Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-02 / 206. szám

Kedd, 1986. szeptember 2. Aggódom Deák Gáborért Igen, aggódom Deák Gáborért. Deák Gábor államtitkár, az új Állami Ifjúsági és Sporthivatal vezetője , csütörtökön este fél 10-től, a Hirhátter vendégeként a jyiagyar Televízió első számú személyiségével beszélgetett. Ezen idő — egy óra — alatt szemmeTláthatóan teljesen meghódította azt a Vitray Tamást, aki köztünk (és finoman) szólva van olyan régi, dörzsölt motoros, hogy ambiciózus fiatalemberei szép és lelkes indítószólamai aligha veszik lé csak úgy a lábáról. Deák Gábor a Hírháttérben nagyrészt a mexikói "világbajnokság magyar kudarcáról beszélt, az én értelmezésemben ennek ürügyén egeszen másról. A titkolózásnak, a nyíltság szinte teljes hiányának (szépítés nélkül ezt hazudozásnak nevezik) egyszer es mindenkorra történő felszámolásáról. Arról, hogy a sport és az ifjúság tisztaságának vagy tisztátalanságának ügye végső soron egy és ugyanaz. Hogy a futball-világbajnokságon történtek körül, sajnos, még csak titkok sincsenek. Deák Gábor szerény volt és magabiztos, felkészült és a közvélemény előtt meglehetős intelligenciával (meri egyszerre okosan és közer'.hetöen, embertömegeket becsülöen és morális felelősségtudattal) megszólaló ember benyomását keltette. Vitraynak nemcsak partnere volt; élvezetszámba ment megfigyelni, hogyan kerülnek mindjobban egymás személyiségenek hatása alá, s ebből a rendkívül esztétikus, mert mélyen emberséges párbajból egy emlékezetes tévés beszélgetés kerekedett Vitray esetében föltehetően már az ikszedik számú, ám Deák Gábor aligha csak a vitán felüli legjobb magyar tévériporterre gyakorolhatott mély benyomást. Deák Gábor különben az említetteken kívül még naMa a kettes csatornán gyon sok mindenről beszélt, Nyilasival kapcsolatban például fölolvasta az FTC és az Austria Wien közötti szerződés legfontosabb vonatkozó részletét, a fiatalokkal való foglalkozás legelső helyén a lakáskérdest és a szociális gondokat említette, tisztátalan sportügyekben pedig a legvégső határokig elmenni kepes elszántságot emlegette, nem fenyegetőzve ugyan, de az igazi homo morális megejtő eltökéltségével. Aggódom Deák Gáborért. Domonkos László A szegedi körzeti stúdió műsora Ma. kedden este fél 7 órakor ismét jelentkezik a trlevízió kettes csatornáján a szegedi körzeti stúdió adása. A műsor — amelyet Tandi Lajos szerkesztett — beszámol a Bécsben, ezekben p napokban zajló hungarológiai konferenciáról, amelyre szegedi tudósok is meghívást kaptak. Világhírű rákkutatók is megszólalnak az adásban, valamint a biológiai vándorgyűlés munkájáról is tudósítanak a műsor készítői. A szegedi stúdió munkatársai ott vo'tak a hét végén Békéscsabán megrendezett agrárifjúsági találkozón és a »¿olgáitatásban dolgozó fiatalok országos találkozójának szegedi programjairól is beszámolnak. A nézők megtudhatják, hogy tanítóképzés indul Békéscsabán, valamint a hét végén Makón megrendezett adtócross-ver_ seny néhány futamát is láthatják a képernyőn. A nézők kérdéseiket délután 5 órától az adás végéig — fél 8 óráig — tehetik fel a 12-715-ös telefonszámon. riídiófigijelu flz iskoláról és az ö feladatairól Már iskola van. de még mindig — szegedi fesztivál A rt^ári egyetemen lezajlott közoktatáspolitikai vita utórezgeseit sugározta csütörtökön késődélután a Fetöfi, Tanakodó címmel, egy teljes órán át. Nem volt sétagalopp, végig lényegi dolgokat brcangolt arról a napjainkban közkeletű kérdésről, milyen is legyen az iskola. Hivatalosan tegnapitól. tanévkezdetből lópett életbe az új oktatási törvény. Kell hát magyarázni a téma aktualitását? „Szegedivé" a műsort nemcsak e fenti körülmény színezte. •Hanem hogy három szakemberének, akik három koncepció képviselői (pontosabban kettőt», dehat ez nem tűnt ki eléggé világosan. mitől harmadik az a bizonyos harmadik, mindenesetre a műsorvezető Mezei Károly fölváltva emlegette) tehát a háromnak egyike szegedi professzor. Nevezelesen Nagy József, a JATE nemrégiben kinevezett tanszékvezető tanára, aki nézeteit más fórumokon is szellőztette eleget ahhoz, hogy a kicsit is tájékozott hallgató számára ne tűnjék teljesen szűzbeszédnek. Ami nem ártoát, mivelhogy — mondom — a dolgoknak veleje, a téma sűreje került itt teritékre. Nagy József mellett Gáspár László, úgy is mint volt „tanyasi" tanító. jelenleg a pécsi egyetem tanára fejtette ki a maga. a szegedi professzorétő' meglehetősen elütő, de legalább távolságtartó nézete't — ez a két sarkpontja vált konkréttá, elhatárolhatóvá a vitának. Míg a harmad,k fel, egy fiatal szociológus Lukács Péter inkább eme nézetekkel polemizálva- mondta el a magáét — így tehát (e s^rok írója mindenesetre ekképpen hallotta lakása kétségbeejtő délutáni vételi . viszonyai meht.T.t) ami koncepció az övének tűnt, inkább kritikusi hadállásokra emlékeztetett. Most pedig a vitáról. Helyszűke miatt nézze el a t.sztelt olvasó, ha jegyzeteim (önkényesen) válogatott passzusaival hozakodom ele, ahogyan kronologikusan papírra kerültek: hátha a maguk ziláltságában képesek visszaadni a hallgató benyomásait. Az első kérdés magáról a vitáról, annak természetéről hangzott el. Hogy tudniillik ma már nyitott légkör fogadja (Gáspár L.), illetve hogy a felülről indított reformok helyett egyszerre építkezünk ftlülről-alulról. Más. Eddig, a társadalom igényei nem fogalmazódtak meg differenciáltan az oktatással szemben. Jelenleg van két kidolgozott, autonóm elméleti koncepciónk, Nagy Józsefé és Gáspár Lászlóé. Az iskola feladatait boncolják. Három citera pedagógiai koncepció (!) képviselői ülnek itt mind demokratikus iskolát akarnak, ahol a'z iskola bárki számára hozzáférhető. E koncepciók elemei: tanítás, termelés-gazdálkodás. közügyek intézése, szabadidő. Gáspár László a tanításra közvetlenül fordítható időt venné kurtábbra. így három-négy órát a termelésben vennének részt a gyerekek, a szabad időt pedig szintén az iskolaszervezésében könyvtárakban, önművelp órákon, sportpályákon tölthetnék. Az elmélet őse Makarenko, de inkább csak közvetítő láncszem. A rádióvita mindenekelőtt a termelő munka helyet kérdőjelezte meg az iskolában. Nagy József leszögezte,«, alapvető funkció az oktatás, s a gyerek egész személyiségfejlesztését az iskola nem vállalhatja magára. Súlypontokat kellene kijelölni az oktatásban, hogy például tanuljanak meg a diákok jól olvasni. Jelenleg ugyanis az „abbahagyó szemlélet" érvényesül: elkezdünk valamit tanítani, aztán abbahagyjuk anélkül, hogy mindenki teljesen elsajátítaná. Nem azt mondjuk a pedagógusnak, mit csináljon, hanem hogy a nyolcadik osztály végére mit érjen el a gyerekekkel, így fámadhat csak igényük az újításra, s keresni is fogják majd a hatékonyabb megoldásokat. Ma még tudniillik témáról témára haladnak. aztán a tanulók elfelejtik az anyag egy részét, ami még nem lenne cbaj. csakhogy a Jényeges dolgokat is elfelejtik, s ez már hiba. Lukács Péter többek között a szabadidő-szervezéshez szükséges új formák, csatornák, intézmények létrehozását sürgette: egyfajta , piaci elképzelést" vázolt fel. Újabb kérdés (már a vége ljplé): fcié a gyerek? Az iskoláé? Az államé? A szülőé? A többfélé válaszból egy: a gyerek önmagáé is, dönthessen hát maga is sorsáról. Satöbbi. Hát, körülbelül ezeket sikerült lejegyeznem, messze a teljesség igénye . nélkül; inkább informatív céllal adnám most közre. Mivel lehet vitatni, sőt, Kellene. Mindazonáltal sajnáltam, hogy a rádióújságban is megadott, szóban is hangoztatott helyszíni telefonok némák maradtak. Pedig jó lelt volna ha megszólalnak — a közvetlenül érintettek is. Szülök, gyerekek. N. I. A vaskohászatban Izotópos vizsgálatok A Magyar Tudományos Akadémia izotópintézetének munkatársai tudományos módszerekkel átfogó vizsgálatokat végeznek a vaskohászati üzemekben. Az izotópos nyomjelzés módszerével feltárják a kohászati berendezésekben lejátszódó technológiai folyamatok törvényszerűségeit, és ennek alapján javaslatokat tesznek a termelékenységet növelő, valamint a gyártmányok minőségét javító intézkedésekre. Az izotópintézet technológiai osztályának szakemberei most fejezték be egyik, több évig tartó vizsgálatsorozatukat a Dunai Vasműben. Itt a vasmű mérnökeivel együttműködve azt vizsgálták, hogy lehetséges-e a jelenlegi két öntőgép teljesítményének a növelése, vagy pedig újabb berendezést kell a vállalatnak vásárolnia. Kiderült, hogy 50 százalékkal növelhető az öntőgépek teljesítménye. Premier előtt „Félszárnyú hívja Ezerszárnyút..." Kezdetben volt A félszárnyú tünderek völgye című rádiójáték. (1983-ban, parádés szereposztással: Agárdi Gábor, Székhelyi József, Moór Mariann. Kaló Flórián meg a többiek hallható élvezettel komédiáztak a darabban.) A téma azonban tovább kisért — vagy inkább: kísértett —, s most már mesekönyvbe kívánkozott. (Az azonos cimü kézirat jelenleg már nyomdára vár a Móra Ferenc Könyvkiadónál.) ' S mikor 1985 tavaszán a Szegedi Nemzeti Színház fölkínálta világot jelentő deszkáit egy gyermekdarabra, megint csak a félszárnyú tündérek mellett döntöttem. Miért? Kézenfekvő következtetés lenne: valaki azért dolgozza föl újra meg újra ugyanazt a témát, mert más ötlete nincs. Otlettömböm azonban, sajnoshálistennek, telidestele. Egyszerűen arról van. hogy a, félszárnyú tündérek engem elbűvöltek, megigéztek, megbabonáztak, elvarázsoltak. Űgy hizony! Verdestek bennem a félszárnyukkal, énekelni, táncolni, örülni, es — igen! — repülni akartak. Repülni — csakazértis! — újra! Mert hát :: félszárnyú tündér éppúgy szenved a csonkaságától, akár egy félkarú ember. Nóta bene: a mesetörvény szerint, ha ember ártott neki, csak ember által nyerhet gyógyulást a „szárnyszegitisz hirtelenitisz" nevű szörnyűséges kórból. Aminthogy az üveggé vált királylányt is. ugye, csak a szerelmese ... Ohó, álljon meg a menet, még a végén kifecsegem az egész sztorit (ami persze sok vonatkozásban más már, mint eredetileg, a rádiójátékban). Legyen elég annyi, hogy korszerű, a mai világvalóság légpárnáin lebegő gyerekdarabot kellett írnom, az én bűbájos félszárnyúim nem adták alább. A Jóság és a Gonoszság, a Világosság és a Sötétség, az Igazság és a Hazugság örök párharcába jópár új, mai motívum is bekéredzkedett. Az emberszabású tündérek és tündérszabású emberek (akármilyen hihetetlen, de itt bizony minden tündérnek van emberikre!), a géplelkű hatalmasságok és bábjaik mellett például megjelenik a tisztalelkű. tudományát a háború szolgálatába állítani nem hajlandó tudós figurája is: Nagykópe Haspók, a vidám és vagány feltaláló. S nem hiányozhat elsőszülött teremtménye sem. a jókat tűzön-vízen átsegítő, emberszabású (sőt: sok embernél emberségesebb) robotfiú, Gépzenguz de la Szupe'. Mellesleg ö az első olyan robot „akit" emberi bűnökért megkínoznak és kivégeztetnek, ami persze neki meg se ko ... , (na tessék, megint majdnem kikottyantottam valamit!). Aztán ott van a két meseállam, Libikókia és Lóbabábia nevetséges viszálya ... melynek talaján Drung boszorkány sárkányfejüség vádjával ,¡nyírhatja ki" ellenfeleit; ugye, mi, felnőttek tudunk hasonló típusú „igaz történeteket" is .. ! Hamarosan — szeptember 6-án. délelőtt 10 órakor — felgördül a függöny a Kisszínházban. A szerző azt teszi, mint ilyenkor a szerzők általában: izgul. És bízik a Csodában. Abban, hogy megtörténik Hogy félszárnyú tündérei szerencsésen találkoznak a Gyerekközönség sugárzó-éltető, az író művét, a színész szerepét, a rendező rendezését alkotássá kiteljesítő Ezerszárnyú Fantáziájával. Legalábbis igy gondolja a szerző: Simái Mihály Magyar irodalmi központ Finnországban Magyar irodalmi központ nyílt a finnországi Poriban, a Satakunta megyei könyvtárban. A vásárlásokból, valamint magyar és finn intézmények és magánszemélyek, igy például. Kustaa Vilkuna, akadémikus, magyar vonatkozású hagyatékából kialakult, gyűjteményben 1700 kötet van. A könyvtárban a magyar irodalom és költészet, köztük a hazánk határain kívül élő magyar nemzetiség alkotásai, tudományos művek és gyermekkönyvek, művészeti kiadványok, hanglemezek, videó- és diafilmek találhatók és kölcsönözhetők postai úton Finnország minden részéből Korom Mihály emlékezete Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1911-ben született Korom Mihály, helyi munkásmozgalom-történetünk egyik jelentős személyisége. Munkáscsaládból származott. Apja lakatossegéd, akit 1914-ben behívtak katonának. A frontról soha többé nem tért vissza. A nehéz anyagi körülmények között apa nélkül maradt gyermekeket édesanyjuk egyedül nevelte tovább. Az alig tizennyolc éves Korom Mihály a fővárosba ment munkát keresni. Az árvaság, a nélkülözés, a nyomor, a proletársors érlelődő tudata szükségképpen vezette el a keserves élettapasztalatokat máris bőven gyűjtő fiatal-, embert a szebb jövőért küzdő munkásmozgalom harcosai közé. A fővárosban szoros kapcsolatba került a kommunista ifjúmunkásokkal. Részt vett szemináriumaikon, és bekapcsolódott a Vörös Segély munkájába. Tagja lett a MÉMOSZ-nak (Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége), és Rosner Jenő javaslatára még ugyanezen évben visszatért Szegedre. immár konkrét mozgalmi megbízatással. Feladata az illegális sajtótermékek terjesztése volt. 1930 eseményekben gazdag esztendő volt Korom Mihály életében. Rosner felhívta Budapestre, ahonnan rövidesen elindult Ausztriába, hogy részt vegyen a KIMSZ II. kongresszusán. A delegáltak — korántsem minden kockázat nélkül — az éjszaka leple alatt, gyalog lépték út az osztrák határt. A magyar ifjúkommunisták kongresszusának helye — amint azt az egyik résztvevő írja visszaemlékezéseiben — „kis turistaszálló és korcsma a Stájer-hegyekben. A bérlője elvtárs, az osztrák kommunista párt tagja. Az alsó helyiségekbe néha betéved egy-egy turista. Fent. a padláson folyik a KIMSZ II. kongresszusa. Csendesen kell beszélni, nehogy valami lehallatszon. Nem könnyű dolog, mert hiszen több mint harmincan vagyunk, és mindenkinek hallania kell az előadót." Korom Mihály egyébként ez idő tájt egyre otthonosabban mozgott az illegális szervezőmunka majd minden területén. Gera Sándor letartóztatása után 6 az egyetlen összekötő a Kommunisták • Magyarországi Pártjának . fővárosi illetékeseivel. 1932 tavaszán azonban már nyomában volt a rendőrség. - A társadalmi rend felforgatására irányuló •vétségért 1933. március 22én az ítélőtábla 2 évi fegyházbüntetésre ítélte. 1935ben történt szabadulását követően, állandó rendőri felügyelet alatt állt, s heti két alkalommal kellett jelentkeznie az illetékes belügyi szervnél. így értelemszerűen megszakadtak illegális kapcsolatai, bár a Vörös Segély gyűjtésében továbbra is közreműködött. A szovjet csapatok bevonulását követően immár legálisan kapcsolódhatott be a mozgalmi munkába. Először a városi polgárőrség, utóbtf a rendőrség kötelékében tevékenykedett. A személyi kultusz azonban újabb megpróbáltatásokat jelentett számára. Koholt vádak alapján kizártak a pártból, és börtönbüntetéssel sújtották „népellenes" cselekedetei miatt. 1956-ben elsők között lépett be a párt védelmére szervezett fegyveres őrségbe. Rövidesen tagja lett az MSZMP-nek, 1957-ben pedig a munkásőrség megszervezésében vállalt fontos szerepet. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1958-bart rehabilitálta Korom Mihályt, majd 1974-ben — több mint négy évtizedes mozgalmi munkáját — a Szocialista Hazáért. Érdemrenddel méltányolta. Az 1977-ben elhunyt Korom Mihály születésének 75. évfordulóján, a Horthy-korszak kommunista aktivistájára, a néphatalom nyilt szívű, őszinte hívére kegyelettel emlékezünk. Kövér Lajos Korom Mihály szülctésének 75. évfordulója alkalmából, a Szeged-Belvárosi temetőben lévő sírjárfál holnap, szerdán, délután fél 3 órakor koszorúzűsi ünnepséget rendez az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és Szeged Megyei Város Tanácsa.