Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-04 / 182. szám

24 < Hétfő, 1986. augusztus 4. Á Szovjetunió kész a vitára Kínával A vlagyivosztoki beszéd visszhangja 0 Moszkva (MTI) Mihail Gorbacsov vlagyi­vosztoki beszédének külföl­di visszhangjával foglalko­zik vasárnapi számának nemzetközi szemléjében a Pravda. Az SZKP KB lapja a kül­földi kommentárokból azt emeli ki, hogy a Szovjetunió különleges figyelmet szentel a szovjet—kínai kapcsolatok távlatainak. Ez teljességgel érthető — állapította meg a lap. Nemcsak arról van szó, hogy a két ország között húzódik a világ leghosszabb szárazföldi határa, s hogy a két országnak egymás mel­lett kell élnie. A törtenelem rendkívül felelősségteljes feladatot szabott meg a két népnek, a két legnagyobb szocialista államtól sok függ nemzetközi téren. Ilyen körülmények köze­pette még inkább fontos az a Vlagyivosztokban elhang­zott javaslat, miszerint a Szovjetunió kész bármikor és bármilyen szinten, a leg­komolyabb módon megvitat­ni Kínával a jószomszédság megteremtését szolgáló ki­egészítő intézkedéseket, to­vább szilárdítva a két ország kapcsolatainak az elmúlt évek során észlelt javulását Kedvező elmozdulás mutat­kozik a gazdasági kapcsola­tokban. A két nemzetgazda­ság történelmileg kialakult, egymást kiegészítő volta nagy lehetőségeket nyújt e kapcsolatok, közöttük a ha­tár menti kapcsolatok kibő­vítéséhez. Az SZKP KB lapja ezzel kapcsolatban em­lítést tett a napokban Moszk­vában megnyílt nagyszabá­sú kínai gazdasági, kereske­delmi kiállításról, és az Amur-völgy vízügyi kiakná­zásáról. A Szovjetunió azt is felvetette, hogy a hivata­los határ az Amur fő áram­latának mentén húzódhatna. A szovjet kormány kedvező választ készít elő a kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm terület és Kazahsztán között létesítendő vasútvonal ter­vére vonatkozólag, és űr­együttmüködést is javasolt a kínai félnek. A Szovjetunió kész a kap­csolatok sokoldalú fejleszté­sére a Kínai Népköztársa­sággal, és őszintén kivánja azt. A Szovjetunió ez irányú lépései Kínában visszhangot váltottak ki: az Üj Kína hírügynökség „a iószándék gesztusainak" minősítette azokat, mutatott rá a szovjet párt központi lapja. Japánnal kapcsolatban a Pravda azt irta, hogy ott ér­deklődéssel és széles körben reagáltak a vlagyivosztoki beszédre. A két ország ob­jektív helyzete ugyanis jó­zan, reális alapon, nyugodt légkörben, és a múlt gond­jaitól nem terhelt módon megvalósuló együttműködést igényel. A Nihon Keizai Simbun című lap ezzel kap­csolatban megállapította, hopv Japán üzleti körei „üd­vözlik a szovjet—japán kap­csolatok gazdasági téren történő megszilárdítását". Ezek a körök szerfelett ér­deklődnek a Szovjetunió ál­tal javasolt gazdasági együtt­működés iránt. A szovjet—amerikai kap­csolatokkal összefüggésben a Pravda Mihail Gorbacsov­nak Reagan amerikai elnök válaszlevelével kapcsolatos megjegyzését idézi: „A levél elgondolkodtat. Megkezdtük tanulmányozását. Felelősség­teljesen és figyelemmel vi­szonyulunk hozzá". A nyu­gati sajtó megállapította: ezek a szavak tanúsítják, hogy a Szovjetunió korunk legsürgetőbb kérdésében a párbeszéd folytatására tö­rekszik Washingtonnal, s hogy az újabb szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó előtt a kapu korántsem zárult be. Ezzel kapcsolatban kiemeli azt a Vlagyivosztokban el­hangzott gondolatot, misze­rint a