Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-05 / 209. szám

8 Csütörtök, 1986. szeptember 4. Il pedagógusellátottság javításáért Üj, a szakképesítéssel nem rendelkezőkre vonatko­zó rendelet született a pe­dagógus munkakör betölté­sének feltételeiről. Célja: a szakképzetlen pedagógusok számának csökkentése, s az iskolai oktató-nevelő mun­ka minőségének javítása, színvonalának emelése. Kelemen Elemér, a Mű­velődési Minisztérium főosz­tályvezetője az MTI mun­katársának elmondta, az el­múlt tanévben az alapfokú oktatási intézményekben foglalkoztatott tanárok-neve­lők mintegy nyolc százalé­kának nem volt meg a szükséges képesítése. Bár az új tanévtől a képzési lehe­tőségek bővülése és a de­mográfiai változások miatt az alsó tagozaton a pedagó­gusellátottság folyamatos javulásával lehet számolni, a felső tagozaton várható­an tovább nö a pedagógus­hiány. s így átmenetileg emelkedik a szakképzetlenek száma. A most életbe lépett oktatási torvény vonatkozó rendelkezéséhez ezért — át­meneti időszakra — külön is szükséges volt szabályoz­ni e tevékenységet. A na­pokban megjelent miniszte­ri rendeletnek az is célja, hogy ösztönözze az iskolákat az egyéb megoldások kere­sésére, igy a jobb belső szervezésre, külső óraadók és nyugdijasok foglalkozta­tására. Az új jogszabály szerint képesítés nélküli személy csak egy tanévre, s csak akkor alkalmazható, ha vál­lalja a szakképesítés meg­szerzését, és egy éven belül felvételi vizsgát tesz felső­fokú intézményben. Sikerte­len vizsga esetén — ha a jelentkező alkalmasságát a gyakorlatban bizonyította — a felvételi legfeljebb két al­kalommal ismételhető meg. Mivel a gyermekek alapve­tő készségeinek és képessé­geinek kibontakoztatásához a? alapozó évfolyamokban elengedhetetlen a pedagógus szakértelme, a jövőben az általános iskolák első és második évfolyamain előirt szakképesítés nélkül nem foglalkoztathatják az erre jelentkezőket. A rendelet természetesen csak egyike azoknak az in­tézkedéseknek, amelyek az iskolák személyi ellátottsá­gának javítására, a minősé­gi feltételek biztosítására irányulnak. Mint ismeretes, az elmúlt években folyama­tosan bővült a pedagógus­képző intézmények felvételi keretszáma: 1984-től például a tanárképző főiskolákon 400-zal, az egyetemeken 300-zal. Mivel a következő öt esz­tendőben ez a többlet még nem jelentkezik az utánpót­lásban, szükséges más esz­közökkel is segiteni az isko­lák pedagógusellátottságát, Különösen fontos, hogy az iskolafenntartó tanácsok dolgozzanak ki programot, pedagógusaik élet- és mun­kakörülményeinek helyi ja­vítására, valamint — mun­kájuk nagyobb lanyagi és erkölcsi megbecsülésével — a nyugdijasok bevonására. Legalább ilyen fontos az iskolai munkaerő-szükség­letnek a jelenleginél diffe­renciáltabb megállapítása. Ma a pedagógusokra ugyan­is egy sor olyan feladat — adminisztrációs, és nem pe­dagógiai teendő — hárul, amely növeli a tanárok ter­heit, s amelyhez ugyanak­kor nem szükséges felső fo­kú végzettség. A pedagógu­sok adminisztrációs munká­jának csökkentéséről intéz­kedő miniszteri utasítás mel­lett a Művelődési Miniszté­rium külön támogatást is nyújt az iskoláknak. Már ebben az évben 350, a terv­időszak során pedig össze­sem 3 ezer 800 pedagógus­asszisztens, a jövö évtől pe­dig évente 200 iskolatitkár és 300, úgynevezett