Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-24 / 225. szám

r Szerda, 1986. szeptember 24. 5 Történelmi tabló, színes kosztümökben Holnap mutatkozik be Szegeden a Lengyel Néphadsereg Művészegyüttese A második világháború harcai közepette született a Lengyel Néphadsereg Művészegyüttese, a Szovjetunióban szerveződött I. Lengyel Hadosztállyal alakult meg 1943-ban frontszínházként. A Kis színház a szivárvány alatt nevet viselő együttes részt vett az ország felszabadításában, majd a háború befejezése után újjászerveződött. Egyre gazdagodó repertoárral igyekszik megismertetni a lengyel katonákat népük ezeréves történetével, s ehhez sikerült megfelelő formát is találni. Tematikai sorrendben egymásra épülő műsorszámaik a zene, a tánc és a látvány egységében jelennek meg a színpadon. Így született a magyarországi vendégszereplésre hozott zenés történelmi produkciójuk is, mely Szabadságunkért címet visel, s az együttes alapvető eszmei, művészi törekvéseit tükrözi. A Szegedre érkezett 180 tagú művészegyüttes vezetőit tegnap Szelesi János ezredes, szegedi helyőrségparancsnok fogadta. Jan Mika ezredes, a Lengyel Néphadsereg Művészegyüttesének igazgatója elmondta, összeállításuk háromszáz évet ölel át tematikában; zenében, táncban, még ruhákban, kosztümökben is. A magyar és a lengyel népnek közös hősei támadtak a történelem során, így a legismertebb Bem tábornok, akirő] szintén megemlékeznek a közel kétórás, kétrészes műsorban, ahol a kórus például magyarul is megszólal. „Majdnem egy hadosztállyal gurultunk be — mondta tréfásan az ezredes —, s lányokat is hoztunk. A kórusunk 50 tagú, 45-en játszanak a zenekarban, 28 táncosunk van, 9 szólistánk, és nagy műszaki gárdánk, mert hiszen a csapat teljesen önellátp " Közel ezer kosztümöt is becsomagoltak abba a két nagy kamionba, mely náluk most a legmodernebb katonai jármű, más alakulatoknál nincs is még. A Lengyel Néphadsereg Művészegyüttese tegnap Békéscsabán mutatkozott be. Szegeden holnap, csütörtökön este 6-tól, lépnek föl a Sportcsarnokban (belépőket a helyőrségi művelődési otthonban lehet igényelni), Hódmezővásárhelyen 27-én, szombaton adnak műsort este 6 órától a Petőfi művelődési központban. N. I. Katonatisztek lesznek Soroka szegedi középiskolai honvédkollégiumról Jelentkezni már lehet A Magyar Néphadsereg 4. Középiskolai Honvéd Kollégiuma 1983-ban kezdte meg működését Szegeden. Legidősebb növendékei 1987. májusában már érettségiznek, sikeres letétele után felvételi vizsga nélkül folytatják tanulmányaikat a katonai főiskolákon, külföldi katonai tanintézetekben, valamint a legjobbateohazai egyetemeken. * Megkezdődött az új tanév. Az elsőévesek már túl vannak az egymás közötti, a nevelőtanárokkal, a kollégiumi élettel való első ismerkedésen. Kollégiumi növendékek. A jövő katonatisztjei lesznek. Kinek hosszabb az út addig, kinek rövidebb. Számukra biztosítottak azon feltételek, amelyek a tanuláshoz, az egyéni képességek kibontakoztatásához, a szórakozáshoz, a művelődéshez, a sportoláshoz, a pihenéshez szükségesek. A növendékeknek egy dolguk van. legjobb képességeik szerint tanulni. A kollégiumba a bejutás nem könnyű, mert magasak a követelmények. Felvételre a jó (4) tanulmányi eredményű — magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika, történelem és orosz nyelv legalább jó (4) érdemjegy — szorgalmas, jó magatartású. egészséges, a közösségi munkában is élenjáró fiataloknak van a legnagyobb esélyük. Februárban — az előírt követelményeknek megfelelt pályázók részére — Veszprémben a sorozóközpontban felvételi beszélgetésre kerül sor. Keretében a hivatásos szolgálatra, a középiskolai továbbtanulásra való egészségi, pszichikai és értelmi alkalmassági vizsgálatok is lesznek. A beszélgetésen a felvételizők leendő iskolai osztályfőnökei, a kollégium igazgatója és a kollégium nevelőtestületének pedagógusai vesznek részt. A felvételi beszélgetés eredményéről a kollégium igazgatója áprilisban levélben értesíti a szülőket. A szerződéskötés — a felvettek részére — április végén történik meg. * A kollégiumba felvett és tanuló növendékek Szegeden — a Déri Miksa szakközépiskola mechanikai szakcsoportjában gépészeti szakirányban, — valamint a Rózsa Ferenc Szakközépiskola gépjármütechnikai szakirányban tanulnak. A növendékek teljes és ingyenes ellátásban részesülnek. A taníttatás, az iskolai felszerelésekkel, tankönyvekkel, tanszerekkel való ellátás költségeit a kollégium fedezi. A növendékeknek divatos nyári és téli formaruhájuk van, amit meghatározott — ünnepi — alkalmakkor viselnek. A többi ruházatot a kollégium a növendékek egyéni ízlésének megfelelően vásárolja meg. A növendékek havonta az I—II. évfolyamon 300 forint, a III—IV. évfolyamon 500 forint zsebpént kapnak. Tanulmányi eredményüktől függően (3,51 átlagtól) tanulmányi pótlékot kapnak 100-tól 300 forintig, a teljesítés alapján. A kollégium saját konyháján elkészített menüből napi háromszori étkezésben részesülnek a növendékek, ezenkívül tízórait is kapnak. A főétkezésnél kétféle menüből választhatnak. Tanévenként a kollégium hat alkalommal téríti meg a hazautazás költségét. * A növendékek kulturáltan berendezett szobákban vannak elhelyezve. Az iskolai tanórákra külön tanulószobákban készülnek. A tanórákra felkészítésben a nevelőtanárok sok segítséget adnak a növendékeknek, ezenkívül szoros kapcsolatot tartanak a szakközépiskolák oktató tanáraival. Az igazgatónak, nevelőtanároknak a szülők részére fogadóóráik vannak. Rendszeresek a szülői értekezletek. Rendszeresek a növendékek részére a kollégium és az iskolák szervezésében a közös rendezvények. A kollégiumban KlSZ-bizottság működik. A mozgalmi élet a KlSZ-alapszervezelekben folyik, amely sajátos mozgalmi eszközeivel formálja a növendékek politikai arculatát, világnézetük szilárdítását, a közösségek fejlődését, erősödését. A növendékek a különböző irányú érdeklődésüket a szakkörökben elégíthetik ki. így a modellező, a rádiótechnikai, a fotó, a számítástechnikai és hadtörténeti szakkörben. Az egészséges életmódra nevelésben fontos helyet foglal el a kollégiumban a testedzés, a sportolás, amelv segíti a növendékek fizikai erőnlétének, edzettségének alakítását. hozzájárul szabadidejük kultúrált és hasznoí kitöltéséhez. Kondicionálóterem és erőgépsor áll a növendékek rendelkezésére. A sportolás feltételei a kollégiumhoz közeli sportpályán biztosítottak. Népszerűek a középiskolai honvédkollégiumok közötti országos atlétikai bajnokságok. A növendékek az SZVSE atlétikai szakosztály munkájába aktívan bekapcsolódnak. Az öntevékeny művészeti munkához tehetséget érző növendékéket irodalmi szinpad, fiúkórus, tánccsoport várja. A kollégium nagy gondot fordít a növendékek művelődésére. A könyvtárban megtalálható a magyar és a világirodalmi könyveken kívül a tudománnyal, technikával, a honvédelemmel foglalkozó könyvek is. Ezenkívül rendelkezésre állnak a különböző napilapok, hetilapok, folyóiratok. A 4. Középiskolai Honvéd Kollégiumba mostantól január 31-ig lehet jelentkezni az általános iskolák 8. osztályos tanulóinak. Jelentkezhetnek az iskola igazgatójánál, osztályfőnököknél, valamint a Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságon, Szeged, Széchenyi tér G. * Ha a fiatalok és a szülők bizonytalanok lennének a katonai pályára való előzetes alkalmasságot illetően, részletesebb felvilágosítást a kollégiumi életről a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon kapnak. A szegedi kollégium megtekinthető — az általános iskolák szervezésében — az érdeklődő tanulók részére csoportosan. A látogatás bejelentését előre kéri a kollégium igazgatósága. Természetesen itt is szívesen válaszolnak a kérdésekre. Barna Péter őrnagy anyanyelvünk Vannak — és nem is kevesen —, akik azt hiszik, hogy a hivatalos nyelvben csak idegenszerű, nehézkes szakkifejezések vannak. A hivatalos nyelv a pontatlanságtól tartva valóban létrehoz a köznyelvben ismeretlen, vagy alig ismert fordulatokat, szóalkotásokat; de túlzás lenne azt állítani, hogy minden, ami hivatalos, egyszersmind nyakatekert, vagy körmönfont. Pedig hivatalos nyelvünk képes — és nem is ritkán! — közérthető szavak alkotására, illetve arra is, hogy ezeket a köznyelvi szavakat hivatalossá tegye. Lássunk példákat is! Amikor ezt halljuk: település, helység, vagy teljesen hivatalosan : közigazgatási egység, akkor tudjuk, hogy ezek az elnevezések összefoglaló jellegűek. A tanya a legkisebb egység, de ismerünk bokortanyát és tanyaközpontot is. Őket a falvak (más szóval: községek) követik. Jő pár évvel ezelőtt a kis lélekszámú helységek (azaz apróvalvak, aprófalvas települések, törpeközségek) megszűntek önálló tanácsú községnek lenni. A közös tanács egy közel levő nagyobb településen működik, amelyet székhelyközségnek szoktak nevezni. Egy-egy székhely vonzáskörébe több kisebb falu is tartozhat; ezeket kevésbé szerencsés kifejezéssel csatolt községnek hívják, noha jobb lenne társközségnek nevezni, ezzel utalhatnánk a mellérendeltségre. Erősen hangsúlyozza az. alárendeltséget a járás helyett kialakított városkörnyék szó is; ezért meglehetősen szerencsétlen szóalkotás. Maradjunk azonban a kisebb településeknél! Sokkal bővebb a választék: nyaralófalu, üdülőfalu, szabadidőfalu, határörközség. Avagy a település jellegétől függetlenül: gyógyhely, üdülőhely, háttértelepülés. A százezernél nagyobb lélekszámú városok nagyvárosoknak számítanak, ezzel is megkülönböztetve őket a kisvárosoktól. * Azért ne feledkezzünk meg a régebbi elnevezésekről sem! Budapestet annak idején székesfővárosnak nevezték, aztán egyszerűen főváros lett. Ismertünk termelő' szövetkezeti, illetve szocialista községet is. Az olvasók becsületére legyen mondva, elég sűrűn fognak tollat nyelvünk védelmében. Néhány évvel ezelőtt az egyikük kifogásolta a községfejlesztési adó elnevezést, mivel ő budapesti. Az adónem első kivetésének idején a község szónak még közösség (azaz egy-egy helység lakossága) jelentése volt. Az eredeti jelentés megmaradt a hivatalos nyelvben, a köznyelvből pedig kiveszeít, ez okozta a nyelvérzék ingadozását. Nos, hivatalos nyelvünk alkalmazkodott a köznyelvhez, s létrejött a településfejlesztési adó, illetve hozzájárulás kifejezés. Igaz, kissé terjengős, de lerövidítették: tefo, illetve teho. Ez viszont már szörnyszülemény, különösen az utóbbi nagyon kellemetlen hangulatú. A kérdés egyelőre: befogadja-e nyelvünk, vagy mást alkotunk helyette? A felsorolt szavaknak, kifejezéseknek csak egy része hivatalos. A mindennapi életben azonban gyakran használjuk őket mind szóban, mind írásban. Örömmel fogadjuk, hiszen megtörik a hivatalos elnevezések egyhangúságát: egy-egy fogalmat változatos formában, árnyaltan fejeznek ki. Kívánatos lenne, ha hivatalos nyelvünk ezen az űton haladna, azaz a köznyelvből merítve fejlődne tovább M. L. Recenziók ürügyén Két kötet tanulság _ egészer. vékonyka könyv van a kezemben. Mindkettő verseskötet, s az is közös bennük, hogy a szerzők mindkét esetben vidéken élnek. Ám a különbségek, miként az már lenni szokott, most is jótékonyan maguk alá gyűrnek mindenféle egyöntetűséget — több megszívlelendő tanulságot azonban együtt, egymást erősítve adnak. Bódi Tóth Elemér A nyomtalanság csodái című, az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, továbbá a Karancs Mgtsz támogatásával megjelent verseskötete a Salgótarjánban élő szerző nem első jelentkezése irodalmunkban — ellentétben a Tolna megyei Szanyban alkotó Devecseri Zoltánnal, akinek 1969—1984 közötti verseit tartalmazó, Mikor mozdulnak a kulcsok című, a szekszárdi közművelődési KISZ-alapszervezet kollektívája által megjelentetett gyűjteménye a 38 éves költő első kötete. És máris itt az első megszívlelendő tanulság. Bódi Tóth Elemér, kinek nevét az országos sajtóból is ismerhetjük, jobban büszkélkedhet azzal, hogy e könyvéhez az az Alföldy Jenő írt — nem is akármilyen — ajánló sorokat, aki a mai magyar líra egyik legkiválóbb ismerőjének számit. „Akadnak mások, akik az élet átmentését sóvárogják verseikben, de senki sincs, aki ezeket a gyönyörű verseket Bódi Tóth Elemér helyett megírhatta volna." Kötve hiszem, hogy holmi protokollízű megfontolások késztették volna Alföldyt ily fogalmazásra. Ami meg a tanulságot illeti, gondoljunk a szóban forgó szerző helyzetére, a látszatanalógiákból fakadó és gyakran hallható, „krahácsi" ihletésű panaszözönre — no meg ama igazságra, hogy az igazi érték végül a földgolyó akár legeldugottabb fertályából is megismerszik. Azért érték ugyanis. A következő tanulság legalábbis kettős fénytörésben szemlélendő: Devecseri Zoltán kötete egy sorozat — a helyi kiadású Alkalom — első darabjaként látott napvilágot, s a szekszárdi kiadó a füzetke hátlapján adja hírül, valóban alkalomnak szánják e sorozatot, bemutatkozásra, ismerkedésre alkotónak és olvasónak, s szeretnék, ha minél több tehetséges helybeli fiatal élne az Alkalom alkalmával — „ha míves alkotása vár megjelenésre, keressen minket". Hej, ha egyszer, valaha valami ilyesféléről közelebbi tájakkal kapcsolatosan adhatnánk hírt... Azután: Devecseri kötetébe a szerkesztő irt ajánló bevezető sorokat, akit úgy hívnak — hogy Baka István. Az a Szegeden élő, országosan ismert, Graves-dijas költő, aki nemcsakhogy sohasem tagadta meg mélyen benne élő szekszárdiságát, de lám, ilyen, nem mindennapi gesztussal is adózni tud egy szeretett város kulturális élete (no meg az igazi tehetség szakmai féltékenységtől-irigységtől mentes, segítőkész elismerése) előtt. Jó lenne most elborongani azon, ugyan mit, milyen irigylésre- megfogadásra méltót adhatott Baka Istvánnak Szekszárd, mi lehet a titka, hogy magyar városok — nem is a legnagyobbak: Salgótarján, Szekszárd — láthatóan nemcsak megtartani, de gondozni így is tudnak — ám most inkább Devecseri Zoltán egyik gyönyörű sora jut eszembe: „öleljük hazává / e négyfalnyi Hungáriát!" És Hungária, tudjuk, mindenkor kisebb rész-Hungáriákból tevődik össze — melyekről jó hinni, hogy már egyik sem hiszi közülük az ölelést — öklelésnek. Domonkos László Mérnökök és közgazdászok országos megbeszélése A mérnökök és közgazdászok első országos szemináriumát október 2. és 4. között Nyíregyházán rendezi meg a Gépipari Tudományos Egyesület és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság — jelentették be a szervezők sajtótájékoztatójukon, az MTESZ székházában. Elmondották: a rendezvény célja, hogy hozzájáruljon a gazdasági élet minden területén kulcsszerepet játszó mérnökök és közgazdászok együttműködésének javításához. Búzatermesztés talajművelés nélkül A búza talajművelés nélküli monokultúrás termesztésével kísérletezik gyenge minőségű, mindössze 10-12 aranykorona értékű szántóin az Öriszentpéteri Őrség Termelőszövetkezet. Az angol licenc alapján kialakított technológia — a tarlóhántás, magágy-előkészítés hagyományos munkáinak és természetesen költségeinek megtakarítása mellett — lehetővé teszik, hogy a szokásosnál egy hónappal korábban vessék el a magot. Ennek az őrségi termőhelyi adottságok közepette különösen nagy jelentősége van. Egyelőre kísérleti jelleggel 25 hektáron próbálkoznak meg az új termesztési eljárással. Amennyiben a terméseredményeket tekintve is beválnak a talajművelés nélküli búzatermesztéshez fűzött remények, jövőre már a gazdaság búzatermő területének harminc százalékán alkalmazzák az új módszert. Ez egyúttal lehetővé tenné azt is, hogy a jövőben a hagyományosan előkészített táblákon is optimális időben befejezhessék a búzavetóst. 1