Szovjetunió számára mindenekelőtt az a fontos, hogy az amerikai válaszja­vaslatok mennyire felelnek meg az egyenlő biztonság el­vének, mennyire teszik lehe­tővé, hogy a fegyverkezési verseny megfékezése, vala­mint a világűr militarizálá­sának megakadályozása te­rén hatékony közös döntés szülessen. „Vlagyivosztokból az eny­hülés szele fúj" — írták kül­földön azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió kollektív biztonsági rendszer megte­remtését indítványozta az ázsiai és a csendes-óceáni te­rület számára A Pravda a Mainicsi Simbun című tokiói lapnak a szovjet javaslatokat méltató sorait idézi, misze­rint a Hirosirrjában a helsin­ki konferencia mintájára összehívandó értekezletnek Ázsia és a csendes-óceáni térség szempontjából „mély értelme van". A hat szovjet ezred Afga­nisztánból való kivonásáról írva a Pravda rámutat, hogy „az ott állomásozó szovjet haderő teljes kivonásának irányába mutató lépés az af­ganisztáni imperialista inter­venció washingtoni szerve­zőinek nem volt ínyére", s a szovjet indítványt propa­gandatrükknek minősítették. Éppen nekik szól az a szov­jet figyelmeztetés, miszerint az Afganisztán elleni inter­venció folytatódása esetén a Szovjetunió nem hagyja szomszédját cserben. A Szovjetuniónak az afgán néppel vállalt internaciona­lista szolidaritása, csakúgy, mint a Szovjetunió biztonsá­gi érdekei abszolút módon kizárják ezt — figyelmeztet a Pravda. Az ázsiai—csendes-óceáni kollektív biztonsági rendszer fontos láncszeme, szerves al­kotórésze lenne az SZKP XXVII. kongresszusán java­solt általános nemzetközi biztonsági rendszernek — ál­lapítja meg végezetül a Pravda. Rizskor a kínai kiállításon 0 Moszkva (MTI) Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, minisz­terelnök szombaton Moszk­vában, a szokolnyiki kiál­lítási központban megtekin­tette a Kínai Népköztársa­ság kereskedelmi és gazda­sági kiállítását. A mostanihoz hasonló, ön­álló kinai bemutató 33 éve nem volt a Szovjetunióban. Megrendezésére kormánykö­zi megállapodás keretében került sor, a Szovjetunió az év végén Pekingben rendez hasonló kiállítást. Rizskov és a kíséretében levő Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára, megtekin­tették a bemutatott tárgya­kat, és elbeszélgettek a kí­nai szakemberekkel. A lá­togatók figyelmét elsősorban a kínai ipar újdonságai kö­tötték le: az elektronika, az űrkutatási berendezések, és a korszerű szerszámgépek. A kiállítóterület jelentős ré­szét a mezőgazdaság és Kí­na jól fejlődő könnyűipará­nak termékei foglalják el. Érdeklődést váltottak ki a kézműipari standok, a nyom­dai, valamint az élelmiszer­ipari termékek. A kiállítás megnyitását megelőző sajtóértekezleten Je Csang-csün, a kiállítás igaz­gatója elmondta, hogy a kinai fél rendkívül nagy je­lentőséget tulajdonít a moszkvai bemutatónak, s ez a magyarázata annak, hogy 27 minisztérium és vál­lalat vesz részt rajta. A 2500 négyzetméteres kiállítóterü­leten főként olyan terméke­ket állítottak ki, melyek a Szovjetunióba irányuló ex­portjára lehetőséget lát­nak. Nemzetközi békekonferencia # Tokió (MTI) Az atom- és hidrogénfegy­verek elleni harc kérdéseiről hétfőn Hirosimában kezdődő világkonferencia bevezetője­ként kétnapos nemzetközi békeértekezletet rendeztek Tokióban. A japán főváros­ban tartott konferencia fő szervezője az atom- és hid­rogénfegyverek betiltásáért küzdő japán országos tanács, a Genszuikjo volt, s hasonló­képpen a Genszuikjo szerve­zi a Hirosimában kezdődő, majd Nagaszakiban folytató­dó világkonferenciát is, amelyen harminchárom or­szág — köztük Magyarország — és tizenkilenc nemzetközi szervezet képviselői vesznek részt. A vasárnap este véget ért kétnapos nemzetközi tanács­kozás fő témája a nukleáris háború megakadályozásának és a nukleáris fegyverek tel­jes betiltásának problémakö­re volt. Hangsúlyozták, hogy mielőbb nemzetközi egyez­ményre van szükség a nuk­leáris háború megakadályo­zása és a nukleáris fegyve­rek teljes megsemmisítése érdekében. Ugyancsak több felszólaló hangoztatta a Hi­rosima és Nagaszaki elleni amerikai atomtámadás élet­ben maradt áldozatai, az úgynevezett hibakusák foko­zottabb megsegítésének szük­ségességét. 0 London (MTI) Londonban vasárnap dél­után Lynden Oscar Pingling bahamai kormányfő elnök­letével megkezdődött hét nemzetközösségi ország leg­magasabb rangú vezetőjének tanácskozása. A háromna­pos mini csúcs többi részt­vevője: Kenneth Kaunda zambiai elnök, -Róbert Mu­gabe zimbabwei, Radzsiv Gandhi indiai. Róbert Hawke ausztrál, Brian Mul­roney kanadai és Margaret Thatcher brit kormányfő. A tanácskozás hivatalos napirendjén csupán a Dél­Afrikára vonatkozó nemzet­közösségi határozatok vég­rehajtásának felülvizsgálata szerepel. Thatcher asszony és a Pretoria elleni szank­ciók kérdésében vele szem­ben felsorakozó hat kol­légájának erőpróbája azon­ban azt is eldöntheti: fenn­marad-e mai formájában és összetételében Nagy-Britan­nia és az egykori birodal­ma területén létrejött 48 független tagország „önkén­tes táráulása". Thatcher asszony ezúttal nem házigazdája, hanem csak egyik résztvevője az értekezletnek. A nemzetközösség látvá­nyos kudarcot szenvedett bé­kéltető csoportjának jelen­tését a bahamai kormányfő terjesztette elő. ö volt ugyanis a házigazdája a múlt év októberében megtartott nemzetközösségi csúcsérte­kezletnek, amelyen hét tag­állam kiemelkedő közéleti személyiségeiből álló csopor­tot hoztak létre a Botha-re­zsim és a fekete többség közti „párbeszéd" megindí­tása céljából. A csoport köz­vetítési kísérletét Pretoria júniusban „szétbombázta". A csoport akkor elkészült je­lentésének végkövetkeztetése így hangzott: csakis a nem­zetközösség határozott és összehangolt fellépése aka­dályozhatja meg a legborzal­masabb vérontást Dél-Afri­kában. Ez a jelentés vár a misszió tagjait delegáló nem­zetközösségi országok veze­tőinek megvitatásra. Már négy áldozat Hz iraki feltételek 0 Bagdad (AFP) Szaddám Husszein iraki elnök szombaton nyílt leve­let intézett az iráni vezetők­höz, felszólítva őket: válasz­szák inkább a méltányos bé két, s szüntessék be a hábo rút, amely — mint mondta — biztos pusztulást hoz szá­mukra. Az elnök levelét a bagdadi rádió és televízió is­mertette: Szaddam Husszein négy feltételhez kötötte az Irak és Irán közti békét: 1. Mindkét fél teljes mér­tékben és feltétel nélkül vo­nuljon vissza a nemzetközi­leg elismert határokra. 2. Cseréljék ki az összes hadifoglyot. 3. Kössenek békeszerző­dést, amely szavatolja az el lenségeskedések beszünteté­sét, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást és egymás politikájának köl­csönös tiszteletben tartását. 