szabad­időszervezö segítheti az is­kolák adminisztrációs mun­káját, mindennapi tevé­kenységét. Budavári tricenlenárium Csütörtökön befejeződött a Buda 1686 címmel rendezett háromnapos nemzetközi tu­dományos ülésszak. A ta­nácskozássorozaton — mely­nek az MTA várbeli kong­resszusi terme adott otthont — ismert hazai és neves külföldi történészek vettek részt, s tekintették át a 300 évvel ezelőtti történelmi eseményeket. A zárónapon a' magyar szakemberek egyebek között megvonták a magyarországi török uralom mérlegét, ké­pet adtak e korszak demog­ráfiai változásairól Magyal­országon, s bemutatták, mi­lyen oszmán kulturális ha­tások érzékelhetők hazánk művelődésében. Kosáry Domokos akadé­mikus zárszavában kiemel­te: az ülésszakon sokféle té­máról hangzottak el Külön­böző vélemények. Abban azonban minden résztvevő egyetértett, hogy Buda visz­szavételének 300. évfordu­lóján nem pusztán és nem is elsősorban egy város vagy vár történetének egy fontos eseményéről emlé­keztek meg. Buda felszaba­dítása ugyanis fordulatot jelző, fő eseménye volt a visszafoglaló háborúk egész folyamatának, amelyek azt eredményezték, hogy a iég> Magyarország 1699-ig legna­gyobbrészt. majd 1716—1718 között teljesen felszabadult a török uralom alól. A Habsburg Monarchián és a Magyarországon belüli nehézségeket, feszültségeket, ellent mondásokat is mérla­gelve megállapítható, hogy Buda visszavétele és az or­szág felszabadítása olyan pozitív fordulat volt, amely Magyarországon a gazdasá­gi, a politikai és a nemzeti fejlődés számára a korábbi­nál kedvezőbb, a török ura­lom alatt maradó népekénei jóval előnyösebb feltétele­ket biztosított, és ezzel le­hetővé tette "a folyamatos újjáépülést és felemelkedést — mondotta végezetül. Drezdába készülnek a Zenebarátok Beszélgetés Gruber Lászlóval Harmincadik évébe lép a Délép Szegedi Zenebarátok Kórusa. Vagyis hát felnőtt korú, ami azonban távolról sem jelenti — lényegében amatör együttes lévén —, hogy nem kísértik tovább a serdülőkor problémái. Hétfőn este 7-től tartják évadnyitó társulati ülésüket régi próbater­mükben, a Tábor utcában. Ebből az alkalomból beszélget­tünk Gruber Lászlóval, aki idestova 29 éve a kórus el­nöke. — Többször szóba került mar közöttünk, néhány régi dalos tartja vállán a társa­ságot, nem elég dinamikus a fejlesztés, anyagi és egyéb okok fiiján. A kritikák is mintha finom simogatásba bugyolálnák a szakmai ész­revételeket, hiszen mégis csak nagyszerű dolog ilyen feltételekkel ekkora csapatot összetartani ilyen sokáig. Miért csináljátok? — Az esztétikai kérdések sokféleképpen vetődnek fel, mégis úgy gondolom, ne­künk, kik a zeneművészet kis szegmentumát ápoljuk már közeli harminc éve, kö­telességünk a zeneműveket, a régieket éppúgy, mint az újakat és legújabbakat. nem­csak a magunk szórakozta­tására tanulni, művészi elő­adással .bemutatni. Köteles­ségünk azért, hogy híveket szerezzünk annak a műfaj­nak, ümit a zenevilágban ugy hivnak: oratórium. Saj­nos, egy téves ideológia ma­gyarázataként, sokáig nem szólaltak meg nálunk. Ma már elmondhatjuk, nemcsak mi, de más énekkarok is szükségesnek tartják ennek a zenei műfajnak a megis­mertetését. — A művészeti vezető, Pál Tamás, egyéb elfoglalt­ságai miatt, kevés időt tud veletek tölteni, igy Molnár Lászlóra hárul a munka dandárja. Hogyan jellemez­néd az egyes szólamokat? — Főleg a férfiak vannak nehéz helyzetben Tisztában vagyok azzal, férfi énekesben mindenütt hiány mutatko­zik, de szólamvezetők és szólambizalmiak összefogá­sával, megfelelő propagan­dával, talán többet tehe­tünk. A szopránban is elkel­ne legalább 15-20, szép han­gú fiatal. Legkiegyensúlyo­zottabb az alt, 'nemcsak ér­zelmileg kötődnek egymás­hoz és a kórus egészéhez, hanem fegyelmezett maga­tartásukkal is példát adnak. Friss hangokra annál is in­kább szükség van, mert az új évadban vállalt kötele­zettségeinknek csak úgy tu­dunk eleget tenni, ha a szó­lamok egyensúlyát biztosíta­ni tudjuk. Ma, amikor Bu­dapesten új oratóriumkórus alakult, profi kórus, bizony, össze kell szedni magunkat. Sőt több olyan együttes is van, amely ma már vállal­kozik könnyebb oratóriumok megszólaltatására. — Közelmúltban jeleni meg Erdős János könyve, mely bőséges dokumentum­mal mutatja meg az együt­tes negyedszázados útját. — Kórodi András, a ne­ves karmester szép levelet írt nekünk ezzel kapcsolat­ban : „Boldog lehet az a kö­zösség, amelynek ilyen lel­kes! tagjai vannak, és kívá­nom, hogy legyenek a ma­gyar zenekultúrának to­vábbra is világító fároszai." Az új évadról el kell mon­danom, munkánkat változat­lanul a filharmónia keretél­ben folytatjuk. Kórusunkat szépen szerepeltetik, ám koncertjeink legtöbbször az évad második felére sűrű­södnek. Es szeretnénk az ország távolabbi vidékeire is eljutni. Első fellépésünk szeptember 20-án lesz, a budapesti Vigadóban, ahol Mozart c-moll miséjét Pál Tamás vezényli. November 10-én a szegedi színházban Vántus István Fragmenta Bathorianáját szólaltatjuk meg, s két na,ppal később ugyanezt tesszük Kecskemé­ten. November derekán Gyu­lán és Békéscsabán vezény­li Cser Miklós Orff: Carmi­na Buranáját, majd a hó­nap végén Drezdába uta­zunk, ahol a Liszt-ünnepsé­gen az ottani szimfoniku­sokkal, Pál Tamás dirigá­lásával énekeljük a Koro­názási misét és a XIII. zsoltárt. December közepén Molnár László vezényli Sze­geden Bruckner: Te Deum­ját. A jövö naptári év feb­ruárjában az Évszakok sze­repel programunkban. Vé­gezetül annyit szeretnék még mondani, várjuk az új ta­gok jelentkezését: hétfő és csütörtök esténként, 8—10 között, a Tábor utcai pró­batermünkben. N. I. Hindert gyerek óvodába került Szeged és környéke vezető óvónőinek évad-elökészitö értekezletét tartották meg tegnap a Bartók Béla Műve­lődési Központban. A városi tanács művelődésügyi osa­tályának írásos anyagához Szögi Béláné óvodai főelőadó fűzött szóbeli kiegészítést, s tájékoztató is elhangzott az idei óvodai felvételekről. a kübekházi tanács például kétszázezer forintot fordított az óvóda és környezetének felújítására, felszerelésére. Szeged tanácsi és üzemi Algyőn, a Bem utcai óvodáiban júniusban zajlot­A szakképzett óvónők szá- tek ma 11 százalékkal nőtt az óvodában, Gyálaréten, Haty­elmúlt fél évtizedben Szege- tyastelepen, a Hunyadi lé­den. Számos új óvodát nyi- ren, a Hétvezér utcában, tottak, két barakképületet Felsóvároson, Petöfitelepen, megszüntettek. Az évtized Tarjánban, Rókusváros I. elején még jelentős szakem- Számú Óvodájában. A Pető­berhiánnyal küszködtek, 41 fitelepi II. Sz. Óvoda gáz­képesítés nélküli óvónőt al- szerelési munkáinál közel kalmaztak. Az új arány ki- négyszázezer forintos, a Hét­alakulásában nagy jelentő- vezér Utcai Óvoda csoport­ségű volt, hogy sokan elvé- fejlesztése során kétszázezer gezték levelező tagozaton a forintos szervezett társadal­fetsőfokú óvónőképzőt. Meg- mi munkát végeztek. fiatalodott az óvónői gárda, A város környéki óvodák ezzel osszefuggesben sokan fennUlrtói> a helyj községi tartózkodnak gyeden illetve tanácsok váit0zatlanu, nagy helly^endelkező óvodákba, gyesen <b7-en). Potlasukat fig lmet fordítanak az in­kozepfoku vegzettsegu ovo- tézmények fejlesztésére, nőkkel nyugdíjasokkal, veg- ^^ tavaly ősztől műkö­so esetben kepesites nelku- djk korszerű, 75 féróhe­hekkel oldjak meg Öt ev ,yes óvoda Bordányban el- „ során 15 intézmény e.en tor- kezdödött és folytatódik az Szegeden minden óvodás­lent változás. A kozeljovo- ugyancsak 75 férőhelyes, korú gyermeket felvehettek ^««"K T Makkoshazan egy(,dj tervezésű új óvoda, pedig a 7114 férőhelyre 7322-' u,oo~Kan Rokusvaroson Röszkén a településfejlesztő- cn jelentkeztek. Napközisei (1990-ben) ep.tenek. _si hozzájárulásból szintén új Az elmúlt iskolaévben óvodát építenek, s Szatyma­tak le a beiratások és a fel­vételek. Az új városrészek­ben, azok környékén, vala­mint Kiskundorozsmán, és az üzemi óvodák többségé­ben társadalmi bizottság döntött. A város két pont­ján alakult feszültség: Mak­kosháza városrészben és Rókuson, ugyanakkor Újsze­ged, Alsóváros, Móraváros, valamint ^¿peremkerületek óvodái nincsenek kihasznál­va. Az új városrészekből 302 gyermeket irányítottak a kevésbf,, zsúfolt, üres féró­A Felső-Tisza-parton adódó zsúfoltságot Tarjánváros és Petöfitelep intézményei eny­hítették. Tóbb mint tíz év óta ez az első tanév, hogy látását 6289 gyermeknek biz­tosítják. Szeged óvodáinak Szeged 76 óvodájának (63 zon volt még változás: je- férőhely-kihasználtsága igy i ' : Jt „ 19 ."..>nr>-.i infA-j Ipntnc foli'iiítóc után l/nrc7í»_ 10*^ A -» A.. 1. i tanácsi és 13 "üzemi intéz­mény) 292 csoportjában 7299 gyermek nevelését, ok­tatását végezte 582 óvónő, 507 dajka segítségével. 12 óvodában tudtak csoporton­ként 2 óvónőt biztosítani. A városkörnyék 18 óvodájának 50 csoportjában 1260 gyer­mekkel foglalkozott 99 óvó­nő és 52 dajka. A személyi feltételek itt lényegesen nem javultak, a képesítés nélkü­liek száma ugyan az üres álláshelyeken csökkent, vi­szont változatlanul sokan dolgoznak helyettesítőként. Szegeden a Széchenyi Gim­názium és Szakközépiskola 29 másodikos és 32 harma­dik osztályos tanulója töltöt­te szakmai gyakorlatát a vá­ros óvodáiban, kettő-három hetes időtartamban, május­ban és júniusban. Tárgyi feltételek dolgában: legnagyobb gondot az épü­letek állagmegóvása jelenti. A tanács 1985-ben az algyői fehér iskola teljes felújítá­sán, a Tarján IV. Számú Óvoda, Tarján III. Számú Iskola, és az Odessza II. Számú Altalános Iskolák te­tőfelújításán túl csak a konyharekonstrukciót tudta átvállalni. Ez utóbbi mun­kákból idén várhatóan el­készül a Juhász Gyula utcai és a Dugonics utcai előké­szítő. Az intézményi karban­tartások több milliós eme­lése a legszükségesebb teen­dők elvégzésére biztosít fe­dezetet. Több százezer fo­rintot ér Béketelepen a ke­rítés javítása, a Gutenberg utcai vizesblokkfűtés felújí­tása, a Mező iskola szolgála­ti lakásának átalakítása, a Madách iskola összekötő-fo­lyosójának építése, a Révai iskola fűtési vezetékének cseréje. Az intézményekben végzett társadalmi munkák jelentős része szintén az épületek karbantartását szolgálja. Szegeden a társa­dalmi munkák összértéke emelkedett: míg 1984-85­ben másfélmillió forint volt, az 1985—86-os tanév­ben több mint kétmillió, ötvenezer forinton felüli társadalmi munkát szervez­lentős felújítás után korsze­rűsödött a kiscsoportnak 103 százalékos. Az év közbe­ni felvételre előjegyzett helyt adó épület. Szépült az gyermekek száma 156. Itjúságpolilikai kérdésekről A Csongrád Megyei Ta­nács művelődési és ifjúság­politikai bizottsága tegnap délután Szegeden ülést tar­tott. A testület beszámolót vitatott meg, amely a me­gyei Gyermek- és Ifjúság­védő Intézet munkáját elemezte, különös tekintet­tel a megelőző és felderítő tevékenységre, ' majd tájé­koztatót hallgatott meg a megye zeneoktatásának helyzetéről, fejlesztésének feladatairól. óvodák környezete, udvara, V. E. Sokkoló színek A versenyfodrász és modellje Kézről kézre járnak aszí­nes fotók. Merész, lendüle­tes frizurák, művészi smin­kek: ízelítő a miskolci Ba­rátság Kupa Fodrász és Kozmetikus Bajnokságról. Aki hírt, s vele dicsőséget hozott a szegedieknek: Nagy Sándor. — Kilenc szocialista or­szág 5—5 versenyzője in­dult, mindenki kéf felada­tot kapott. Mást-mást, öt kategória közül. Nekem avantgárd nappali és far­sangi frizurát kellett készí­tenem. Szegedi boszorkányt mintáztam, fejdísze hajból készített különleges háló­kendő volt. — A szabályok? — Hajszárítón kívül sem­milyen eszközt nem hasz­nálhattunk. Puszta kézzel formáztuk a hajat. Csak né­mi fixáló folyadék, lakk segített. — Hogyan döntöttek a bí­rák? — Pontozták a frizura tisztaságát, azaz: ne legyen kócos. Tartalmazza a ver­senyelemeket, hullámot pél­dául. Minél nehezebbe*, an­nál több pontot érnek. Fon­tos az összhatás, a kreáció hogyan illik a modell arcá­hoz. No és a divat... — Milyen hát a futó fri­zuramódi? — Többnyire rövid, igé­nyesen vágott. Könnyed, la­za. tépett, szélfútta. Nem divat a natúr hajszín, annál inkább a vad, úgynevezeti sokkoló piros, lila. A ham­vas szőkének vége, eljárt felette az idő! A vöröses árnyalatokra, melirozásra beszélném rá a nőket. Laza dauert ajánlok, fixáló anya­gokat, habot, zselét, színes hajspirálokat, lakkokat. Sü­tővasat azonban semmiképp sem! Használata rövid idő alatt kiszárítja, tönkreteszi a hajszálakat. Reneszánszát éli viszont a csavarás. S ha már itt tartunk: tévhit, hogy káros lenne a gyakori haj­mosás. Ne várjunk egy hé­tig, hiszen az az egészsé­ges, ha tiszta. A balzsamo­zás minden alkalommal szinte kötelező. — Manapság egyre keve­sebb férfit látni a fodrász­asztal mellett. — Magam is véletlenül kerültem erre a pályára. Eredetileg Keramikusnak készültem. Végül, szüleim tanácsára lettem „hajszob­rász". Talán hasonló az ér­zés, ahogy a forma meg­születik a kezem nyomán .. — Mikor kezdtél verse­nyezni? — Hét évvel ezelőtt. Az országos bajnokságon akkor még a középmezőnyben vé­geztem. Két esztendeje, hogy az egyik kategóriában első, összetettben harmadik helyezést értem el. Váloga­tott kerettag lettem, mester­versenyző. Idén júliusban az országos mesterfokú verse­nyen harmadik lettem, most a Barátság Kupán második és harmadik. Jövőre Euró­pa-bajnokság következik... E. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom