Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-07 / 185. szám

8 Csütörtök, 1986. augusztus 7. tzeqedi ünnepi hetek Görgey Gábor: Mikszáth különös házassága. A két­személyes játék bemutató­ja a tanácsháza udvarán, este fél 9-kor. XXV. Szegedi Nyári Tár­lat a Móra Ferenc Múzeum Képtárában — szeptember 21-ig. Orosz János festőművész kiállítása a Bartók műve­lődési központban — au­gusztus 20-ig. Pataki Ferenc festőmű­vész grafikái a Bartók mű­velődési központban — au­gusztus 20-ig. Csala Károly grafikái a Juhász Gyula művelődési központban — augusztus 11-ig. Szent-Györgyi Albert Sze­geden. Dokumentumkiállí­tás az egyetemek központi épületében — augusztus 20-ig. Liszt Ferenc-emlékkiállí­tások: a Somogyi Könyv­tárban és a Hermán kollé­giumban. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Móra­emlékszoba; Lucs-képgyűj­temény; Csongrád megyei parasztbútorok és viseletek. Szeged múltja, jelene és jövője. Várostörténeti kiál­lítás a Szegcdi Várban. Kass János-gyűjtemény (Vár u. 7.). Nyári diákcentrumok Görgey Gábor Mikszáth különös házasságáról Amikor Mikszáthról és Mikszáthnéról írott kétsze­mélyes színdarabomat 1976­ban befejeztem, és címet kellett adnom -neki, nem tudtam ellenállni a kísér­tésnek, hogy eljátszadozzam Mikszáth-életrajzilag való­ban különös házasságának, és a híres regéqy címének összarímeltetésével. Ebből ugyan származott később némi félreértés, figyelmet­len címolvasók azt hitték, hogy regénydramatizálásról van szó — de én ma se bá­nom, hogy így választottam. Mert a játékosságon kívül kifejez valamit az író és az életmű, valóság és fikció ki­bogozhatatlan összefonódá­sából. Az egyik ismétli és utánozza a másikat — és viszont. Tehát a cím ponto­san olvasandó! A Mikszáth különös házassága című színdarab, mely az én mun­kám, nem azonos Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének színpadi változatával. Mert Mikszáth­nak van egy Különös házas­ság című regénye — és volt egy regényes, különös há­zassága. Miért volt regényes, és miért volt különös ez fa há­zasság? Elárulhatom, miután életrajzi tény, és nem kita­lált, váratlan színi fordulat. Mikszáth kétszer nősült, és mind a kétszer ugyanazt a^ asszonyt vette feleségül. En­nek a „két" házasságnak a külső és belső történetére fűzve pergetem darabom­ban hőseim életútját. Minden írói készülődés folyamatában yan egy bizo­nyos legfontosabb pillanat, vagy felismerés. Ebben az esetben is volt ilyen, hiszen egy banális életrajzi króni­ka színpadra ültetése nem érdekelt. Az anyag és a fel­adat abban a pillanatban kezdett izgatni, amikor rá­jöttem, hogy csalnom kell és arra is, hogyan kell csal­nom. Tény, hogy Mikszáth­né Mauks Ilona, férje halá­la után, megírta és publi­kálta emlékezéseit. Addig forgattam magamban a da­rab gondolatát, amíg egy­szer csak rábukkantam: itt kell elkövetnem a számom­ra megváltó csalást. Es el­kezdtem írni, egy életrajzi­lag valótlan, de érzelmileg hiteles és felforrósult szi­tuációba helyezve alakjai­mat. A darab egész gerince ugyanis az lett, hogy Mauks Ilona már Mikszáth életében elkezdi írni visszaemlékezé­seit. Mikszáth pedig állan­dóan beleszól, korrigál, ki­oktat. zsörtölődik. Olyanok ők, mint eev baleset szem­tanúi. Mindenki másképp látta és idézi fel a látott és megélt tényeket. Ebben a hol lírai, hol zsörtölődő vitában megélik a régmúlt életepizódokat, sőt, elképzelnek jövendőbe­lieket is. (Mikszáth fényes jubileumi ünnepségének le­írását például Mauks Ilona emlékezéseiből emeltem át, de a darab jelen idejében ők ketten csak álmodoznak róla, milyen lesz majd ez az írói jubileum.) Miután nem min­dig emlékeznek pontosan és főképp nem mindig azon«6 módon, a kétféleképpen rög­ződött emlékek között ala­kuló vitájukban, az egvmást kiigazító zsörtölődések, a felidézett múlt kettős fény­törése nyomán megszületik a kétféle emlékezésből egy harmadik változat, a közön­ségé, mely a tények precizi­tása helyett inkább a tények költészetéből kel életre. A tények költészete pedig — a valóság. E kétszemélyes színjáték­ban természetesen nagy sze­repe van a dokumentumnak. Az életrajzi adatok, emlék­iratok, levelek, cikkek, a kor társadalmi és politikai élővilága, Mikszáthné visz­szaemlékezései mellett Mik­száth életművének. De amennyi a szerepe itt a do­kumentumnak, legalább any­nyi a bennem felgyürűző képzeletnek, a fikciónak is. Az elhangzó mondatok java része nem vezethető vissza jegyzőkönyvszerűen, vagyis semmiképpen sem doku­mentumjátékot látunk. Ha­nem színdarabot, mely hite­lességre törekszik ugyan, de szabadon kezeli és képzeli el alakjait. Dialógusaik kép­zelt beszélgetések. Es ami­kor — például — Mikszáth elégedetten idézi egy számá­ra ismeretlen fiatal újságíró, Móra Ferenc róla írott so­rait, holott ezeket Móra csak Mikszáth halála után írta — ez a pontatlanságom szán­dékolt. E szándék a tények és az időrend zsarnokságá­nál fontosabbnak véli a drá­mai célt: megidézni Mik­száth alakját és világát. A köztudatban élő. pipáz­gató, kiegyensúlyozott, kedé­lyes öregúr, az elandalítóan olvasmányos Mikszáth he­lyett vagy meltatt a kemé­nyebb, érdesebb, modernebb Mikszáthot akartam bemu­tatni, életszemléletben az ismert joviális anekdotázga­tonál keserűbb író arcképét. Az 1977-es pesti ősbemutató után most egy új vállalko­zás kelti ismét életre a da­rabot Szegeden, a nyári ud­var, mintegy a szabadtéri játékok kamaraszínpadaként. Mondanom sem kell, milyen várakozással tekintek a nagy színészpáros, Tolnay Klári és Mensáros László mindig varázslatos kettősének be­mutatója elé — régi munka­társam. Sándor János ren­dezői hangszerelésében. Csak most ne adj, Uram, esőt! Péntektől próbálják a Toscát Szokatlan, ám remélhető­en hagyományteremtő mó­don, új színhelyen tartanak ma szabadtéri színházi be­mutatót, a városi tanácshá­za udvarán. Természetesen a Dóm téri játékok eme ka­maraszínpadán is felhangzik a fesztivál szignálja. Mint köztudomású, a Dóm téren elmaradnak A szarvassá vál­tozott fiak hét végi előadá­saj... Ezért... szabad a színpad, j'gy a jövő het végén esedé­kes Tosca-premierhez csak péntektől látnaK hozzá elő­készíteni, attól kezdve azon­ban folyamatosan próbál­nak. Megtörtént a statiszta­válogatás, s addig is, míg a dómszínpadra nem lépnek, a Juhász G(yula Művelődési Központban gyakorolnak az énekesek. Ördög kereszttel I Mü^reiben Elszoktunk az ördögöktől. Pedig gyerekkorunkban ve­lük ijesztgettek bennünket a felnőttek. Úgy képzeltük: szurtos, állatias testük; ök­lelő szarvuk és komikusan himbálódzó farkincájuk van. Samu Géza valamivel ba­rátságosabb, talányosabb, méltóságosabb figurát állít elénk a szegedi nyári tár­laton. Igaz, a fejrésznél tö­redezett és hullámzó, álla­tias és agresszív formákat látunk, amelyek lényegében a busó maszkra emlékeztet­nek. Lejjebb azonban zárt, mértanias fegyelem uralko­dik. Mégis egységes, szerves felépítésű e plasztika. Elég csak megfigyelni a követke­zetesen végigvitt, dekoratív, szimbolikus jeleket. Ami kö­zépen koncentrált kereszt és megváltás motívum, az a fejnél már megosztott rit­musú díszítőelemmé válik. Egészében mintha egy má­gikus varázsú bálványszo­borral szembesülnénk. A ráolvasást, a varázsla­tot és az ördögi képzeteket hosszú időn át megőrizte a népi gondolkodás. Samu Gé­za művészete is innen tölte­kezik. Egyszerű, de antropo­morfizáló megoldást alkal­maz, akárcsak a paraszti tárgyformálók. Más kérdés, hogy a pogány és keresz­tény tartalmak összeépítése már egy modern felfogású alkotóról tanúskodik. Hiszem az isten és az ördög is a középkor szellemi teremt­ménye. Csakhogy micsoda hierarchikus különbség volt közöttük! Szó se lehetett ott egyenrangú partnerekről vagy ellenfelekről. Ha így lett volna: már ebben az időben megszületik a mo­dern dráma. Ami igazában csak a re­neszánsz, a manierizmus ta­laján bontakozott ki. Alap­élménye pedig az elidege­nedés, a relativisztikus va­lóságszemlélet és az emberi magárahagyatottság volt. S ezzel máris a mostani plasz­tika formai, jelentésbeli al­ternatíváinál vagyunk. Min­denekelőtt annál az alapvető kérdésnél: milyen is való­jában az ember. De nincs egyértelmű válasz. Mert a szelídség és a vadság, az önfeláldozás és az agresszi­vitás jelképei ugyanúgy egy­séget alkotnak a műben, akár a barbárság és a kul­turáltság gondolatai. Vagy­is az ősi, archaikus formák­nak aktuális tartalma van. Ahogyan Szörényi—Bródy: István, a királya is a jelen­kornak szólt. Ráadásul ha­sonló tartalmi konfliktus felmutatásával, mint amiről itt is meggyőződhetünk. Szuromi Pál Ezekben a napokban a vakációzó fiatalok közül so­kan keresik fel a ma már egyre több városban műkö­dő diákcentrumokat, ame­lyekben szórakoztató ' tyog­ramok várják őket, s mun­kavállalási lehetőségekről tájékozódhatnak. E központok feladata — a KISZ KB 1982-ben hozott határozata szerint —, hogy nyáron részben a diákturis­tákat ellássák információval a szálláshelyekről, útvona­lakról, míg a lakóhelyükön otthon maradókat segítsék abban, hogy értelmes elfog­laltságot találjanak ma­guknak a szünidőben. Az eddigi tapasztalatok szerint a kisvárosokban, így például Özdon, Jászberény­ben, Csurgón, programpótló szerepet töltenek be a helyi mozival, vagy az ifjúsági parkkal közösen szervezett nyári diákcentrumok. A nagyvárosokban, az idegen­forgalmi központokban is sokat segítenek a diákturis­táknak ezek a centrumok. Egerben például a sétáló l'.­cában rendezkedett be városi diákcentrum, s i . friss tájékoztatást nyúj'.a • nak arról, van-e hely még a kempingben, hol található olcsó szálláshely, épitőtábori hotel, illetve milyen fiata­loknak szóló műsorok lát­hatók, hallhatók a városban. A diákcentrumok néme­lyike olcsó nyári tanfolya­mok szervezésére is vállal­kozik, vagy éppen tehetség­kutató akciókkal, például helyi tinédzserzenekarok fel­léptetésével színesítik a nyári programajánlatot. A KISZ KB középiskolás és szakmunkástanuló fiata­lok tanácsa az utóbbi évek­ben már nem csupán a diákcentrumok létrehozását támogatta, hanem pályáza-1 tokát, programterveket is kért, és azok megvalósításá­hoz anyagi segítséget nyúj­tott. Idén mintegy 170 pályá­zatot küldtek be fiatalok. flz ártatlanság bizonyítása Színes, szinkronizált an­gol film. Agatha Christie novellája nyomán írta: Alexander Stuart. Fény­képezte: Billy Williams. Zene: Dave Brubeck. Ren­dezte: Desmond Davis. Főbb szereplők: Donald Sutherland. Faye Duna­way, Christopher Plum­mer, Sarah Miles. Var, egy Bálint György­írás a számtalan ragyogó között, amely a krimivel foglalkozik. S arra a végkö­vetkeztetésre jut, hogy igen, igen, persze, csak éppen — ő általában nem olyasféle krimit szeretne, mint a kri­mik lenni szoktak. Másir.i­lyet. „Olyat, amelyet még Agatha Christie-nál is erő­teljesebb szerző írna Mond­juk: Dosztojévsizkij." Hát igen, az ügyben való­ban itt van ama bizonyos eb elásva, méghozzá elég mélywe. Mert az úgynevezett élet teljesebb, tehát igazibb valóját mindig például az írók mutatják meg. Bűn­ügyekben a Dosztojevszkijek a még oly erőteljes Agatha Christie-kkel szemben is, szerelmi afférokban a Jó­zsef Attilák meg az Adyk a slágerszövegírók, életlátás­bonyodalmakban az Oitlik Gézák a kocsmai bölcselke­dök ellenében. És ha most azt mondom, lám-lám, még­is éppen ez az Agatha Christie ért el újra hozzánk ezzel a világsztárokat pre­zentáló, a maga nemében megbízhatóan „odatett" an­gol filmmel — egyszerre kell minősítenünk mind a Bálint György-i igazság e műre alkalmazható nagysze­rűségét — és az adott mozi­darabot. A főhős, bizonyos dr. Calgary, akit a vonzóan csúnya, nagyszerű Donald Sutherland játszik, paleon­tológus és megszállott igaz­sághajszoló. Mintha nem volna elég bajnak a kettő közül akár az egyik is. Lép­ten-nyomon pontosan az történik vele, ami a „mondj igazat, beverik a fejed" ke­serű tapasztalatokon nyugvó közmondás-igazságát az em­beriségből kitermelte. Ez a jámbor űr másfél órán át kitűnően példázza, hogy ezen a földön bizony min­den jótett elnyeri méltó büntetését: ő csak véletlen adta tanúként, törvénytisz­telő, érző lelkű polgárként S3 új film FMJ kívánna legalább utólag tisztázni egy gyilkosságért ártatlanul kivégzett embert — amit viszont ezért kap ... Meg tudom érteni, hogy az emberiség zöme miért nem készül a tanúi pályára. Az a legkevesebb, hogy igen sű­rűn, rendkívül udvariatlanul elküldözgetik, egyik helyről jobban kirúgják, mint más­honnét, ám fenyegetik, idő­vel persze láb alól eltenni is akarják — ő viszont el­tökélt -és vaslogikájú, mi­közben időről időre, szép dokumentatív fekete-fehér­ben megidéződik maga a kivégzés is, imigyen jóté­konyan időtlenítve Agatha nénénket, tekintettel arra, hogy a történet szemmel láthatóan a ma Angliájában játszódik, ahol már jó ideje tudvalevőleg eltörölték a ha­lálbüntetést, Christie asszony idejében viszont még dívott vala a dolog. Szintúgy idő­ről időre pompás dzsessz is hallható, nem akárki, hanem maga a nagy Dave Brubeck muzsikája (az ő kvartettje is játszik), midőn a kötél premier planban, vészjósló­an leng olykor föl s alá. A kiváló dr. Calgary egy­szerűen nem tud belenyu­godni . abba — s többször hangot is ád e meggyőződésé­nek, sőt, ez határozza meg egész, mélységesen illetékte­len buzgólkodását —, hogv valakit ártatlanul, bármiféle bűn elkövetése nélkül föl­kössenek. Drága, naiv em­ber. Kommentár nékül, hű fordításban, kollektíve el kéne innen küldeni neki egy kékfedelű könyvet (Szikra­kiadás, 1949), illusztrálandó a kriminél is erőteljesebb élet-írást, noha jelen eset­ben a szerzőket több mint három és fél évtized után sem tudnám precízen meg­nevezni ... Esetleg mellékel­ni lehetne a küldeményhez a dalt, hogy ha te járnál ott, ahol én járok, ha te látnád azt, amit én látok, nem len­nél már ártatlan — de per­sze, tudjuk, kár lenne a pos­taköltségért. Nem értené meg az aranyos lélek. Még fordításban sem. Domonkos László Nyári egyetem Tegnap ünnepélyes külső­ségek között megnyitotta kapuit a Georgikon Nyári Egyetem. A 150 külföldi — az NDK-ból, az NSZK-ból, Csehszlovákiából, Svédor­szágból és Dániából érkezett — vendéget a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem dísztermében Debreczeni Béla, az egyetem rektora kö­szöntötte'. Az augusztus .16­ig tartó 20. nyári kurzuson nagyobbrészt mezőgazdasá­gi szakemberek vesznek részt. A nyári egyetem szer­vezőbizottsága sokakat ér­deklő témát, a környezetvé­delem időszerű kérdéseit tűzte napirendre. Mm r.y „ jÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom