Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-19 / 221. szám

-K -J VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEMGYARORSZAG 76. évfolyam, 221. szám 1986- szeptember 19., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA ÍWUNKASPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Budapest A metróhálózat tejlesztése < A közművek áthelyezése, a szerkezetépítés, illetve a földmunkák adják a jelenlegi tennivalókat Budapesten, az észak—déli metróvonal újabb szakaszának építésénél. A Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságán 'eltnondták, hogy az új vonal építése — amelynek az Árpád hídig elkészült részét 1984-ben adták át— 1990-ig befejeződik, s a 3,9 kilométer hosszúságú szakaszon, amely a Váci út alatt halad az újpesti Bajcsy-Zsilinszky útig, négy állomást alakítanak ki. Az első megállóhelyen, a Forgách utca környékén már befejeződött az építési terület rendezése és a közművek áthelyezése, jelenleg a földmunkákat, végzik. A szerkezetépítési munkálatoknál tartanak a Fáy utcai aluljárónál, ahová csatlakozik majd a Forgách utcai megálló kijárata is. A Gyöngyösi utcai metróállomásnál a föld elszállítása után már a teljes munkagödör szabaddá vált, elkezdődött a dúcolás, s az alágútszerkezet építése. Az Újnest megállóhely és a Bajcsy-Zsilinszky úti ideiglenes végállomás körül befejeződött az épületek árkádosítása, végéhez közelednek a földmunkák, jelenleg itt is a szerkezetépítés van soron. A metróhálózat fejlesztésének ezredfordulóig szóló elképzeléseiről elmondták: az észak—déli vonalat továbbépítik az újpesti központtól egészen a Szilas-patakig. Ez a 3,1 kilométernyi szakasz a káposztásmegyeri lakótelepet kapcsolná Budapest főközlekedési hálózatához. A távlati terv megvalósulásáig olyan villamospálya épül itt, amelyen a metró is halad majd. Ennek a pályaszakasznak a végén ugyanis — akár az Örs vezér tere és a Pillangó utca között — a felszínen fognak közlekedni a metrószerelvények. A távlati tervek között szerepel a Dél-Buda—Rákospalota közötti metróvonal megépítése. Az első ütemben — 1995-ig — a Skála Áruház melletti, Bocskai úti végállomástól kezdődő alagutat építik meg. Ennek a vonalnak a másik ideiglenes végállomása a Kálvin téren lesz. A szakasz elkészültével feltehetően sikerül majd tehermente.siteni a dunai hidakat, és enyhülhet a Móricz Zsigmond körtér tömegközlekedési zsúfoltsága. Szeged—Odessza Verseny — barátságból L Harminc éve testvérváros Odessza és Szeged. Erre az egyre szélesedett városbarátságra épült az ukrajnai Odessza terület és Csongrád megye kapcsolata, mely 1969-ben emelkedett „hivatalos? rangra az UKP Odeszsza Területi Bizottsága és az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága között. A kezdeti időkben politikai delegációcserékre került sor, így gyakran találkoztak politikai, tanácsi, szakszervezeti, ifjúságmozgalmi vezetők. Ezeket a találkozókat hamarosan követték kulturális rendezvények, kiállításcserék, és nem sokkal később a gazdasági szférát is átfogta a két nép barátságára épülő kapcsolatrendszer. Manapság negyedszáz megyei, illetve területi gyárnak, üzemnek, szövetkezetnek van együttműködési szerződése, melyeknek céljai és eredményei egyértelműek. Azonos vagy hasonló termékeket gyártó üzemek, szövetkézetek technológiájuk átadása, átvétele, termelésirányító szakemberek, szakmunkások ' tapasztalatcseréje. Példaként kiragadva a sorból a Tisza Volán és a 15 122. Számú Odesszai Autóközlekedési Vállalat, a Makói Lenin Termelőszövetkezet, az Ovidiopol Járás Dzserzsínkiji Dimitrov Kolhoz, a Tisza—Maros Szög Termelőszövetkezet és a Ta•tarbunari Járás Dimitrov Kolhoz együttműködését. Méltó események ösztönözték a versenyfelhívások megszületését. Az MSZMP XIII. kongresszusára, hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára Odessza terület munkásai 40 napos kommunista műszakot vállaltak, a Csongrád megyei üzemek, szegedi vállalatok, szövetkezetek a Szovjetunióba történő exportok megfelelő ütemű és jó minőségű szállítására tettek felajánlást az internacionalista munkaverseny folytatására, az SZKP XXVII kongresszusára. Kiemelkedő szerepet játszott ebben a felhívást elküldő Vörös Csillag Termelőszövetkezet Táncsics Mihály szocialista brigádja (Hódmezővásárhely), akik a Tatarbunari Felkelés Kolhozzal működnek együtt. A Minőségi Cipőgyár Szegedi Gyáregysége ez idén az első negyedben 90 ezer, pár cipő helyett 110 ezret' szállított. Az együttműködők sora vállalta az árbevétel, a termelés emelését, így a szegedi szalámigyár, a Patyolat Vállalat, a Mihály telki Üj Élet Termelőszövetkezet. A szervezésből jelentősen kivette részét a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa, s Odessza Területi Tanácsa. A munkaversény' mozgalom további lehetőségei adottak. A VII. ötéves tervünk meghatározó. A munka mellett politikai, kulturális rendezvények, megemlékezések, sportversenyek, vetélkedők, baráti találkozók színesítették az együttműködést. A mostani feladatok célja mindkét félnek, a műszaki fejlődést gyorsító újítások bevezetése, a környezetvédelmi, munkabiztonsági, a dolgozó embert szolgáló kezdeményezések, okos ötletek cseréje. Az újabb öt évre szóló együttműködés értékelése évenként helyben történik majd. •Nálunk ezt a munkát az szmt végzi. Az értékelés alapján az UKP Odessza Területi Bizottsága és az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága által alapított vándorzászló kitüntetést először 1987. május elsején, a nemzetközi munkásmozgalom ünnepén adják át az arra érdemesülteknek Odeszszában és Szegeden. Cz. J. Á diákok dolga: nemcsak) a tanulás!? A szeptember az iskolakezdés és a szőlő-, gyümölcsszüret hónapja. A kettő közötti összefüggés sem űjkeletű. Az idén megyénkben 25 • ezer általános és középiskolás, főiskolás és egyetemista 600 ezer órát dolgozik a mezőgazdasági nagyüzemekben. Erről, ahány ember, annyiféle a vélemény. A munkára nevelés vagy a „Ienevelés" itt a tét. i A tanárnő, aki komolyan, veszi a tanmenetet, szeretne mielőbb túlesni ezen a kötelezően előírt egy héten, hogy dtána zavartalanul gyarapítsa a rábízott nebulók tudását. Van olyan diák, aki úgy érzi, valamiféle nváriszüpet-toldalék ez a pár nap. Eldolgozgat annyit, hogy ne egy rossz magatartásjeggyel. s a kirívó magatartásért járó megrovással vágjon az új iskolaévnek. A munkáért járó pénz nem olyan sok, hogy érdemes lenne érte törnie magát, főleg. ha a szülő-könnyen adja a zsebpénzt. A másik hajt, mert kell neki a pénz, vagy épp otthon is ezt szokta meg. S hogy a „stréberség" vagy a „linkség" les* az osztályban a követendő minta, sok mindentől függ. S itt van a munkáltatók legnagyobb felelőssége. Ahol a hiányos, apró fürtű szőlősorokba engedik csak be az iskolásokat s a jobbakba a helyi dolgozókat, s azonos teljesítményt várnak tőlük, nem kétséges a következtetés: .,inayenmunkásnak" tekintik őket. Hát, ha még a konténer sem érkezik időben, s nincs hová önteni a teli vödröket, akkor milyen lehet a vélemény a munkaszervezésről, a kampánymunka népgazdasági hasznáról. Az agronómús azonnal visszavág, dobálóznak a gyerekek, pocsékol iák a termést, s sokat rajta hagynak a tökéken. Szerencsére az efféle szembeállás egyre ritkább. A legjobb megoldás. ha évről évre ugyanabba a téeszbe térhet vissza az i Kétszáz esztendős a borsodi szénbányászat Kétszáz éves á borsodi szénbányászat. Ebből az alkalomból csütörtökön a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában kétnapos jubileumi emlékülés kezdődött, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület borsodi csoportjának rendezésében. Az emlékülésen jelen vannak a hazai szénbányászati vállalatok, egyetemek, a szénbányászattal kapcsolatban álló tudományos és kutatóintézetek képviselői. A megnyitón Balogh Béla, a Borsodi Szénbányák műszaki vezérigazgató-helyettese beszélt a borsodi szénmedence két évszázadáról. Elmondotta, hogy 1786ban Borsod vármegyének a szénkutatásairól neves kassai városi polgár, Trangous János adott megbízást az ottani gazdag szénvagyon kiaknázásának megkezdésére. Tulajdonképpen ezzel kezdődött a vidék nagymérvű iparosítása. A borsodi szénmedence jelenleg az ország széntermelésének mintegy 30 százalékát adja. s a Borsodi Szénbányák az ország legnagyobb mély művelésű széntermelője. Csicsai Albin, az OMBKE főtitkára a magyar bányász- és kohásztársadalom üdvözletét tolmácsolta a jubiláló szénmedence bányászainak. Az ezt követő előadások a borsodi bányászat múltjával, történetével, a szénmedence jelenével és jövőjével foglalkoztak. Mint elhangzott: a Borsodi Szénbányák Vállalat ai elmúlt 10 év átlagában 5 millió tonna szenet termelt évenként. A vállalat szerepe a lakossági tüzelőellátásban kiemelkedő jelentőségű, hiszen az összes szilárd tüzelőanyag 40-50 százalékát a borsodi . bányák adják. A vállalati stratégia a népgazdasági igényekre és a vállalati lehetőségekre épül. Az új döntéseknek megfelelően, a már csak gazdaságtalanul művelhető aknákat bezárják, ugyanakkor korszerű, nagy termelékenységű, jól gépesített bányákat nyitnak."A medencében eddig megkutatott kitermelhető szénvagyon meghaladja a 170 millió tonnát. Az emlékülés résztvevői megtekintették a 200 éves múltról készült filmet, maid a Kazincbarcika melletti Terv-tárlóra látogattak, ahol megnyitották az ez alkalomra készült állandó kiállítást, a borsodi bányászati gyűjteményt A jubileumra gazdag tartalommal, díszes köntösben könyv jelent meg, és emlékplakettet is kiadtak Lázár Mihály felvétele Lányok, pirosló almák között iskola, régi ismerősök közé. Ahol várják őket, s valóban minden kellék idchen a helyén. Mert ezekre a „munkáskezekre" valóban szükség van. Környezetünkben, főleg a homoki gazdaságokban a sok szőlővel, gyümölccsel az öregedő, fogyó tagság egymagában nem bírna el. Van, ahol a pa-> radicsom- vagy paprikaszedést is csak így tudják elképzelni. Ha szép az idő, keresni is lehet, az ivóvíz a sorok végén megtalálható, s ízletes ebéd jelenti a munkaidő végét, még szép emlékké is nemesedhet a kötelező „munkakqatoló". Az élelmiszeripari főiskolások. illetve a szervezeti változás óta a Kertészeti Egyetem Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karának tanulói évek óta a Balástyai Móra Ferenc Tsz-ben találhatók ilyentájt. A sort az idén az első évfolyamosok nyitották közel száz fővel. A 42 hektárnyi almást szinte megszállják, a téesz járművei alig győzik a tel» konténereket üresre cserélni. A vezetők szerint hajtás a csapat, s a nevelők sem elnézőek. Senkinek sem érdeke, hogy a szépen pirosló vagy sárgálló jonatán, starkihg és golden megnyomódjon, lénekvalóvá" váljon. Az ötletes kis szedőszatyor is segít ebben, nem kell belőle kiönteni az almát, ha meptelt.. egy kis zsinórral elhúzható az alja. s szépen le lehet húzni az almakunacról. Ami lehullott, hibás, külön edénybe szedik s mivel ehhez nem szükséges a pepecselő bánásmód, kevesebb is jár a szedőnek. A fáról való gyümölcsért kilónként ötven fillér, a földre hullottért 30 fillér jár. A műszak idején mindenki megszed legalább egy 250 kilós konténert, a serényebbek még Sínél is többet, A benti válogatóban az aszszonybrigád alig győzi a szortírozást. S hogy a minőségre végig vigyáznak, bizonyítja, magánkereskedők és üzemek előre lekötötték az egész mennyiséget. Tavaly is húszvagonnyit szállítottak ipari üzemekbe, ahol a dolgozók olcsón juthattak a télirevalóhoz. Szerencsére a léalmának is megnőtt a becsülete, konzervgyárak, feldolgozó üzemek versengenek érte. Ok épp Békéscsabára szállítják s fuvartérítéssel együtt 4 forint 20 fillért kapnak érte. Vége ant nak az időnek, amikor nem volt kifizetődő felszedni a földről a lehullott gyümölcsöt. A háztájiból is már vagy 100 konténernyi gyűlt belőle össze az udvaron. A szövetkezetben jól illesztették a termelési láncba a diákmunkaeröt. Sőt, a hét végi munkának sem volt akadálya. A kollégisták az új otthonuk szépítésére gyűjtötték össze a plusz keresetet. Az ösztönzésnek diákot lelkesítő módja, hoey évfolyamonként a technológusok és gépészek közül a legjobb brigádok jutalomból Lengyelországba utazhatnak. Év közben sem szakad meg a kapcsolat. A szövetkezet anyagilag is' támogatja a főiskolások KISZszervezetét. Vagyis a tény: nem egyszerű „bérmunkásként" kezelik a mostani segítőket. Tóth Szeles István • B i