Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-08 / 211. szám

8 Csütörtök, 1986. szeptember 4. Bányásznapi ünnepségele Salgótarjánban és Szegeden Havasi Ferenc: Rendelkezünk a továbbfejlődés feltételeivel Olajbányászok a Szöregi úton Szombaton az ország bányavidékein nagygyűlésekkel, ünnepségekkel folytatódott a bányásznapi programsorozat. Mindenütt tisztelettel köszöntötték a szén-, olaj-, ásvány- es bauxitbányászokat, méltatva helytállásukat. melyre továbbra is nagy szükségé van az országnak, a népgazdaságnak. Munkájának elismeréseként ezen a napon több bányász reszesült magas kitüntetesben, hűségjutalomban. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkara szombaton, a bányásznap alkalmából Nógrád megyébe látogatott. Reszt vett a bányászváros felszabadulasi emlekmüvénel rendezett koszorúzás! unnepsegen. jelen volt az ötvenmillió forintos költséggel teljesen felújított bányász művelődési ház ünnepélyes megnyitásánál. Az intézményavató után a művelődési ház zsúfolásig megtelt színháztermében nagygyűlést tartottak. Az ünnepség szónoka Havasi Ferenc volt. Bevezetőben Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspari Központi Bizottsága es a kormány üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlés résztvevőinek, s minden magyar bányásznak, akikel, mint hangoztatta, az ország dolgozóinak figyelme, elismerese, tisztelete es szeretete ovez. Megemlékezett a bányászok forradalmi erővé szerveződésének mozzanatairól, küzdelmeiről, s e küzdelmek mártírjairól, majd napjaink gondjairól, feladatairól szólott. — Lassan itt az éves számadás elkészítésének ideje. Korai még véleményt alkotni, mert értékes hónapjaink vannak hátra, deaz már látszik, hogy kiadásaink ez évben is meghaladjak a bevételeinket. — Helyzetünk megítélésé-, ben a közvélemény, a közgondolkodás érthetően nem egységes. Egyesek — „valahogy mindig volt, alapon — bagatellizálják. elbizakodottan szemlélik gondjainkat, másokat a kilátástalanság, a kiúttalanság hangulata tart hatása alatt. Ezek szélsőségek, de nem ártalmatlanok és hatástalanok a nagy és reálisan gondolkodó többségre. Ez a többség él, dolgozik, végzi mindennapi munkáját, de tóbb aggodalommal, mint régebben, s talán meg nagyobb feltessel eredményeink vedelmezhetősege iránt, s ez a többség hajlandó még többet tenni azért,. hogy gondjainkon úrrá tudjunk lenni. — E többség cselekvési készségét, tenni akarását kell mederbe terelni, ennek kell • irányokat mutatni, kijelölni a kivezető utat. — E kérdésekkel foglalkozik most az ország vezetése, fontolgatja, elemzi, hogy mit lehet és mit kell tenni a gazdaságban, a politikában, az. irányításban és a végrehajtásban. Nagy megrázkódtatásoknak. negatív fordulatoknak. válsághelyzeteknek az elmúlt 30 év során nem engedtünk teret. Ma is rendelkezünk a talpon maradás es továbbfejlődés minden szükséges feltételével : politikai programmal. gazdasági tervekkel, népünk bizalmával, útkereső törekvéseinkben nemzetközi, baráti támogatással. — Mindezek azonban feltételek. fontos és elengedhe-. tetlen tartozékai a szorgalmas es eredmenyes munkának. De ha csak úgy dolgozunk, mint eddig, és nem javítunk a munkán, akkor az önmagukban kedvező körülmények nem tudngk hasznosulni. Tarsadalmi méretekben kell jobb, fegyelmezettebb munkát végezni, hogy ogv újabb 30 évig tartó felemelkedes szilárd alapjait megvessük. — Az iparpolitikában a célkitűzésünk az, hogy az energiaszektor fejlesztését a hatékonyság növelésével együtt hajtsuk végre Ez vonatkozik áz energiahordozók kitermelésére, átalakítására és felhasználására egyaránt. — Az új világpiaci árak megkövetelik, hogy energiaszükségletünk tobb mint felet hazai forrásokból gazdaságosan elégítsük ki. Ez azt jelenti, hogy továbbra is a rriaximális mértékben igénybe vesszük a hazai köolajés foldgáztermeles lehetőségeit, a gazdaságosan kitermelhető szénvagyont és folytatjuk a hazai uránércvagyonra támaszkodó atomenergetikai fejlesztést. A szükségletek hazai forrásokból történő kielégítése energiaellátásunk biztonságát is növeli. — A tervek szerint hoszszabb távon az energiaszerkezetben a szén részaránya a jelenlegi szinten marad, s vasi Ferenc. ugyanez vonatkozik a földgázra. 2000-re az olajtermékek részaránya 23 százalékra csökken, az atomenergia részesedése pedig 15 százalékra emelkedik. , — Az energiaigényesség csökkentése alapvető iparpolitikai célkitűzésünk marad, mert a feldolgozóipar égetően szükséges korszerűsítéséhez csak akkor jut elegendő erőforrás, ha a kitermelő ágazatok fejlesztése, ezen belül az energetika fejlesztése. nem köti le az indokoltnál nagyobb mértékben a korlátozott beruházási forrásokat. A szónok a továbbiakban a szénbányászat helyzetéről, azokról a kormányzati döntésekről beszélt, amelyek a szénbányászat fejlődését az utóbbi években meghatározták, illetve azokról, amelyek a jövőre nézve döntő jelentőségűek. — A kormányzati intézkedések közül ki kell emelni a Minisztertanács 1985ben hozott határozatát a •szénbányászat műszakigazdasági helyzetéről. Ez egy sor kérdésben rendezte a problémákat, az 1985. évi termelési terv teljesítésére és a távlati feladatok megalapozására irányult. A változatlan létszámgondok, a növekvő pénzügyi veszteség és a termelés technológiai problémái együttesen szükségessé tették a helyzet ismételt áttekintését. — Az elemzések azt igazolták, hogy a ma kitermelt szénmennyiségre hosszú távon is szükség van. Fz a mennyiség gazdaságilag is versenyképesen termelhető ki, de jelentős szerkezeti átrendezést kell végrehajtani. — Szeretném hangsúlyozni, hogy a jelenlegi korszerűsítési program alapvetően különbözik az emlékezetes társadalompolitikai feszültségeket okozó, 1968-tól végrehajtott visszafejlesztéstől. A szerkezeti átalakítás révén a nagytermelékenységű munkahelyek talán szakképzett munkaerőhöz jutnak. Szívünkön viseljük a bányamunka megfelelő anyagi elismerésének ügyét, társadalmi megbecsülését. — Meggyőződésem, hogy a program végrehajtásával a kormányzati és vállalati feladatok sikeres elvégzésével a szénbányászat kikerülhet a válságágazatok közül — hangoztatta befejezesül HaTiz órakor kezdődött a szegedi bányásznapi ünnepség. A szónok Rieb László, az Ipari Minisztérium főosztályvezetője, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt felügyelőbizottságának elnöke volt. Beszélt a bányászatnak a népgazdaság egészében betöltött szerepéről, es külön szólt az alföldi olajbányászok munkájának fontosságáról. Ezután kitüntetesek átadására került sor. Az idei bányásznap alkalmából a Bányász Szolgálati Érdemérem gyémánt fokozatát kapta 35 é\ i munkájáért Bollér István fúrómester és Horváth Gyula termelőmester. l'gyanennek a kitüntetésnek az arany fokozatát kapta 30 éyi bányászszolgálatáért a Kőolajkutató Vállalat dolgozói közül: Fekete Imréné titkárnő. Pásztor Imre és Varga Endre főfúrómester. Hajdú Imre és Molnár F. Gyula főfúrómester-helyettes. Nagy Miklós. Róka Lajos, Sasrárt Tibor és Tóth Imre fúrómester. Keresztes József robbantómester, Ludány Lajos gépkocsivezető ér. Kovács József traktorvezető. A Nagyalföldi Kőolajét-, Foldgáztermelő Vállalat dolgozói kbzül: Bogdán Dezső műszaki ellenőr. Császár Lajos termelőmester, Dómok Imre művezető, Fekete Imre főmunkatárs. Fürész Kálmán csőszerelő, Koncz István gépkocsivezető, Macsek István főművezető és Vass Ferenc garázsmester. A Kiváló Bányász kitüntető címet vehette át: Agárdi László főfúrómester, Szalai József üzemrészleg-vezető és Tatár Attila üzemegysegvezető. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott: Börcsok Imre művezető. Egri László osztályvezető Kayas István kűtvizSgáló és Tótli Elemér fúrómester. A nap hátralevő részében különböző helyszíneken sokféle program várta az ünneplőket. A füves labdarúgópályán volt olajbányászválogatott—színészválogatott labdarúgó-mérkőzés. Később ugyancsak a lelátókról elvezhettek a nézők elsősorban a gyerekek — a Csinn-bumm cirkusz vidám tréfasorozatát. Az alkalmi színpadon lépett fel a „kataréválogatott" is. A közreműködők közül csupán három nevet említenénk most: Voith Ági, Bodrogi Gyula és Latabár Kálmán. Volt néptáncbemutató. A Sportcsarnokban kora délutántól sötétedés utánig a Melody Oombo zenéjére táncolhattak a vendégek. Változó számban voltak a táncos lábú Vállalkozók. Estefelé nemegyszer majdnem teljesen megtelt a nagy táncparkett. Garai Imre vendégként iött el a bányásznapra, s n.