Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-09 / 212. szám

8 Csütörtök, 1986. szeptember 4. Elszürkülő érvek... Az SZKP KB főtitkára lobbek között kifejtette véleményét a .szovjet atommoratórium kedvező nemzetközi fogadtatásáról, az új kezdeményezés lehetséges következményeiről, a szovjet es az amerikai atomfegyverek megbízhatósága közötti állítólagos különbségekről, az ellenőrzés kérdéseiről, végezetül pedig az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatos nyugati propagandáról. Gorbacsov az interjújában hangsúlyozta, hogy a nyugat politikusok es a tömegtájékoztatási eszközök számára egyre nehezebb elhallgatni a másfél esztendős egyoldalú szovjet atomrobbantási moratórium tényét. A kísérletek folytatásának igazolására szánt amerikai érvek is egyre jobban elszürkülnek. mindinkább veszítenek a közvélemenyre gvakoMihail Gorbacsov hétfőn válaszolt Zdenek Horenynek, a Rudé Právo főszerkesztőjének kerdéseire. iolt hatásukból. Világszerte egyre jobban tudatára ebrednek az atomveszéiy rea1 tásának. Ez a fenyegetés csakis az atomfegyverek felszámolásával szüntethető rneg. mint azt a Szovjetunió javasolja, s ehhez az elsp lépés az atomkísérletek beszüntetése. Az SZKP KB főtitkára rámutatott arra. hogy a szovjet moratóriumot és a Washingtonhoz intézett, a csatlakozásra vonatkozó felhívást támogatták a szocialista országok, a kommunista pártok, az el nem kötelezettek csúcsértekezlete, a delhi Hatok, és más társadalmi erök. Megállapította: amennyire amerikai adatokból lemérhető, az atomkísérletek beszüntetését tamogatja az Egyesült Államok közvéleménye, és az amerikai kongresszus jelentős része is. Figyelemre méltó, hogy az. Egyesült Államok politikája egyre jobban megrémíti az embereket. A leplezetlen militarista irányvonal sok embernek nyitotta fel a szemét, és egy katasztrófa bekövetkezése miatti aggó»dalmát már senki sem tudja leplezni. A Szovjetunió javaslata azért is váltott ki olyan nagy visszhangot — mondotta Gorbacsov —, mert' az atomkísérletek beszüntetése nem deklaráció, hanem valóság. Már negyedszer hosszabbítottuk meg a moratóriumot. A robbantások nélküli év már politikai és katonai realitás — nyilatkozta többek között Mihail Gorbacsov. Merénylet Pinochet ellen 0 Santiago (TASZK/,) Merényletet kíséreltek meg Augusto Pinochet chilei elnök ellen vasárnap este — jelentettek be Santiagóban. A diktátor az akció után nyilatkozatot adott az állami televíziónak, hogy ezzel is bizonyítsa' fülelte a merenyletet. Elismerte, hogy könynyebben megsebesült. es kissé remegő hangon rendkívül hevesnek nevezte a lövöldözést. Az első hivatalos jelentések meg arról szóltak, hogv Pinochet sértetlen maradt. A merényletet követően Chileben ostromállapotot vezettek be. A chilei rádió beszámolója szerint a merénylet a főváros központjától harminc kilométerre történt, amikor Pinochet hét végi pihenőjéről tért vissza Santiagóba. Mintegy 20 fegyveres gerilla páncéltörő rakétával, kézigránátokkal és gépfegyverrel támadta meg a diktátor autókonvoját. Szemtanúk szerint több robbanás történt. Az akció következteben Pinochet tábornok könnyebb sérülést szenvedett, egy golyószilánk a bal kezet. érte. Hat testőre életét vesztette, es tizenketten megsebesültek. Két gépkocsi felrobbant, az egyik kigyulladt. A chilei katonai junta kormányzásának tizenhárom éve alatt ez volt az első, közvetlenül Pinochet személye ellen irányuló akció Másfél órával a merénylet után egy férfi több hírügynökséggel telefonon azt közölte, hogy az akciót a Manuel Rodriguez Hazafias Front (FPMR) nevü szervezet hajtotta vegre. Kijelentette, hogy az akció most nem sikerült, „de legközelebb nem hibáznak". Valamivel később azonban állipig tartó hirdetett ki ország egész hétfő reggel BÁJ Ilii RÁDIÓTELEX KONTARIYHINKA Radzsiv Gandhi szerint „csúnya kontármunka" volt, ahogyan a pakisztáni hatóságok előkészítették, es végrehajtották a Pan Am-gep túszul ejtett utasainak kiszabadítását. A nyilvánosságra került tenyek azt támasztják alá. amit Gandhi mondott. Az elfoglalt Boeing 747-esen az áldozatok es sebesültek zöme indiai volt. SZAKSZERVEZETI VÉLEMÉNYCSERE Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke és Henri Krasucxi, a Francia Altalános Munkásszövetség (CGT) főtitkára hétfőn találkozott Párizsban. Kölcsönösen tájékoztatták egymást es véleményt cseréltek az SZVSZ 1986. szeptember 16—22. között Berlinben sorra kerülő kongresszusáról. MERÉNYLET Véres merényletet követtek el vasárnap muzulmán szélsőségesek a Fülöp-szigeteik deli részén, Mindanao szigetén. A helyi rádióadása szerint ot fegyveres kézigránátot dobott egy katolikus templomba: tiz ember meghalt es mintegy 90-en megsebesültek. BRAZIL FOGADÁS Celso Diniz, a Brazil Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott hétfőin a rezidenciáján. A fogadáson reszt vett Cservenka Ferencne. az Országgyűlés alelnöke, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, valamint a politika es társadalmi élet számos vezetője. tólag ugyanaz a telefonáló felhívta az AP amerikai hírügynökséget, és visszavonta ezt a bejelentést. Vasárnap este rendkívüli ülést tartott a katonai junta A megbeszélés után Ricardo Garcia Rodriguez belügyminiszter kilencven naostromállapotot a dél-amerikai területére.- A óta érvényben levő rendelkezés tovább korlátozza a szólásszabadságot, és gyülekezési jogot, az elnöknek lehetővé teszi, hogy minden bírósági eljárás nélkül letartóztatásokat rendeljen el. A merénylet négy nappal a Pinochet-junta véres hatalomra jutásának tizenharmadik évfordulója előtt történt. A chilei ellenzék és a baloldali erők jelenleg egyhetes tiltakozó akciósorozatot tartanak. és a katonai junta azonnali távozását követelik. A múlt hét végén heves összecsapások történtek a diktatúra felszámolását követelők és a hatóságok között. A hadsereg és a rendőrség egységei valósággal megszállták a chilei fővárost. Megkezdődtek a íetartóztaások. Santiago egyes negyedeiben kijárási tilalmat éptettek életbe. Magyar vezetők üdvözlő távirata Bulgária nemzeti ünnepén Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Bulgária nemzeti ünnepén Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Kozponti Bizottsága főtitkárának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének; Georgi Atanaszov elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és dolgozó népünk nevében elvtársi üdvözletünket küldjük a baráti bolgár népnek és személy szerint Önöknek nemzeti ünnepük, a szocialista forradalom győzelme és -hazájuk felszabadulása 42. évfordulója alka Imából Népünk mély rokonszenvvel és nagyrabecsüléssel követi a bolgár dolgozók építőmunkáját, a .Bolgár Kommunista Párt vezetésével elért sikereket, amelyek hozzájárulnak a népgazdaság gyarapításához, a tudomány és a kultúra gazdagításához, Bulgária felvirágoztatásához. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy népeink hagyományos barátsága, pártjaink és országaink együttműködése sikeresen fejlődik a marxizmus—leninizmus és az internacionalizmus elvei alapján. A Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában vegzett közös tevékenységünk jól szolgálja a szocialista közösség érdekeit, a szocializmus ügyét. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk a baráti bolgár népnek és Önöknek a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásához, szocialista hazájuk felvirágoztatása érdekében kifejtett felelősségteljes tevékenységükhöz. • Sarlós István, az Országgyűlés elnöke Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Sztanko Todorovot, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének elnökét. Táviratban köszöntötte bolgár partnerét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Kozponti Bizottsága, az Országos Béketanács, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Vöröskereszt. A Koreai NDK nemzeti ünnepén Kádár János, a Magyar Szocialista és a Koreai Népi Demokratikus KöztárMunkáspárt főtitkára; Losonczi Pál, a saságnak a térség békéje és biztonsága Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa- megteremtésére, a hazájuk békés, demoknak elnöke; Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kim Ir Szen elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének; Kaiig Szong Szan elvtársnak, a "Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsa elnökének. Tisztelt Elvtársak! A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 88. évfordulója, hazájuk nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép nevében őszinte jókívánságainkat és üdvözletünket küldjük Önöknek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsának és a koreai népnek. Az elmúlt közel négy évtized alatt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság jelentős sikereket ért el a szocialista társadalom építésében. Pártunk, kormányunk és dolgozó népünk támogatja a Koreai Munkapártnak rntikus egyesítéséhez szükséges kedvező légkör kialakítására irányuló erőfeszítéseit és konstruktív kezdeményezéseit. Örömmel állapíthatjuk meg. hogy pártjaink és országaink kapcsolatai évről évre bővülnek és jelentős eredményekkel gazdagodnak. Meggyőződésünk, hogy együttműködésünk további elmelyitése hozzájárul a szocializmus és a társadalmi haladás erőinek gyarapodásahoz, a nemzetközi béke és biztonság közős ügyének előmozdításához. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén további sikereket kívánunk Önöknek és a koreai dolgozóknak szocialista hazájuk felvirágoztatásáért folytatott küzdelmükben. • A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Jang Hjong Szobot. a KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa', a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanacsa ugyancsak táviratban köszöntötte koreai partnerszervezetét. Q dán külügyminiszter látogatása Uffe Ellemann-Jen.sen. a Dán Királyság Külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. Gazdasági tárgyalások 0 Prága (MTI) Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Pavel Hrivnák miniszterelnök-helyettes, a magyar— csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökei hétfőn tárgyalásokat folytattak Prágában a kétoldalú gazdasági és miiszaki-tudományos kapcsolatokkal összefüggő kérdéseikről. Nikolényi István A szegedi színjátszás históriája 2. „A községi pénzen felepítendö színház" tervezésére jeles bécsi cég, Helmer és Fellner kapott megbízást, építésére pedig a szegedi Jiraszek—Krausz cég, a Tisza-part és a törvényszéki palota közötti területre. Költségei 440 ezer forintra rúgtak, s olyan megállapodás született, hogy a város adja az épületet meg a légfűtést, hozzájárul a légszeszvilágításhoz, viseli a karbantartás, biztosítás költségeit, státusba vesz gépészt, házmestert, használatba engedi a felszereléseket, a díszleteket — ezzel szemben a mindenkori igazgató, akit nyilvános pályázat útján választanak három évre (a terminus később, 1904-től, hat évre emelkedett), vállalja az összes többi költséget. A nézőteret IHOO személyesre alakították ki, s impozáns díszítéséről is gondoskodtak, az aranyozással, a dekoratív csillárrá!, etteremmel, freskókkal. 188.1. október 14én a király jelenlétében tartották az avatóunnopséget. Szabados János kultúr.tanácsnok ez. alkalomra írt költeményét (Szeged ünnepén) Nagy Ibolyka es Hunyadi Margit szavalta el, pósa Lajos monológját Lánczy Ilka, de szinre került Dóczy Lajos friss darabjának, az Utolsó szérelemnek jelenete és több, királyt dicsőítő némajáték is, amint az akkoriban szokott volt lenni. A pompázatos nyitányt követően ajzott érdeklődéssel várta a lakosság, miként siet megfelelni a fokozott igényeknek az a Nagy Vince, aki hosszas viták után elsőként nyerte el az igazgatói széket. A pesti Népszínház ifjú rendezője nagv elánnal látott munkához. Jeles társulatot verbuvált, Hunyadi Margittal, Lánczy Ilkával. Somló Sándorral. Vadnay Vilmával és másokkal, a 30 fős művészgárdát 40 tagú kórus és 20 tagú zenekar egészítette ki, mindösszesen 180-an voltak. Divatos francia (Sardou, Dumas, Seribe) és magyar szerzők (Csiky Gergely, Bérezik Ádám, Tóth Kálmán) darabjai kerültek színpadra, az elmaradhatatlan népszínművek (A piros bugyelláris, A falu rossza) mellé, de nem hiányzott a külföldi és hazai klasszikusokból Shakespeare, Schiller, Moliére vagy Vörösmarty Csongor és Tündéje, Katona Bánk bánja sem. Nota bene, sorjáztak az operettek, sőt maradt energia helyi szerzőre is, Somló Sándorra (Sirius). A gigászi repertoárt persze csak sietősen összehozott bemutatókkal lehetett ilyen iramban építeni, minek következtében egyre több kritika illette az előadásokat. A közönség elelmaradozott. finnyáskodva vagy epésen kezdte észrevételezni a színészek felületességét, a rossz világítást, az étteremből átszivárgó ételszagot. S hiába aratott sikert az új épület első operapremierjén Offenbach műve, a Hoffmann meséi, vagy Ditrói Mór főrendező tömegeket, mozgató, látványos beállításában Az ember tragédiája (Adám: Somlói Sándor, Eva: Hunyadi Margit, Lucifer: Bokody Antal) — a bevételeket messze túllépték a kiadások. Már-már krízisről beszéltek a városban, mikor 1885. április 22-én kigyulladt a színház. A lángok messze világítottak, a zsinórpadláson támadt tűz pillanatok alatt beborította a színpadot, a vasfüggöny rázuhant a nézőtérre, csődöt mondott a vízvezeték, nem tudtak oltani. Kopasz falak maradtak csupán. Szerencse a szerencsétlenségben: fizetett a biztosító. A Jiraszek—Krausz-cégnek viszont stabilabbá, biztonságosabbá kellett tennie az épületet, új vízvezeték- és fűtési rendszerrel, valamivel szolidabb, bár így is nagy kapacitású, 1500 személyes nézőtérrel, bővebb orchesterrel. Es csodák csodájára, már 1886. október 2-án, másfél évvel a katasztrófa után, ismét avatóünnepségre szól a meghívó. Ezúttal Az arany emberből, Szigligeti népszínművéből: A csikósból, valamint A koldusdiák című Millocker-operettböl mutatnak be egy-egy felvonást, miután elhangzik Csiky Gergely prológja, Kéler Béla ünnepi nyitánya. Megint küldöttségeket fogad a város, bár most nem a király jon, csak Tisza Kálmán. Thália újjávarázsolt szentélyében az első bérlőnek, Aradi Gerőnek, alkalmazkodnia illenék a megváltozott akusztikai, szcenikai és világítási viszonyokhoz, ám az új játékstílus kialakítása várat magára. Érzi a hiányt a város tanácsa, ezért — a színügyi bizottság javaslatával szemben — 1889-től új igazgatót szerződtet, Makó Lajos személyében. Kiváló szakember, Párizst is megjárta, nyitott szemű rendező, aki ezt követően még két ciklusra vállalja föl Szegedet — színháztörténetünkben kétségtelenül új fejezet kezdődött vele. Nem véletlenül került szobra 1910-ben a bejárattal szembeni földszinti előcsarnokba (immár az új épületben Vaszy Viktor melLszobra mellé). Első periódusának müsorpolitikáját francia hatások jellemezték, de játszott Shakespeare-l, Moliére-t, Ibsent is, sőt olyan operákat, mint A trubadur, Traviata, Parasztbecsület. Mindazonáltal a színészeknek inkább a biztosabb megélhetést garantáló egész évi foglalkoztatások kedveztek, ezért Mekó után a következő ciklust a nyári játszási lehetőségek ígéretével nyerte el Sorflogyi Károly. Nem hosszú időre. A századforduló előtt ismét Makó Lajost látjuk az igazgatói székben, aki ezúttal négv esztendőt tölt itt, s hol a drámai részleget, hol a zenest fejleszti, általában pedig gyakran hív vendégművészeket. A századfordulóra vidéki igazgató-sztár, Krecsányi Ignác telepszik a városba. Látványos bemutatóifkai, ifjúsági és más kedvezményes előadásokkal, vasárnaponként népszínművekkel tartja ébren az érdeklődést. (Folytatjuk.)