Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-07 / 185. szám

8 Csütörtök, 1986. augusztus 7. az E utak hálózata Az országos utak mentén hamarosan új táblák tűnnek fel: az európai országok egy korábbi egyezménye alapján ugyanis megváltozott a legfontosabb idegenforgalmi és szállítási útvonalak, a nemzetközi szempontból jelentős, úgynevezett Európa (E) úthálózat rendszere, s ez magával vonta az E utak hosszának és számozásának módosulását is. Az új rendszer szerint például az eddig E5-ösként ismert út E75-ös lesz, az El 5-ös: E60-as, az E96-os pedig E71-es. Az Európaúthálózat magyarországi szakaszainak hossza meghaladja az 1100 kilométert. Az új elvek alapján kialakított rendszer szerint újabb, több mint 900 kilométernyi magyar útszakasz tartozik majd a nemzetközi hálózathoz. Üjonnan jelölték Eútnak például a Rajka és Letenye között húzódó utat. Az E utakat jelölő táblák felállítása, illetve átszámozása már megkezdődött. A munkákat két szakaszban végzik: ez év végéig csaknem 1000 kilométeres útszakaszon módosítják a jelzéseket, egyebek között Hegyeshalom és a főváros, valamint .Püspökladány és Záhony között. A jövő év végéig a többi útszakaszon, például Rábafüzes és Székesfehérvár, Szeged és Nagylak, valamint Tornyosnémeti és Letenye között változtatják meg az átjelzéseket. A dolgozók egészségéért A vegyészszakszervezet elnöksége tegnapi ülésén a dolgozók egészségének védelmével kapcsolatos tennivalókról tárgyalt. A testület megállapította, hogy a vegyipari technológiák viszonylag gyors fejlődésével a veszélyes és az egészségre ártaLmas vegyi anyagok köre is bővült. E veszélyforrásokat a vállalatok igyekeztek új műszaki megoldásokkal megszüntetni, tervszerűen javítani a munkakörülményeket. Ennek javításában azonban nem mindenütt sikerült kielégítően előre lépni. Változatlanul rossz körülmények között dolgoznak például az alumíniumkohászok, akiknek a szervezetét nemcsak a kohók melletti hőség, hanem a szálló por is nagy mértékben igénybe veszi. Hosszú távú vezetés — kánikulában A kánikulai hét végek baleseti statisztikái rendre azt mutatják: nagy hőségben vezetni legalább annyira veszélyes, mint jeges téli időben — ha az okok egeszen mások is. A hőségben való vezetés nehézségeit meg fokozza, ha hosszú távra, például tengerparti nyaratasra indulunk autóval. Mire is kell vigyázni? Kezdjük azzal, hogy a szokásosnál több és hosszabb pihenőt kell bekalkulálni az útba. s ezért persze, átlagsebességünk is csökken. Az utazási időt tehát arányosan is jelentősen hosszabbra kell terveznünk a kisebb hazai kirándulások távjánál megszokottnál. S ha ezt előre így tervezzük, nem lordul elő a szokásos idegesség: „még mindig csak itt tartunk?". A tervezéskor természetesen azt is figyelembe kell venni: mennyi lakott területen haladunk át, s éjszaka, vagy nappal utazunk, hisz a haladás gyorsasagát mindkét tényező jelentősen befolyásolja. Sokan egyszerre teszik meg a tengerpartig vezető utat, ami — például a bolgár partokig — hozzávetőlegesen 1300 kilométer. Egyvégtében ennyit vezetni — csak nagyon gyakorlott, „edzett" sofőröknek szabad, s nekik sem veszélytelen. Ne sajnáljuk tehát az időt, s a pénzt, inkább két nap alatt guruljunk a „nagy vízig", s közben kempingezzün.k egy éjszakát. Vajon tudják-e a gépkocsivezetők, milyen tünetei vannak a kifáradásnak? A legelső, ami észrevehető, hogy a figyelem lanyhul, lassul a gondolkodás. A fáradt vezető közérzete roszszabb lesz, egyre ingerültebbé válik. Megjelenik a fáradtságérzés. A fáradtság nem egyszerre következik be, a kezdeti jelektől a kimerültségig a szakirodalom három szakaszt különböztet meg. Az első szakaszban lelki feszültség, fokozott ingerlékenység lép fel. A második szakaszban lehangoltság, levertség, elernyedés a jellemző, ekkor már jelentősen csökken a teljesítmény. A harmadik a kimerülés szakasza. Ha észreveszi a gépkocsivezető, hogy a viszonylag hosszabb vezetés során ingerlékenyebb lesz, álljon meg lazítani, mozogni. A második szakaszban föllépő fáradtság esetében már nem elég ennyi, hosszabb pihenésre van szükség. Aki eljut a kimerülésig, hosszú ideig vezet alvás nélkül, fokozott kockázatot vállal. Ekkor ugyanis bármikor, akaratán kívül egy-egy masodDercre elalhat az ember, hiába próbálja a szemét nyitva tartani. Ez a töredék ideig tartó „elalvás" nyitott szemmel is előfordulhat, ez azonban éppen elég lehet egy tragédia megtörténéséhez. Tehát, ha nem muszáj, egy nap 8-10 óránál többet ne vezessünk. A kifáradt vezető nem észleli időben a vészéivhelyzetet, .késve reagál a közlekedési szituációkra. Sokan úgy próbálják megoldani a helyzetet, hogy jelentősen növelik sebességüket, „csak mielőbb érjünk haza" alapon. Talán nem szükséges hangsúlyozni, mennyire veszélyes ez olyan sofőrnél, aki fáradtsága következtében már amúgy sem képes a normál reakciókra. Tudnunk kell azt is. hogy a hőmérséklet emelkedése együtt jár a teljesítmény romlásával, tehát melegben hamarabb kifáradunk. A kánikulai hosszú távú vezetés hatványozott veszélyt jelent a vezetőre, s persze, általa utasaira, s a többi közlekedőre nézve is. A körültekintő úttervezés, a pihenők, étkezés, megtelelő folyadék biztosítása mind olyan tényezők, melyek csökkentik a hosszú út veszélyeit. Legalább a magunk részéről. S hátha mások is így vigyáznak magukra, s ezáltal ránk is. B. P. Megyei küldöttek a Szövosz X. kongresszusára Tegnap a megyei tanács oktatási központjában a megyei fogyasztási szövetkezetek 140 ezer tagját képviselő küldöttek mondták el véleményüket a Szövosz elnökségének előzetesen kiküldött vitaanyagáról. Állásfoglalásukkal tevékenyen járultak hozzá a novemberi kongresszus előkészítéséhez. A vitaanyag szerint a szövetkezetek jelentős szerepet töltenek be gazdasági életünkben, és tevékenységük az előző kongresszus ota számottevően fejtoaott A szövetkezeti sajátosságokat megőrizve, figyelemre méltó lépést tettek gazdálkodásuk minden területén. Tovább gazdagodott a szövetkezeti demokrácia fórumrendszere és tartalmasabbá vált belső eletük is. E megállapítások azonban nem adhatnak megnyugvást. További feladatokat kell meghatározni, hogy gazdasági jelentőségük növekedhessen, és széles tagsági bázisukkal részesei lehessenek a nemzeti egység erősítésének. A fogyasztási szövetkezetek a változó körülményekhez igyekeznek alkalmazkodni, s épp e fórumon fejtették ki a hozzászólók, hogy ennek milyen akadályai lehetnek. Az egyik fontos ellentmondás, hogy a. jövedelmező gazdálkodás és a kis területek ellátása nehezen egyeztethető össze. Itt szélesebb körű társadalmi összefogás és helyi tanácsi támogatás segíthet csak. A nagybani árubeszerzések megkönnyítésére meg kell teremteni a nagykereskedelmi hátteret, amelyhez szövetkezeti együttműködésre és állami támogatásra egyaránt szükség van. A lakásszövetkezetek a lakásépítési programban fontos szerepet játszhatnak, ha a megváltozott helyzetben versenyezni tudnak. Addig aligha válhat ismét vonzóvá a szövetkezeti forma, míg a , lakásszövetkezetek nem tudnak magasabb épitési kölcsönt biztosítani. Gond Imég, hogy a nem paneiépúletekhez nem lehet elegendő kivitelezőt találni. Az állami építőipar 'érdekeltségi rendszere nem ösztönöz erre. A takarékszövetkezeteknek tovább kell szélesíteniük tevékenységi körüket, szolgáltatásaikat. Jobban be kell kapcsolódniuk a Emlékműavatás Móra Ferenc sírjánál Egy dorozsmai forradalmár emlékezete Lassan három évtizede, hogy nevét munkásőregység viseli. 1957 szeptemberében a szegedi járás munkásőrei zászló- és névadó ünnepséget tartottak Kiskundorozsmán. Ekkor vették fel a volt direktóriumi tag, Móra Ferenc nevét. Tegnap, szerdán délután, a munkásőregység megalakulásának 30. évfordulójához közeledve, a névadó iránti tiszteletből az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és a Móra Ferenc munkásőregység emlékművel jelölték meg a névadó kiskundorozsmai sírját. A mártír forradalmárra Fraknóy Gábor, a városi pártbizottság titkára emlékezett. Ki is volt ő? Akár a másik Móra Ferenc, az iró novelláiból lépett volna oló: nincstelen agrárprolelár, téglaégető családban született 1890-ben Zsombón. A kilencgvermekes szegényparaszti családban hamar megízlelhette a nyomorúságot. Amikor apja kidőlt a téglaégetők fordítóládikája mellől, ő lépett helyébe. Erejét. egészségét nem kímélve dolgozott, abban a hitben, hogy előbb-utóbb majd csak jut nekik is azokból a téglákból néhány az ó házuk, az ő jövőjük fundamentumához. De csak a nyomorúságot sikerült összeszednie. Lábai annyira tönkrementek. hogy a háború idején már katonának sem tudták besorozni. így az őszirózsás forradalom itthon érte. Korán észrevette azokat a társadalmi igazságtalanságokat, amelyek a hozzá hasonló milliókat kergették nyomorúságba. Azt is tudta, hogy ez nem maradhat örökké ígv. Nem várta ölbe tett kézzel, hogy majd csak fordul a világ valamerre. Hitte, hogy a téglavetőnek az új világ Somogyi ílárolyné felvétele Munkásőrök díszőrsége íelépilcséhez néhány jelképes téglával is hozzá kell járulnia. Beteg lábával fáradhatatlanul járta faluja házait, a környékbeli tanyákat, agitált, szervezte a pártot. 1919. január 3-án Móra Ferencék lakásán alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártjának kiskundorozsmai szervezete, amelynek őt választották elnökévé. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a Dorozsmán megalakult direktóriumban tevékenységével tett hitet az új rend mellett. Pénzügyi megbízottként is szakadatlanul szervezte tovább a pártot. Ezeket a napokat később sem tagadta meg. Amikor az ellenforradalmi terror dühöngése nehezedett a vidékre. akkor sem menekült el. Vállalta tetteit. Hiszen területükön levő intézmények és gazdálkodó szervek pénzügyi és hitelezési rendszerébe. Felmerült, hogy a szövetkezeti mozgalom szakmai utánpótlásának színvonalasabbá tétele érdekében az állami oktatásból a Szövosz keretébe kellene visszaadni u korábban itt működő iskolákat. Többen szóvá tették, hogy a testületek munkájába jobban be kellene vonni a jelentősi részjeggyel rendelkező tagokat, figyelembe véve fokozott anyagi érdekeltségüket. Vita volt arról, hogy az elnöki funkció társadalmi megbízatássá váljék, a helyi észrevételek inkább a korábbi forma mellett szólnak. A megoldás talán az lenne, ha a szövetkezetek maguk dönthetnének a szervese •.'. életüket érintő kérdésekbei:. Megállapították, hogy a megyei, és országos érdekképviseleti szervek tevékenységére továbbra is szükség van. E munkát azonban kevesebb bürokratizmussal kellene elvégezni, nagyobb teret hagyva az érdekképviseletnek és a szakmai segítségnyújtásnak. Ocskó Imrének, a Mészöv elnökének szóbeli kiegészítője és a küldöttek hozzászólása után Perjési József, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Herlicska ístuán, a Szövosz elnökségi tagja is véleményt mondott. Ezután került sor a 27 kongresszusi küldött és ebből az országos tanács hal tagjának a megválasztására. Az országos tanács tagjai Meszlényi Ferenc, Nagy György József, Nagy Lász'.c, Ocskó Imre, Rácz Kálmán és Schmidt Zoltánné. A gyűlés meghitt színfoltja volt, hogy most adták á'Felföldi Jánosnak, Csár.yi Sárulornénak, Bakai Istvánnak. Dobó Ferencnek, Gulácsi Jánosnak, Török Istvánnak, Mangó Antalnénik, Nagy Sándor Jánosnak. Nagy Sándornénak, Villány: Ilonának és Nagy Ferencneii a Fogyasztási Szövetkezete!: Országos Tanácsa Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetését. T. Sz. I. nem tartotta bűnösnek magát. Munkája közben érték el a Prónay.-különitmény keretlegényei. Kegyetlenül összeverték, megkinozták, majd a falu mögötti vágóhíd mellé hurcolták, ahol szuronnyal végeztek vele. Harmincnyolc évvel később a dorozsmai kommunistákból alakult munkásőregység tűzte zászlajára a mártírhalált halt hős nevét. Az itteni munkásőrök azóta több alkalommal is bebizonyították, méltók a név viselésére. A téglavető Móra Ferenc nyomdokain járva, naponta újabb és újabb téglákkal járulnak hozzá ahhoz az építményhez, amelynek alapjait többek között névadójuk rakta le. A kegyelet és tisztelet emlékműve hirdeti tovább a dorozsmai temetőben Mora Ferenc nevét. Hétköznapok A nemzetközi kórusfesztivál résztvevőinek hivatalos programjában szerepelt a panteonbelj Lisztszobor megkoszorúzása. A szervezők szerveztek, a népművelők riikáltyak, a Szobor és környéke lemosva várta a mintegy háromszáz ünneplőt. A Rockopera próbáját arra a 20 percre leállították, ünnepi beszéd kész, kórusok beénekelve. Mert abból az irányból jöttek, igy az Aradi Vértanúk tere felől kezdték bccvcrkészni a lezárt Dóm teret. Élen a szervező. A kapuban Föfontos József. Neki nem szóltak. Kerüljék meg a teret, a másik kapunál biztosan tudnak róluk, de ő az állásával játszik, be nem enged senkit. Kórusok nem értik. De kerülnek. A próba leáll. A másik kapuban Föfontos Józsefné. Neki s" szóltak: Itt ugyan egy lélek se megy be, nemhogy eKkoia tömeg. „De hát azt csak hallja, hogy semmit se hall! Ezért áll a próba!" Az .lehet. De ő nem ezért áll itt. Az erőszak nem szép, de ilyenkor hasznos. A külföldieknek meg nem muszáj mindent megmagyarázni. Pláne, ha mi se értjük... * Trolin ellesett beszélgetés. — És hogy fogják hivni a kicsit? — Még nem tudjuk biztosan, nézegetjük a csokikat, a nagyobbnak, Koppánynak örök bánata, hogy róla nem neveztek el édességet ... Hm. A csokik — például a Palkó, a .Mari, az öcsi, a Viola vagy a Babi — tényleg élmény gyerekdruszáiknak. Igen ám, de — megindult az agyam — mi lesz, ha a gyerek kinő a csokikorszakból? És jobban örülne, ha gondos szülei mondjuk Kovács Indiánernek keresztelték volna, esetleg a Paprikás Csirke lenne szimpatikus? Szegény Zsanettek és Virgiuszok ... A Pallas Athénéknek szobruk van, a Koppányoknak történelmi múltjuk, a Vivieneknek harisnyanadrágjuk, a Tímeáknak kozmetikumcsaládjuk. És nyilván sok ember örök bánata, hogy nem hívják Kőbányai Világosnak, csak annak látszik. Alkalmasint megkérdezem már a szüleimet, vajh — bölcs előrelátásból — nem a vermutról kaptam-é a nevem ... * A hőmérőből kiszaladt a higany és a homlokát törölgeti. A beton gőzölög, az emberek ájuldoznak, a lehetőséghez képest levesznek magukról mindent. Pántos trikók, sortok szédelegnek a városban. A megállóban feltűnik két srác. Magasszárú, szürke sportcipő, fekete hosszúnadrág, fekete, bélelt pulóver. Az egyik Nike márkájú, a másik fennen hirdeti: Dirty (koszos). A divatos szerkóhoz fölnyírt haj, fülbevaló, széles, bőr csuklószorító, fémszögekkel. Megborzongunk. A srácok 13—14 évesek lehetnek. Nyilván fázósak. Aztán fölszállnak. Mi elhúzódunk. Mégse fáznak. — Két rántott sajtot kérünk. — Sajnálom, elfogyott. — Sajtjuk van? — Van. — Liszt? — Az ]s. — Tojás? — Persze. — Prézli? — Akad. — Bemehetek, megcsinálhatom? R. E.