ái kora délelőtt nyert tombolán — 5 forintért — ogv sárga-zöld papgájt. Gondban volt, mert ilyen korán még nem akarta hazavinni a madarat. Ezért a uíszmádár ideiglenes alkalmi lakhelyül egy kilyukasztott nejlonzacskót kapott. S később még valamit. .. Üj gazdája úgy gondolta, hogy egy papagáj nem papagáj... F.zért megpróbált társat keríteni neki. Sikerült is a tombolán — saját bevallása szerint — negyedik próbálkozásra kihúznia a nyerőszámot. A kalitkát már ini\ább vásárolta . . . Zagyva Sándor nyugdíjas fűrómester-helyettes és féleségé, Margit néni Egerből látogatott el a szegedi bányásznapra. Sándor bácsi munkás eletében a Dunántúl és az Alföld sok-sok falujában. városában dolgozott berendezésével. Ahogy elmondta, ő szívesen letelepedett volna Szegeden. de Margit nénit a szülőhely közelébe hűzla vissza a szíve a nyugdíjas évekre Azért évente legalább egyszer eljönnek a volt ' kollégákkal, régi ismerősokkel beszélgetni. A két üzem közel háromezer dolgozója közül nem ünnepelhetett az egész napos rendezvényen mindenki. A kőolaj és a földgáz termelése ezekre az órákra st m szünetelhetett. Jó néhány fúróberendezés is dolgozott. Sokan töltötték munkával ezt a szombatot is. Üjszerű rendezvénnyel köszöntötték az idén Szegeden a bányásznapot. Lehet, hogy hagyomány született . . . Folytatásra érdemes a hagyomány. B. L Nikolényi István A szegedi színjátszás históriája i Iskolai színjátszók húzták be Theszpisz szekerét Szegedre is, a hivatásos színészek csak Kelemen Lászlóval érkeztek meg. 1719. május 21-én kelt III. Károly szabadalomlevele, amely színházak építésére ad engedélyt; az első, tölgyés fenyőgerendákból eszkábált teátrumot 1735. augusztus l-jén avatták föl, latin nyelvű beszéddel. Az első színielőadást Péchy Domokos tanár, drámaszerző neve jegyzi 1723-ból, s az első, magyar nyelven született mű, amit Szegetlen bemulattak. Perczel Imre tanár urat dicséri. „Nevelési iránydarabjának" címe: Adakozó öregekről és fösvény ifjúságról; 1757-böl való. A helyi iskolai színjátszásban tette próbára tehetségét Dugonics András is, darabjait, a Balon Mariát, a Kun Lászlót i»s másokat, kesobb Kelemenék vitték sikerre. A századforduló évtizedeiben német társulatok fordulnak meg a városban rendszeresen, Kelemen Lászlóék 1800 tavaszán futnak: be. Három évvel később Vedres István invitálja Wesselényi Miklós kolozsvári társulatát, amely akkora sikert arai, hogy a csapul fele itt is marad, ingyen kapnak szállást, fűtést. 1806. október 18-án indul az első teljes évad. A század első évtizedeiben egyre népszerűbb Szegeden a színjátszás: neves társulatok olyan egyéniségek lépnek föl, mint Dé ryné, Egressy Gábor, 1842-ben a belvárosi kaszinó vendéglőse épít nyári kioszkot, hogy valamelyest enyhítsen az állandó játékhely egyre kínzóbb hiányán. 1848. március 15. híre két nappal később ér ide a fővárosból; este Szigligeti Szökött katonája megy, az előadást megszakítják, helyi költő, Osztrovszky József szavalja el a maga „Talpra, magyar'-ját. Ősszel a Latabár-dinásztia őse, Endre fut be társulatával, '40 februárjában pedig Havi Mihály ér vissza nyugati turnéjáról. Nyári fabódét eszkábálnak részvényekből, ahol július végétől játszhatnak, zsúfolt házakkal. Nem sokáig, augusztusban távozni kényszerül Szegedről a kormány, a katonaság. Világos után a színművészeire is más feladatok várnak: őriz ni a lángot, a szabadság eszméjét. Latabár Endréék»vendégjátékától ocsúdik a város, aztán Hetényi Mihály száll szembe színészeivel az önkényül- Bonyhádi-Perczel megyefőnökkel; Ferenc József születésnapját nem az elrendelt díszelőadással, hanem a Hűség próbája című Kisl'aludy-niűvel leitek emlékezetessé, miközben „az egész nézőtér fütyült, zajongott, tüntetett". Évekig száműzetett persze a magyar színikultúra Szegedről, mire Latabár Endre megint bekopogtathatott. 1854-ben a rókusi Hét pacsirta vendéglő kertjében épül újjá a színkor. födél nélkül, két nagy karzattal, s két esztendőre rá, 1856. május 30-án, megnyílik az első ónálló színház a műegyleti telken, a mai Hági helyén, felhasználva a Szeged—Pest vasútépítkezésből kimaradt anyagokat. Kából készült ez is, tetőzet csak '58 őszére került a nézőtérre, mindenesetre sok híresség játszott benne, három évtizeden át. A szegedi színháztörténet első igazi aranykora virradt föl nemsokára, hogy a budai népszínház alapítója, Molnár György rendezett látványos, hazafias bevonulást 1860-ban, s kezdte meg előadás-sorozatát, a Bánk bánnal. Molnár idejében újra politikai terepasztallá változott a színház, a publikum tüntetően díszmagyarba öltözött. 1861 márciusa után sűrűn váltották egymást az igazgatók, mert hiába szereztek koncessziót, s nyerték el a város engedélyét, további szerződést kellett kötniük a játékhelyek gazdáival, ami igencsak kedvüket szegte. Sok magyar és német társulat próbált ekkortájt szerencsét Szegeden. Előadtak operákat is (a temesváriak, majd Fellinusék). általában azonban komoly anyagi gondokkal küszködtek, így képtelenek voltak tartósan megkapaszkodni. A kiegyezést követően Kocsisovszky. majd Aradi Gerő igazgatásával stagnál a színház, műsorpolitikája kimerül a könnyű szórakoztatásban, oda a honfiúi lelkesedés. Valamelyes élénkülést a kereskedelem, az ipar fejlődése hoz a hetvenes években: 1878-ban Színügy Egylet alakul, a későbbi színügyi bizottság boldog őse, s ebben az esztendőben játszik itt először Jászai Mari. A modern idők szegedi szabadtéri színházkutluszának is ide nyúlnak vissza a gyökerei. Alkalmi társulatok tartanak nyári kurzusokat, de mind erőteljesebben hallik egy komoly, állandó kőszínház igénye — ám ehhez a döntő inspirációt vegul is termeszeti katasztrófa, az 1879-es nagy árviz illetve a nyomában serkent újjászületés adta. (Folytatjuk.) Magyar vezetők köszöntő levele Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanacs elnöke levélben köszöntötte Tódor Zsivkovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnökét 75. születésnapja alkalmából. * A „Georgi Dimitrov" Érdemrenddel tüntették ki Bulgáriában Todor Zsivkovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárát, az Államtanács elnökét 75. születésnapja alkalmából. A BKP Központi Bizottsága levélben köszöntötte a bolgár vezetőt születésnapja alkalmából. Eltemetlék Kekkonent 0 Helsinki (MTI) Vasárnap Helsinkiben eltemették Urho Kaleva Kekkonent, Finnország egy hete elhunyt, egykori köztársasági elnóket. Kekkonen koporsóját a főváros lutheránus székesegyházában ravatalozták fel. Delelőtt itt helyezlek el koszorúikat negyven ország képviselői, köztük a magyar államfő, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Losonczi Pál tegnap este hazaérkezett Finnországból. RÁDIÓTELEX TERRORISTATAMADAS Huszonhárom halálos áldozata van az egyik isztambuli zsinagógában a szombat reggeli órákban végrehajtott terroristamerényletnek. A halálos áldozatok között van két merenylő is. A sebesültek szarna tíz, s hármójuk állapota válságos. BEFEJEZŐDÖTT A PUGWASHKONFERENCIA Nyílt plenáris üléssel fejezte be szombaton munkáját a Pugwash-mozgalom Budapesten tartott 36. konferenciája. MARJAI JÓZSEF PRÁGÁBAN Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke vasárnap, a bizottság elnöki találkozójára Prágába érkezett. KONZULTÁCIÓ Szombaton befejeződött Washingtonban a szovjet—amerikai szakértői szintű konzultáció második fordulója az atom- és űrfegyverekről. VÉRES DRÁMA Véres drámával ért véget a karacsi géprablás pénteken este. Pakisztáni kom'niandósok tíz óra korul megrohamozták a Boeing 747-es óriásgépet, és heves tűzharcban kiszabadították az utasokat. Hursid Anvar Mirza pakisztáni légimarsall szerint összesen tizennyolcan vesztették életüket az akció során: tizenöt utas (köztük egy indiai származású amerikai állampolgár), a kiszolgálószemélyzet két tagja és egy géprabló. Több mint szazan sebesültek meg. Az éleiben maradt három géprablót elfogták