Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-25 / 199. szám

12 Szombat, 1986. augusztus 25. PÉOIÓTEIEX atomkonferencia 0 Bécs (MTI) Hétfőtől mintegy fion nukleáris szakember tanácskozik Bécsben a reaktorbalesetek tanulságairól, megelőzésük módjairól. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) keretében, .rendezett ötnapos konferencia egyik kezdeményezője a Szovjetunió, amely már a csernobili baleset után néhány nappal közölte a szervezettel: az okok kivizsgálása után részletes jelentést terjeszt az ENSZ-intézmény elé. Ez a csaknem 400 oldalas jelentés, amelyet a napokban Moszkvában ismertettek, immár az IAEA-tagállamok rendelkezésére áll. A konferencián egyúttal, amint szovjet részről hangsúlyozzák, általában foglalkoznak majd az atomreaktorokban bekövetkezett balesetekkel, üzemzavarokkal, hogy — a tapasztalatokat kicserélve — megelőzzék a további katasztrófákat. A tanácskozásokon magyar küldöttség is részt vesz. Az atomügynökség keretében folyó nemzetközi együttműködés általában nagy lendületet kapott. Tíz napja ért véget Bécsben egy másik nagyszabású tanácskozás, amelyen nemzetközi szerződések tervezetét dolgozták ki, a nukleáris balesetek kötelező jelzéséről, illetve a baleseteknél való segélynyújtásról. A tervezetek szeptember végén az IAEA vezető testülete, majd közgyűlése elé kerülnek. Csúcstalálkozó valós tartalommal Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tanzánia államfői augusztus elején a mexikói Ixtapában megtartott tanácskozásuk befejeztével felhívást intéztek Mihail Gorbacsovhoz és Ronald Reagan amerikai elnökhöz, amelyben azt javasolták, hogy a Szovjetunió hosszabbítsa meg a nukleáris robbantásokra egyoldalúan meghirdetett moratóriumot, és ehhez csatlakozzon az Egyesült Államok is, legalább a következő szovjet—amerikai csúcstalálkozóig. (A Szovjetunió egyébként a napokban 1&87. január 1-jéig meghoszszabbitotta a moratóriumot.) Ma nincs fontosabb feladat, mint a nukleáris kísérletek beszüntetése — állapította meg Mihail Gorbacsov válaszában, és rámutatott-, ezt a célt kell szolgálniuk a Genfben megkezdett szovjet—amerikai tárgyalásoknak. A kérdésről folytatott sokoldalú megbeszélések fontos fóruma lehet a leszerelési értekezlet, amennyiben megszűnnek azok a mesterséges akadályok, amelyek a mindenfajta kísérleti robbantást betiltó megállapodás tervezete hatékony előkészítésének útjában állnak. Az Egyesült Nemzetek Szervezete — amelynek napirendjén több mint 30 esztendeje szerepel a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek betiltásának kérdéMihall Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára az úgynevezett új-delhi Hatokhoz intézett válaszüzenetében leszögezte: teljes mértékben egyetért azzal a megállapítással, hogy Földünk védelméért minden nép egyaránt felelős, A szovjet vezető üzenetét a moszkvai televíz'ó szombat esti híradójában hozták nyilvánosságra. se, nem merítette még ki lehetőségeit a kérdés megoldásában, s ezeket, a lehetőségeket tevékenyebben kellene kihasználni. Az erőfeszítéseket minden irányban meg kell tenni — vélekedett válaszában Mihail Gorbacsov. „Akárcsak Önöknek, nekünk is meggyőződésünk, hogy a világűrt kizárólag békés célokra, az egész emberiség javára szabad felhasználni" — hangsúlyozta a szovjet vezető. A Szovjetunió sikraszáll a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló megállapodás előírásainak megszilárdítása mellett, mivel ez a jelenleg1 körülmények között a stratégiai stabilitás alapja. Igen fontos, hogv minél előbb megállapodás szülessen a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a világűr— föld és .a világűr—világűr osztályú világűrbéli csapásmérő fegyverek, s a műholdromboló fegyverzetrendszerek betiltásáról, ideértve a mindkét félnél meglevő ilyen fegyverek likvidálását is — állapította meg a szovjet vezető. Mihail Gorbacsov szólt üzenetében arról is, hogy a Szovjetunió egy újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó mellett van, ennek azonban a két ország közötti kapcsolatok normalizálását, a nemzetközi légkör javulását, a fegyverzetek csökkentéséről folyó tárgyalások menetének meggyorsítását kell szolgálnia. „Készek lennénk a csúcstalálkozón megállapodást aláírni a nukleáris kísérletek betiltásáról" — hangsúlyozta Gorbacsov. A szovjet—amerikai csúcstalálkozót valós tartalommal kell megtölteni, ez a lényege a két ország vezetői között Genfben megszületeti megállapodásnak — hangsúlyozta végezetül a szovjet vezető a Hatok felhívására adott válaszában. Á folyók mégsem folynak majd visszafelé Miért állítottak le a Szovjetunióban a hatalmas méretű népgazdasági terv megvalósítását, a szibériai folyók eltéritesét? Milyen érvek szóllak e jelentős döntés mellett, és mik a tennivalók Közép-Ázsia, Kazahsztán os a Szovjetunió egyes európai területei vízellátásának javítása érdekében? Ezek a kérdések foglalkoztatják most a szovjet sajtót azt követően, hogy az SZKP KB Politikai Bizottsága augusztus 15-i ülésén célszerűnek tartotta, hogy állítsák le az északi és szibériai folyóknak az ország déli vidékeire történő eltérítésével kapcsolatos tervezési és egyéb munkálatokat. A nagyszabású terv ötlete a hetvenes évek elején született: az északi és a,szibériai folyók egv részét délre kellene irányítani, ugyanis e jó termőterületekkel rendelkező vidékek — Észak-Kaukázus, KözépÁzsia, a Volga vidéke — vízhiányban szenvednek. A folyóeltérítési tervek doszsziéi az évek során egyre vaskosabbak lettek. Az országrész térképét csatornák, vizátemelö szivattyúállomások hálózzák be, megváltozott a folyók folyási iránya, közülük néhánynak teljesen „visszafelé" kellett volna folynia. Ezzel egy időben azonban sok tudós, környezetvédő figyelmeztetett a terv megvalósításának veszélyeire, a közgazdászok pedig megkérdőjelezték a hatalmas vállalkozás gazdasági hasznát. A társadalmi vita akkor is folytatódott, amikor a tervek gyakorlatilag már elkészültek, és egyes előkészítő munkálatok el is kezdődtek. Ügy tűnik, hogy a szovjet közvélemény a különböző ügyekben egyre határo/ottabban hallatja szavát. kezdve a nagy jelentőségű népgazdasági tervektől, az olyan, a gazdaságtól távol eső kérdésekig, mint az iskolai egyenruha szabása, a moszkvai győzelmi emlékmű meretei és művészi kifejezőereje vagy a régi moszkÁz SZKP KB PB döntésének hátteréről vaj utcanevek visszaállítása. A terv ellenzői sem vitatták azt a tényt, hogy Közép-Ázsiábart, Kazahsztánban vízhiány van. Ám 'ennek okait másban látták, mint. a „folyóeltérítők". Az. Amudarja és a Szirdarja évi vízhozamának bőven elegendőnek kellene lennie a térség öntözésére. Az itt létesített csatornák kétharmada viszont nincs ellátva víz át nem eresztő mederrel, így az öntözésre szánt víz 40 százaléka el sem jut a földekre. Az öntözési módszerek elavultsága, egyebek közt a napközben való locsolás miatt a rendeltetési helyere érkezett vízmennyiség újabb 70 százaléka vész kárba. A tervek szerint ezeket a veszteségeket kellett volna pótolnia a mintegy 2500 kilométer . hosszúságú csatornának, amelynek a szélesség ge a 200, a mélysége pedig a 16 métert is elérte volna egyes helyeken. Az Óbból évente körülbelül 27 köbkilométer víz folyt volna Közép-Ázsiába, a terv kivitelezésének összege tízmilliárd rubelekre rúgott volna, a természet károsodásáról, a kiszámíthatatlan éghajlati változásokról nem is beszélve. Szakértők kimutatták, hogy a vízkészlet észszerűbb felhasználásával, a csatornamedrek megerősítésével, az öntözési technológiák fejlesztésével sokkal nagyobb hatásfokot lehetne elérni, lényegesen kisebb áron. A szibériai folyók eltérítése mellett az északi folyamok egy részét az ország európai térségének déli területeire vezették volna. Ennek az elgondolásnak a fő célja a Kaszpi-tenger vízszintjének a fenntartása volt A tervezés ideje alatt azonban a Kaszpi-tenger vízszintje elkezdett emelkedni, sőt, lassan mar a part menti területet is veszélyezteti. Ekkor megváltoztatták a terv célját: az északi folyókat a kiváló kaukázusi termőföldek öntözésére akarlák használni. Számos tudós szerint az Észak-KaukáZusbnn hulló évi 400-500 milliméter csapadéknak megfelelő mezőgazdasági technológiák alkalmazásával elegendőnek kell lennie a jó terméshez, amit sok szovhoz és kolhoz ragyogó