Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-16 / 218. szám

8 Csütörtök, 1986. szeptember 24. II gyógyszergyártás fejlesztéséért A vállalatok idei eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy jó ütemben kezdődött meg a gyógyszer-, növényvédőszer­é.s intefmediergyártas új öt­éves központi gazdaságfej­lesztési programjának végre­hajtása. A gyógyszeripar vállalatai — amelyek e há­rom ágazat termelésének döntő részét adják — az év első hét hónapjában az ipa­ri átlagot többszörösen meg­haladó mértékben, a múlt év hasonló időszakához képest 11,3 százalékkal bővítették termelésüket. Rubel elszá­molású kivitelük (1,4 száza­lékkal. konvertibilis szállí­tásaik értéke pedig csaknem 20 százalékkal volt maga­sabb, mint az elmúlt eszten­dő első hét hónapjában. A növényvédőszer-ipari válla­latok nem értek el ilyen jó eredményeket — jórészt az árak csökkenése és a Buda­pesti Vegyiműveknél tör­tént baleset következtében kiesett kapacitások miatt —, az Ipari Minisztérium véle­ménye szerint azonban hosz­szabb távon itt is megvaló­síthatók a program celkitű­A programban részt vevő vállalatok 1986-ra — ¿együt­tesen — termelésúk/íek 5,8 százaiékas növelését irányoz­ták elő. Ez megfelel az elő­irányzatoknak. A program ugyanis azzal számol, hogy az erintett vállalatok a most megkezdett, illetve az elhú­zódott beruházások befejezé­sével, a tervezett felújítá­sok elvégzésével a tervidő­szak második felében fokoz­zák nagyobb mértékben kí­nálatukat, A gyógyszer- nö­vényvédőszer- és interme­diergyártas fejlesztését 1990­ig meghatározó program az évtized vegére — 1985-höz mérten — az ágazatok ter­melésének és a rubel elszá­molású kivitelének másfél­szeres bővítését, konvertibi­lis exportjuknak pedig meg­duplázását irányozza elő. A kapacitások bővítésére, a gyártás korszerűsítésére a VII. ötéves terv időszakában a korábbiaknál jóval több, mintegy 21 milliárd forint áll a vállalatok rendelkezé­sere. Ezt elsősorban a kül­földön is keresett, értékesebb termékek gyártásának növe­lésére fordítják a vállalatok. Ilyen beruházásokba kezdett a közelmúltban négy nagy gyógyszeripari vállalat, ami­vel az a céljuk, hogy a ha­tóanyagok helyett minél több. jó áron eladható kész gyógyszert exportáljanak. A fejlesztésekre fordítható ösz­szegekből jut ebben a terv­időszakban a korábban hát­térbe szorított, úgynevezett járulékos, nem termelő be­ruházásokra, ez azonban még mindig kevesebb a szüksé­gesnél. Üj készítmények kutatá­sára, a meglevők továbbfej­lesztésére az előzetes számi­tások szerint ugyancsak a korábbiaknál több, összesen 16 milliárd forintot költhet­nek öt év alatt saját és köz­ponti forrásokból a prog­ramban részt vevő vállala­tok. Elsősorban az eredeti, saját fejlesztésű készítmé­nyek kutatására koncentrál­ják eszközeiket Munkájuk­hoz jelentős segítséget kap­hatnak majd a nemrégiben megalapított Országos Klini­kai Farmakológiai Központ­tól. amelynek feladata az új gyógyszerek humán vizsgá­latainak szervezése, koordi­nálása. Kapaszkodás a lejtőn Hétmilliárd forint két év alatt: ennyivel no a hazai állattenyésztők bevétele 1986­ban és az ezt követő esz­tendőben Sok pénz ez, mondhatnánk, egyetlen ága­zat helyzetének javítására. A mérték megítélése azonban nézőpont dolga, s ki-ki