4. Mindkét fél vállaljon kötelezettséget, hogy elősegíti a biztonságot és a stabilitást a térségben, különösen pedig az Arab- (Perzsa-) öbölben. Margaret Thatcher brit miniszterelnök asszonyt nem véletlenül nevezik a „vas­lady"-nek. Az utóbbi napok­hetek brit politikája egyér­telműen magán viselte Mar­garet asszony jellemzőit, a keménységet, a konokságot és a hajthatatlanságot. Irány­vonala most már olyannyira népszerűtlen lett, hogy még a királyi udvarból is kiszi­várogtak — kiszivárogtattak — olyan véleményeket, ame­lyek a kormányfő politikáját bírálták. Pedig ezt a brit alkotmány előírásai tiltják, azaz a min­denkori uralkodónak távol kell tartania magát az aktív politizálástól, szerepe mind­össze a monarchikus hagyo­mányok ápolásában van. No meg abban, hogy hivatalosan az angol királynő az ural­kodója a mintegy ötven tag­országot számláló Brit Nem­zetközösségnek. Ez a cím is persze többé-kevésbé formá­lis, hiszen a tagországok túl­nyomó többsége teljesen ön­álló politikát folytat. Mégis a nemzetközösség jövője kö­rül kialakult pmázs vita ve­zetett el a már említett al­i kotmányos viszályhoz. Vaslady és a nemzetközösség A kormányfőnek a preto­riai fajüldöző rezsim elleni szankciók kérdésében tanú­sított makacs magatartása ugyanis azzal fenyeget, hogy az egykori brit gyarmati bi­rodalomra emlékeztető utol­só intézmény, a nemzetkö­zösség is felbomlik. A tagor­szágok mintegy fele Fekete Afrika képviselője, így az­után nem meglepő, ha so­kan közülük bejelentették: ha egészen rövid időn belül a nemzetközösség — főleg Nagy-Britannia — nem hoz széles körű büntető szankció­kat Pretoria ellen, úgy kilép­nek a szervezetből. Ez pedig egyértelműen kiindulópontot jelenthet a további bomlás útján. Az emiitett államok, de még a tekintélyes India is megmutatták már, hogy nem a levegőbe beszélnek, hiszen az idei, Edinbourgh-ban tar­tott nemzetközösség játékok bojkottálása igazi figyelmez­tetés volt. .. _.. .„ Nos, most a vaslady meg­erősítheti legalább egy-két politikai szegeccsel az osz­lással fenyegető nemzetkö­zösségi építményt, hiszen Londonban tegnap kezdődött meg a közösség mini-csúcs­értekezlete. Ezen a házigaz­dán kivül Ausztrália, Kana­da, India, Zimbabwe, Zam­bia és Bahama legmagasabb rangú vezetői vesznek részt, hogy döntsenek végre a laj­üIdőzés utolsó bástyája elle­ni gazdasági szankciókról. (Ezen országok vettek egyéb­ként részt a nemzetközösség úgynevezett „békéltető misz­sziójának" munkájában, amely azonban a Botha­rendszer merevsége miatt semmilyen eredményt nem tudott felmutatni.) A konfe­rencia nem ígérkezik csendes sétagaloppnak Thatcherék számára, mivel India, Zim­babwe és Zambia aligha fo­gadják el London szankció­ellenes érveléseit így aligha­nem a kormányfő kénytelen lesz változtatni eddigi hajt­hatatlan álláspontján, de nem fog meghajlani, azaz valamilyen módon továbbra is időt kíván nyerni. Kérdés, hogy ez a huzavona és ma­kacsság mennyire árt meg jelenleg már amúgy is meg­csappant népszerűségének. — Edinbourgh-ban például záp­tojásokkal és romlott para­dicsommal dobálták meg gépkocsiját. Mindenesetre egy friss felmérés adatai szerint ha most tartanának választásokat, 42 százalékkal az ellenzéki munkáspárt győzne, míg . a toryknak mindössze 32 százalék jutna. A kormányfő szerencséjére azonban a legközelebbi vá­lasztások csak 1988-ban ese­dékesek a ködös Albion­ban ... 0 Johannesburg (UPI) Vasárnap négyre emelke­dett a dél-afrikai Walvis Bay városában előző nap el­követett robbantásos me­rénylet áldozatainak száma. Mint már jelentettük, a Na­míbia területébe ékelődő város piacán szombaton nagy erejű pokolgép rob­bant. A hatóságok egyelőre nem közölték, mely szer­vezetet gyanítják az akció mögött. A hét végén számos til­takozó akció zajlott le or­szágszerte. a szükségállapot további szigorítása nyomán, Helsinki jövője 0 Bécs (MTI) ságával kapcsolatos, Cseh­Az európai biztonságról Szlovákiával már megkötött és együttműködésről ősztől egyezmény példájára — ha­Bécsben tartandó találkozó- sonló megállapodásra tó­nak sikert kell hoznia, hi- rekszik többi szomszédjával szen a helsinki folyamat jö- is. vöjéröl van szó — hangoz- Ausztria, mint ismeretes, tatta Peter Jankowitsch lemondott az atomenergiá­osztrák külügyminiszter, ról, s az eLmúlt hetekben Jankowitsch szombati rá- heves összecsapásokra ke­diónyilatkozatában az oszt- rült sor Bécs és Bonn, illet­rák külpolitika egyik köz- ve Bécs és München között ponti kérdésének mondotta a bajorországi Wackers­az enyhülés elősegítését, dorfban épülő nukleáris amelyhez Bécs többek kő- újrafeldolgozó üzem miatt, zött a szomszédaihoz fűződő Az osztrák kormány ellen­jó viszony ápolásával is zi az országa határa közeié­hozzájárul. A külügyminisz- ben épülő üzemet, míg az ter e vonatkozásban arról NSZK részéről határozottan beszélt, hogy Ausztria — elutasítják az alaptalannak az atomerőművek bizton- minősített tiltakozásoikat. Ne ássák alá! 0 Bonn (MTI) Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár és külügyminiszter vasárnap figyelmeztette a kormány­különleges politikai státusú, a megszálló hatalmak igaz­gatása alatt álló városban, Nyugat-Berlinben keletke­zett probléma megoldása koalíció CDU/CSU szárnyá- NUK, illetékességébe i,L tartozik, mutatnak ra meg­nak némely parlamenti kép viselőjét, hogy ne kíséreljék meg aláásni az NSZK és az NDK nehéz próbákat kiállt kapcsolatait. Ez a figyelők. Genscher ugyanakkor han­got adott annak a vélemé­nyének, hogy a problémá­viszony — mondotta — köl- ról — amelyet közlése sze­csonös érdekeket kifejező rjnt felvetett legutóbbi szerződések. mindenekelőtt moszkvai tárev.,,ása: alka. pedig a gazdasági együttmű- moszKvat targyalasa, alkal­ködés szilárd alapjain nyűg- mával — tanacskozni kell szik. A szabaddemokrata párti (FDP) politikus a Deutsch­landfunk rádióállomásnak, „A hét interjúja" című mű­sorban nyilatkozva vissza­utasította az említett körök­nek az NDK-val szembeni gazdasági szankciók megho­zatalára irányuló követelé­seit. E képviselők megalapo­zatlanul az NDK-t kárhoz­tatják ázsiai menedékkérők Nyugat-Berlinbe való beju­tásáért, jóllehet — mint Berlinben rámutatnak — a az NDK-val is. Gildo Gasperoni 80 éves 0 Budapest (MTI) Az MSZMP Központi Bi­tötte Gildo Gasperonit, a San Marinó-i Kommunista Párt tiszteletbeli elnökei 80. zottsága táviratban köszön- születésnapja alkalmából Elfogták ^ Karlsruhe <AF) A nyugatnémet Vörös Hadsereg Frakció (RAF) egyik ismert tagját szom­baton Frankfurt kornyékén sikerült őrizetbe vennie a rendőrségnek. Az őrizetbe vett személy a 32 éves Eva Sibylle Haule-Frimpong, akit a ha­tóságok a RAF egyik vezető szcmélyiségénok tartanak és akit 1984 óta köröztek. Neve szerepelt azon a listán is, amelyen az illetékesek Karl­Heinz Beckurts és sofőrje« meggyilkolásával kapcsolat­ban leginkább keresett ki­lenc terroristát sorolták fel -át. I 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom