Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-26 / 227. szám

fr Szombat, 1986. szeptember 20. 26 Nem változik egy csapásra Új oktatási törvény — a gyakorlatban Lassan egy honapja, hogy életbe lepett a/, új oktatási törvény. Amikor az iskolák­ban arról érdeklődtünk, ho­gyan is keltettek életre a paragrafusokat, úgy tűnt: torvény szabta pontos rend helyett inkább tanácstalan­ság uralkodik. Mi, s hogyan változik? E kerdések foglal­koztatják a napokban a pe­dagógusokat, de a közvéle­ményt is. Schmidt JózSefne, a Szé­chenyi gimnázium új igaz­gatója szívesen állt rendel­kezésünkre. — Körvonalazódnak mar az újdonságok? — A megyei tanévnyitó igazgatói értekezleten eliga­zítást, indítást kaptunk. Am az igazi problémák majd csak a gyakorlatban mutat­koznak meg. Egyet máris említhetek: a tanterveket még halnapos hetre tervez­ték, pedig pár éve áttértünk az ötnaposra. Akkor 200, most csupán 163 tanítási nap áll rendelkezésünkre. Ennyi idő alatt szinte lehe­tetlen elvégezni a kitűzött munkát. Epp a törzsanyagra elegendő, a kiegészítővel mindenki úgy gazdálkodik, ahogy tud. — Ezzel mar a tanári sza­badsag kérdését érintjük . . . — ... mely az új oktatá­si törvény szerint nőni fog. Tehát választhat a pedagó­gus. s kell is választania, a fakultáció anyagából példá­ul. Alternatív tankönyveket terveznek, egy tárgyból ki­ki többféle közül döntheti el, melyikből tanít. Növek­szik a munkaközösség-veze­tők szerepe is. jobban tá­maszkodunk rájuk ezután, össze kell fogni, egységes szemléletet kialakítani, ösz­szehangolni a szakmai mun­kát — S a dia kok oldaláról? — önállóbbak lesznek ők is. Erősödik a KISZ politi­kai jellege, élcsapattá ala­kul, így érdek vedelemmel inkább a diáktanács, osz­tál.v-diákbizottságok foglal­koznak. Nagyobb súllyal esik latba vélemenyük az iskola működési szabályzatának és házirendjenek kialakításá­ban. Utóbbiakat minden tanintézet külön-külön ké­szíti el, hogv minden iskola önálló arculatot kapjon. Uj, igen fontos törekvés meg. hogy szorosabbá kell tenni az iskola és a szülői ház kapcsolatát. Ezentúl mind több ügyben — például isko­laváltoztatás, kimaradás hi­ányzás — szükséges a szülői beleegyezés. Nélkülük, akár­hogy szeretnénk jól. s jóra nevelni a gyereket, nem megy. s — Az önök tanintézetében gimnázium, óvónői és víz­ügyi szakközépiskola él együtt. Ez speciális problé­mákat sejtet — Valóban, nehez a hely­zetem. nincs gyakorlatom. Igaz. 18 éve tanítok itt, egy esztendeig igazgatóhelyettes is voltam, de most egészen más. Ismerni kell mindkét iskolatípus gondjait. Bár van műszaki helyettesem, aki a gyakorlati dolgokat in­tézi. de mivel egy személy­ben vagyok felelős, meg kell tanulnom mindent. Mond­ják a kollégák, egyszerű ne­kem hisz nem kell elfelej­tenem a régit. . . Egyébként az új törvénnyel nem válto­zik minden egy csapásra, folyamatos az áttérés, így érkeznek a rendeletek is. Igazi véleményt csak egy év múlva tudok mondani, egy­szer végig kell csinálni, hogy ilelhessen az ember. V. E. A hangversenyévad elé Vezető hangversenyrendezö intézményünk, az Orszá­gos Filharmónia, a hagyományoknak megfelelően, az iden is Bartók Béla halálának előestéjén, szeptember 25-én nyi­totta meg az új évadot. Fz a koncert, amelynek ezúttal a Budapest Kongresszusi Központ a színhelye, egyben a Bu­dapesti Művészeti Hetek ünnepélyes megnyitója is. Vi­déken már a hónap elejetöl kezdődően megindult a kon­certélet, s bár a teljes „zenei üzem" ott is csak szeptem­ber végén, október elején kezdődik. Az Országos Filharmónia a fokozódó, s a zenei életet is érintő gazdasági nehézségek ellenére az idén is gazdag programokat kínál a zene­kedvelöknek. De eppen a nehézségek miatt a kínálat­ban ezúttal elsősorban a sze­lesebb közönségréteget von­zó műsorok szerepelnek. Ilyenek főkén! a nagyzene­kari. illetve az orulorikus koncertek, valamint a jól is­mert zenetörténeti korsza­kok, stílusok, zeneszerzők muzsikáját műsorra tűző ka­marazenekari koncertek. Mellettük természetesen he­lyet kapnak szólóhangverse­nyek, kamaraestek is. Mint a korábbi években, az új évadban is ellátogat a' fővá­rosban vendégszereplő jó né­hány külföldi művész egy­egy vidéki varosba, de fel­lépnek olyan művészek is, akik Budapesten nem szere­pelnek. így például a Ljub­janai Rádió es Televízió Szimfonikus Zenekara An­tiin Nanul vezényletével, es a neves francia zongoramtf'­vész, Frans Clidat közremű­ködésével Szombathelyen koncertezik szeptember 29­én. Elmondhatjuk tehát, hogy a budapesti koncertélet sok­oldalúsága, gazdasága kisu­gárzik az , egesz országéra, nem utolsósorban azért is. mert a fővárosi hangverse­nyek jelentős részét köz­vetíti a rádió, nemelyiket a televízió. Különösen az év­ad elején, a szeptember 25­lól október 27-ig tartó buda­pesti zenei hetek ideje alatt. Ebben az időszakban láto­gat hazánkba többek között az Amszterdami Barokk Együttes, amely szeptember 27-én a budapesti Zeneaka­démián, két nappal később pedig Szegeden lép fel mű­vészeti vezetőjük. Ton Koop­man irányításával. Ezt a hangversenyt a Holland kul­túra Magyarországon elne­vez.ésü országos rendezvény­sorozat jegyében rendezik meg. 's ekkor kerül sor Ton Koopman ónálló csembaló­estjére is szeptember 28-án a Zeneakademián. Holland művészek mutatkoznak be továbbá ugyancsak szeptem­ben 29-én Kaposváron, itt a Pentacost Vocal Ensemble ad hangversenyt, valamint Dunaujvarosban, ahol az Amsterdami Loeki Slardust Quartettet hallhatjuk. Nagyra becsült vendége lesz az öszi koncerleletnek Sebők György, . a szegedi születésű, ma már világhí­rű zongoraművész ?s peda­gógus, aki az Egyesült Ál­lamokban él. az Indiana Egyetemen tanít, s aki mind­össze tizenegy esztendős volt. amikor szülővárosában Fricsay Ferenc vezényleté­vel előadta Beelhoven C-dúr zongoraversenyét. Az idős művész szeptember 2K-án Pécsett. 30-án pedig a Ze­neakademián ad önálló zon­goraestet. Természetesen országszer­te ünnepi koncerteken em­lékeznek meg Liszt Ferenc születésének 175. évforduló­járól, ebből az alkalomból október 21-én Doráti Antal vezenyel Liszt-műveket a Zeneakadémián. Vendégeink lesznek továbbá a főváros és részben a vidék hangver­senytermeiben lobbek kö­zött a Moszkvai Állami Fil­harmónia Szimfonikus Zene­kara. a London Bai'oque együttes. Tatjána Nyikolaje­va. nagy hírű zongoramű­vész. Viktor Pikaj/.en. az új szovjet heged üsgeneráció egyik legtehetsegesébb tag­ja, a Hágai Ütősök együt­tese, Vera Beths holland hegedűművésznő, a Hanns Eisler újzenei csoport stb. És természetesen hallhatjuk legkiválóbb hazai zeneművé­szeinket is országszerte: a Liszt Ferenc Kamarazene­kart, a Tátrai-vonósnégyest, a Schola Hungaricat. a Co­relli Kamarazenekart, a Ca­merata Hungaricat, s veze­tő szólistáinkat, valamint a fővárosi nagyzenekarok mel­lett hat vidéki együttesün­ket. Az új hangversenyévad a gazdasági nehézségek. s a megfelelő hangversenyter­mek leren évek óta fennálló mostoha kprü.1 "lények elle­nére várhatóan méltó lesz a magyar zenei hagyomá­nyokhoz, s a közép-európai elvárásokhoz egyaránt. Testvéri látogatás Szabadkán Hírül adtuk lapunkban, hogy a múlt héten szegedi népfrontdelegáció látogatott Szabadkára, Alföldi Lajos akadémikusnak, a népfront városi bizottsága -elnökének vezetésével. A szocialista szövetség községi választmánya vendégeként ott-tartózkodott küldöttség gazdag programja, a szeretetteljes fogadtatás hozzájárult ahhoz, hogy tovább mélyüljön a két testvérváros immár hagyományos, tettek­ben és érzelmekben egyaránt megnyilvánuló, jó kapcsolata. Az indulás órájában még az időjárás is barátságáról biztosított bennünket, s at­tól kezdve mindvégig tár­sunk maradt a szívet-lelket simogató, őszi napsugár. A hivatalos látogatások szoká­sos jelzői, a „meleg, baráti légkör'' azonban r.?m csu­pán a magas Celsius-fokok­nak. a protokolláris illem­kódex bel i előírások mara­déktalan teljesítésének volt köszönhető. A horgosi ha­tárállomáson két hivatalos testület képviselői találkoz­tak, ám rokonnak kijáró, őszinte örömmel. S hogy nem megalapozat­lan ez a kölcsönös kötődés, bizonyítja az az eddig be­járt, közös életút, amely az immár 20 esztendős kapcso­latot jellemzi. Neorcic Pe­tur, a községi választmány elnökségének elnöke példás­nak ítélte Szabadka és Sze­ged testvérkapcsolatát. El­mondta:' amellett, hogv a küldöttségek évenként ellá­togatnak . egymáshoz, az uta­zások közti hosszabb idősza­kot igyekeznek számos más közös ténykedéssel kitölte­ni, mintegy demonstrálva, hogy a megbeszélések cél­kitűzései a gyakorlatban megvalósulnak, több intéz­mény hasznára és sok-sok szegedi, szabadkai ember elégedettségére, örömére. Elhatározták a gazdasági együttműködést: legsikere­sebbek a kisipari vásárok és az ahhoz hasonló találko­zók Sajnálatosnak tartják azonban, hogy az utóbbi idő­ben visszafogottabb a kisha­tárforgalom. és — egyes in­tézkedések hatására — aka­dozik az árucsere, a keres­kedelmi forgalom is. A meg­beszélések során kiderült: azonos gondjaink vannak az oktatásügy terén is. A kép­zési rendszer és a gazdasá­gi szükségletek egyeztetése hasonló feladatok elé állit bennünket. A szegedi peda­gógiai intézetben szer­zett tapasztalatok alapján, a szabadkaiak i-s foglalkoznak a pályairányítás gondolatá­val. A teendőket az oktatá­si érdekközösség szegedi szakemberekkel közösen igyekszik meghatározni. Kö­zös érdeklődési terület a számítástechnikai oktatás, a szociális intézményekben fo­lyó munka — mindez máris számos tapasztalatcserére adott alkalmat. Egyes művelődési intéz­mények között eddig js volt élő kapcsolat, ezt azonban tovább szerelnénk bővíteni. A Szabadkán keramikusok részére megrendezett kep­zőművészeli találkozón ma­gyar alkotók is részt vet­tek. sőt legutóbb éppen ha­zánkfia kapta a legrango­sabb elismerést. A színházi társulatok is rendszeresen föllépnek a határ túlsó olda­lán, figyelemmel kísérik egy­más szakmai munkáját csakúgy. mint az egveb szívügyeket: nemregiben megtekintették a szabadkai­ak az újjávarázsolt szegedi színházépületet is Veleme­nvük szerint büszkék lehe­Szegedi filozófus könyve II spanyol egzisztencializmusról A Gondolat Könyvkiadó őszi újdonságainak egyike A spanyol egzisztencializmus törtenete című monográfia, amelynek szerzője szegedi. Csejtei Dezső, a JATE Filo­zófia Tanszékének oktatója, aki több, e témakörrel fog­lalkozó tanulmány után most egy nagyobb terjedelmű ösz­szefoglalás elkészítésére vál­lalkozott. A sors szomorú iróniája, hogv a kötet ihle­tője és tervezett szerzőtársa, Suki Béla. korai halála mi­att nem érhette meg. Pedig öt esztendővel ezelőtt ö ja­vasolta Csejteinek, hogy kö­zösen irják meg a spanyol egzisztencializmus króniká­ját. Suki tanár nemcsak a Ságvári gimnázium pedagó­gusa volt. hanem mint a filo­zófiai tudományok kandidá­tusa. amolyan szegedi iskolát teremtett az egzisztencializ­mus kutatására. Egykori ta­nítványai egymás után je­lennek meg müveikkel. Nem véletlen, hogy a szerző mo­nográfiáját Suki Béla emié­kenek ajánlja. A modern spanyol bölcse­let. amely bizonyos népsze­rűségre már a két világhá­ború közötti időszakban szert tett hazánkban — fellelhető Szerb Antal. Halász Gábor és i'öleg Németh László mun­kásságában —. a felszabadu­lást követő első évtizedek­ben indokolatlanul kiszorult látókörünkből. Ennek szá­mos oka van. elsősorban a Franeo-iliktatúra egészen a 70-os évek közepéig fennma­radó rendszere. De közreját­szott benne az 50-es évek magyar kultúrpolitikája is. A 70»es evektől tapasztalha­tó újraérdeklödés egyik fon­tos dokumentuma C sejtek monográfiája. A munka négy fö részre tagolódik. Az elsőben a szer­ző vázolja a spanyol társa­dalom e.s filozófia 19—20. századi történetének fő vo­násait. Meggyőzően ábrázol­ja azt a folyamatot, hogy Spanyolország filozófiai mo­dernizálása miért nem ölt­hetett testet például a . kato­likus filozófia vagv a poziti­vizmus formájában. miért tölthette be polgári horizon­ton az egzisztencializmus ezt a szerepet. Ezután következik a két fő rész, Miguel de Unamunö, illetve Jósé Ortega y Casset bölcseletének részletes be­mutatása. A nálunk kissé kevésbé ismert, baszk szár­mazású Unamunóról meg­tudhatjuk, hogv ő képviseli Spanyolországban az egzisz­tencializmus úgynevezett vallásos válfaját, amely ke­resztény is. katolikus is. ám mégsem egyházias vallásos­ság, hanem messzemenően személyes veretű és egyfaj­ta „saját töltésű" misztikába torkollik. Unamuno filozófiai és vallási tanítása az átértel­mezett Don Quijote-f igurá­ban teljesedik ki. melyben a spanyol kullúrhagynmány és az európai bölcseletből (Nietzsche, Kierkegaard) vett gondolat- és élmény­anyag egy bedolgozásának utolérhetetlen remekmüvet alkotta meg. Külön említést érdemel még az Unamuno hispanizmusáról szóló rész melyben a szerző biztos kéz­zel igazit el a baszk gondol­kodó egyetemes spanyol pat­riotizmusának bonyolult la­birintusában. A harmadik részben a mo­dern spanyol filozófia talán legnagyobb hatású képvise­lőjéről, Jósé Ortega y Gas­setröl olvashattunk részletes, ám nagyivü pályaképet. A fő hangsúly a filozófus lét­elméletére, társadalom- és történetfilozófiai nézeteire esik nem véletlenül, hi­szen e téren alkotta a leg­maradandóbbal. Ortpga az elsők között hívta fel a -fi­gyelmet a társadalom — szá­zadunkban egyre erőtelje­sebb — el tömegesedési ten­denciáira; ennek ellensúlyo­zásaképpen dolgozta ki híres kisebbségelméletét, melyben természetesen bőven akad­nak utópisztikus vonások, ám a cselekvő, alkotó, te-, remtö emberhez szóló üzene­tes réven máig sem vesztett aktualitásából. A negyedik, befejező rész­ben először a két filozófus életújának kereszteződési pontjairól esik szó; a kötet e filozófiák nemzeti jelen­tőségének méltatásával zá­rul. Csejtei szakít azzal a marxista filozófiatörténet­írásban korábban megfigyel­hető. abban igen sok kárt okozó, leegyszerűsítő állás­ponttal. amely úgyszólván kísérletet sem tett a filozófia valódi horderejének mé­lyebb megértésére. (Fhél.veU kimerült annak sommás — e.s legtöbbször felszínes — bírálatában.) Mindenekelőtt arra törekszik, hogv e két gondolkodóról hiteles képel adjon. Részletes elemző is­mertetése során Unamuno es Ortega bölcseletének ma­radandó oldalát igyekszik kiemelni, de eközben c filo­zófiák vitatható — vagy egyenesen el sem fogadható — tételeinek felmutatásáról sem feledkezik meg. Monog­ráfiája a magyar olvasó sza­mára meghízható kalauz a modern spanyol filozófia te­rületén. Halász Miklós tünk rá, azt viszont, ők új­ságolták, nem titkolt elége­dettséggel, hogy a szabad­kai gyermekszínháznak sze­gedi törzsközönsége van. S ha már a szívügyeknél tartunk: szó esett az infor­mációáramlásról is. A Dél­magyarország és a Subotic­ke Novine szakmai és em­beri kapcsolata jónak ítél­tetett, amit mi sem bizonyít jobban, mint. a szomszédo­lásokról szóló beszámolók, vagy az, hogv az újságírók kölcsönösen „jelen vannak." a 'testvérlap hasábjain. Egyetértettek a vendégek és vendéglátók abban, hogy megfelelő szinten kezdemé­nyezik: legyen kapható Sze­geden a 7 Nap. Szabadkán pedig a Délmagyarország. A szegedi rádióstúdióban újabb lehetőséget látnak a szabadkaiak az együttmű­ködés elmélyítésére: csak a januári „startra" várnak, hogy megtegyék az első hi­vatalos lépéseket ez ügyben. A Hazafias Népfront égi­sze alatt működik Szege­den a gazdag közösségi éle­téről híres délszláv klub, amelynek tagjai rendszeres kapcsolatban állnak az anyaországbeliekkel. S hogy ez a vonzalom kölcsönös, a iultanú hitelességével állít­hatom. ugyanis a községi választmány elnökségének titkára, Ljubo Craovac, a délszlávok báljainak legna­gyobbikaként emlegette a szegedit. A határon túl is nagy már a készülődés a november 29-i eseményre, amikor is zenéről, énekszó­ról a szabadkaiak gondos­kodnak. S készülődik már a györgyéni helyi közösség küldöttsége is, hogy Szöreg­re látogasson. Szó esett még a sport­egyesületek között kibonta­kozó kapcsolatokról is, ame­lyeket — további célként — fejleszteni kell, hogy rend­szeres, folyamatos, szele­sebb társadalmi alapon nyugvó találkozókra, verse­nyekre is sor kerülhessen. Hogy mi minden fűzi ösz­sze testvérként ezt a ket va­rost, arra szinte csak váz­latszerüen volt alkalmam válaszolni. Ennél jóval ter­jedelmesebb lenne az a tet­teket, kapcsolatokat, érzel­meket fölsoroló visszaemlé­kezés, amely az elmúlt 20 esztendő időszakát ölelné föl. Egy ilyen összefoglaló kiadvány megjelenése sem álom: a két város — jó testvérhez méltóan — illó­képpen kíván megemlekezni erről az évfordulóról. Szabadka — hiszem — a szegediek számára már töb­bel. jelent csábító áruházai­nál. Amint regen ott járt vendégként barangoltam az öszi verőfényben ragyogó Belvárosban, a kipufogó gá­zoktól. motorzajtól mentes sétálóutcán, a frissen fes­tett, hajdan volt hangula­tot árasztó épületek között, s ismét megbámultam, im­már megújuló szépségében a díszes városházát, úgy éreztem, csupán a hangúlat kedvéért is gyakrabban el kellene jönnöm ide. Aztán kalauzom, a szabadkai rá­diónál dolgozó kolléganőm, csábító mesébe kezdett a színház előtti téren, a Ma­dách-kommentárok épületen kivuli jeleneteiről Amíg — sajnos, csak képzeletben — megelevenedett előttem egy különlegesnek ígérkező szín­házi élmény, hallottam, hogv mellettem a férfiak arról beszélnek: első ligás lett a szabadkai futballcsapat. S az elnök hozzátette: „Pénz­be kerül mindez, de az elé­gedettségért fizetni kell." És azt hiszem, az elégedettség­nek más fedezete is van: s ez a szabadkai emberekben re j lik. Tet t rekészségü k be n. abban, hogy a jó közérzet érdekében nem restek csele­kedni. Akkor sem, ha a szomszédról van szó, Chikan Ágnes 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom