Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-24 / 225. szám

fr Szombat, 1986. szeptember 20. 85 Együttműködés Együttműködési megálla­podást kötött a Magyar Vö­röskereszt és az Igazságügyi Minisztérium kedden a Ma­gyar Vöröskereszt székházá­ban. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt Országos Vég­rehajtó Bizottságának elnö­ke a megállapodás aláírása­kor elmondta: a Magyar Vö­röskereszt alapszervezetei, aktivistái elö kivánjak segí­teni a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak munkára, egészséges élet­módra nevelését, a szabadu­lók beilleszkedését a társa­dalomba. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár hangsúlyozta: a bűnözés az utóbbi években emelkedő tendenciát mutat, visszaszo­rítani csak társadalmi ösz­szefogással lehet. Orszá­gunkban hivatásos pártfo­gók egyengetik a bötrönból szabadulók útját. A pártfo­gók száma azonban nem nagy. A vöröskeresztes akti­visták jelentősen elősegíthe­tik a bűnözés elleni küzdel­met, a megelőzést. Budapest Nemzetközi légi közlekedési szeminárium A polgári légi közlekedés- mondta: tavaly hazánkban ben dolgozó repülésirányí- 154 ezer légi járművet el­lök élet- és munkakörülmé- lenöriztek és kezeltek a lé­nyeiről kezdődött kétnapos giforgatmi irányítók, akik nemzetközi szeminárium igen magas színvonalon vég­kedden az Átrium Hyatt zik munkájukat. Ebbe a Szállóban. munkakörbe csak. jól kép­Moldován Gyula, a Közle- zett- naRy tapasztalatokkal kedési és Szállítási Dolgo- rendelkező szakemberek ke­zók Szakszervezetenek fő- fűlhetnek. A mintegy 260 titkára megnyitó beszédé- légiforgalmi irányító túlnyo­ben emlékeztetett arra: a mo többségé műszaki fois­Közlekedési és Szállítási kolat végzett, s közülük so­Dolgozók Nemzetközi Szak- kan beszélnek több nyelven, szervezetei Szövetsége 1982- A legi forgalom fejlődésevei, ben határozott arról, hogy a a műszaki feltételek válto­szocialista országok ágazati zásával párhuzamosan, fo­szakszervezetei kétévenként lyamatosan továbbkepezik cseréljék ki tapasztalataikat magukat, s kétévenként úgy ­a legi közlekedésben dolgo- nevezett megerősítő szak­zók élei- és munkakörülmé- szolgálati vizsgát tesznek. nyeiröl, s rendszeresen han- Felelősségteljes munkájuk, goljak össze tennivalóikat. s a rájuk haruló nagv idegi Minden alkalommal mas- nzikai megterhelés miatt mas területet vizsgainak ala- az ágazati szakszervezet kü­posabban, az idei budapesti 1(m(>;. figyelemmel kiséri a tanácskozáson a repulesna- legl közlekedési dolgozók nyitok helyzetet elemzik. elel_ és munkakorulménvei­A hazai tapasztalatokról nek aiakulásat. A szakszer­Rasyanszfcy Sándor, a vezet megitelese szerint a KSZDSZ légügyi ágazati bi­zottságának vezetője el­Tisztújítás a zeneművészeknél Még májusban lezajlott a 2-an, a Liszt-év jegyében Magyar Zeneművészek Szó- tartandó koncerten ősbemu­vetsegének országos kört- tató is elhangzik: Revive gyűlése, a helyi csoportok Szégedin. Szerényen indult, tisztújító összejöveteleit egyre jelentősebb, országos ezekben a hetekben tartják figyelmet is kiváltó ese­országszerte. A dél-magyar- ménysorozat évente Szege­országi csoportét tegnap, den a mai magyar zene he­kedden délután Szegeden, a te, mely hosszú évek során zeneművészeti,. főisJcolún ren- olyan elöadógárdat is foglal­dezték meg, ahol Weninger koztatott, akik pedagógus­Richárd titkár számolt be ként kamatoztatják ismere­az élrhúltTfel évtized fonto- teiket a kortárs zenében, sabb kezdeményezéseiről, Csébfalv Karolyné. az eseményéiről. országos szövetseg űgyveze­Nemcsak a megyében, az . utkára úgy beszélt a dél. ide tartózó régióban is jo partnerkapcsolatot sikerült magyarorszagi csoport mun­kialukilaniuk. A szövetségi kajáról, hogy az úgyszólván csoport olyan kérdésekben egyedülálló, hasonlíthatatlan, hallatja véleményét, mint a Kezdeményezéseik, vállalá­zenei ertekek orzese, felfe- , . , dezése, helyi előadómüvé- saik példamutatónk; nem szek támogatása, segítése. A utolsósorban ennek tudható megyei tanács rendszeresen be, hogy az országos köz­juttot) zeneművészeknek is gyülésen kettcn is bekerül­az alkotói támogatásából, tek eln6kségbe Szeged­hasonlóképpen a városi tu- r61i az elniik ^ a Ulk.