Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-08 / 211. szám

8 Csütörtök, 1986. szeptember 4. Gólbaba luftja Gondolom, könnyedén elképzelhető egy futballmecscsen olyan szituáció, midőn nagy-nagy tömörülés támad, s az a játékos, aki éppen helyzetbe kerül, lukat, szépen germanizált magyarságfa] — luftot rúg. Nos a színház (félig-meddig) idei első premierje, a nagyszínháznyitány előtti Kisszínházbekös^öntőnek tekinthető előadás, szombaton délelőtt Simái Mihály A félszárnyú tündérek titkai című gyermekdarabjának bemutatója a fenti, erőteljesen focista ihletésű jelenetet juttatta eszembe. Bevallom. némi segédlettel: a produkcióban a főhős. Gólbaba. ki a szereposztás szerint „veszélyeztetett királylány" (Goda Márta játszotta kellemetesen) kapura rugdosgat antifutballista nevelőnőjének, bizonyos Csörögecsontnak, kit Szabó Marta alakit stílusos-vén lányosra vett hangszerelésben. Goda MártaGólbaba, úgy néztem, elég jó rúgótechnikával lődözte a pettyest, az Angyal Mária által rendezett. Molnár Zsuzsa díszleteivei-jelmezeivel, Nagy Imre zenei „szolgáltatásaival" prezentált produkcióra viszont éppen az a bizonyos luft volt jellemző. gzöre Lecsuka Tom Bpm. cyermekhangokban egyaránt Pedig a helyzet bizony kobaky „haddelhadügyi mi- bőven tetten érhető volt. elég nagy volt. legalábbis mszter", „dutyilógus»' stb.) és az olyasféle szóviccek, mint mondjuk „szerzetszőrzet" — humorban adni tudnak: egyféle (felső tagozatos) gyermekközönséget feltételeznek. Libikókia állam libikókajelképéről lecsúszó királya viszont — helyzetkomikumra, bohóctnéfastilre fogékony alsósodig bizonyítottan a hazai kat. gyermekirodalom értékeit — úgymint könnyedség, frissesség, humor, üde szellem, ságot nélkülöző, tehát min- Kovács Goda Márta és Jakab Tamás az előadás egyik jelenetében ígéretes: lévén a szerző az a Simái Mihály, aki a Szegeden megjelenő országos gyermekirodalmi folyóirat, a Kincskereső főszerkesztőhelyetteseként a gyermeklélek legavatottabb honi ismelöi közé tartozik, müvei pePersze, a luft tudvalevően még mindig jóval kisebb baj, mint ha mondjuk a csatár lesre szalad Ez esetben ugyanis jóval nehezebb mindenemü korrekció: elöltő, kell kezdeni az egészet. Most a luft pillanatnyi, bár r.agy. mellérúgásán némileg enyhített, hogy például Fodor Zsóka (Xematúra, „tündér és varázstudor") jeleneS még nem is említettük télben tiszta, igazi mesehana minden külön látványos- guiat lopózott a színpadra, Zsolt Nagykópé tiszta-tisztességes, nem erői- aenféle gyermekközönségnek haspókja a felnőtteknek is letett eszmeiség. — bőséggel unalmas, „földbe szúrt" pár- otrűs perceket szerezni t.u— tartalmazzák. A baj, úgy beszedeket, mindjárt a da- dó alakítás volt; vagy hogy kezdődik, rab legelején, amikor pláne Jakab Tamás Fehérsörényű játékban szemkápráztató, „közönség- Fekete Lófia és Vadasi Tünminősegü fogó" ötletparádé kéne. Az- de Piromániája olykor bizoéletet élni. A szegedi elő- után: a második rész vége- i y0s színt tudott kölcsönözadás részben túlbonyolitot- nek „csavarjai" a szinte tel- ni néhány jelenetnek, tá, dramaturgiailag — a hat- jes zűrzavarig túlkomplihét évestől a 12-13 évesig kált, az egyes tortenetszálabizony már eleggé eltérő kat szinte teljesen összeborézői korosztálycsoportok- ROZÓ- a üvegbe meglehető- házi életünkben „„ „ ... , ,. . sen szerencsétlenül bele- közhely. Ezt a luftot mégis ra egyaltalan nem figyelve nyú,ó akciósorozatot hoz ££jnálhatjuk, bosszankodva. — hol érthetetlenné, hol létre. Ráadásként csapódott Mert az igazi, a jó.gyermekdinamizmusban egyenetlen- mindehhez az előadás egé- irodalom kellő „innováció" né, stílusban eklektikussá SZ/ét sűrűn be-belengő ér- híján mégiscsak olyan helyjátekmodorban zavaróan df-ktelefnfég'„ami az idör°> zetb<? kerÜ1> mínt í"3®3 laore folcsattano gyermek- baba, vagy a másik, Andody egyseg nélkülivé, vagyis té- cseverészésben, a csak per- Olga által bájosan játszott. továzóvá változtatta az írói cekre „földobni" tudott pub- aranyos félszárnyú kis tűnnyersanyagot. Hiszen peldá- likum tényében, a hátulról, dér, Mandiko: veszélyezteul amit csupán a szellemes elölről. oldalról hallható, tett lesz. 6zereplönevek és címek azaz nem éppen valami (Gepzengúz de la Szuper, nagy lekötóttseget bizonyító Domonkos László látszik, akkor amikor a szöveg kezdene új, más A gyermekközönség, tudjuk. hálás, a gyermekdarabok kínzó hiánya meg színmár-már Barangolás Dixi-Land-ben Kitalálják? De akkor miről írnék? Az elöljáróban írottakat az úgynevezett technikai forgatókönyvből másoltam ide, mely, mint tudnivaló, minden forgatás legfőbb „előfeltétele". Ezt a mostanit Kun Zsuzsanna rendező irta. 54 oldalas, tehát majdnem a legapróbb részletekig tartalmazza, hol, mit, hogyan vesz majd fel a „A kamerának hanyatt kell dőlnie és le kell esnie. KITALÁLANDÓ, HOGY HOGYAN! (Mert ezután is kell még a Beta! és a Kléner is!)" „Kistotál: virágárusstand. Boncz hegyezi a rózsák tüskéjét." „Földön a kamera: Gyula a vízen jar." gén vesszük föl a rádióban a filmben elhangzó 11 számot, amelyek részint régiek, az eddig megjelent két lemezünkön is rajta vannak, hol állomásfőnök, „virágáruslány", . villamoskalauz, kidobólegény .. . Molnárék lf száma — 11 jelenet; ezer, sze- zenére talált képi ötlet; stagedi tévéstúdió stábja ahhoz tiszták, profi színészek, lo- másrészt olyanok, amelyek a 40 perces műsorhoz, mely- va£ok) punkok, néger pincé-' még nem kaptak ekkora ben a főszereplő: a dzsessz. rekj old ta^j/k. Garay Márta, nyilvánosságot. Azaz: az ország egyik leg- a, együttes" különleges te- (Az interjúalany beszél, az rangosabb, legrégebben mű- hetségű énekas-zongoristá- újságírónak ötlete támad — kedő dzsessz-zenekara, a ,a egyszer lyukas necckesz- ilyen is van, ritkán: mi tentyüben, máskor nagyestélyi- ne, ha a hanglemezgyártók Molnár Dixieland Band (vagy ha így jobban tetszik: Szeged Oldtimers). Azaz, a fönt szereplő Gyula, ki a vizén jár, nem más, mint Molnár, a zenekarvezető. ben . Egy szó, mint száz: vállalkozás készül, a nagy szakikit klarinét és szaxofon ma profi zenekaráról; profi nélkül már el sem tudunk képzelni. Legföljebb: ha vízen jár. A víz is főszereplő lesz ebben a show-ban. hogyne, amikor a „vizek városában" és környékén forgatják televíziós munkát igénylő — és sok pénzt. Hogy miként jár majd Gyula a vízen, és hogyan esik le Kléner György vezető operatőr kuplerája (vele, vagy nélküle) — talán szakmai titok ma,.egy az egyben" vevők lennének a tévés vállalkozás hanganyaga ra?) — Persze, örülünk a tévéműsornak, ez lesz az első önálló filmünk. Es drukkolunk ... hiszen nem vagyunk színészek, viszont Kun Zsuzsa ötletparádéját érdemes lenne jól kivitelezni. — F.s hogy vannak a madarak? — Gondolom, az állásválAmolyan születésnapikon- rad. Ám hogy miként lesz toztatásomra céloz. Auguszcert lesz ez, kis, kegyes csa- habos torta az újszegedi lássál, hiszen a Band most színpad, bárki megnézheti, rem 21 éves, 1964-ben ala- aki a 12-i, penteki koncertre kult. Ám tévéshow- készül, • jegyet vált a szabadtéri. tistól a Madártani Egyesület szervezőtitkára vagyok, s nem igazgatóhelyettes a Vedres kollégiumában. Negyahol nem a dátumok, a ké- igazgatóságon, a Nagyáru- venkét évesen elértem, hogy pek a főszereplők! Vagy in- házban, a Vörös Csillagban, kább: az ötletek? A forgató- vaí?y a kertmoziban, könyv átlapozása után úgy * tetszik.,. Vagy inkább: Addig is: megkérdeztük Boncz Géza? Az egykori Molnár Gyulát, milyen érKristály tréfa mestere most zés show előtt lenni? a film valamennyi jeleneté- — Egyelőre a zenére konten föltűnik, hol kabinos, centrálunk, most, a hot veit két hobbimból, a madarakból és a zenéből — megtiek. Ezért is végeztem bio'ógia szakot, ebből is doktoráltam. Ügy hogy: köszönöm, jól vagyunk, a madarak. a zene és én .,. Sulyok Erzsébet Suttogások és ... ? — Kiabálni is tud, mérges ? — Természetesen, munka közben soha. ha aztán valahogy elmarad- — Milyen trükkjei vannak tam . . . 1967-ben hirdettek ennek a munkának? De felvételt súgónak. Azonnal — Ma már a legtöbb szinjelentkeztem, hiszen egész hazban nem állítanak be személyi életemben a színházba ké- külön súgói yu ka t. Sokkal szültem. Harminc ember kó- nehezebb oldalról, a portálzül választottak ki. Rögtön bál dolgozni Ha háttal áll tudtam, hogy hazatalál- a színész, nem látom a ,szetam . . . Azóta mindennap mét. így nehezebb segíteni, be megnézni. Éppen itt az 'Syekszem vidáman bejönni, Rutinból tudom csak „hátba szóval. .Szegedi hűszen a derűs embereket súgni", ha baj van. Munka mindenki szereti. közben nagyon figyelni kell — Milyen tulajdonságok kellenek ehhez a mesterséghez? — Az olvasópróbától a premierig együtt kell élni a színészekkel, a darabbal. Egy-egy előadási, ötvenszer — Mít írtak a igazolványába? — Nem is tudom. Tizenkilenc éve, mióta itt dolgozom, soha nem jutott eszembe m ideje . Nemzeti Színház, súgó. — Ez a szakmája? — Nem. Oda azt írták, hogy távírász. — Első hallásra nem sok köze van a kettőnek egymáshoz. arra is. hogy szépen ejtsem a szavakat, nem adhatok fel egyetlen rosszul formált szót sem. — Zenés darabokat is lehet súgni? — Én prózai súgó vagyok, térületre is. Most például, amikor a Leánykereskedöt — Azért nem volt hat- j£ elpróbálunk, mire közön-' de néha átruccanok zenés rány az a tizenhárom év, £ég kerüi A bemutatóamit ott töltöttem. A jo rit- kün szinte meg sem kell must, a tempót onnan hoz- szólalnom, de minden ideg- próbáljuk. Az előadó a zetam magammal. szálammal figyelnem keli az nétol és a saját] hangjától — Hogyan adja valaki ar- előadást. Hiszen a deszkákon nem hallja meg, ha rásúgok ra a fejét, hogy egész életé- egyetlen másodperc kiha- a nótára. „Lukra" kell súgben csak suttogjon? gyást is észre venne a kö- ni, vagyis apró szünetekben — Mindig vonzott a szín- zönség. A jó súgó soha nem lehet csak feJadni a követház. Még a Színművészeti késhet, ha csúszik, inkább kező szövegrészt. Azt a vilFöiskolúra is felvettek, de meg se szólaljon. Z

öld alapon piros és fekete kockák, bennük szamok a hosszúkás asztalon. Külön mezők, affele „tól-ig"-szerű íeliratokkál, hátrébb meg azok a műanyag lapocskák, halmokban, meg-megcsörrennek; a kerék pedig, a kerék, az csak pörög egyre, akárha az életünk fonalának orsóját tekerné körbe sebesen a krupié. Az ember ül a magas bárszékféleségen, kezében elegánsan csiszolt konyakospohár, körülötte feltűnően úrimód öltözött hölgyek és urak, fölöttük diszkrét fényükben is zavarbaejtóen úrias, magasból ejtőernyőkként alábocsatott lámpák. „Fait vous jeu. mesdames et meussieurs" — a krupié kis ezüstharangocskája máris a nyerőszámmezőben, az ember látja, már megint vesztett:, előtte egyre kevesebb a zseton, mindegy, előkelően indiános dac fogja el, akkor is. csakazértis. . . s máris megtesszük a következő tétet. Nem kósza ábránd, igazi, materiálisztikus valóság: itt vágyunk Palicson, közvetlenül a tó partján, a Lujza-villában, amelyről tudni illik, hogy az egyik legjelentősebb építmény errefelé, s Szabadka sportéletének nagy fellendítője. Vermes Lajos építtette 1891-ben. Különben a határtól idefelé végig friss, szinte meg festékszagú hirdetőtáblák Nem Monte-Carlo vagy Las Yegas, de... Pörögve Palicson A Lujza-villa titka(i) sora: Mini Casino. Ami különben nem is annyira mini, hiszen e Lujza-villa kétemeletes, tágas, gyönyörűen rendbe hozott-resbaurált, igazán „repi" épület, s nemkülönben reprezentatív mindaz, ami ezen a könnyedén játékos estén a meghívottakat várja a Vajdaság első és Jugoszlávia második ..nyitott", azaz bárki számára elérhető kaszinójában. A földszinten állandó kiállítások. mellékesen eladással egybekötve. Az. első emeleten kezdődik a kaszinóbirodalom: játékautomaták, lottó, sorsjegyek. A második emeleten pedig: az a három rulettasztal, amelyek egyikénél a magyarországi vendég a mostani megnyitón, kedvenc játékának hódolván, zsetonjaitól szomorú szívvel búr, de annál gyorsabban megszabadulni vala kénytelen ... A vajdasági Sorsjegyiroda és a palicsi üdülőközpont által közösen. üzemeltetett Lujza-villa a hivatalos indokolás szerint elsősorban az igényes szórakozást kedvelőknek, a játékot a szórakozással, a kellemest a hasznossal összekötni akaróknak kíván szolgálni, a ^vasárnapokat (egyelőre) kivéve naponta este nyolctól éjjel kettőig. Mindez természetesen csak 18 éven felülieknek, s kizárólag — fürdőhely ide vagy oda — a megfelelő öltözékben érkezőknek. „Nem MonteCarlo, Las Vegas vagy Atlantic City, de..." A kötelező belépődíj ezer dinár, amely egyben 750 dinár értékű, 15 darab, egyenként 50 dinárt érő zseton ára. (Az. ember társaságában levő hölgyeknek nem kötelező a fenti minimális „beszállás". No lám.) Természetesen további zsetonok is vásárolhatók, ám imind a nyereség. mind a veszteség limitált, maximálva vagyon: legtöbbet veszíteni 50 ezer, nyerni 150 ezer dinárig lehet. Telt ház esetén (ez körülbelül háromszáz, pincérekkel-bárral is marasztalt vendéget jelent) nem bocsátanak be több kaszinóba vágyakozót, ám előre bejelentkezni — Magyarországról is, honnan különösen élénk forgalomra számítanak — lehet. . . A szabályok általában igen szigorúak : „nemzetközi szabvány szerint működünk", mondja a kaszinó felügyelője, a mindöszsze 32 éves Rubus Tibor, a 15 tagú, csupa fiatalból álló személyzet főnöke; munkanélküliek voltak valamennyien, pályázat útján, meglehetősen kemény feltételek mellett, többszörös túljelentkezöí létszámból választattak ki. Akad közöttük közgazdász és bölcsész, többségük azonban középiskolát végzett. Egyéves szerződéssel, próbaidőre alkalmazzák őket. s öt hónapos tanfolyam áll mögöttük (minimum három idegen nyelv ismerete előzetes alapkövetelmény volt!), ami ausztriai és olaszországi „élőben" Végrehajtott kaszi nóta pasz tahitokkal zárult. Talán ennek is köszönhető: Palicson találni Európában először női krupiékat. És még milyen csinosakat! Majdnem úgy süröghetünk-pöröghetünk utánuk — mint maga a kerék- Ami, tudjuk, csak pörög, pörög egyre. S az aranyozott, igen tetszetős külsejű kis „beugró'Mapocskán szemünkbe villan a felirat: - mnogo srece u igri, sok szerencsét a játékban. Ránk férne. Ebben a játékban, meg másfélékben egyaránt. D. L. lanásnyi csendet a legnehezebb megtalálni, ahová még beférek a mondókámmal. — Gégefóböl suttogni egész életen át nem éppen gyógyszer a toroknak. Sohasem erőltette túl a hangszálait? — Szerencsére pléhből van a torkom, eddig még megúsztam. — Színpadra soha sem kívánkozott? — Egyszer ki is próbáltam, mit jelent közönség előtt játszani. A súgó — ha nem próbálja — sohasem érezheti át, milyen nehéz hivatást segít nap mint nap. A Kaktusz virágában — a saját munkám mellett — néhány mondat erejéig megjelenhettem a színpadon. A belépés előtt úgy éreztem, egy hang sem fog kijönni a torkomon, hogy száz kezem és lábam van . . . mit fogok én csinálni azokkal a közönség előtt? Az vitt be. hogy elhangzott a végszó. 'Azóta másként élek meg minden bemutatót. — Mikor képzelhetjük legközelebb a színfalak mögé? — Október 3-án, pénteken a Leánykereskedő bemutatóján. Én, Lados Ibolya is ott leszek a kisszínház paravanjai mögött. Ha senki sem vesz észre, akkor jól dolgoztam. Rafai Gábor