a saját mércéje szerint érté­kel. Az állattenyésztők nem sokallják ezt a tekintélyes összeget sem. Ók belülről látják helyzetüket, amely egyáltalán nem rózsás. Egye­bek között ezért is szúlettek meg a kormányzati intézke­dések az ágazat jövedelme­zőségének javítására. Mélyponton van az állat­tenyésztés — fogalmaznak sokan. Korábban kisebb mértékben, tavaly pedig mar erőteljesen csökkent az ál­latállomány, s ezzel együtt az állati termékek termelése is. Ez várható volt, hiszen egyes ágazatokban a bevé­telek régóta nem tartottak lépést a kiadásokkal, így a jó vedel mezöseg fokozatosan romlott. A hátrányos hely­zet főként a mezőgazdasági nagyüzemeket érintette, de a kistermelöket sem kerülte el. Ez utóbbiak pedig érzé­kenyebben és gyorsabban reagálnak a jövedelmezőség változásaira, hiszen őket kevesebb kötöttség terheli, mint a gazdaságok szakem­bereit. Az év eleji intézkedések hatására a felmérések sze­rint megállt az állatállo­mány csökkenése, sót, egyes területeken a tartási kedv még növekedett is. Ezzel együtt sem feleslegesek az újabb jövedelemjavitó in­tézkedések, hiszen az állati termékek piaca a tartási kedv további bővülését is indokolja, másfelöl a minő­ségi árutermelés feltétele­zi a tartási és a takarmá­nyozási technológiák fino­mítását. Ezért is jelentették be a szokottnál lényegesen koráb­ban az 1987. januártól ér­vényes szabályozóváltozáso­kat, s ennek révén a terme­lők időben tudnak alkal­mazkodni hozzájuk. Janu­ártól — mint az már köz­ismert — 'emelkednek a fel­vásárlási arak, bővül a tá­mogatások köre, és mérte­kük is nagyobb lesz a ko­rábbinál. Érdemi eredményeket azon­ban csak akkor várhatunk, ha a központi intézkedések a korábbinál hatékonyabb üzemi munkával párosulnak. Számos tapasztalat bizonyít­ja. hogy a termelők meg je­lentős tartalékokkal bírnak, kínálkoznak a lehetősegek a fajtakiválasztásban, a ta­karmánygazdalkodásban es a munkaszervezésben egy­aránt. E kijelentéseket régóta és gyakran ismételgetjük, a fogalmakat megkopottnak, közhelynek is tarthatjuk. Pe­dig — sajnálatos módon — még mindig valóságos tar­talommal bírnak, legalábbis ez derül ki a minisztériumi felmérésekből. Az 1985. évi mérlegadatok szerint egy ki­logramm sertéshúst orszá­gos átlagban 35,40 forintért állítanak elö a mezőgazda­sági nagyüzemek. Ez azon­ban nagy szóródást takar, hiszen Pest megyében 39,55 forint. Szabolcsban 38,67. Ko­máromban 32,86, Baranyá­ban 33,66 forintba kerül egy kilogramm sertéshús előál­lítása. A példák a tejterme­lésben is folytathatók len­nének. , Erre persze lehetne mon­ddni, hogy a termelési költ­ségeket. a takarmányozás meghatározza, annak ára vi­szont függ a gazdaságok adottságaitól, és az időjárás­tól egyaránt. Az ilyen fajta gondolkodás hamis érvelésen alapul, hiszen a példaként emiitett tejtermelésben a kétforintos ingadozás alig­ha magyarázható gazdaságon kívüli tényezőkkel. Sokkal inkább arról van szó, hogy az egyes megyék és a gazdaságok közötti in­gadozás a munkát irányító vezetők és a napi feladato­kat elvégző emberek szor­galmával, cselekvőkészségé­vel is összefüggésben van. Ezért a januártól érvényes áremelések jelentős diffe­renciálással valósulnak meg. Az ország egyensúlyi hely­zete ugyanis feltételezi az élelmiszerexport bővítését, a világpiacon viszont csak jó minőségű árukkal maradi hatunk versenyben. A felvá­sárlási árak a minőségi áru­termelésre ösztönzik a ter­melöket. Ezért ahol jobb mi­nőségű sertéshúst tudnak előállítani, nagyobb bevé­telre és nyereségre számit­hatnak. Igaz ez a kistermelésben is, hiszen a termelés minő­ségi jegyeinek erősítésével nekik is meg kell barátkoz­niuk. Ettől lúggetlenül per­sze ezután is a kistermelők donthetik el, hogy például akarják-e minősíttetni ser­téseiket. De akik ezt vállal­ják, az első osztályú ser­tésekért kilogrammonként 5,80 forinttal kapnak többet. Ez egy hízott állatnál már hatszáz forintot jelent, s enqyiért érdemes a minősí­tésre vállalkozni, illetve ele­ve a jobb minőségű áruter­melésre berendezkedni. V. Karkas ' József Villamos erőművek a sarkkörön Nyugat-Szibéria legésza­kibb hőerőműve lesz az a 2500 megawattos erömú, amelynek építkezései a kö­zelmúltban kezdődtek meg a hires urengoji földgáz­lelőhely körzetében. Az új erőmű a Sarkkörtől negy­ven kilométernyire helyez­kedik el, olyan területen, ahol még a helybeli vadá­szok és halászok is csak ritkán jártak. A 80-as évek végén üzem­be álló urengoji villamos erőmű jelentős javulást hoz Nyugat-Szibéria kőolaj- és földgázkútjainak, valamint a környéken egyre gyorsabb ütem&en fejlődő várasok és lakótelepülések energia­ellátásában Az első időszakban a vil­lamosáram-termelést távol­ról szállított, folyékony üzemanyaggal működő mo­bil villamos erőmüvek biz­tosították. Később az Urai­ból 500 kilovoltos villamos távvezeték került kiépítésre, majd a kőolajbányászok új városában — Szurgutban — megkezdődtek egy hőerőmű építkezései. Ennek fűtését a kőolajkitermelés mellékter­mékeként keletkező gázzal oldották meg. Ügy tervez­ték. hogy a szurguti erőmű csak kisegítő szerepet tölt majd be, és a fö villamas­energia-igényeket az olcsó szénnel működő uráli villa­mos erőművek elégítik majd ki. A terület fejlesztési üte­me azonban annyira fel­gyorsult, hogy a 70-es éveit vége felé már problémát jelentett az energiahiány. Világossá vált, hogy a központi tervező szervek tévedtek akkor, amikor el­zárkóztak a tyumeni körzet­ben a helyi szakemberek ál­tal javasolt nagy telj'esit­ményű villamos erőművek megépítésének engedélye­zésétől. Mindenekelőtt, a szurguti erőmű teljesítményének megkétszerezésére került sor. Jelenleg az itt műkö­dő 16 energetikai blokk összteljesítménye 3300 mega­watt. Ugyancsak Szurgutban épül egy második — 4800 megawattos erőmű. Egy másik — szintén 4800 megawattos — erőmű épí­tése kezdődött a szamotlori lelőhely közelében, Nyizs­nyevartovszkban, és a közel­múltban kezdték meg a 2500 megawattos urengoji erőmű beruházását. További erőművek építését tervezik a Sarkkörön túli területe­ken, többek között Jamburg közelében is. Sz. M. Családi események HAZASSAG Ol.ih Koroly es Papp Ibolya Katalin. Dudás Ferenc- es Halasz Olga Zsuzsanna, Herényi Zol­tán es Kaprai Maria, dr Svars­nlg Lajos es Fülöp Gabriella. Rozinka Gábor László és Tanacs Piroska, Hatvani József és Gal­lai Zsuzsanna, Balazs József és Szanka Márta, Szalai János és Csókasi Éva Gabriella. Haver István és Hermann Ildikó. Jani András József es Süli Gyöngyi, Török Gábor Mátyás és Simon F.dit. Sziveri István és Farkas Erika Piroska. Kun Lajos Tibor és Laczi Etelka Maria. Balint Sándor Pal es sinoros-szabo Zsuzsanna. Erdei Peter es Ko­vács Maria Juliu. Marotby And­rás Csaba es Sallai Judit. Győri Sándor es Oleji Antónia Maria. Borbély Mihály és Petroczi Ma­ria Magdolna hazassagot kötöt­tek. SZÜLETÉS Kutai Istvánnak es Belovai Ro­zalianak István. Racz Tibor San­dornak és Tapodl Ilonanak Ág­nes. Csizmadia Jenó Józsefnek es Szerdahelyi Emőke Adrienn­nek Judit, Babarczi István Ti­bornak és Borbély Margitnak Zsófia. Baksa Tibornak és Szé­esi Mártanak Marta Bea. Farkas Tibornak és Szeder Ágnesnek Betty, Kalmár Imrének es Bar­na Magdolnának Mónika, Cser Zoltánnak és Rácz Gizellanak Tibor. Buzitai Istvánnak és Mól­nál- Evanak István. Katona Ti­bor Csabanak es Viragh ilona­nak Tibor Ferenc. Minyo Zsolt­nak es Geresu Zsuzsannának Adrienn. Zadori Tamasnak es Kantor Gizellanak*Tímea, Bado­nyi Mihaiynak és Nagy Ilonának Boglárka. Nagy Karolynak és Czabai Katalin Piroskanak Krisz­tián Péter. Kószó Istvánnak es Zadori Erikának Kinga. Zelei Györgynek és Buknicz Ildikónak György, Varga Laszlo Antalnak es llia Juditnak Judit. Gyuris Lajosnak és Bakos Erikának Lajos Attila. Tóth Lászlónak és Lengyel Ildikónak Viktória. Zsi­kó Imrének és Födi Terézia Ju­liannának Szilvia. Tóth Jenő Istvánnak és Fürtön Julianna Zsuzsannának Zsuzsanna. Feke­te Sándornak és Nagy Anikónak Anikó. Görbe József Karolynak es Szabó ,Eva Margitnak Adam. Dancso (iaspar Karolynak es SzogOi Zsuzsanna Katalinnak Dóra. Tapody Tamásnak es Ber­nath Irennek Vivien. Aczkov Kadenkonak és Csorba Katalin­nak Adam Radovan. Joo Imre Lajosnak és Juhász Marietlanak Endre. Vecsernyes Sándor Mi­hálynak 'es Zold Evanak Eva Il­dikó. Udvari Tamásnak es Stumpf Klárának Tamas, Gácsi Janosnak és Jancso Zsuzsanná­nak Anikó. Szabó János Miklós­nak és dr. Horváth Juditnak Dá­vid András. Sallai Lajosnak es Biacsy Mártának Lajos. Fodor Zoltánnak és Kiszely Mária An­nának Gergely Pal. Benc Sán­dornak és nerta Erika Ildikó­nak Sándor. Fanti Jánosnak és Széli Erika Rozaliának Renáta Erika. Radvanszki Jánosnak és Csukonyi Erzsébetnek János. Lele Istvánnak és Dunai Ibolyá­nak Andor István, Kecskeméti Istvánnak es Kovács Erika Iren­nek Judit, Abraham Marton Fe­rencnek es Rozsnyai Jolán lr­manak Emese, Balogh Karolynak és Rozsa Anikó Máriának Edina, Makai Károlynak és Budai Ág­nesnek Andrea Zsuzsanna. Ha­lasi László Pálnak és Keresztúri Mariának Orsolya Mária. Nagy­pal Istvannak és llazverö-Törok Gyöngyinek Tamás nevű gyer­meke született. HALÁLOZÁS Dorogi István András. Czirok Szilveszterné Czirok Ilona, Ha­noi József. Otrok Jánosné Kis Rozália, Fülöp Mihály, Budai Sándor. Sziládi János Péter, Herczeg Józsefné Bóka Ilona Iholya, Csonka Lajosné Fekete Maria. Gulyás Imrené Kincses Terézia. Varkonyi Ernó. Nemes­sanyi Geza. Bata János, Haller MiVialy, Mezei Ferencné Halász Katalin. Takó Janosne Hprczeg Maria, Abraham Árpad Antal, Weiser Vilmos Ferenc. Kaszapo­vies Mátyás. Balogh lstvánne Totn Franciska. Biczók Elek, Vá­czi József. Kucsora Erzsébet. Nemeth István. Kardos Imréne Bodnár Ilona, Kolompár László­ne Kovács Anna. Szűcs vincene Fehér Julianna, Torok Adamne Molnár Etelka, Szögi Sándorné Nagy Terézia. Zsemberl Géza. Kelemen István, Cserháti József. Barna Lajosné Lajkó Anna, Du­dás Imre. Bozúkl Istvánné Ba­yer Irén, Rácz Zoltán Elek, Nagy Józsefné Gruber Rozsa. Cenkei Lajos, Pusztai Lászlóné Boros Irén. Trlfunácz Ilona. Stgmond Berta. Molnár Borbála. Takó Lajosné Köteles Katalin. Masa János. Enyingi lstvánne Lippai Erzsébet. Lajos Józsefne Hajdú Rozália. Bucsek Mihalyne Palocz Julianna Teréz, Szabó Ferencne Rusz Danica meghaltak. Ml? HOL? MIKOR? 1986. SZEPTEMBER IC., KEDD — NÉVNAP: EDIT A Nap kel 6 óra 22 perckor, és nyugszik 18 óra 57 perckor. A Hold kel 18 óra 34 perckor. nyugszik 3 ora 44 perckor. VLZALLAS A Tisza vízállása Szegeiméi uetion plusz 97 cm (álló). KILENCVENHÁROM ÉVES Szent-Györgyi Albert (sz. 1893) Nobel-díjas orvnstudos. HETVENÖT ÉVE szuleteti Benedek Tibor fsz. 1911—1963) színész es konfe­ranszié. Mint kabarészinész valt ismertté jellegzetes, vontatott hangjával, mulatságos. pesties szöcsavarasaival (például, prob­léma. ugyi-stb.). A rádióból az egesz ország ismerte, főként hí­res szilveszteri bejgliparodiájá­rol. ' HATVAN ÉVF. született Simon István (1926— 1975) Kossuth-dijas költő és mű­fordító. a fölszabadulás utáni el­ső lirikusnemzedek kiemelkedő alakja. Az ötvenes évek közepé­től jelentkezett politikai töltésű, a magyar és az európai múltból táplálkozó gondolati lírájával, mely életmüvének mindvégig meghatározója maradt. A Kor­társ cimü folyóirat egyik meg­alapítója. 1957-tól rovatvezetője, majd főszerkesztője volt. Az írószövetség tisztségviselője, va­lamint Veszprém megye ország­gyűlési képviselője is. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Maradok hűtlen híve (szi­nes, m. b amerikai film. III. helyár!) délután háromnegyed 6 és 8 órakor: Képvadászok (szí­nes, magyar film). Fáklya: háromnegyed 3. ne­gyed 6 és fél 8 órakor: Szex­misszió (színes, m. b. lengyel sei-fi filmvígjáték. II. helyár!). Szabadság: fél 4. háromnegyed S es 8 órakor: Maradok hűtlen hive (színes, m. b. amerikai film. III. helyár!). Kiskörössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: Újra szól a hat­lövetű (színes, m. b. amerikai wesiernfilm. II. helyár!). Kiskörössy halászcsárda: (vi­deomozi) este 8 orakor: A fel­kezu bokszoló (színes hongkon­gi karatefilm). Kertmozi: (Újszeged) este 8 órakor: Johnny Guilar (színes, amerikai film. II. helyár!). Filmtéka: (Kígyó u. 4.) 6 óra­kor: Es a hajó megy (színes olasz film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-es) Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.). uroló­giai felvételi ügyeletet a II. Kór­ház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. L sz. alatt. Telefon: IO-IOO GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön este 19 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8-tól déli 12-ig a gyermek fül-orr-gégésze­ti ügyelet az Ujszegedi Gyer­mekkórházban van. (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22­655. Egyéb napokon a Fül-Orr­Gége Klinika tart ügyeletet (Le­nin krt. 111.) Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14­420. sos LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7-tűl reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. EQÜ/J BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: A világ tetején — angol dok.