Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-29 / 229. szám

2 Hétfő, 1986. szeptember 29. Dolgozik a harmadik * Budaprst (MTI) Megkezdődött a villamos­energia-termelés a Paksi Atomerőmű most elkészült harmadik blokkjában. Az új reaktorblokkot vasárnap­ra virradó éjszaka 1 óra 53 perckor kapcsolták rá az országos energiahálózatra. A párhuzamos kapcsolásnál jelen volt Kapolyi László ipari miniszter és a sikere­sen végrehajtott indítás al­kalmából gratulált a Paksi Atomerőmű Vállalat szak­embereinek. valamint a nagy létesítmény építésében és szerelésében részt vett többi vállalat dolgozóinak A beruházás legjelentő­sebb munkálatait a 22. és a 26. számú AÉV. a Vegyi­műveket Építő és Szerelő Vállalat (VEGYÉPSZER), a Gyár- és Gépszerelő Válla­lat, az Április 4. Gépipari Művek, a Ganz Electric, valamint a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat végezte, A munkák irányí­tásában és ellenőrzésében jelentós részt vállaltak a Pakson dolgozó szovjet szakértők, együttműködve az atomerőmű immár nagy lét­számú és sok tapasztalat­tal rendelkező szakember­gárdájával. A blokk teljesítménye megegyezik a már négy évtj üzemelő első. és a két évvel ezelőtt indított második számú blokkéval, 440 mega­watt. így összesen 1320 megawatt teljesítménnyel italgozik majd a Paksi Atomerőmű, amikor a har­madik blokk is teljés kapa­citással termel. Ez várha­tóan — a fokozatos teljesít­ménynövelés es az idöszazos ellenőrzések, próbák után — ez év végén vagy 1987 ja­nuárjában érhető el. Akkor már a hazánkban termelt viLlamosenergiának egyhar­madát adja majd Paks. Üj vonás a 3. blokk meg­valósításában, hogy ezt az egységet — eltérően az X. és a 2. blokktól — nagy­részt magyar gyártmányú irányítástechnikai eszkö­zökkel látták el. Amerikai nukleáris szakemberek Budapesten 0 Budapest (MTI) Az amerikai „Goodwill People to People Internatio­nal Travel Program" szerve­zésében vasárnap 37 tagú küldöttség erkezett Buda­pestre. Az Egyesült Államok nukleáris energetikával foglalkozó legnevesebb ipar­vállalatainak es kutatóinté­zeteinek képviselőiből álló delegáció 8 napos szovjet­unióbeli körút és 1 napos prágai tartózkodás után ér­kezett Magyarországra. Az október 1-jéig itt-tartózkodó küldöttségét dr. Betty F. Maskewitz, az Oak Ridge National Laboratory Műsza­ki Információs Központjá­nak igazgatója vezeti. Az amerikai szakemberek­kel ismertetik az atomener­getika magyarországi hely­zetét: a távlati terveket, a Paksi Atomerőmű szerepét. A vendégek az érdekelt ma­gyar vállalatok és kutatóhe­lyek szakértőivel kerekasz­tal-megbeszélésen vesznek részt. Megismerkednek a Központi Fizikai Kutató In­tézet több laboratóriumával, ott elsősorban az atomerő­müvekben lejátszódó folya­matokat modellező rendsze­rekkel, s rövid látogatást tesznek a Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktoránál. Elutazott Skabardnya Cl Budapest (MTI) Mihail Skabardnya, a Szovjetunió automatizálási és műszeripari minisztere, aki Kapolyi László ipari miniszter meghívására láto­gatott hazánkba, vasárnap elutazott Budapestről. Tár­gyalásokat folytatott ven­déglátójával az egységes atomerömüvi irányítástech­nikai és diagnosztikai rend­iszerek fejlesztésevei kap­csolatos együttműködésről, valamint a két minisztérium felügyelete alá tartozó vál­lalatok által létesítendő ve­gyesvállalatok alapításának helyzetéről. Budapest Szófiában £3 Szófia (MTI) Kiss István szobrászmű­vész „Béke" című szobor­kompozíciójának felavatá­sával vasárnap befejeződött a bolgár fővárosban a „Bu­dapesti napok Szófiában" rendezvénysorozata. A szob­rot Budapest főváros taná­csa ajándékozta a szófiaiak­nak. A budapesti napok legutol­só hivatalos rendezvényén reszt vettek a két főváros vezetői, a magyar főváros politikai küldöttségé is. A jelenlevők Szófia es Buda­pest lakosságának nevében elfogadták annak a távirat­nak a szövegét, amelyet az ENSZ főtitkárához küldtek, egyebek között kifejezésre juttatva a szófiaiak és a bu­dapestiek békevágyát. Vállalatok, intézmények, egyéni előfizetők figyelmébe ajánljuk! Előfizetéses étkezésre szabad kapacitással rendelkeznek éttermeink: EGYETEM KONYHA, SZEGED ÉTTEREM, HÁGI ÉTTEREM, NAGYÁRUHÁZ. LILA AKÁC, HÖBIART BISZTRÓ, SÁRKÁNY ÉTTEREM, KOORDINÁLT KONYHA, ALGYO ÉTTEREM. — Jelentkezés a helyszínen. VARJUK KEDVES VENDÉGEINKET! Belgiumba ulazik Lázár György D Brüsszel (MTI) Hétfőn hivatalos látogatás­ra várják Belgiumba Lázár Györgyöt. A magyar kor­mányfőt Wilfried Martens belga miniszterelnök hívta meg 1984-ben, hazánkban tett látogatása alkalmával. Lázár György belgiumi láto­gatását megelőzően a belga sajtó ismertetéseket közöl Magyarországról, hazánk po­litikai, gazdasági, társada'mi és kulturális életéről. A gaz­dasági jellegű folyóiratok cikkei, valamint Belgium legtekintélyesebb flamand nyelvű napilapja, a főleg gazdasági körökben népszerű De Standaard szombat—va­sárnapi számában Lázár Györggyel készített interjú egyértelműen arra mutatnak, hogy a politikai dialógus mellett különösen a magyar —belga gazdasági együttmű­ködésben rejlő számos lehe tőség iránt mutatkozik ér­deklődés. A magyar miniszterelnö­köt fogadja I. Baudouin bel­ga király is. Nemes János cikksorozata A szocializmus megújulásának útja 6. Áz ellenforradalom tüzében KB Kínában D Peking (MTI) Vasárnap a kínai parla­ment épületében megtartotta 6. ülését a Kínai Kommu­nista Párt 12. kongresszusán megválasztott Központi Bi­zottság. Az ülést ötnapos előkészítő tanácskozás előz­te meg. A Központi Bizottság ülé­sén Hu Jao-pang, Teng Hsziao-ping, Csaó Ce-jang, Li Hszien-nien és Csen Jün, a KKP KB Politikai Bizott­sága Állandó Bizottságának tagjai elnököltek. Az ülés résztvevői hatá­rozatot fogadtak el a fejlett kultúrával és ideológiával rendelkező szocialista társa­dalom építésének alapelvei­ről. Egy másik határozat ki­mondja, hogy 1987 októberé­ben tartják meg Pekingben a Kinai Kommunista Párt 13. kongresszusát. Az ülésről kiadott közle­mény szerint a Központi Bi­zottság által egyhangúlag elfogadott határozat részle­tesen kifejti a szocialista kultúra és ideológia fejlesz­tésének stratégiai fontossá­gát, és azokat a feladatokat és alapelveket, amelyek se­gítségével egyesíteni lehet a marxizmus alapelveit Kína tényleges adottságaival. A Központi Bizottság meggyő­ződése, hogy a fejlett kultú­ráról és ideológiáról szóló határozat programként szol­gál majd az új történelmi szakaszban a kulturális és ideológiai fejlődés megerő­sítéséhez. 0 Budapest (MTI) Sarlós István, az Ország­gyűlés elnöke szombaton az Országházban fogadta a kí­nai parlamenti küldöttséget, amely Liao Han-sengnek, a Kínai Népköztársaság Orszá­gos Népi Gyűlése Állandó Bizottsága elnökhelyettesé­nek vezetésével tartózkodik hazánkban. A találkozón vé­leményt cseréltek a két or­szág törvényhozó testületei közötti együttműködés hely­zetéről, fejlesztésének lehe­tőségeiről. Áttekintették a nemzetközi élet néhány köl­csönös érdeklődésre számot­tartó kérdését is. Kádár János 1957 júniusá­ban az MSZMP országos ér­tekezletén igy jellemezte az ellenforradalmat megelőző évek hatását a párttagságra és a tömegekre: „Nyilván­való, hogy a tervezésben, a törvényesség megsértésében, a parasztpolitikában 1953 júniusában feltárt bizonyos hibák nagyon nagy kárt okoztak a pártnak, az or­szágnak és a népnek is. De azt hiszem, kijelenthetem, hogy az eredeti hibáknál tízszer nagyobb kárt okozott az, ami a kijavításuk körül történt. Mert a párttagság is, az ország népe is minden körülmények között megér­tette és megérti, hogy a munka hibákkal, néha sú­lyos hibákkal is jár, de azt sohasem fogják megérteni, és nem is fogják a vezetők­nek megbocsátani, ha a fel­ismert, megnevezett, ország­világ előtt ismert és látott hibákat újból megismétlik. Ez megsemmisíti a pártve­zetés tekintélyét, az ország vezetésének tekintélyét, és ezért mondom, hogy az 1953­ban feltárt hibáknál nagyobb károkat okozott a párt s a tömegek kapcsolatában az a huzavona, ami három esz­tendőn keresztül a hibák ki­javítása körül folyt." Az ellenforradalom az 1956. október 23-i tömegtün­tetéssel kezdődött. Az előz­mény az volt, hogy október 6-án óriási tömegek de­monstratív részvétele kísé­retében temették el Rajk Lászlót és mártírtársait a budapesti Kerepesi úti te­metőben. A párttagság meg­rendülése és morális bűntu­data tovább fokozódott. Ok­tóber közepétől mind láza­sabb lett a légkör az egye­temeken és főiskolákon, éj­szakába nyúltak a viták, amelyeken a hangadók a Nagy Imre-csoport tagjai és hívei voltak. A legkülönbö­zőbb burkolt, sőt nyílt rend­szer-, párt-, szóvjetellenes követelések és felhívások fogalmazódtak meg, pontok­ba foglalva, amelyeket röp­iraton is terjesztettek. Októ­ber 22-én pedig a Budapes­ti Műszaki Egyetem diák­gyűlése másnapra tüntetésre hívta a többi egyetemet is, sőt. lényegében a főváros egész ifjúságát. A pártvezetés — amelynek legprominensebb tagjai ok­tóber 23-án, reggel érkeztek vissza belgrádi tárgyalásaik­ról — megint rosszul érté­kelte a helyzetet, és ingado­zónak mutatkozott. Először a belügyminiszterrel betil­tatta a tüntetést, majd né­hány óra múlva — tiltako­zások és nyomás hatására — visszavonatta az intézkedést, sőt, felszólította budapesti szervezeteinek egy részét — valamint a DISZ útján an­nak tagságát is —: vegyenek részt a tüntetésen, hogy ott ők adhassák meg a hangot. Ez az „álljunk az élére" el­képzelés nem is volt olvan rossz. Lengyelországban ugyanezekben a napokban nagy méretben — vagyis nem egyszerűen egy tünte­tésre szűkítve — lényegében ez történt. Az új pártveze­tés, amelyet a népszerű Go­mulka vett át. az ottani nagy társadalmi megmozdu­lás élére állt. és némi iobb­A CSONGRÁD MEGYEI ZÖLDÉRT VÁLLALAT kiskereskedelmi egységeibe képesítéssel és képesítés nélkül — eladókat — pénztárosokat — raktári munkásokat keres felvételre. — Kedvező munkaidőbe­osztás! — Jelentkezés: a vállalat kereske­i delmi osztályán. oldali kitérés után sikerült neki a robbanást elkerülve, a pártot és az egész társa­dalmat visszavezetni a két­frontos harc, a megújulás útjára. Csakhogy az MDP­nek ekkor már nem volt ereje és ideje sem egy ilyen bonyolult akció lefolytatá­sához. A tüntetésnek — amely a lengyel változásokkal való szolidarizálás címén indult, és ezért a Bem-szobornál kezdődött — az élén a Nagy Imre-csoport, illetve irány­zatának hívei álltak. De na­gyon hamar felülkerekedtek a tüntetők között meghúzó­dó. szervezett szélsőjobbol­dali elemek, és nemcsak na­cionalista és szovjetellenes jelszavakat hangoztattak, hanem letépték a vörös zászlót, kivágták a nemzeti lobogóból a népköztársasági címert, gyűlölködést szítot­tak a karhatalmi erőkkel szemben. Először a Rádió székháza, majd a párt napi­lapjának szerkesztőségi épü­lete, s a telefonközpontok felé irányították a tüntető­ket. E helyeken már fegy­veres csoportok is feltűntek. A fegyvereket és szállító­eszközöket raktárakból, lak­tanyákból, rendőrőrsökről, üzemőröktől erőszakkal sze­rezték meg. így indult a fegyveres támadás — amely természetesen valamilyen formában koordinálva volt, és nem nélkülözte a katonai és helyi ismereteket sem — mindenekelőtt a Magyar Rá­dió, mint az egész országot besugárzó hírközlő szerv, és más fontos intézmények el­len. Ezek a fegyveres akciók rendkívül veszélyesek vol­tak, mert az ellenforradalmi elemek egy, a résztvevők nagy tömegét tekintve egé­szen más indítékú, szándékú, lényegében politikai jellegű tüntetés mögött ténykedtek. A tüntetők szinte a szó szo­ros értelmében a testükkel, tömegükkel óvták az ellen­forradalmár fegyvereseket, akik ezeket, a valódi célju­kat nem ismerő, forrófejű, nacionalista jelszavakkal megtévesztett fiatalembere­ket azután igvekeztek be­vonni csoportjaikba, fegyve­res akcióikba. A párt- és államvezetés eközben megint habozott, és késlekedett az ellenlépések megtételében. A Központi Vezetőség egész éjjel ülése­zett, sebtében visszavette soraiba és a Politikai Bizott­ságba is Nagy Imrét, és ki­neveztette miniszterelnökké. Aztán nemcsak magyar ala­kulatokat mozgósított a vé­delemre. hanem statáriumot rendelt el, kijárási tilalmat léptetett életbe, és a szovjet hadsereg beavatkozását is kérte. Nagy Imre ekkor még e rendszabályokat helyesel­te, a fegyveres lázadást el­lenforradalmi jellegűnek nyilvánította. Október 25-én végre ki­bontakozhatott volna az el­lentámadás, amelyet a KV által kiküldött katonai bi­zottság nemcsak a fővárosi karhatalmi erőkkel, hanem vidékről is felvezényelt ala­kulatokkal akart végrehaj­tani. A KV ülése ezen a na­pon, a tehetetlennek bizo­nyult és népszerűtlen Gerő Ernő helyett Kádár Jánost választotta első titkárrá. Egyben Nagy Imre és hívei kényszerítő nyomására bé­kés eszközökkel, fegyverle­tételre való felhívással pró­bálta a felkelést felszámol­ni. A katonai akciót leállí­tották, és ezzel persze a fegyveres erők tagjait bi­zonytalanná tették és demo­ralizálták is. Az ellenforradalmárok vi­szont — a párt szervezetlen­ségét és a vezetés bénultsá­gát látva — erőre kaptak, és most indultak csak iga­zán rohamra. Nagy Imre és csoportja is erősítette pozí­cióit, és azt kezdte el szor­galmazni, hogy a felkelést nyilvánítsák „nemzeti de­mokratikus forradalommá". A KV egy ideig ellenállt, de végül október 28-án enge­dett, ezzel a párt dezorgani­zálása teljessé vált. Nagy Imre rádiónyilatkozatában hírül adta, hogy a „forrada­lom" elérte célját, a fegyve­res erőknek tűzszüneti pa­rancsot adtak, a felkelők osztagait beillesztették az ál­lami fegyveres testületekbe, tárgyalásokat kezdtek a szovjet haderőknek Magyar­országról való kivonulásáról. Az ellenforradalmi erők a tűzszünetet a pártbizottsá­gok, intézmények, üzemek megrohamozására használ­ták fel, és nem egyszerűen beépültek a fegyveres erők­be. hanem átvették azok ve­zetését. Kiszabadították a börtönök foglyait, egyáltalán nem megkülönböztetve a köztörvényeseket és a politi­kai okokból elítélteket. A bűnözők hamar feltűntek a fegyveres csoportokban. Október 30-án Nagy Imre bejelentette az egypártrend­szer megszűnését. -Újra ala­kultak az egykori koalíciós pártok — köztük a Szociál­demokrata Párt is —, visz­szaállt a koalíciós kormány­zati rendszer, és még tucat­nyi szélsőjobboldali párt működésbe lépett és kapa­rintott kezébe sajtóorgánu­mot is. Ugyanezen a napon az MDP KV Elnöksége is ki­mondta a párt feloszlatását, helyette Magyar Szocialista Munkáspárt néven új párt alakult. Az Intéző Bizottság­nak Kádár János is tagja lett. Ezen a napon támad­ták meg a leggátlástalanabb lumpen elemekből verbuvá­lódott ellenforradalmi oszta­gok a Budapesti Pártbizott­ságot. és miután azt elfog­lalták — a kormány semmit sem tett annak érdekében, hogy megvédjék az ostrom­lottakat —, bestiális kegyet­lenséggel legyilkolták a párt­munkásokat és az őrséget. A Nagy Imre-kormány óráról órára egyre inkább jobbra hajlott. November 1­jén a kormányelnök, aki át­vette a külügyi tárcát is, rádióbeszédben jelentette be, hogv Magyarország kilépett a Varsói Szerződésből, sem­legesnek nyilvánítja magát, és kéri, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete tűzze napirendjére a magyar kér­dés megtárgyalását. (Következik: A Forradalmi Munkás­Paraszt Kormány.) ^Bzsekivásá^ nagykamasz- is férd­orkándzseki 40 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNNYEL vásárolható szeptember 29.— október 1-jéig, az OVERALL Munkaruházati Boltban. Munkaruhák és munkacipők széles választékát kínáljuk egyéni és közületi vevőinknek. CIM: Dugonics tér 11. Telefon: 12-510.

Next

/
Oldalképek
Tartalom