Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-05 / 183. szám

5 Kedd, 198G. augusztus 5. wdiójigyelő Csatát nyernek a tűszúrások ? Áltudomány. Csodákra képes. Humbug. Bizonyos esetekben pótolhatatlan. Kuriózum. Többszázan művelik mégis. Ismerősömtől hallottam először az akupunktúráról, évekkel ezelőtt. Arról legalábbis, hogy beszökött hazánkba a misztikus keleti tudomány. Féltve mutatta a különleges, hajszálvékony tűket, apró. telipöttyözött emberfigurát, pontkereső készüléket. S a becses kézikönyveket, melyek ei is magyarázzák: Ibioáramkörök működnek az ember testében, a legaktívabb pontok ingerlése gyógyító hatású. (Pedig nem is oda kell szúrni, ahol fáj . . .) Az illető mégsem alkalmazta tudományát, orvosi hírnevét emlegetve. Nehogy kuruzslónak tartsanak, hajtogatta. Pedig akadtak specialistái e tanoknak, a messzi Kínában tanult orvosok, kik haszonnal forgatták a finom ezüsttüt a betegben a fejfájástól az ízületi bántalmakig. Haszonnal, mondom, mert a hihetetlen gyógyászati eredményeken kívül mesés hqnoráriumokról is suttogtak szakmai berkekben. Nosza, több sem kell a magyarnak — az első, elérhető távolságban rendezett külföldi konferenciára százával utaztak, kifürkészni a vélt titkot. A résztvevőik listájáról kiderült, sokszor többen, mint az összes más 'Országbéli együttvéve. Hogy az akkori kíváncsiskodók, reményteli kezdeményezők közül hányan maradtak akupunktúrapártiak Nagyot fordult azóta a világ. Tavaly akupunktúrás munkacsoportot alakított a Magyar Biofizikai Társaság, életre hívták az akupunktúrával foglalkozó orvosok baráti társaságát is. Időnként feltűnik az áhított pontkereső szerkezet a hazai üzletekben. s több komoly műsorban foglalkozott a témával a rádió is. Legutóbb az elmúlt héten, szerdán, Gyimes Júlia beszélgetett Michael Smith New York-i orvossal és Eöry Ajándok biológussal (utóbbi az említett munkacsoport titkára). Újabb szenzáció, az akupunktúra az alkoholizmus ellen is hatásos. Egyszerű, könnyen megtanulható a gyógymód, naponta kétszáz betegnél lehet kedvező eredményeket elérni. Ráadásul, amellett, hogy csökkenti az alkohol iránti vágyat, erősíti a testet, enyhíti az álmatlanságot, oldja az idegfeszültséget. . . Pszichoterápiával, teakeverékkel kiegészítve, új, egészséges életmódhoz segíti a pácienst. Elhangzott, 56-ból 30 kezelés sikeres, 20 nem, hatról pedeg 'nem érkezett visszajelzés. S a legjobb hír: ezen adatok nem elérhetetlen amerikai klinikákról — iny r.en a szomszédból, Nagyfáról származnak. Minden második betegen alkalmazzák a kúrát, a fenti eredménnyel. Márpedig ha ez így van, az akupunktúra csatát nyerni látszik. Még akkor is, ha a gyomorbajt inkább a belgyógyászra, fogfájást a fogorvosra, idegességet a pszichiáterre bízzuk. Olyan területeken viszont, ahol csak egy helyben toporgunk, miért ne fogadnánk szívesen a segítséget? V. E. Hideg idők mozija Kultúra télikabátban ? Ez a mozi nem olyan régi, mint Mándy Iváné. Fél évtized sem telt el átadásától. Harmadik éve lesz, hogy csak addig használhatja Deszk apraja-nagyja, míg lehet, tavasztól őszig. Több millió forint beruházással készült az épület. A deszkiek szeretik, igénylik, s mindent megtesznek érte. Bérleteket szerveztek, nyugdíjasoknak, gyerekeknek. Parkosítanak. Csak hát ismét közeleg az ősz, s őszre tél. És akkor először mellény, majd pulóver, utána pedig ennél is vastagabb, melegebb holmik kerülnek a nézőkre. A zimankós napokra gondolva, képzeletemben már látom a zárt ajtón a táblát: „technikai okok miatt zárva". A: megyei tanács 1986 májusában foglalkozott a témával, nem is először. Be kellett számolni a vizsgálatok eredményeiről. Eredményeiről? Vannak jó, és rossz eredmények, így aztán folytathatom, sportosan: bokszmérkőzés, három menetben. Az első menet az 1983 október 10-i átadás-átvétellel kezdődött. A mozi fűtési rendszerével kapcsolatban kifogások merültek fel. A nézőtéren elhelyezkedő deszkiek hangulatának hőfokát a téli idényre való tekintettel felfűteni nem lehetett. Vetíthettek volna bármilyen forró hangulatú filmet. Az illetékesek számos levélben és feljegyzésben részletezték, ismertették a fűtési rendszer hibáit, és azok kijavítását. A hibák miatt a kapitánynak és helyetteseinek (tervező, kivitelező) kárigényt jelentettek be. Ennek ellenére, az eredmény nulla (0). A második menet. A kivitelező a helyszínen javításokat végzett, cseréket alkalmazott, mégsem tuJdott jó eredményt elérni. A (verseny) bíróság az értékelést április 8-ára tűzte ki. Itt a fővállalkozó a tervezési eredetű hibákra hivatkozik, de vállalta azok ki javítását. A harmadik menetet, amely eldöntheti végül a versenyt, az írásos dokumentumok szerint 1986. augusztus 15-ére hirdetTék meg. Addig a szakértői vélemény alapján a csapatnak a következő hibákat kell kijavítani: a kazánok füstgázelszívását a megfelelő gőztermelés érdekében. A kályhák kicserélését, a melegvíz-fűtés hőcseréjének megváltoztatását. A nézőtér és a vetítővászon mögötti tér radiátorainak megfelelő elhelyezését, és így tovább. Augusztus 15-ig nem sok idő van hátra. A deszkiek reménykednek a számukra fontos mérkőzés kedvező végeredményében. Czakó János Nézzük Oppenheimert! Az Oppenheimer című angol tévéfilmsorozat nagyon aktuális. Olyan korban élünk, amelyben mindannyian érezzük: a tudományok szerepéről hosszú ideje vallott és szinte beidegződött felfogás, miszerint ez a szerep csak pozitív^ előrevivő jellegű lehet — jócskán kikezdhető. Nem kevesen vannak a világbap. akik legszívesebben „befagyasztanának" számos tudományok programot, így remélve biztosítani az emberiség létét, fönntartani az életet. Az ismeretlenség birodalmából új és új területeket hódító emberi elme azonban megfékezhetetlennek tetszik. Talán ezért is inkább erkölcsi természetűek azok a kérdések, melyek régebbi korokban s ma is ama kaocsolatról szólnak: a tudományos vívmányok s azok alkalmazása. A tudós felelősgégét fölemlegetni mindazonaltal anakronizmusnak tűnik olyan időkben, amikor a szellemi és anyagi kultúra produktumai kicsúszhatnaK az emberi ellenőrzés alól, s megtörténik, hogy akár u. legemberibb célokért bevetett tudomány — embert öl. Megzavarodottságunk, elbizonytalanodásunk tán sose volt «kkora. az emberért való aggodalmunk sem. az értelmes döntések lehetőségéban való hítétlenségünk sem. És egyidejűleg muszáj mérlegelnünk: jelen zűrzavaros állapotaiból, nélkülözéseiből. éhezéseiből és dőzsöléseiből mi más segíthetné ki a Föld lakóit, mint a tudomány, a gondolkodás diadala, az emberért való értelmes döntések sorozata. Az Oppenheimer azért aktuális mű. mert segít ilyesmikről gondolkodni. Márpedig súlyos dilemmákkal terhes korokból — a történelem tanúsága szerint — csak akkor lehet viszonylag ép bőrrel kilábalni, ha minél többen ismerik is a dilemmákat és szinte kényszeresen, egyfolytában foglalkoztatják az eszüket, működtetik erkölcsi érzéküket. Hisz nemcsak a hétköznapi embert, a legzseniálisabb tudóst is tudatlannak minősítheti a tprUjnelem, ha csak „egyvágányú" az esze; ha nem látja egységben a múltakat, a jelent és a jövőt, ha szemhatárán kívül reked a mindenkori társadalom. Szakbarbárok és gondolkodni restek tömegével akár őrültek is garázdálkodhatnak, szép „sikerrel". Vagyis: elkeseredettek legyünk, avagy bizakodóak, tudjunk megoldásokat vagy sem — a gondolkodási képességünk megóvásáról tilos lemondani. Minthogy minden alkalmat ki kell használni. nézzük Oppenheimer történetét! Sulyok Erzsébet „Fagylaltozni" jó!? Azt mondják a gyerekek: fagylaltozni jó. A felnőttek jó része is rábólint erre. Azt mondják a cukrászok: fagylaltozni — mármint készíteni — elég rizikós dolog. Mert ha kiadós zápor teszi néptelenné a strandokat, utcákat, nincs vevő. Ha meg kánikula van, az isten se tudna eleget készíteni. Azt mondják a kereskedelem hivatásos ellenőrei: fagylaltkészítést vizsgálni biztos dolog. Azaz egy-egy rajtaütésszerű fagylaltellenőrzés diagnózisát akár előre kiállíthatnák. A megyei tanács kereskedelmi felügyelőségének munkatársai szerint 0 deszki cukrászdában mérik a legjobb Csongrád megyei fagyit. Olyat, amilyennek a nagykönyvben leírták. Se több, se kevesebb a szabványosnál. Szabad árának határa sem súrolja a csillagos eget Másutt? Igen sok a minőségileg kifogásolható, súlyhiánnyal adagolt készítmény. Az árhatóság feladata volna, nem a kereskedelmi felügyelőké annak megállapítása, hogy az alapanyagárak, a termelési költségek emelkedéséből menynyit kell a vevőre áthárítani, ők más szempontok szerint vizsgálódnak. Megállapítják például, hogy nem érvényesült az a törekvés, mely a magáncukrászokat olcsóságra (legalábbis az olcsóbbságra) ösztönözte volna. Sőt! Inkább a kiskereskedelemből (és tíz százalékkal drágábban!) szerzik be a nyersanyagokat, mert így nincs róla bizonylat. S ha a reggel vett tíz kiló cukor estére elfogy, nyoma sem marad, mennyi fagylalt készült belőle. Elrettentő példájuk Vásárhelyről való: egy vizsgálatnál annyi alapanyagot talállak raktáron, amiből 400 ezer forintértékű fagylalt készíthető — bizonylatok nélküli volt a teljes mennyiség. Az illető 38 ezer forint után adózik. Egy évben! Más: az úgynevezett lél'agylaltot 1'ózni kellene. Egyetlen olyan helyet sem találtak a 35-ből, ahol épp főzték volna. Vajon mindenütt túl voltak már ezen a munkafázison? Aligha... A gyanúnál erősebb az érzés, hogy „hideg úton" készültek a léfagylaltnak csak mondott nassolnivalók. Kiveszett az eredeti fagyi — mondta nekem egy kereskedelmi felügyelő. — A szinezök, aromák, esszenciák használatát a szabvány ugyanis lehetővé teszi... Es ezek olcsóbbak, mint a természetes n y ersa n yagok. Azt is szóvá lehetne tenni, hogy a porból készült fagylaltot ugyanannyiért árulják, mint a fözottet — ami nem mindig főzött ugyan, de azért kétségtelenül több munka van vele, mint amikor a készen kapott porfagyit kell csak összekeverni a folyadékkal ... Mindezek hallatán kezdtem hálás lenni a paprikafeldolgozónak, hogy négyszemélyes adagokba is csomagolja fagylaltporát. S ha kicsit túl édes is a recept szerint elkészített otthoni csemege, azzal mentegetem a vállalatot: így legalább nem keseredik meg a fagylaltnyalogatók szája íze ... P. K. Világkongresszusra készülve Magyarok a rákkutatásban Augusztus 21—27-ig Magyarország a házigazdája a XIV. rákvilágkongresszusnak. A genfi szekhellyel működő Nemzetközi Rákellenes Unió. — amely több mint fél évszázada koordinálja 137 ország különböző intézeteinek szerteágazó kutatási és gyógyítási tevékenységét —, négyévenként közös tanácskozásra hívja össze a világ rákkutatóit és klinikusait. A rossz indulatú daganatok okait, felismerésüknek, gyógy í'tásuknák.és ünégelózesüknek S módjait kutató szakemberek e nagy seregszemléin tekintik át, tárgyalják meg az előző négyesztendős időszak legújabb tudományos eredményeit, felfedezéseit, és beszámolnak arról, hogy a gyógyítás mindennapi gyakorlatában hogyan váltak be az eddigi kutatási eredmények.' E nemzetközi kongresszusok anyagát azután több kötetben meg is jelentetik, hogy az e téma iránt érdeklődő minden gyakorló orvos számára hozzáférhetővé váljék. Hazánk először ad otthont a tudományos világ e nagy eseményének, amelynek elnöke dr. Lapis Károly, akadémikus, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézetének igazgatója, aki egyben a kísérletes rákkutatási témák felelőse is. Minthogy a kísérletes és klinikai rákkutatás legfontosabb irányairól és témáiról a tanácskozás idején tájékoztatást, hírt kap majd az olvasó, ezúttal most a magyar vonatkozásokról érdeklődtünk Lapis profeszszortól. — Minek köszönhetjük, hogy a Nemzetközi Rákellenes Unió hazánkat választotta ki tizennegyedik világkongresszusa színhelyéül? Hol a helye a magyar rákkutatásnak a világ rákkutatásában? Hírős napi előzetes Elkészült az idei kecskeméti hírős napok programja. Az országos rendezvényre kétévenként kerül sor, az idén szeptember 4-től 7-ig. Egyik eseményeként rendezik meg az országos kertészeti napokat, amelyen a szakma kiváló művelői adják közre tapasztalataikat. A vendéglátó Bács-Kiskun megyén kívül kiállításon mutatkozik be Csongrád, Pest és Szolnok megye kertészete és élelmiszer-termelése; több njint száz kiállító készül a seregszemlére. Megtartják a kertészeti újítók országos tapasztalatcseréjet, szakmai fórumon találkoznak a hazai zöldség- és gyümölcskereskedelem szakemberei is. Most is lesz nemzetközi agrárfilm- és videószemle. A hírős napok rendezvényeit szüreti felvonulás zárja majd, több mint ezer táncos menettáncában gyönyörködhetnek a vendégek. — Sok mindennek része van abban, hogy a Nemzetközi Rákellenes Unió az idén hazánkat választotta a kongresszus színhelyéül. A magyar kutatóknak és orvosoknak nagyon jó hírük van a világban. A rákellenes nemzetközi szervezetekben daganatkutatóink és klinikai onkológusaink közül is számosan dolgoznak figyelemre méltóan jól. De ismerik a világban a magyar rákellenes gyógyszereket is. Például a méhnyakrák korai felismerésére kidolgozott szűrésrendszer, az Európában •kimagasló jelentőségű, úgynevezett cervix program is felhívta a figyelmet az intenzív magyár rákellenes küzdelemre. — A második kérdését illetően azt mondhatom: hazánk a világ rákkutatásában a középmezőnyben helyezkedik el. Viszont a hasonló nagyságrendű országok körében a magyar kísérletes és a klinikai daganatkutatással is nemzetközi tekintélyt szereztünk. Mindkét területen elsősorban a rákellenes új vegyszerek, gyógyszerek kipróbálásában, hatásmódjuk pontos megállapításában születtek jelentős nemzetközi eredmények. Nem véletlen, hogy például a KGST-országok onkológiai együttműködésében éppen az Eckhardt professzor vezette magyar Országos Onkológiai Intézet a koordináló központja a gyógyszerkutatásnak, és az intezetnek jelentős szerepe van abban, hogy a KGST-országokban azonos feltételek mellett, azonos jegyzőkönyv előírásai szerint megtörtént nem egy vegyület, gyógyszer kipróbálása. — Sok olyan magyar rákkutató él és dolgozik külföldön, aki nemzetközi hírnévre tett szert. Vajon, ök is részt vesznek-e, tartanak-e előadást a kongresszuson? — Valóban, sok, nemzetközi elismerést kivívott magyar rákkutató él külföldön, az óceánon innen ós túl. Ezek a tudóstársaink, a stockholmi Karolinska Intézet neves professzorától, Klein Györgytől kezdve az Angliában nagy tekintélynek örvendő Lajtha László professzorig, és az USÁ-ban tevékenykedő Weber György, Oroszlán István, Novotny Alajos, Sinkovics József professzorokig, és folytathatnám a névsort, nemcsak, hogy részt vesznek és előadást tartanak a kongresszuson, de támogatják is a magyar rákkutatást. Elősegítik, hugy bizonyos ideig hazai szakembereink külhoni intézetekben tudományos kutatást folytassanak. — Minthogy a magyar onkológusoknak még egy ilyen lehetőségük nemigen lesz, felhasználják-e a világkongresszust arra is, hogy a magyar daganatkutatás történetéoen kimagasló eredményt elért tudósaink munkásságát nemzetközileg még inkább ismertté tegyék? — Kétségtelen, hogy a budapesti világkongresszus soha vissza nem térő alkalom erre ísJ Ezért felkért előadók fognak emlékelöadósokat tartani, ismertetik es méltatják több magyar claganatkutató munkásságát, így például a japán Shiro Kato Marék Józsefről tart emlékelőadást, aki a Budapesti Állatorvostudományi Egyelem tanára vollt. ö leírt olyan daganatos természetű megbetegedest, amely csirkékben fordul elő, ennek kialakulásában a herpeszvírusokiiak van szerepük. E betegség ellen ma rnár rendelkezünk oltóanyaggal. Kaposi Móricról is hangzik el emlékelőadás, ö irta le először — még a múlt század végén azt az éreredetű, rossz indulatú daganatot, amelyet azután róla neveztek el KaposiEzarkomána«. Ez akkor még igen ritkán, s főleg olyan férfiaknál fordult eló, akiknek valamilyen okból rendkívül legyengült szervezetük immunvedekezése. Az AIDS terjedése következtében a Kaposi-szarkoma sokkal gyakoribbá és hevesebb lefolyásúvá vált. Az AIDSben szenvedők jelentős hányadánál ez a Kaposiszarkoma is kialakulhat és e beteg halálában is szerepe van. Hallhatnak majd az érdeklődők Krompecher Ödön professzorról is, aki korábban a SOTE I. Kórbonctaniés Kísérletes Rákkutató Intézetben dolgozott, ö, a bőrráknak egy sajátos formáját. a bőrhám alaprétegéből konduló karciomát írta le először a világon, mégpedig németül. Hevesi Györgyről is megemlékezünk, aki ugyan nem volt orvos és nem volt a szó szoros értelmében véve rákkutató, de a biológiai rendszerek vizsgálatába ő vezette be az izotópvizsgálati technikát. E technika alkalmazása pedig a daganatok diagnosztikájában, gyógyításában, sőt a daganatok keletkezésének módjára vonatkozó alapkutatásokban is — hallatlan nagy jelentőségű — mondotta dr. Lapis professzor. Csákváry Margit jf Ai •- itoilMfiitom 4