Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-26 / 200. szám

4 Csütörtök, 1986. augusztus 26. Á nagy ünnepi subidubi Első tétel: az ünnepeknek tökéletesen alárendelt, ugyan- ványult. Már csak azért is a Magyar Televízióban kó- akkor, mondhatni ' precíziós jó volt látni, s a subidubi rcográfiájuk van. Második tétel: a koreográfia lényege a subidubi. Következzék hát a bizonyítás. Gondolom, sokan emlékeznek a hatvanam éveknek még az előző évtizedből konzervált magyar slágereire, ezeken belül is az egyik, a tipikus csúcsmegjelenésnek számító vokális betétre: subidubi, subidubi ... Ez a sajátos zenei alapossággal a hálás magyar szokatlanságát csak tovább erősítette az ünnep utáni, csütörtök esti program. Ki tudja, miféle malőrnek volt köszönhető, hogy éppefn ekkor (ilyen későn!) került adásba a Csongrád megyei népnek időről időre gálánsán átnyújtott extra-ajándékkosár. Hogy mi minden van benne, hogyan és feltehetően miért éppen az, ami — remélhetőleg megmutatja a legutóbbi, a múlt Hírlapnál dolgozó kollégánk, héten produkált ünnepi su- Polner Zoltán A kenyér itt bidubi. kezdődik ... című, az ország Augusztus 20-a volt, igaz, életében az utóbbi négy évhét közepére esett, így hál tizedben bekövetkezett óriási csodák csodájára semmiféle változásokról parasztembemegoldás legalább annyira munkanap-átszervezési subi- reket vallató filmje. Talán muzikális jellemzője fenti dubi-zavaró tényező nem éppen mert ünnep után korszaknak, mint a Har- játszott szerepet. Így az ün- voltunk, s ez a néha kifejemcnia vokál vagy Kovács nepi tévés koreográfia egy- zetten megrázó, emberi sorsErzsi. esetleg Németh Lehel, szerúsodhetett, noha lénye- példázatokat igen jól meg'gét; tudjuk, természetesen villantó ötven perc nem nem veszíthette el. lett volna korábban illő a Előeste: István, a király- fényes hangulathoz? Félek, fi'm. Valóban, mi lehetne stílusosabb, ha nem éppen És bár valamivel később, á Frédi és Béni-sorozatban a subidubidúúú-fölkiáltás talán az örömszerzés bizonyos egyéb irányaiba látszott hogy igazam lenne. van. Bár ne tágítani a subidubi jelentés- ez Q aZ emlék hogy szitartalmát, abban, gyanítom, ven ver- lrta Poe & hollóban. Igen, az a két évvel egyetértünk: az igazi, a nagy magyar subidubi ennél is sokkal, de sokkal több. Televíziós értelemben pláne. Ez a subidubi először is nagyszabású, gondosan tervezett-szervezett. a műsor- persze semmivel sem lett igényeknek, a műsorpolitiká- jobb — ám akkori, missziónak és a műsor-ínségnek teljesítő funkciója sem halA nagy ünnepi subidubiban persze nem lehet csalódni. Szívósan, ideig-óráig Vidéken élni H Alig tíz óra leforgása alatt, közvetve vagy közvetlenül, négyszer kapott Szeged fórumot pénteken a Kossuthon. E négvből kettő Mocsár Gábor nevéhez fűződik. Az ismert szegedi író legfrissebb könyvéről (Eleitől fogva) Czine Mihály övé, irodalomtörténész véleményét hallottuk déltájt —^ki ezt elmulasztotta, valamivel hét előtt a 3. músoroh pótolhatta, még aznap —, s egy régebbi hangjátékának, a Tliasztólövésnek több mint vidéki Magyarország. Eztiz év előtti felvételét is- zel a cirT1ITlei készített rimeteltek. A Rádiószínház portfüzért F. Álmasi Eva, sorozataban a Szegedről el- aki mindjárt béköszöntojészarmazott Bárdos Pal je- ben olyan kérdésköröket vágyezte dramaturgként ezt a zolt me|yre jó okkal kelthet Mocsar-opust is, csakúgy, kíváncsiságot: vidéken élni, mint korábban nem egyet alkotni, s hogy mennyire már — hiába no, előfordul- vidéki hazánk is, Európáhat olyan példa is, hogy szegedi vagy volt írók összetartanak —, s a múzeuminak tűnő felvétel rádiószínház-történeti érdeban. Azért esett Szegedre a választásuk, mert a szelleszegedi mi jaVaknak, az irodalom, művészet, tudomány értékeinek tán legnagyobb vidéki őrhelye. A műsorban ...... . megszólalt a színház igazkessege lehet, hogy a hang-. gatója. a Tiszatáj főszerjáték egyik szerepét Lati- kesztöje, két fiatal szociolónovits Zoltán játszotta. költő, újságíró, veevész„ mérnök. S ami kikerekedett Az Önarckép Temesi Ma- beldle; színes. valóságközeli riáról épp azzal a Pillangó- elemzése e régi keletú. az kisasszonnyal ütközött a 2-es idők folyamán sok átalakutévén. amit ő is énekel(het): !ást megért, de napjaink,,,, , , ban is aktualis problemanem csodaltam volna, ha nak A vidékiséf; hátrá. maga Temesi is ezt vá- nyait természetesen a vidélasztja — saját műsora he- kiek élik meg, a fővárosban lyett. Mert saját műsorát csak regisztrálják. Ez a mű. ,, .. sor sem vállalkozott többre, feltehetően hallotta mar mjnt tükröt ÍQrtam azok eleget tekercsről, itt meg elé a vidéki értelmiségiek mégiscsak Mirella Freni meg elé, akik a vidéki értelmséDomingo dalolt, a karmes- gi létforma gondjaival küszter Karajan, a rendező pe- ködnek (ha küszködnek dig Ponnelle volt. Vagyis egyáltalán, mert azért nem egytől egyig világmárkák, mindenkit nyomaszt az ezelőtti, feledhetetlen sze- akár rejtőzködve is, ünnep gedi „István-nyár", no meg előtt-alatt-után jelen van, persze pár hónappal koráb- am a koreográfia mélyséban maga a film, amely, ges ihletettségének végső, láthattuk, az idők folyamán döntő bizonyítékát a szombat este adta. Midőn A marseille-i szerződés című meglepően jó krimi után következett a subidubi legbelső, ha úgy tetszik, immanens lényege. „Látta-e már Budapestet...? Zenés randevú a fővárossal". Sok év sanyarú tapasztalatainak jóslásai alapján tudom, hogy ilyen cím csak orfeum-idézést jelenthet a magyar tévében, műtermi villódzással és egy-két hosszúcombú táncosnővel, továbbá kijózanodásként Szombathy Gyulával és Straub Dezsővel, körítésként pedig Monarchia-hangulat. szecesszió és omnibusz és schöne alte Zeiten. Most még rosszabb történt. Igazi subidubi-slágeí-ek csendültek föl, valahonnan ú2 ősködből. Cserháti Zsuzsa negédeskedte, hogy Hold ragyog a Dunán, de rajtam már ez sem segített. A családom marasztalt, hogy nézzem csak, ott jön a Gregor Jóska, akit én ugyan tényleg szeretek, de amint énekelni kezdte, hogy a vén budai hársfák, békésen suttognak, még neki sem tudtam megbocsátani. Suttogjanak csaik nyugodtan, nekem ebből akkor is elég volt. ,így végződött számomra a nagy ünnepi subidubi. Ami örök. halhatatlan. Akár mindnyájunk gondnoka, a televízió. Domonkos László hogy többszöri próbálkozásra sikerült a felvételi, ami másoknak tán azonnal adódik. S talán éppen így nyert csatát: volt tét számára. a bizonyítás, hogy odavaló. Ezért aztán ee*,yik fülem itt, a másik ott. Temesi Mariról megtudtam, hogy Berdál Valéria mellett mestere volt az ugyancsak szegedi Sinkó György, sőt Pesten az a Kutrucz Eva is, aki hajdanán a szegedi konzervatóriumban tanított; mostanában pedig (megint nagy név) Takács Paula óráit hallgatja, s az egykor híres szoprán még mindig előénekel neki, hangja intakt maradt. Természetesen szó esett Pavaroltiról, a tenor fenoménről, hiszen külföldi ajánlatait mégiscsak annak köszönheti, hogy a mester felfedezte, foglalkozott vele. Pályája egyébként az akaraterő és ambíció diadala, s ez végső soron a műsor tanulsága. Nem egyedi eset aa ilyesmi). S hogy mennyire fővárosi léptékű és szemléletű volt a műsor, arra csak egyetlen apró észrevétel. A rádióújság szerint F. Almási Éva és Faragó Judit (szerkesztő) készítették, holott az egyszeri hallgatónak is feltűnhetett: valamennyi riport kérdezője férfihang. Megérdeklődtem: a balástyai művelődési ház igazgatója, Kiss István faggatózott, jó órán ál. Neve azonban lemaradt a stáblistáról. Minthogy a provincializmusról volt szó, arra gondoltam, éppen ezért tán, mert „csak" balástyai?... Varjú Erika Iskola és társadalom O

Az iskola és a társadalom kapcsolata hoszszú történelmi folyamat során alakult ki. Lényegét tekintve azt jelenti, hogy a mindenkori társadalom alapvetően meghatározza az iskolai oktatás tartalmát, szerkezetét és szervezetét, ugyanakkor változó mértékben lehetőséget biztosít az oktatásügynek belső kérdései. didaktikája, metodikája kialakulásához, megvalósulásához. Az iskola ilyenformán a társadalom adta lehetőségeknek megfelelően és annak követelményei szellemében tevékenykedik. Munkájának hatékonysága befolyásolja a társadalmigazdasági fejlődés fő folyamatait. A mindenkori társadalom lehetőségei, fejlettségi szintje meghatározza az oktatás anyagi, társadalmi feltételeinek biztosítását. Az oktatás különböző szintjei a társadalmi törekvéseknek megfelelően kapnak egységes vagy differenciált támogatást. Hazánkban a felszabadulást megelőzően a társadalom és az iskola kapcsolatát számos tényező befolyásolta. Hosszabb távra visszatekintve a Ratio Educationis 1777ben éppúgy korát megelőző szinten fogalmazta meg az oktatás feladatait és támogatásának programját, mint az 1868-as népoktatási törvény vagy az 1883-as középiskolai törvény. A társadalmi-gazdasági valóság nem tette lehetővé e progresszív törekvések megvalósulását. 1919-ben a Tanácsköztársaság nagy átfogó oktatási programját a forradalom bukása miatt nem lehetett megvalósítani. A Horthy-korszak oktatásügyét mindenekelőtt az uralkodó osztály érdekei határozták meg. Ennek megfelelően valamelyest bővült qépoktatás, a közép- és felsőoktatás funkcióját elsősorban az „úri középosztály'! nevelésének programja határozta meg. Az más kérdés, hogy a jónevű iskolákban, egyetemeken. főiskolákon végzett szakemberek jelentős része nem vált a Horthy-rendszer feltétlen kiszolgálójává, sőt közülük a nagy többség a felszabadulást követően a népi demokrácia alkotó értelmiségeként tevékenykedett A felszabadulást követően alapvető változások következtek be az iskola és a tár• A cikksorozat a szerzőnek a TIT XXIII. Pedagógiai Nyári Egyetemén elhangzott előadása alapján készült. sadalom viszonyában. Az általános iskola megteremtése, az iskolák államosítása, a középfokú oktatás tömegessé fejlesztése, a munkás-paraszt felnőttek, illetve gyermekeik tanulásának megkülönböztetett támogatása egy új alapokon fejlődő demokratikus iskolaügy feltételeit teremtette meg. Az iskola és a társadalom kapcsolatának új vonásait kutatva elsősorban az utóbbi másfél évtized, illetve napjaink tendenciájával kívánunk foglalkozni. 1972-ben az MSZMP Központi Bizottsága fontos hangsúlyokat fogalmazott meg az oktatásügy egyes területeinek megkülönböztetett támogatása érdekében. A dokumentum kiemelt fontosságúnak tartotta az óvoda és az általános iskola, valamint a szakmunkásképzés helyzetének, feltételeinek javítását. Ez a megkülönböztetés fontos társadalmi-gazdasági okok miatt vált szükségessé. A teljes foglalkoztatottság megteremtése, illetve a demográfiai változások keretében a gyermeklétszám korábbinál ütemesebb emelkedése, valamint az esélykülönbségek csökkentésének időbeni megkezdése mindenekelőtt az óvodai, illetve az általános iskolai és különösen az alsó tagosaiban a napközis ellátás fejlesztését tette szükségessé. A társadalom vezető osztályának ifjúsági utánpótlását adó szakmunkásképzés mind politikai, mind gazdasági szemponból megkülönböztetett jelentőséget kapott. Nézzük meg vázlatosan, mi történt az egyes oktatásinevelési szinteken az elmúlt másfél évtizedben és melyek azok a tendenciák, amelyek az iskola és a társadalom kapcsolatának mai és holnapi elemeiben várhatóan újszerűen jelentkeznék! Az iskola és a társadalom kapcsolatát vizsgálva megállapítható, hogy az óvodai ellátottságot tekintve mind a mennyiségi, mind a minőségi feltételek gyors ütemben fejlődtek. Mostanára megoldódtak az ellátás alapvető gondjai. Ebben szerepet játszottak az állami és társadalmi erőfeszítések éppúgy, mint a demográfiai helyzet ismert alakulása. Ma az óvodai ellátottságot a nemzetközi élvonalnak megfelelő szinten tudjuk biztosítani, természetesen nem gondok és nehézségek nélkül. A jövőt illetően itt a fő hangsúly a minőségre tehető. De jelentkeznek menynyiségi társadalmi igények is, nevezetesen a társadalom perifériáján élő szülők nagy létszámot kitevő gyermekeinek óvodai ellátása és társadalmi hátrányuk csökkentésének megkezdése. A következő években jelentős erőfeszítéseket lehet tenni annak érdekében, hogy felkészüljünk egy várható és már kiszámítható ismételt létszámnövekedésre. Az elmúlt másfél évtizedben lényegesen javultak a feltételek az általános iskolai ellátás területén, annak ellenére, hogy még hatást gyakorolt az iskolákra a demográfiai csúcs, amely 1987-ben tetőzik, majd, utána létszámcsökkenés várható. Széles körű volt a társadalmi összefogás, amely az iskolabővítés, a tornateremés sportudvarépítés területén éppúgy megnyilvánult, mint a szabadidős-feltételek javításában. Lényegesen javult a pedagógus ellátottság is. A jövőt illetően a városok mellett a községek ellátottsága is növekvő figyelmet kap a fejlesztési elgondolásokban. Ahol indokolt és lehetséges, biztosítani kell az óvodai és általános iskolai alsó tagozatos ellását és a körzetesítések továbbfejlesztésénél is figyelemmel kell lenni a községek lakosságmegtartó szerepének javítására. Ebben a helyzetben foglalkoznunk kell a pályairányító munkában is a községek igény szerinti munkaerőhelyzetének megfelelő fejlesztésével. Az általános iskolával kapcsolatos elvárások sorában tovább növekszik az esélykülönbségek, csökkentésének elősegítése. Ez természetesen széles körű tarsadalmi program és nem egyedül az iskola ügye, mégis figyelembe kell vennünk azt a kedvezőtlen tényezőt, hogy a tankötelezettségi törvény teljesítésé-rek hosszú ideig emelkedő tendenciája megtorpant, sót visszaesés következett be. Nagv tartalékai vannak gz általános iskoláknak a tekintetben is. hogy a végzett tanulók mind nagyobb részét tegyék alkalmassá a középfokú tanulásra. A feltételek várhatóan kedveznek d minőségi fejlődésnek. A már említett fejlesztési programok lehetővé teszik az egész napos foglalkoztatás általánossá válását az alsó tagozaton, és a felső tagozat feszültségeinek differenciált feloldását. Koncz János (Folytatjuk.) Mikroelektronikai egyezmény Hétfőn az Ipari Miniszté- ipari miniszter és Félix riumban magyar és NDK- Meier, az NDK elektrotechbeli ipari vezetők tárgyalá- nikai és elektronikai miniszsokat folytattak az elektro- tere aláírta a két ország könikai együttműködés kiszé- zötti 1986—90. közötti éveklesitéséről. A tárgyalások be- re érvényes új mikroelektrofejeztével Kapolyi László nikai tárcaközi egyezményt. Elhunyt Takács Untai Bár tudtuk, súlyos beteg, napról napra nehezebben birkózik a kórral, mégis váratlanul érkezett a megdöbbentő hír: meghalt Takács Tóni. Szeretettel becézte így majd az egész vájros dr. Takács Antalt, a Szegedi Vízművek és Fürdők igazgatóját. Az egyik legjobban dolgozó tanácsi vállalat irányítója igazi jó vezető, a városért dolgozó, mindig segítőkéss ember volt, akit munkatársai éppúgy szerettek és becsültok, mint a vele hivatalos kapcsolatban nem levők. Szegeden született 59 esztendővel ezelőtt munkás családban. A vegyipari technikum elvégzése után a szegedi egyetem jogi karára járt, miközben dolgozott az egyetem gazdasági hivatalában. Jogi diplomája megszerzése után a szakipari építőipari vállalatnál, majd az újszeged i kender- és lenszövő vállalatnál tevékenykedett. A Szegedi Viz- és Csatornamű Vállalat igazgatója lett 1968ban, majd 3 esztendővel később a vízművek és fürdők összevonása után a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalat igazgatója volt haláláig. Kiemelkedő gazdasági, politikai munkájáért és számtalan társadalmi tevékenységéért megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatni, a Honvédelmi Érdemérmet, a Haza Szolgálatáért Érdemrend ezüst fokozatát, a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója címet 3 alkalommal, a Kiváló Újító emlékplakettel kétszer és ötször a vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. Ciklonkutatás A moszkvai terület felett sűrű, sötét felhők gyülekeztek, ezért egyetlen repülőgep sem kapott felszállási engedélyt. Pontosabban egy „Ciklon" feliratú IL—18-as gép megkapta az engedélyt. A gép fedélzetén a légkör felhősödési, termodinamikai cs rádiólokációs paramétereit mérő speciális meteorológiai készülékrendszer került elhelyezésre; olyan repülőgép-laboratórium, amely képletesen szólva keresi a ciklont. A légkör távolsági kutatási módszereinek és eszközeinek fejlődése ellenére a repülőgép-laboratórium továbbra is megőrizte vezető helyét a légkör kutatásában, a légkori adatok gyűjtésében. Az egyik problémakör a felhőkben lezajló folyamatok tanulmányozása, amely különöson fontos olyan népgazdasági ágazatok megoldásához, mint például a csapadékszabályozás, ¡Ez jelentené a terméshozam növekedését, az ipari központok lelett a csapadékmennyiség csökkentését és végül adott helyen, adott időben a jó idő biztosítását.