eredményei is 'gazolnak a térségben. Közgazdászok számításai ebben az esetben is azt bizonyították, hogy a terv megvalósítására fordított összeg messze meghaladta volna a mezőgazdasági termelés növekedésétől várt hasznot. Ezeknek az érveknek a figyelembevételével született meg az SZKP KB Politikai Bizottságának az állásfoglalása alapján a kb és a minisztertanács határozata, amelynek értelmében leállították a folyamatban levő tervezési és előzészitő munkálatokat. A felszabaduló eszközöket a meglevő ön tözési lehetőségek hatékonyabb kihasználására, azok felújítására, újak építésére, talajjavításra, és a talajerózió elleni védelemre kell fordítani. A folyók eltérítéséről kialakult társadalmi vita nagy teret kapott a szovjet sajtóban: megszólaltak szakemberek, írók, közéleti személyiségek és sokan mások, akik egyszerűen hazafias kötelességüknek érezték, hogy kifejezzék a grandiózus tervvel kápcsolatos kételyeiket. Csak a Szovjetszkaja Rosszija című napilaphoz több mint 4000 levél érkezett az ügyben. A további tervezés és az előkészületek leállításáról hozott hitározat a szovjet. társadalom széles rétegeinek véleményét tükrözi — állapították meg a szovjet lapok,. Pnsa Tibor A NEW JERSEY JAPÁNBAN A széles körű tiltakozás ellenére vasárnap reggel befutott a japán Szaszebo kikötőjébe a New Jersey csatahajó, amely 32 Tomahawk típusú atomtöltetű rakéta kilövésére alkalmas. A LENGYEL AMNESZTIÁRÓL Már csaknem 11 ezer személyt bocsátottak szabadon Lengyelországban az amnesztia életbe lépése óta eltelt egy hónap alatt, köztük a politikaiaknak csaknem a felét: az állam- és közrendellenes bűncselekménvekért fogva tartott 189 személyből 80-at. SZOVJET RAKÉTAKÍSÉRLETEK BEJELENTÉSE 1986. augusztus 26. és szeptember 5. között a Szovjetunióból hordozórakétákat indítanak két csendes-óceáni körzet felé — jelentette szombaton a TASZSZ a szovjet kormánytól kapott felhatalmazás alapján TÓBB HÚS, TEJ. TOJÁS A Szovjetunióban 1985. októbere és 1986. júliusa között a marha- és csirkehús 3,9, a tej 5,5, a tojástermelés pedig 4,3 százalékkal növekedett az egy évvel korábbi, ugyanezen időszak eredményeihez képest. ' ZAVARGÁSOK Rövid ideig tartó nyugalom után a hét végén újult erővel robbantak ki a zavargások Pakisztánban. A biztonsági erők pénteken több helyütt tüzet nyitottak a diktátor, Ziaul Hakk államfő lemondását követelő tüntetőkre, s kettőt közülük halálra sebeztek; a hivatalos kormánystatisztika szerint ezzel huszonkilencre emelkedett a tizenegyedik napja tartó összecsapások halálos áldozatainak száma. JEGYZŐKÖNYV Szovjei) és bolgár kozmonauták közös űrrepülésen vesznek részt 1988 második felében a Mir—Szojuz űrkomplexumon — ennek előkészítéséről írtak alá jegyzökönyvet pénteken a szovjet- fővárosban a két ország illetékesei. Emlékezés Rékasi Lászlóra Ma lenne 90 éves Rékasi László, aki 60 éven át szolgálta hűségesen a bőripari szakszervezet és a kommunista mozgalom ügyét. 1896. augusztus 25-én született Szegváron. Négy elemi elvégzése után cipészszakmát tanult. Segédként már 17 éves korában kapcsolatba került a munkásmozgalommal. 1913 óta volt tagja a Bőripari Munkások Szakszervezetének és az MSZDPnek. 1919. február 4-től a KMP tagja. A Magyar Tanácsköztársaság idején — a munkásmozgalomban szerzett érdemei alapján — beválasztották a Szegvári Munkástanácsba. annak ellenére, hogy 1919 áprilisától augusztus 1-jéig, a Tanácsköztársaság leveréséig a Határvédelmi Vörösőr Zászlóaljnál, illetve a 6-os Istvánteleki Vörös Munkásezredben szolgált. A Tanácsköztársaság megdöntése után Szegeden, ahol kevésbé ismerték, próbált megélhetésre lelni. A néhány kisiparosból alakított Rekord cipészszövetkezetben dolgozott. Ide ugyanis felvettek néhány, a rendszer által megbízhatatlannak minősített munkást, így Rékasit is. Ok szervezték újjá a Bőripari Munkások Szakszervezetének szegedi helyi csoportját. Ennek 1920 óta Rékasi vezetőségi tagja volt, jegyzői tisztségben. (Ismeretes, hogy a szakszervezetekben az elnök mellett a vezetőségben a jegyzőé volt a döntő szerep.) A munkásmozgalomban végzett szervezői tevékenységéért 1920. április 7-étől október 5-ig a Csillagbörtön foglya volt. A hivatalos indoklás szerint: „kommunista üzelmek miatt".- A börtönből szabadalva még nagyobb lendülettel folytatta szakszervezeti munkáját. a Magyarországi Cipész-Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegylete szegedi helyi csoportjában, amelynek vezetőségében továbbra is ő volt a jegyző. Rékasi László szakszervezeti és pártmunkáján kívül elnöke volt a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete szegedi csoportjának is. Ezt igazolja Somogyi Szilveszter szegedi polgármesternek 1932. május 10-i, a belügyminiszterhez intézett levele is. A szóban forgó egyesület ugyanis szintén a Hétvezér utcai Munkásotthonban működött Ennek mindennemű tevékenységét 1931-ben betiltották. Amikor pedig 1932-ben ismét engedélyezték, akkoi kizárólag a szakszervezetekre és más egyesületekre, így az eszperantistákra is korlátozva járultak hozzá az egyesületi tevékenység folytatásához. Az MSZDP-tevékenységtől azonban elzárkózott a belügyminisztérium, mint ez Somogyi leveléből kitűnik. Az 1930-as évek a Bőripari Szakszervezetben is mozgalmasak voltak. A „Be a szakszervezetekbe!" jelszó hatására a cipészszakosztály elsőként csatlakozott a munkás egységfrontot követelőkhöz, a Gömbös-kormány szakszervezetellenes korporációs tervezetének elítéléséhez. 1939-ben, az önkormányzat felfüggesztése után a szakszervezeti funkcionáriusok továbbra is fenntartották egymással a kapcsolatot. A háború végén pedig tudatosan készültek a jövőre. Nem véletlen tehát, hogy Szegeden a politikai élet éppen a szakszervezetekből »indult el rögtön a felszabadulás pillanatában. Az MKP gyors megerősödését Szegeden elsősorban az biztosította, hogy voltak előzményei az SZDP-ban, különösen a szakszervezetekben. Rékasi László a felszabadulás után cipészsegédként, majd művezetőként továbbra is a szakmájában dolgozott. Alapító tagja volt a Cipész Ktsz-nek, ahol szorgalmáért, szerénységéért megbecsülték. Jó munkájának elismeréseként 1955-ben a Szóvetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta. A felszabadulás után a szegedi felsővárosi pártszervezetben — az üzemi párt- és szakszervezeti munka mellett — utcabizalmi és agitációs csoportvezetőként vett részt a Szegedén igazán éles koalíciós harcokban. A visszaemlékező nehezen érti meg, hogy a nagy munkásmozgalmi múlttá) rendelkező Rékasi Lászlót miért nem vontak bé nagyobb területre kiterjedő mozgalmi munkába, hiszen különösen 1946 nyarától, a szegedi reakció támadása idején nagy szükség lett volna harci tapasztalatainak hasznosítására. 1949-től a Felsöváros II. MDP alapszervezetének gazdasági felelőse volt. 1956ban, az ellenforradalom idején az üzemben harcolt az ellenforradalmi kísérletek ellen és elsőként szorgalmazta az MSZMP megalakítását. Munkásmozgalmi tevékenységéért 1959-ben a Magyar Tanácsköztársaság Emlékéremmel, 1967-ben a Szocialista Hazáért Érdemrenddel, 1969-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatával, 1970-ben Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel tüntették ki. Rékasi László rövid betegség után 1973. augusztus 16-án — 77 éves korában — hunyt el. Hatvan éven át végzett példamutató mozgalmi tevékenységének emlékét tiszteletadással őrzi az utókor. Ördögh Piroska Rékasi László születésének 90. évfordulója alkalmából a Dugonics temetőben lévő sírjánál ma. hétlön délután 3 órakor koszorúzási ünnepséget rendez az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és Szeged Megyei Város Tanácsa. 1986. szeptember 8-tól folyamatosan, kis létszámú, minden túlzástól mentes, magabiztos, egészséges, derűs, alkotó, valóságos életfelfogásra nevelő JOGATANFOLYAMOK indulnak, korhatár nélkül, minimális óradíjjal. Lenin körút 12. I. 8. Telefon: 13-479. Célunk a jó közérzet, biztonságérzet és az egyre tökéletesedő belső nyugalom megteremtése. Felismerjük, hogy az ideg- és Izomgyengeség, a rossz testtartás, az anyagcserezavarok, a testsúlyfelesleg — a légzés és a vérkeringés serkentésével — külön időráfordítás nélkül is megszüntethetök. Jelentkezni lehet szeptember l-jétől mindennap 16 órától. Tanfolyamvezető: Kártyikné Bcnkc Etka.