Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám

2 Szombat, 1986. szeptember 20. Hz SZKP KB küldöttségének látogatása Az MSZMP Központi Bizottságának és a Központi Ellenőrző Bizottságának meghívására szeptember 22. és 26. között küldöttség élén látogatást tett hazánkban Mihail Szolomencev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a kb mellett működő pártellenörzési bizottságának elnöke. Kíséretében volt Jónás Lukauszkasz, a Litván KP KB Pártellenörzési Bizottságinak elnöke, valamint Mihail Zsergev, az SZKP Kujbisev Megyei Bizottsága Pártellenőrzési Bizottságának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára fogadta Mihail Szolomencevet. Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és Somogyi Imre, a KEB titkára megbeszélést folytatott a küldöttség tagjaival az MSZMP és az SZKP központi ellenőrző szerveinek együttműködéséről, a két párt időszerű feladatairól a pártellenőrzési munkában. A delegáció látogatást tett a budapesti pártbizottságon, ahol Grósz Károly, a politikai bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a főváros politikai és társadalmi életéről. A budapesti program során a vendégek felkeresték a Budapesti Nemzetközi Vásárt és a Magyar Optikai Műveket. A küldöttség ellátogatott Baranya megyébe is, ahol ismerkedett a megye életével, a pártszervezetek tevékenységével. Magyar-kínai parlamenti tárgyalások Pénteken, kínai parlamenti küldöttség érkezett Budapestre, az Országgyűlés meghívására. A delegációt Liao Han-seng. az országos népi gyűlés állandó bizottságának elnökhelyetese vezeti. Tagjai Van Han-pin, az országos népi gyűlés állandó bizottságának főtitkára, valamint Jü Ven, Csang Csen, Mej Hszing képviselők. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Péter János, az Országgyűlés alelnöke fogadta. Jelen volt Zhu Ankang, Kína budapesti nagykövete. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke este a Fórum Szállóban vacsorát adott a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése küldöttségének tiszteletére. A kapcsolatok fejlesztéséről A kelet—nyugati kapcsolatok hasznosan szdlgálják a népek, államok közötti bizalom erősítését, a nemzetközi béke és biztonság, az enyhülés ügyét. Az enyhülési politika új szakaszának elérésére törekszünk. Közös célunk egy olyan európai békerend, kollektív biztonsági és együttműködési rendszer létrehozása, amely átfogja, s végül megszünteti a katonai-politikai szövetségeket. E politika megvalósítására jó lehetőséget látunk. A kelet- és nyugat-európai államok közötti viszonyban sikerült megőrizni az enyhülési politika első szakaszában megteremtett bizalmi tőke jelentős részét. Ez lehetővé teszi az európai államok számára, hogy a nagyhatalmak közötti viszony javítására és az enyhülési folyamatra is pozitív befolyást gyakoroljanak. Az európai béke és biztonság tartós alapjainak megteremtése érdekében a különböző társaA Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gazdasági kérdésekkel foglalkozó közös parlamenti munkacsoportja szeptember 24. és 26. között Bonnban megtartott második ülésén az alábbi közös nyilatkozatot fogadta el:-. dalmi rendszerekhez tartozó országok szoros együttműködésére törekszünk, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában megfogalmazott elvek szellemében. Az együttműködés eddigi tapasztalatai azonban meggyőzően bizonyítják, hogy politikai biztonság nem képzelhető el a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyös fejlesztése nélkül. A sokrétű és szilárd alapokon nyugvó gazdasági együttműködés erősíti a bizalmat, közös érdekeket teremt, s ezzel Létfontosságú az atomenergia békés felhasználása Magyar fölszólalás a bécsi tanácskozáson © Bcrs (MTI) Magyarország özámára, sok más államhoz hasonlóan, létfontosságú az atomenergia békés felhasználása. Hazánk ezért üdvözli a széles körű nemzetközi összefogást, az új egyezményeket, amelyek célja, hogy minden korábbinál biztonságosabbá tegyék a nukleáris energia alkalmazását. Erről beszélt a Nemzetközi Atomenergiaügynökség (IAEA) rendkívüli közgyűlésén pénteki felszólalásában Tétényi Pál akadémikus, az Országos Atomenergia Bizottság • elnöke. A magyar küldöttség vezetője ríiéltatta a nyílt, részletes tájékoztatást, amelyet a szovjet kormány a csernobili balesetről adott, s kiemelte a szocialista és az el nem kötelezett országok egybevágó törekvéseit a nukleáris biztonság átfogó, nemzetközi rendszerének kidolgozására, az IAEA keretében. Nemcsak a jelenleg működő reaktorok biztonságát kellene javítani, hanem közösen kifejleszteni új, minden korábbinál biztonságosabb berendezéseket — mondotta. Tétényi Pál szólt arról, hogy a csernobili baleset következtében hazánk lakossága sem ma, sem távlatban nem szenved mérhető egészségügyi károsodást. Anyagi kárt okoztak viszont a magyar termékek behozatala elé támasztott indokolatlan korlátozások. Az IAEA rendkívüli közgyűlése pénteken befejezte munkáját, elfogadva a nukleáris balesetek jelzéséről, illetve a segélynyújtásról szóló új szerződéseket. Egy sor állam, köztük hazánk már pénteken alá is irta a két új, jelentős nemzetközi egyezményt. Az öt, atomfegyverrel rendelkező hata•lom (Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kína, NagyBritannia és Franciaország) az aláírás alkalmával bejelentette, hogy az esetleges balesetekel — önkéntes alapon — katonai jellegű berendezések, fegyverek esetében is jelenteni fogja. a biztonságpolitikai ellentétek csökkentésehez is hozzájárul. Éppen ezért célunk a Kelet és Nyugat közötti széles körű együttműködés előmozdítása, ezen belül mindenekelőtt az NSZK és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődési lehetőségeinek további javítása. Ennek elengedhetetlen feltetele a Kelet és a Nyugat közötti szorosabb műszakitudományos, technológiai kooperáció. A napjainkban végbemenő, mindenekelőtt a mikroelektronikára. mint kulcstechnológiára alapozott struktúraváltás közepette a nem kielégítő együttműködés az említett területen megosztást hozna létre Európában. Ebben az esetben a gazdasági kapcsolatok fejlődést előmozdító hatása csak igen csekély mértékben érvényesülhet. Éppen ezért síkraszállunk a Kelet és Nyugat közötti intenzív műszaki-tudományos, technológiai kapcsolatok mellett, amelyek kölcsönös érdekeket szolgálnak. Európa keleti és nyugati részének mélyebb gazdasági együttműködése hozzájárulhat ahhoz is, hogy az európai földrész világgazdasági térvesztése megálljon. A kapcsolatok fejlesztése érdekében szükségesnek tartjuk, hogy kiegyensúlyozott növekedéssel a kapcsolatokat továbbfejlesszék. Fontosnak tartjuk, hogy mindkét párt a maga eszközeivel járuljon hozzá a magyar— NSZK gazdasági együttműködés új területeinek feltárásához. A forradalmi ezred fölhívása A BM Budapesti Karhatalmi Forradalmi Ezred (Mosonyi úti, Böszörményi úti, Kerepesi úti Hunyadi-laktanya) zászlóaljainak 1956. október és 1958. március között szolgált önkéntesei találkozót szerveznek. Akik a korábbi felhívásra még nem küldtek válaszlevelet, jelentkezésüket — névvel, postacímmel — sürgősen adják fel a jelenlegi ezred címére: 1581 Budapest, Pf.- 30. Nemes János cikksorozata A szocializmus megújulásának útja 5. Kétfrontos harccal a válság leküzdéséért 1956. június 28-án a lengyelországi Poznanban súlyos zavargás tört ki, amelyen munkásrétegek is részt vettek, és a rendet csak a hadsereg bevetésével lehetett helyreállítani. Poznan figyelmeztető jel volt az MDP-nek is, hogy sürgősen meg kell oldani a válságot. Ez adta az utolsó lökést ahhoz az újabb polHikai fordulathoz, amelyet a Központi Vezetőségnek július 18—21-i ülése határozott el. Ez a plénum végre kritikusan elemezte a párt politikáját, levonta az SZKP XX. kongresszusából adódó következtetéseket, és kétfrontos harcot hirdetett a válság felszámolására. Egyben körvonalazta a teendőket az előrelépéshez a szo-cialista megújulás érdekében. Nagy tehertételtől szabadította meg a pártot az, hogy a KV ülése felmentette első titkári tisztsége alól. pákosi Mátyást. De a régi beidegződés és a pártegység hamis értelmezése munkált, amikor a döntést Rákosi rossz egészségi állapotával indokolták, és nem tárták a párt és az ország elé a súlyos politikai hibáit, és bűnös szerepét a koncepciós perekben, valamint a rehabilitáció késleltetésében. Rákosi helyébe első titkárnak Gerő Ernőt választotta meg a testület. Ez a választás nem volt nevezhető sem elvinek, sem taktikusnak. Gerő Ernő Rákosi mellett a régi vezetés második embere volt, tehát hasonlóan felelős a politika torzulásáért, az 1953. júniusi fordulat megtorpedózásáért, az SZKP XX. kongresszusa után is a változások gátlásáért, és részese volt a törvénytelenségeknek is. A júliusi plénumon ugyan irányt váltott, de a beszédében hangoztatott „tiszta lappal" kezdjük az új politikát, kifejezte azt a célját, hogy a múltbeli hibákra, az ő személyes hibáira is, borítsanak fátylat. A pártpolitika megújulásának szándékát tükrözte viszont az, hogy a KV és a PB soraiba több kipróbált, nagy tapasztalattal rendelkező elvtársat választottak, közöttük jó néhányan a törvénytelenségek áldozatai voltak. Ekkor lett a. PBnek és a KV Titkárságának is tagja Kádár János. A központi beszámoló — mar Gerő Ernő tartotta — és a határozat új megközelítésű, és az SZKP XX. kongresszusa szellemének KGST-SZAKÉRTÖI ÉRTEKEZLET Szirákon befejezte munkáját a KGST Gépgyártási Együttműködési Iroda vegyipari gépgyártási albizottságának szakértői értekezlete, amelyen részt vett valamennyi tagország képviselője. Az ülésen kidolgozták H vegyipari berendezések 2000ig szóló közös fejlesztési programját, valamint a kölcsönös szállításokat szabályozó normatív előírásokat és szabványokat. A szakértői albizottság által kidolgozott programtervezet jóváhagyásra az ágazati iroda decemberi ülése elé kerül. MUNKALATOGATAS A Kínai Népköztársaságban tartózkodott öszi István, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője szeptember 19. és 26. között. A munkalátogatás során fogadta őt Gsiao Si, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagja, a KB titkára, miniszterelnök-helyettes, valamint Csu Liang, a KKP KB nemzetközi kapcsolatok osztályának vezeRÁDIÓJELEK tője. Öszi István megbeszéléseket folytatott Li Sucsenggel, a Kínai KP KB nemzetközi kapcsolatok osztályának helyetles vezetőjével. ZSIVKOV FOGADTA GRÓSZ KÁROLYT Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke pénteken Szófiában fogadta Grósz Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a budapesti pártbizottság első titkárát, aki a „Budapesti napok Szófiában" elnevezésű rendezvénysorozaton, politikai küldöttség élén tartózkodik a bolgár fővárosban. A találkozón tájékoztatták egymást a . BKP XIII. és az MSZMP XIII. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásáról. GORBACSOV-ÜDVÖZLET A Szovjetunió tudatában van annak, milyen felelősséggel tartozik a ma és a jövendő nemzedékeinek. Ezért javasolta: atomfegymegfelelő volt. A pártegység helyreállítását szorgalmazta, és reálisan elemezte az elhajlásokat is: „Pártunkban mélyek mind a szektarianizmus, mind a jobboldali opportunizmus gyökerei — állapította meg a beszámoló. — Mind a kettővel szemben a legélesebb, a legkövetkezetesebb eszmei-politikai harcot kell folytatni a párt fő irányvonalának és helyes politikájának érvényesítéséért." E kétfrontos állásfoglalás végre a szektás megnyilvánulási formákat is bemutatta. Az állami életben a szocialista törvényesség megszilárdítását, az állami fegyelemnek a szocialista demokráciával egyidejű erősítését és fejlesztését jelölték meg feladatul. Gazdasági téren az anyagi érdekeltség és a minőségi követelmények kaptak hangsúlyt. Mint közvetlen teendőt javasolták az államkölcsönjegyzés megszüntetését, és a hadsereg létszámának csökkentését. Az agrárpolitikában a mezőgazdaság szocialista átalakítását ugyan célul tűzte ki a határozat, de egyrészt az ütem realitásokhoz mért csökkentését, másrészt az önkéntesség legszigorúbb betartását hangsúlyozta. Kifejtette, hogy az állam az egyéni parasztgazdaságokat is támogatja a termelés növelésében. A júliusi KV-ülés a miniszterelnök, Hegedűs András előadásában megvitatta és elfogadta a második ötéves terv irányelveit. Ezek már jobban számoltak a reális lehetőségekkel, tekintetbe vették a szakértői csoportok véleményét is, és mintegy 2-3 százalékkal alacsonyabb fejlődési ütemet szabtak meg, mint az eredeti, még a Rákosi-féle vezetés által vitára bocsátojt tervezet. Fontos és valóban előremutató megállapítások voltak találhatók a gazdasági irányítás módszereire vonatkozóan is: A központosítás túlzásait fel kell számolni, a vállalati tervmutatók számát csökkenteni, nagyobb hatáskört biztosítani a vállalatok igazgatóinak. Szó volt az anyagi ösztönzés, az ár- és bér-, valamint a hitelrendszer fejlesztéséről. „Olyan • mechanizmust kell kialakítani, , amelynek segítségével az egyes dolgozók munkáját közvetlenül a népgazdasági terv céljai irányíthatják" — hangsúlyozta( a beszámoló. A júliusi KV-határozatot egyetértéssel és megkönyverek nélkül lépjen át a világ a XXI. századba. Javaslatának őszinteségét ékesen bizonyítja, hogy egyoldalúan atomrobbantási moratóriumot hirdetett meg — írja egyebek közt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a nemzetközi békestaféta résztvevőinek küldött üdvözletében. A békestaféta fáklyája — melyet Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár gyújtott meg szeptember l-jén, a világszervezet székhelyén — pénteken érkezett Moszkvába Prágából. nyebbüléssel fogadták a párttagság nagy tömegei. A lakosságra is általában kedvezően hatott. Az első időkben még a Nagy Imre köré csoportosult jobboldali ellenzék is — némi fenntartással — kénytelen volt helyes irányú kezdeménynek elismerni a határozatot. A kifejezetten ellenséges, burzsoá-restaurációs elemek —, akik főleg a Szabad Európából és más uszító külföldi forrásokból kapták a muníciót propagandájukhoz —, is kissé csendesebbek lettek. De ez az állapot csak átmenetinek bizonyult. A válság túlságosan mély volt, s a fordulatok három év alatt túlságosan gyakoriak voltak ahhoz, hogy egy helyes lépés gyorsan visszaállítsa a bizalmat. Ezt tudva Nagy Imre és csoportja is sietve taktikát változtatott. Miközben továbbra is azt hajtogatták, hogy a személyi változások a vezetésben nem elég következetesek — s ezt az érvelést különösen Gerő Ernő első titkári megbízatása alá is támasztotta — túllicitálásba kezdtek. Követeléseik mind szélsőségesebbek lettek, mindinkább kétségbe vonták az alapvető szocialista vívmányokat, értékeket, és a demokratizálás címén a rendszer „strukturális megváltoztatását" igényelték. Mindez összefonódott a nyugati tőkés viszonyok szépítésével, és lassan a már nem is nagyon burkolt szovjetellenességgel. A burzsoá restaurációs elemek ebben a tevékenységben jó ptrrtnerei voltak a Nagy Imre-csoportnak; persze mindig meg is toldották az érvelést, és a kívánságlistát. Elfogadták a csoport fő követeléseit is, hogy Nagy Imrét vissza kell vinni a párt-, illetve az állam vezetésébe, hiszen azt első lépésként általános restaurációs céljaikhoz alkalmasnak találták. 1956. késő nyarán és kora őszén a politikai feszültség újra erősödni kezdett. A viták a különböző fórumokon — növekvő mértékben az egyetemeken, s általában az értelmiségi ifjúság soraiban — szélsőséges jelleget kaptak. A sajtóban is hasonló folyamatok bontakoztak ki. A kritikusok és a világmegváltók egymással versenyeztek az esetenként jogos, de gyakrabban irreális, nemegyszer teljesen abszurd követelések előterjesztésében. A párttagságnak pedig az a része is, amely nem, vagy csak kevéssé került e kritikai zuhatag befolyása alá, bénultan figyelt. A formálódó és még nem eléggé összecsiszolódott új\ vezetés — amely a nyári hónapokban különben is nagyon el volt foglalva nemzetközi ügyekkei és ismerkedéssel —, sem eszmei-politikai, sem pedig szervezeti útmutatást, segítséget nem adott elegendőt a párttagságnak, a pártszervezeteknek ahhoz, hogy kezderr|ényezők legyenek, és jól politizáljanak o válságos helyzetben. (Következik: Az ellenforradalom tüzében.) AUTÖSOK, JÖN A TÉL! // „Csigaház olcsó önhordó garázs Inforfnáció és beszerzési lehetőség: Agrokernél, Szeged, Dorozsmai út 33., telefon: 61-853.; és az Agrctechnika Boltban, Szeged, Bartók tér 9.