, hogy tár­gyai messze túlléptek az üres esztétizálás általánosan elterjedt keramikus gyakor­latán, de a másik, jellemző keramikus eljárásmódot, az anyagban rejlő erők, hatá­sok érvényre juttatását sem követte. Saját utat járt: kerámia­alakzatai mintha modellez­nék az életerőt, fikcióként teremtett vegetációt alkot­nak, ahol hasonlatossági alapon, ha kell, környeze­tünk visszásságaira isme­rünk, vagy éppen a holt anyagnak szüntelen válto­zást, mozgást adó életjelen­ségekre lelühk. Alakzatai kitaláltak, képzelet szülte formákat öltenek. Sok eset­ben nemhogy szépek, de rú­tak, visszataszítók, de min­dig emlékeztetnek valamire, s legfőképpen ugyanazoknak a törvényszerűségeknek en­gedelmeskednek, mint amik Makó szobra Csak most tünt föl, ami­kor Tandi Lajos cikkében olvasom: nem ismerjük a színház előcsarnokában is­mét fölállított mellszobor­nak. Makó Lajos büsztjének alkotójat. Az útikönyvek nem közlik, az enyém sem, de akkor nem tartottam fontosnak, hogy utána jár­jak, hiszen úgysem volt lát­ható. Most ideje pótolnunk, s néhány szóval emlékez­nünk Makó Lajosra, szobrá­nak történetére .és elfelejtett alkotójára. Makó Lajos (1854—1908) három izben (1889—1892, 1895—1899, 1905—1908) volt a szegedi városi színház igazgatója. Az operettkul­tusszal szemben gondja volt a klasszikusokra, és az ak­kor modern társadalmi drá­mákra is. Maga is irt nép­színmüveket, zenét is szer­zett hozzájuk, sok operát, színmüvet fordított. Szinte a színpadon halt meg. A Bánk bánt adták 1908. november 12-én, és ő Tiborcot alakitotta. Ott lett rosszul a világot jelentő deszkákon, és még azon az éjszakán meghalt. A temetés után az első társulati ülésen Csiky Lász­ló indítványára a színeszek elhatározták, hogy mellszob­rot állítanak a jeles direktor emlékének. A határozatból csak két évre rá lett valóság. Köz­adakozásból gyűjtötték ösz­sze a pénzt, es megbízták Vígh Ferencet a szobor el­készítésére. A halál második évfordulóján leplezték le a szobrot, 1910. november 12­én. Azon az estén ismét a Bánk bánt játszották — Ma­kó emlékére. Ki volt Vígh Ferenc? A Művészeti Lexikon szerint 1881. április 5-én Hódmező­vásárhelyen született. (A Vásárhely jelesei cimü helyi életrajzi lexikon nem vett róla tudomást.) Fényképét és addigi életrajzát közli a Színházi Újság 1010. novem­ber 20-i száma. éppen a Makó-szobor kapcsán. Szob­ráról Babits barátja, Kun József írja ugyanott: „Sze­ged a szobrok várása. Saj­nos, nem a jó szobroké. A Dugonics- és a Tisza Lajos­szobrokat kivéve mind gyen­gébb alkotás. E két szép emlékműhöz egy harmadik művészi szobor került. Ma­kó Lajos mellszobra. Igaz, hogy ez az emlékmű nem nagyigényű, hanem csak ki­sebb méretű, intim mellszo­bor. Szerencsére azonban a művészi alkotás értékét nem a nagyság é.s méret, hanem a kvalitás szabja meg." Önéletrajzát 1947-ben a városi tanács folszólitására — több szegedi művésszel együtt — Vígh Ferenc is megírta, és közöltem a So­mogyi-könyvtár Műhely 1975. évi 3. számában. Ebből kiderül, hogy szülővárosá­ból, gyermekként került át Szegedre, iskoláit is itt vé­gezhette, ezért emlegetik a kritikák szegedi szobrász­ként. Négy középiskola után 1902-től Szeged 500 koronás ösztöndíjával végezte el a budapesti főiskolát. ahol Mátrai Lajos tanítványa volt. 1904-ben szintén a vá­ros ezer koronás ösztöndíjá­val a müncheni akadémiára iratkozott be, és négy évig Balthazar Schmidt tanítvá­nyaként sajátította el a szobrászat titkait. 1905-ben nyolc hónapot töltött a nagy­bányai festőiskolában. 1906­ban Párizsban képezte ma­gát tovább. Hosszabb tanul­mányúton volt Bécsben, Mi­lánóban, Genovában, Men­tonban, Monté Carlóban, Nizzában, Marseille-ben. 1915-ben bevonult katoná­nak, 1918-ban szerelt le. 1919-ben Stróbl Alajos iskf Iájába iratkozott. Makó Lajos szobrán kívül ö készítette el Magyar Gá­bornak, a piarista gimnázi­um igazgatójának, a későb­bi tartományfőnöknek mell­szobrát, és a mórahalmi honvédtisztek dombormű­vét is. A Dugonics Társaság megbízásából Mikszathról emlékplakettet csinált jubi­leumára, 1910-ben. Az or­szág különféle helyein szá­mos hősi emlékműve áll. Francia felesége, Cheva­lier Antónia (1886—1922) festőművész volt. 1911 no­vemberében — erről Szelesi Zoltán Szeged képzőművé­szete című műve is beszá­mol — a Közművelődési Pa­lotában közös kiállításuk nyílt. Ezt Szőri József fes­tőművész és műkritikus méltatta a Délmagyarország hasábjain. 1947-ben Vígh Ferenc a Bérházban, a Széchenyi tér 11. sz. I. emeleti 2. sz. laká­sában élt. A lexikon szerint 1948-ban hunyt el. Halálá­nak napját nem közli a le­xikon. A színházi ünnepségek közt essék némi fény az el­felejtett szegedi szobrász­művészre, a Makó-szobor kiváló alkotójára is. S ér­demes lenne ízléses kis réz­táblán föltüntetni a nevét, hogv többé ne merüljön fe­ledésbe. Péter László a Földön minden élő növe­kedését, mozgását, terjesz­kedését, meghatározzák. Te­hát édestestvéreink ők, Ger­le „hajtásai", „védett", vagy „mérgező növényéi", „tájai" és „kiskertje". Megkülönböztető tulaj­donsága plasztikáinak az is, hogy alakzatai szüntelen változásban, lassú mozgás­ban levőnek tűnnek. Sajá­tos állapotok hordozóiként, titokzatos erők hatása alatt „növekednek", hajladoz­nak, csavarodnak a szabad tér megnyílt dimenziói felé. Gerle művészetének titka éppen ebben rejlik, képes ugyanis a megszilárdult, holt anyag legsajátabb tulajdon­ságát. a statikus állapotot, a formák dinamizmusa révén elfedni. Benes József művészeté­nek gyökeresen mások a ki­indulópontjai. Ö a társadal­mi lét viszonyait modellezi, bonyolult jelrendszerrel a mai kisemberéletérzéseit fo­galmazza meg. A kiállításon még bemutatott néhány szerigráfiát a korábbi mun­kái közül is, a kötözött fi­gurák, pókszerü emberször­nyek sorozatából. Jól látni, hogy az újab?) korszakából származó grafikáin már egyáltalán nem enged teret karikatúraszerű ötleteinek, és a bombasztikus ötletek hatásmechanizmusának. Fé­kezte motívumainak bur­jánzását, teret engedett a vizuális képletszerűségnek. Visszafogta lapjai színezé­sét is, és főszerepet adott a fotónak, mint a környeze­tünkből kölcsönzött, mani­pulált látványelemek doku­mentálójának. Jó érzékkel talált rá a bebugyolált alakzatokban rejlő asszociá­ciós lehetőségekre, mai ke­letű munkáit már uralják a monumentális fóliaszörnyek, vászonbugyrokba csomagolt titokzatos valamik alakza­tai. Benes az ezekben cpj­lő vizuális lehetőségekkel mesterien operálva, kozmi­kus méretű szorongások in­terpretálói vá lényegit i át motívumait. Különös világként jelle­meztem a grafikáin megte­remtett világot, alighanem érzékcsalódás áldozataként, hiszen nincs Benes grafiká­in egyetlen elem se, amit ne közvetlen alföldi kőrnyeze­tünkből menekített volna át lapjaira. Ugyanazt a világot modellezi, amiben élünk, csak éppen ő abból azt, lat­in meg. amit mi csak ér­zünk. Benes művészetének vonzása ebben reilik. Tóth Attila HAZASSAG Szabó József es Pálfl Anna Maria. dr. Párkányi László és dr. Nagy Katalin Ágnes, dr. Ka­tona Endre Zoltán és Berkes Gabriella Zsuzsanna. csordás János es Darabos Ágnes Sara. Koitál Zsolt Péter es Kiss Kata­lin Zsófia, Wehli Miklós és Kiss Alice Eva. Sági János és Módra Mária. Racz Ferene és Sándor Katalin Mária. Kovanecz István és Antal Andrea. Miklós László és Varga Piroska. Farkas László Jenő és Krajcsik Etelka Kalalin, Király Csaba és Réti Emese. Magyar Tamás és Toruk Zsu­zsanna, Nagy István es Sánta Ágnes, Menlcy Zsolt és Papp Júlia. László Károly és Nagy Margit, dr. Páldy László és Csi­kós Ilona házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Varga Károly Istvannak és Vörös Erzsébetnek Zsolt. Ko­vács Sándornak es Sisak Teré­ziának Andrea Terez. Turi Gá­bor Mihalynak és Mellcher Ibo­lyanak Dávid, Battancs Gergely­nek es Budai Katalin Angélá­nak Katinka. Molnár Jánosnak és Borotvás Katalinnak Melinda, Papp Arpadnak és Tanács Ma­riinak Tamas. Szilágyi Lajosnak es Kecskés Marta Ildikónak Ti­bor. Tóth Janosnak es dr. Busa Edit Csiltanak Edit Janka, Dako Tibornak es Eerenezl Maria Pi­roskának Gabriella. Pap Vince Lászlónak és Németh Mária Zsuzsr.nnának Tünde. Zöld An­talnak és VadaszI Beátának szabolcs Antal. Szűcs Gábor Zsoltnak és Fehér Évának Nó­ra. Szórád Bélának es Hories Teréziának Mónika. Szabó Mi­hály Laszlónak és Birinyi Mar­tának Márta Anna. Czékus Zol­tán Frigyesnek es Csonka Erika Gabriellának Csilla. Sprok Sán­dor Györgynek es Mnroli Zsu­zsanna Katalinnak Marcell And­rás. Fodor Jozjoinek es Polesik Editnek Kinga Edit. Boros Zol­tánnak es Orbán Zsuzsanna Klárának László Zoltán. Hegy­közi Antalnak es Fülöp Piroska­Családi események nak Péter. Marton Károlynak és Virág Edit Rozanak Attila. Már­ton Istvánnak és Tart Évának Eva. Mai Antalnak és Csiszár Jolánnak Tímea Katalin. Erdei Jánosnak és Bugyi Erikának Kitti. Palugyai Ernőnek és Tró­csányl Anna Máriának Lilla. Sutka Lajosnak és Bérkó Má­riának Attila. Gyermán István­nak és Benkö Mária Ilonának Renáta. Lázár Jánosnak és Kor­mány Margitnak János. Rovó Mihálynak és Nagy Mária Pi­roskának Ágnes. Dimovics Já­nosnak és Seres Erzsébetnek Mi­lán. Kis Lászlónak és Ábrahám Zsuzsannának Anita Júlia. Gyöngyösi Tibornak és Berecz­ki M.irtanak Tibor. Péter Ignác­nak és Kalmár Ilonanak Andrea, BÓrcsök Gabornak és Tölti Editnek Edit. Veres Atilla Ist­vannak és dr. Varga Ildikó Ju­ditnak Petra. Kovács Istvánnak es GLogoviez.an Erzsébetnek Norbert. Szabó Józsefnek és Pálfi Anna Máriának József István. Vass Istvánnak és Godo Zsuzsannának Zsuzsa. Daroezi Lászlónak és Horváth Editnek László, Soós Istvánnak és Sehmidt Mária Magdolnának Miklós, Szemcrédi Ferenc La­josnak és Papdi Ibolyának Fe­renc. Asztalos Zoltán Gusztáv­nak és dr. Timár Erzsébetnek Tímea, Kecskés Mihály László­nak és Simon Ilonának Renáta Krisztina, Simcsik Józsefnek és Bera Juliannának József István, Varga Györgynek es Balogh Pi­roskának Norbert. Kenderest Mi­hály Jenőnek es Pintér Sarolia­nak Tibor, Kokavee/ Andrusnak es Brezovszki Er/sebetnek And­rea. Czombos Ferencnek es Balla Kozalia Irmanak Ferenc. Keleti Miklósnak és Holopov Ilonának Adrienn, Tokod! Já­nosnak és Rajkai Ilona Ildikó­nak Dávid János. Szabó Attilá­nak és Szűcs Katalinnak Attila. Király Endre Jánosnak es Si­mon Zsuzsannának Kitti, Nyer­ges Zoltánnak és Bacsa Ágnes Erzsébetnek Stefánia nevű gyermeke született. HALÁLOZÁS Gombos Ferenc, dr. Gajó Ist­ván Rudolf. Hajós Pál József, Dobó Béla Imre, Kovács Ká­rolyné Jenéi Julianna Anna, Kunszegi Györgyné Révész. Ju­lianna, Gazdag Istvánná Kozma Teréz. Sarok László. Molnár An­tal, Szűcs Józsefné Schütz Em­ma. Koesó István, dr. Rákat Ist­ván László, Jójárt Lajos, Lippai Józsefné Dékány Zsuzsanna, Juhász István, dr. Cscrne Já­nosné Rak Piroska. Zsiday lm­réné Tcichmann Gizella Irén. Kalló Mihalyné Pintér Zsu­zsanna. Gyömbér Jánosné Mé­száros Erzsébet. Boldog Ignac­né Mészáros Terézia. Cseh Bé­la. Szabó Józsefné Simon Ma­rta. Fenyvesi László. Radnóti Marion. Faggyas László Ödón. Erindt llenrikné Edipp Erzsébet. Vass Mihalyné Gyuris Brigitta. Kószó Ferencné Árokszállási Etelka. Vekerdi Sándor József­né Miskolczi Irén. Magyari Já­nos. Bus István. Bozóki György­né ördugli Terézia. Deli István. Horváth Géza. Goda Miklós, Szi­li György. Karla Gyula, Tóth István. Keszthelyi Józsefné Laj­kó Maria. Hajnal Palpc Blumm Mária, Bárszki Petemé Bartos Ilona. Winter Izabella, Kará­csonyi Janosné Antal Mária, Kú­szó József. Füleki Jánosné Hor­váth Margit. Rcngci Béláné Haász Kornélia, Németh Imre, Nagy Vilmosné Hegedős Etelka. Kökény Mihály, Csamangó Ist­vanne Jambrik Elei ka. Hídi Jo­zse! Bet:: .lo/sei Andrasné He­gedűs Etelka, Kosa János, Bor­osok Sándor Karoly. Sánta Im­re. Beck Dezsoné Weisz Róza. Markovlcs Istvánná Konkoly Ilona meghaltak 1986. OKTÓBER 21., KEDD — NÉVNAP: ORSOLYA A Nap kel 6 óra II perckor, és nyugszik 16 óra 48 perckor. A Hold kel 18 óra 13 perckor, és nyugszik 10 ora 12 perekor. VtZAl.LAS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 137 cm (áradó). SZAZ ÉVE halt meg Jósé Hernándoz (1834— 1886) argentin író es költő, a gauehokoltészet fő képviselője. Fiatalon ö maga Is gaucho (marhapásztor) volt. Ekkor is­merte meg a gauchók életét. Fő muvc a Martin Ficrro. a marha­paszlor. és ennek második része, a Martin Ficrro visszalérésc ci­mü paraszteposza, amely az ar­gentin és egyben a latin-ameri­kai irodalom klasszikus alkotá-. sa. Ebben a szabad, a maguk erejére utalt emberek nehéz sor­sát. szakadatlan küzdelmét örö­kítette meg. E mu azóta több száz kiadást éri meg. s népsze­rűsége ma Is példátlan. Szamos nyelvre, igy magyarra is lefor­dították. SZAZ ÉVE született Körmendi-Fiim Jenő (1886—19511) szobrászművész. A szegedi Nemzeti F.mlekrsarnok­ban Jedlik Ányos és Eötvös Lo­ránd mellszobrai az ö alkotásai. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 1(1. dél­után fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Londoni randevú (szí­nes, m. b. angol bűnügyi film). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Tündér Lala (színes, mese­sorozat) negyed fi órakor: Visz­szaszámlálas (magyar film) fél 8 órakor: Ez Amerika! (színes amerikai film. III. helyár! Csak 16 éven felül!). Szabadság: fel 4 órakor: Nős agglegény (színes, m. b. szov­jet filmvígjáték) háromnegyed 6 és 8 órakor: Lenni, vagy nem lenni (színes amerikai film. Ili. helyár!). Kiskörüssy halászcsárda: (vt­diomozi) este in órakor: Kőmű­ves (színes hongkongi kung-fu film). Filmtéka: (Kígyó u. 4.) dél­után 6 órakor: Egy faun meg­késelt délutánja (színes cseh­szlovák film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balcsetft szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika • (Pécsi u; 4.) veszi fel, sebészett ós urológiai felvé­teli ügyeletet a II. Kórház (Tol­buhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi Jánm sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap rcggci fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK 21.15: Stúdió '86 22.15: Híradó 2. 22.35: Himnusz BUDAPEST 2. 18.25: Képújság 18.3(1: Körzeti adások — Budapest. Pécs. Szeged 19.35: Ünnepi hangverseny — Liszt Ferenc születésének 175. évfordulóján A szünetben, Kb. 20.10: Hagyomanyos népi mesterségek Máramaroson — román kisfilm — (ism.) 21.50: szabadfogású Birkózó-vb 22.50: Képújság BEI.GRAD 1. 13.40: Elmulasztották — nézzék meg: 15.00: Mezopotámia ösi kullu rái 15.30: Franciaországi tájképek 16.00: Jo napot! — tájékoztató mozaikmüsor 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.25: Krónika 17.45: Műsor gyerekeknek 18.15: Egykor es most — muVélodési műsor 18.45: Tv-knlendarium 18.55: Számok es betűk — vetélkedő 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.0(1: Lottóhúzás 20.05: Ausztrál filmeiklus: játékfilm 21.35: Belpolitika 2.3.00: Tv-napló BELGRÁD 2. 18.30: Zágrábi körkép 19.00: Természetbarátok — népszeru-tudomanyos film 19.30: Tv-napló 20.00: Zenés műsor 20.50: Tegnap, ma. holnap 21.05: Spanyolországi harcosok találkozói 21.50: Művelődési műsor ÚJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szcrbhorválul 17.45: Akarni kell, merni kell! 18.15: A művészet világában 18.45: Ifjúsági lórum 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.05: Játékfilm 21.25: Újvidéki képeslapok ESEll KOSSUTH ' Tá rsalgó Gyermekversek zenével Eneklö ifjúság Verbunkosok, katonadalok 10.42: A Borogyin vonós­négyes játszik Gösta Bcrling — Selma Lagerlof regénye 8.20: 9.44: 10.05: 10.20: 11.35: FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 15.19: 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8-tól déli 12 órá­ig a gyermek fül-orr-gégészeti 15.40: ügyelét az Újszeged' Gyermek­kórházban van (Szeged, Odesz- 16.05: szál krt. 37.). Telefoq: 22-655. 17.01): Egyéb napokon a Fül-Orr-Gége Klinika tart ügyeletet (Szeged, 17.30: Lenin krt. 111.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged. Zöld Sándor u 1—3. Telelőn: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7-töl reggel 7 óráig. Telelőn: 11-000. nfiíi'j BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: ITV 9.55: Mozgató 10.05: Láthatatlan arevonal — a Koreai NDK filmje 11.15: ..Jó estél. Jó estet..." — Farkas Ferenc zenes iatékaibol — (ism.) 12.10: Képújság 15.40: Hírek 15.45: A repülés története — francia filmsorozat — 5. — (ism.) \ 16.35: Három nap tv-műsora 16.40: Szabadfogású Birkózó-vb 17.30: Képújság 17.35: Reklám 17.40: Kalendárium 18.30: Iparvtlág 18.50: Mlnl-stűdió '86 18.55: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Rckl.un 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Rabszolgasors — brazil tv-fílmsorozat — 8. 21.10: Betüreklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Gül Baba — részletek Iluszka Jenő­Martos Ferenc dal­játékából 14.10: Magyarán szólva — nyelvörködés 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmclódiák 15.00: Elő világirodalom — Hollandia — 1. — (ism.) Zeneisjiolásoknak — zeneiskolások muzsikálnak Poggyász — tudnivalók utazóknak Kérhetek valamit? Századunk zenéjéről — (ism.) A Teka együttes felvételeiből 17.45: A Szabó család 18.25: Konyvuidonsagok 18.30: Esti Magazin 19.15: Az. Esti Magazin külön­kiadása 19.35: Budapesti Zenei Hetek — a Magyar Állami I langversenyzenckar játszik 20.1 .v: Egy pálya vonzásában 20.35: A hangverseny­közvetítés folytatása 22.20: Tíz. perc külpolitika Kb. 22.30: Népdalok 23.00: Operaest 0.10: Himnusz 0.15: — 4.20: Éjfél után . . . PETŐFI 8.08: Slágermuzeum 8.50: Tíz perc külpolitika — (ism.) 9.03: Napközben 12.10; Fuvosszolisták 12.30: A KISZ Központi Művészegyüttes Rajkó­zenekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Sokfele! 15.05: Hauser Adrienne zongorázik 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom . .. 17.27: Reklám 17.30: Mlnt(a) film — Hollywoodi fenegyerekek 18.30: Gramoíunalbum 19.05: Nóták 19.40: Közvetítés a szabad­fogású birkózó-vb-ről 20.05: Csak fiataloknak! 21.05: Pesti nórablo — Krndy Gyula regénye ?! 30: II1I.11 ktuson innen <** tul 22.50: Az cin népdal — (ism.) 23.20: A mai dz.sessz 24.no: Virágenekek 0.15: — 4.20: Éjfél után .

Next

/
Oldalképek
Tartalom