-filmsorozat — 2. — (ism.) 9.50: Lottósorsolas 10.110: Mozgato 10.10: zimre Péter: A hallgatás ara — bunugyi tv-jálek — (ism.) 10.55: Képújság 16.35: Hírek 16.40: Három nap tv-músora 16.45: Sorstársak — a Pécsi Körzeti Stúdió rehabilitációs magazinja 17.05: Reklám 17.10: Kalendárium — ismeret­terjesztő magazin 18.00: Képújság 18.05: Sportmuzcum — Kormoczi Zsuzsa pályafutása 18.25: Reklám 18.30: Agrárvilág 18.50: Mini-stúdió '86 18.55: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Rabszolgasors — brazil tv-filmsorozat — 3. 21.10: Beturcklam II.IS: Stúdió -86 22.15: Magyar sajtó, rádió, tv a tengerentúlról — dok.-film Híradó 3. Himnusz BUDAPEST 2. Képújság Kórzeli adások: Budapest. Pécs, Szeged Barangolás a természetben — Csehszlovák kisfilm — (ism.) Gondolkodó — tudományos magazin ' Zongoravibráciok — angol balettfilm Híradó 2. Reklám Doktornők — NDK tv­film Képújság 23,20: 23.30: 18.25: 18.30: 19.35: 20.00: 20.40: 2110: 21.30: 21.35: 22.45: 16.40 17.00 17.40 17.45 18.15 18.45 18.55 19.15 19.30 20.00 20.05: 21.35 22.30 22.50 0.30 18.05 18.10 18.30 19.00 19.30 20.00 20.50 21.05 21.50 BELGRÁD 1. Művelődési sorozat­műsor Magyar nyelvű tv-naplö Hírek Kicsiny világ — műsor gyerekeknek Művelődési műsor Tv-Kalrndárium Számok és betűk — vetélkedő Rajzfilm Tv-napló Lottóhúzás Doktor a házban — angol játékfilm Témák es dilemmák — belpolitika Tv-napló Plusz műsor Hírek BELGRÁD 2. Hírek Krónika Zágrábi körkép Népszerű­tudományos film Tv-napló Zenés műsor Tegnap, ma, holnap A forradalom alakjai ­dok.-műsor Valogatás a Művelődési műsorból ÍÜ.TJV KOSSUTH 8.20: Társalgó 9.44: Müsorajanlat 9.50: Lottósorsolas 10.05: Ket keréken Magyarorszagon — (ism.) 10.35: Éneklő Ifjúság 10.50: Népzene ¿Mexikóból 11.03: Bizet: C-dur szimfónia 11.36: A planétás ember — Goda Gábor regénye 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Könnyűzene — zongorára 12.55: Mozart-muvek 14.03: Műsorismertetés 14.10: Magyaron szólva — Nyelvőrködés 14.25: Urvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiak — Kiss Imre műsora 14.55: Arcképek a lengyel irodalomból — (ism.) 15.13: Nóták 16.05: A tündér hetvenhét kalapja — Horgas Béla mesejátéka — (ism.) 16.54: Muzsikáló természet 17.00: Kényes férfiak, agresszív nok 17.30: Beszélni nehéz... 17.42: Reklám 17.45: A Szabó család... 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti Magazin 19.15: Simon István 60 éves 20.25: Liszt nyomatlan Európában — 7. 21.30: Meg mindig az anyag­felhasználásról 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Az alkohol 22.40: Kell-e nekünk a népzene? 23.35: Régi híres énekesek műsorából 0.10: Himusz 0.15: — 4.20: Éjfél után ... PETŐFI 8.05: Reklám 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben 12.10: A Mecseki Ércbányászati Vállalat Koncert­ftivószenekara játszik 12.31: Népdalok 13.05: Popzene sztereóban 14.00: „Szeretnék mégegyszer húszéves lenni . . .*• — (ism.) 14.55: Műsorajánlat 15.05: Harlay Zsuzsa énekel 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Tinl-tonik 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Klasszikus operettekből 20.30: Könnyűzene — hangszerszólók 21.05: A Vatikán titka — Andre Gide regénye 21.27: Tamássl Zdenkó szerzeményeiből 22.00: — 0.14: Zenekozelben a hallgató 0.15: ­4.20: Éjfél után

Next

/
Oldalképek
Tartalom