„. nács, Tnellyel még 1976-ból ... .., .. .. . Az elnök es a titkár, Van­van egyuttmukodesi szerző- (us ,stvan uletve Weninger desük érvényben. Különösen Richárd, akiket a helyi cso­sokat tesz Szeged a kortárs port tegnapi. plenáris érte­magyar zene támogatásáért kezletén egyhangúlag vá­lasztottak újra az elkovet­- a kamarazenei napokra kezendo llt evre. kétévenként három müvet rendelnek —, a mai magyar zene hetet pedig a szervezé­si gondokkal együtt patro­nálják, mely a zenészek szö­vetségi csoportjának is egyik legfontosabb teendője. Ugyancsak tanácsi segédlet­tel tudnak fiatalokat Sze­gedre telepíteni. A filhar­móniával hatékonyan fára­doznak az egyes évadok koncertnaptárának összeállí­tásán, s a szövetségi csoport természetesen a helyi mű­vészek érdekeit képviseli, ám erőfeszítéseik — kivált a különböző csereakciókkal — eleddig nem. mindig hoztak eredmenyt. Utóbb a TIT-tel vették fel a kapcsolatot, en­nek égisze alatt tervezik öt évre a főiskolai-egyetemi hangversenybérleteket. A helyi szövetségi csoport több közös programot bonyolított le Kecskeméttel, Békéscsa­bával, Bajával. S bár a ren­dezvények szervezése nem tartozik az elsődleges fel­adataik közé, szót kell ejte­ni évfordulós műsoraikról, a zenei világnapok ünnepi hangversenyeiről, melyek so­rában legközelebb, október N. 1 repülésirányítók munkájának fontosságával nem áll arány­ban jövedelmi helyzetük. A korábbi szakszervezeti állás­foglalás ellenére, nem sike­rült még elérni azt sem. hogy a jelenlegi heti 40 órás munkaidőt 36 órára csök­kentsék. Gondot okoz továb­bá, hogy a különböző kör­zetekben dolgozók munka­körülményei eltérnek egy­mástól. Az újonnan felépí­tett Ferihegy 2 repülőtéren korszerű technikai eszkö­zökkel felszerelt, légkondi­cionált helyiségekben dol­goznak az irányítók, ám a régebbi munkahelyeken en­nél jóval rosszabbak a mun­kafeltételek. A nemzetközi szemináriu­mon Bulgária. Csehszlová­kia. Lengyelország, az NDK. Románia és a Szovjetunió szakemberei kicserélik ta­pasztalataikat magyar kol­legáikkal arról: mit tehetnek a szakszervezetek a repülés­irányítók munkafeltételei­nek további javításáért. A szocialista országok légi köz­lekedésének szakszervezeti képviselői megbeszéléseik so­rán egyetértettek abban, hogy folyamatos figyelem­mel kell kisérni a repülés­irányítók munkakörülménye­it. Nemzetközi összefogásra van szükség ahhoz, hogy a technikai korszerűsítésekkel összhangban fejlődhessen a légi közlekedés irányitóinak felkészültsége, és minden le­hetőséget meg kell kapniuk ahhoz, hogy teljesítőképes­ségüket megőrizhessék. (MTI) Az Elnöki Tanács nemrég módosította az 1978-as bel­kereskedelmi törvényt, és az 1982-ben alkotott, a magán­kereskedelemről szóló tör­vényerejű rendeletet. A jog­szabályok módosítását, ki­egészítését a gazdasági élet­ben bekövetkezett változá­sok tették szükségessé, hi­szen — hogy csak a legjelentősebb tényekre em­lékeztessünk — időköz­ben terjedt el az üzletek szerződéses üzemeltetése, a jövedelemérdekeltségi rend­szer a kereskedelemben és a vendéglátásban, korszerűsö­dött a vállalatok irányítási rendszere. 1. A két jogszabály szövegé­nek elemzésekor érzékelhető, hogy a gazdaságirányítás mind kevésbé tesz különbsé­get a szocialista és a ma­gánszektor között, s a ke­reskedelmet mindinkább mint egységes egészet kezeli. Erre utal egyebek között az is,, hogy a magánkereske­dőknek hasonló jogokat biz­tosit és kötelezettségeket ir elő, mint amiiyenek az álla­mi vállalatokra és a szövet­kezetekre vonatkoznak. Korábban például a helyi tanács csupán az állami és a szövetkezeti boltoknak ír­hatta elő bizonyos termékek kötelező forgalmazását, igya tej és a kenyér árusítását; ezután ezt — szükség esetén — magánkereskedőkre is el­rendelheti. A gyakorlatban valószínűleg nagyobb súlya lesz az egységesítés egy má­sik vonásának, amely szerint a tanács nem csupán az ál­lami és a szövetkezeti, ha­nem a magánüzletek nyitva tartási idejét is megszabhat­ja. Tapasztalhattuk, hogy a maszekok gyakran akkor húzzák lo a redőnyt, ami­kor saját érdesük diktálja — például szombatonként, minek következtében már többször támadt zavar a la­kosság kenyérellátásában. De nem ritka az sem. hogy a maszek, aki úgy ¡téli, hogy már eleget keresett, s mond­juk nem kíván magasabb adósávba kerülni, etész nyá­ron át zárva tartja üzletét, ami szintén ellentétbe ke­rülhet a fogyasztók érdekei­vel. A Balatonnál és más tu­risztikai területeken viszont azt figyelhettük meg, hogy az elő- és az utószezonban kevés a működő üzlet; sí­kan csak a csúcsszezonban hajlandók árusítani, minek következtében a májusban, a szeptemberben üdülők ne­hezebben vásárolnak. Ez­után a helyi tanácsoknak jogukban áll a/, ilyen bajo­kat megelőzni, és a nyitva tartást — függetlenül attól, kié a bolt — a fogyasztói érdekekhez igazítani. Köztudott, hogy a kistele­pülések jobb áruellátása ér­dekében a gazdaságirányítás bizonyos kedvezményeket nyújtott és nyújt az apró­falvakban, a tanyákon mű­ködő áfészeknek. Ezentúl az 1500 lélekszámnál kisebb te­lepüléseken a magánkeres­kedők is élveznek kedvez­ményt: egyszerre több szak­mát is gyakorolhatnak, sőt, szükség esetén egyidejűleg kisipari tevékenységet is folytathatnak. Persze, a maszekok egyen­jogúsítása nem korlátlan; továbbra is csak kiskeres­kedéssel foglalkozhatnak, a nagybani árusításhoz nincs joguk. Viszont az egységesí­tésre utal, hogy a jogszabály mindenkire, aki belkereske­delmi tevékenységet folytat, bevezette a kereskedő meg­jelölést, ami egyúttal a keres­kedői foglalkozás gazdasági és társadalmi szerepének erősödését is tükrözi. Bizonyos adminisztratív kötöttségek feloldása szintén egységesen vonatkozik min­den kereskedőre. A terme­lők például ezután minden külön engedély nélkül ke­reskedhetnek, ami egyaránt vonatkozik a gyárakra, az iparvállalatokra, amelyek már t'ibb száz boltot nyitot­tak az országban, és a me­zőgazdasági kistermelőkre, akik árujukat minden kü­lön engedély nélkül forgal­mazhatják. 2. Sátoraljaújhely és a csehszlovákiai Slovenské Nővé Mesto között szeptember 15-től meg­indult a forgalom az új közúti határátkelőn. \ magyar beruházással épült állomáson korszerű körülmények között dolgozhatnak a határőrök és a pénzügyőrök. Az új épü­letben a kiszolgálóhelyiségek mellett helyet kapott az Utasellátó büféje és az IBUSZ pénz- cs vilutaváltó fiókja is Visszatérve a főfoglalko­zású magánKereskedőkre, nem hagyhatjuk szó nélkül a törvényerejű rendeletnek azt a kitételét sem. misze­rint a magánkereskedőnek személyesen is részt kell vennie az üzlet munkájá­ban. Aki nem jártas a ma­szek világ rejtelmeiben,alig­ha érti ennek a döntésnek a célját, az értelmét. Ha nem is sokan, de vannak olyan ügyeskedők, akik ma­guk és családtagjaik nevére tobb üzlet fenntartásához szereznek működési enge­délyt. Az első, a második üzleten szerzett pénzből be­rendezik, áruval ellátják a harmadikat, a hatodikat is, de a munkát — a valódi üzemeltetést — átengedik más személyeknek, akik őket az üzleti haszonból részesí­tik. Az ilyen manipuláció­kat megfékezendő mondja ki a módosított jogszabály, hogy a magánkereskedői te­vékenységet csak az folytat­hatja. akinek nevére a ma­gánkereskedői igazolványt kiadtok — ellenkező esetben a szakigazgatási szerv köte­les a magánkereskedői iga­zolványt visszavonni. Amikor a kút jogszabály­módosítási javaslat az Elnö­ki Tanács elé került, vita alakult ki az előterjesztés egy pontja felett. Eszerint ugyanis — eltekintve az in­dokolt kivételektől — köte­lező az üzleteket magyar névre keresztelni. A javas­lat természetesen a magyar ember számára érthetetlen és kiejthetetlen üzletelneve­zések ellen irányult, ami ellen korábban egy képvise­lő is interpellációt intézett a belkereskedelmi miniszter­hez. Am az Elnöki Tanács tagjai közül ketten is felve­tették: mi legyen akkor a nemzetiségek lakta települé­seken müködö üzletekkel, amelyek a magyar mellett szerb, horvát, szlovák vagy más nyelvű neveket is vi­selnek? A vita során szüle­tett meg a döntés, miszerint ilyen esetekben a kettős el­nevezés indokolt. A jogszabály-módosítások legintenzívebben bizonyára a magánkereskedőket foglal­Koztatják. akik gyakran ag­godalmaskodva vizsgáljak, miként értékeli, segíti vagy csak túri tevékenységüket a gazdaságirányítás. A társa­dalom nem jelentéktelen ré­tegéről van szó: a magán­kereskedők száma az elmúlt négy évben megkétszerező­dött, és ma már meghaladja a harminezret. A forgalom­ba kerülő áruknak, szolgál­tatásoknak mintegy 6 szá­zalékát már ők juttatják el a lakossághoz, akik nemcsak boltokat, vendéglátóhelyeket rnűködtetneK, hanem újab­ban kempingeket, panziókat, sportpályákat is. Ok azt ol­vashatják ki a módosított szövegből, hogy bár tevé­kenységük csupán kiegészí­tője az állami, a szövetke­zeti kereskedelemnek, de a kormányzat számít és épít rájuk, méghozza nem átme­netileg, hanem hosszú tá­von, tartósan. 3. Bátorítja a módosított jog­szabály az összes kereske­dőt — most már használ­hatjuk ezt a megnevezést egységesen mindenkire, aki a belkereskedelemben tevé­kenykedik — arra, hogy ru­galmasabban végezze dolgát: termeltesse, vagy akár ter­melje meg maga azt az árut, amire igény van, határozot­tabban képviselje a fogyasz­tói érdekeket az iparral szemben, és általában a szó eredeti, legjobb értelmében vett kereskedést folytasson, S mit mondanak a módo­sított jogszabályok a fo­gyasztónak? Azt jelzik, hogy a kormányzat a koráb­binál is nagyobb figyelmet szentel az áruellátásnas, amit a jog eszközeivel is igyekszik javítani, gazdagí­tani. G. Zs. Vendégek a néphadseregben Magyar írók egy csoportja a Honvédelmi Minisztérium meghívására kedden a Ma­gyar Néphadsereg életével ismerkedett. A vendégeket az egész napos látogatásra elkísérte Horváth István al­tábornagy, az MN politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes. Az írók elsőként az MN Légvédelmi és Repülő Pa­rancsnokság egyik harcál­láspontját keresték fel, ahol Stock János altábornagy adott tájékoztatót a hivatá­sos es a sorkatonák felada­tairól. A vendégek megis­merkedtek a szolgálat ellá­tásának körülményeivel, va­lamint a hazánk légterét vi­gyázó honi légvédelmi csa­patok vezetésének korszerű technikai eszközeivel. Ez­után egy alakulathoz láto­gattak el, ahol különböző tí­pusú helikoptereket tekintet­nek meg, illetve harci és szállító helikopterek légi be­mutatóját nézték végig. A program befejezéseként az írók a honvédelmi tárca tobb vezetőjével találkoztak. A szívélyes, baráti légkörű beszélgetésen — amelyen többek között szó esett a honvédelem kérdéseinek megjelenítéséről a mai ma­gyar irodalomban — részt vett Kárpáti Ferenc vezér­ezredes, honvédelmi minisz­ter. Mórocz Lajos altábor­nagy, honvédelmi miniszté­riumi államtitkár és l'acsek József altábornagy, vezérka­ri főnök, miniszterhelyettes. * A Magyar Nők Országos Tanácsa elnökségének tag­jai. Duscht'k Lajosnénak, az Országos Tanács elnökének vezetésével, kedden látoga­tást tettek a Magyar Népi­hadsereg kecskemeti repú­lőalakulatánúl, »

Next

/
Oldalképek
Tartalom