Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-22 / 197. szám

59 Szerda, 1986. augusztus 20. az ünnepi hetek A rendezvényeket 450 ezren látták Ülést tartott a fesztivál intézőbizottsága Szerdán este a Budapes t Cigányzenekar búcsúztatta a szabadtéri játékokat Alkotmányunk ünnepének estéjén a Budapest Ci- Oberfrank Géza vezényleté­gányzenekar fölléptével befejeződtek Szegeden az idei vei, olasz nyelvű előadások­szabadtéri játékek, s ezzel az ünnepi hetek eseményei is. kai, neve6 külföldi művé­Mint ilyenkor megszokott, gyorsmérleg készítésére jött szekkel. Hosszabb idő után össze, tartott ülést a fesztivál intézőbizottsága tegnap dél- ismét játszanak a téren pró­után a városi tanácsházán. Müller Józsefné, a városi ta- zát, Shakespeare Antonius nács elnökhelyettese vezette a konzultációt, a szabadtéri játékok eseményeiről Horváth Mihály, a Játékok igazgató­ja számolt be. s természetesen elmondták részjelentései­ket a különböző társrendezvények képviselői is. Ami a szabadtéri játékok idei nyarát illeti, sokkal több gonddal járt a korábbiaknál. A tervezett 17 előadásból csak 13-at tudtak tartani, kettőt az időjárás miatt kel­lett elhagyni, kettőt pedig a Győri Balett ismeretes le­és Kleopátra című drámá­ját Lengyel György rendezi. Jelenleg még folynak a tár­gyalások a külföldön nagy sikerrel futó Schönberg-rock­operáról, a Nyomorultakról, mely Victor Hugó regénye nyomán készült; a szegedi szabadtéri közös vállalkozás­ban vinné színre pestiekkel, és valamely vidéki színház­zal. rom előadását 67 ezer néző látta, a tanácsházi progra­mokkal több mint 70 ezer belépőt regisztrálnak: Az előadásonkénti átlag 5167, ami mindössze 130-cal keve­sebb a tavalyinál. A nézőtér 83 százalékos kihasználtsága mondása miatt. A Játékok - jónak mondható. A további vonzereje azonban így sem adatokból szóba került még, csökkent, hiszen a tizenhá- hogy a különböző képzőmű­rom estéből kilenc teltházas vészeti kiállításokat 54 ezren volt. Viszont azt az elképze- tekintették meg, a hangver­lést sem tudták maradékta- senyeknek három és fél ezer Tourist például meghonosí­lanul megvalósítani, hogy hallgatója volt, a népművé- totta az egyhetes, úgynevezett több helyszínen játsszanak szeti programokat tizenhá- szabadtéri üdülési program­sportrendezvé­A vitában többen hangsú­lyozták, csak előre elkészí­tett, pontos menetrend sze­rint lehet igazán idegenfor­galmat szervezni. A Szeged színházát — objektív okok miatt, hiszen a japán revü lemondta vendégjátékát, így az újszegedi szabadtéri szín­pad változatlanul kihaszná­latlan maradt. Négy premier volt a téren. Az Odesszai Ba­lett föllépése — mint a Já­tékok igazgatója mondta — jól szolgálta a testvérvárosi kapcsolatokat. Fegyelmezett társulat benyomását keltet­ték, nehéz műsort hoztak, szervezetj jól helytálltak. Okos ötletü­ket sikerült megvalósítani, hogy magukkal hozták éne­kes szólistáikat: az odesszai operaénekeseknek komoly szakmai sikerük is volt a ta­nácsházán. Sok nehézség előzte meg a Jézus Krisztus szupersztár dómszínpadi te romezren, a nyeket 50 ezren látták. S ha hozzávesszük, az ipari vásár 190 ezres nézőseregét, meg az ifjúsági napok programjai­nak 45 ezer látogatóját, ösz­szesen 450 ezer főnyi közön­sége volt az ünnepi hetek eseményeinek. Tervezik már a szabadtéri játékok jövő nyarát. A nemzetközi szak­néptánc fesztivál gálaestjeire Polner Zoltán szegedi költő kapott megbí­zást szövegkönyvet írni, a ját, de nemigen tudta kitöl­teni eseményekkel, látniva­lókkal. Temérdek gond je­lentkezett a vendéglátásban is, nem kapták meg időben a felvonulási területeket, egyszerre kellett jelen len­niök a Dóm és a Marx- téren, s bár a Somogyi Könyvtár mögötti sörkert bevált, sze­retnének itt hosszabb távra tervezni. Sajátos művészeti problémaként jelentkezett a szabadtéri játékok hangosí­lepítését, a problémák már Békés AndTás rendezésében a szerződtetéseknél kezdőd­zenei vezető Bossa László tása, mely messze elmarad a lesz, a koreográfus Nóvák kívánalmaktól, a jövő elő­Ferenc. Operaújdonságnak adásainak színvonalát komo­ígérkezik Verdi: Rigolettója, 'yan veszélyezteti. N. I. Folyók is találkoz(hat)nak Beszélgetés a cambridge-i Chris Howarddal a Tiszán Cambridge városáról töb­bek között az is olvasható a Nagy-Britannia és Észak-Ír­ország című, isten tudja, hányszor kiadott útikönyv­ben — hogy nem lehet pon- , . . , , , . ... tosan megmondani mióta lan' Arm miatt a magyar va. zasunk, hogy felkeltsük val­sétalgatnak diákok' a Cam rosok közül Szegedre esett a lalataink érdeklődését a leg­folyó romantikus szomorú- ^alasztós: ugy informálod- közelebb., 1988-as, Szeged, füzei alatt. „Annyi azonban tunk hogy Szeged a kulono- Ipar, Vasar .rant is, leven sen fejlődő magyar eletben Cambridge, a közhiedelem bizonyos, hogy Bologna és Párizs egyeteme után egy év. századdal kapta meg 1318­ban a studium generale rangját s azt a jogot, hogy tudományos fokozattal ru­házza fel diákjait." Továb­bá: „...ezt a gyönyörű vá- , , ... .. ... ., , ........ rost az utcákon járva lehet gf>nek°n°knel beto1 ott igazán megismerni, de meg. illetve betoltheto szerepe ko. szeretni a Camen, jókedvű Az"Un: Cambridge is fiatalok között csónakázva f^.vaLvaros^ jul.us utolsó az egyetemi városok, a ha­gyományok és a kultúra színvonalának tekintetében egyaránt rendkívüli fontos­ságú. Számos hasonlóságot véltünk fölfedezni Cam­bridge-nek nálunk és Sze­lehet igazán." f ellenére, nem csupán oktatá­si centrum, de jelentős gaz­dasági központ is. Szintén szó van arról, hogy a Szege­den létrejövő angol gimná­ziumba is küldünk tanáro­kat. A szegedi tudomány­egyetemen tett látogatásunk arra is alkalmat adott, hogy beszélgessünk diákok cseré­jéről, ösztöndijakról, utazá­két hetében évente rende- sokról, ... a két város egye­zünk nagyszabású kulturális teme között már eddig is Most ha nem is csónakon, programokat, színházi bemu. volt kapcsolat, szóval e. téren de vízi járművön üldögélve tatokkal, kiállításokkal, kon- már pláne van mire építe­lehet felidézni mindezt, e certekkel. Mindezek együtte- ni ... hangulatos kis sétahajó fe- sen még arra (is) ösztönöz­délzetén. itt a Tiszán. Au- tek bennünket, hogy e kap­gusztus 20-a van, ünnep, csolat felvételével a két vá­Amikor az államot alapító ros lakosságának majdan nagy király örök álomra egészen dinamikussá váló kontaktusára is gondol­junk ... — Szegedi látogatásuk utolsó óráiban vagyunk, ez a mostani tiszai hajókirándu­lás voltaképpen már a bú­csúprogramok közé tartozik. Hogyan összegezné a delegá­ció tapasztalatait, tárgyalá­— Ahogy elnézem szegedi programjukat, bizony elég sűrű időbeosztással szerez­hettek tapasztalatokat. Nem fáradtak el a végére? — Vannak ügyek, amelye­ket nem lehet fáradsággal mérni. Valóban, rengeteget láttunk, a mihályteleki téeszben átélt, kedd esti nagy vihar élményétől az alsóvá­rosi templomig, ami egysze­rűen csodálatos. Ez a rend­kívüli jelentőségű három nap . ........ .. a jobb megértést szolgálta. cambridge-i delegáció tagjai- _ Mindenekelőtt a leg- azt, hogy kölcsönöse« nőjjék val: sem Chris Howard, a őszintébben és a legmegha- az érdeklődés, szűnjék a gya­munkáspárt helyi szerveze- tottabb szaVakkal kell kö- nakvás\ Iegyen SV^abb és lének vezetője, sem Geoffrey K_rtnptpt. mondiak azért a J"bb a Közeledés egymáshoz, r, . . . . ... „ szonetet mondja* azért a Ha mondjUk öt.tiz év számunkra teljesen meglepő pekt,vajába próbálunk bele­ás elragadó kedvességért, gondolni, lehetséges közös vendégszeretetért, amivel itt jövőnkkel kapcsolatosan, ez a most alaírt, a testvérvárosi kapcsolat felvételét kinyilat­koztató dokumentum, ame­lyet városunk tanácsa vár­hunyta szigorú szemét, az asztalnál mellettem sört ivó férfiak ősei már arra készü­lődtek, hogy megvédjék szi­getüket Hódító Vilmos nor­mannjaitól. Ilyesmikről per­sze most egyáltalán nem be­szélünk az augusztus 17. és 21. között Szegeden járt, az­az tegnap reggel elutazott saik eredményeit? ter Cowell pártvezetőségi tag nem mereng most az angol történelmen. A Tisza két fogadtak> amiben mindvégig részesítettek bennünket. Tel­jes mértékben elégedettek vagyunk szegedi látogatá- hatóan októberben hagy majd sunkkal, rövid idő alatt ren- jóvá a most máp tarta]mi. geteget megtudtunk a város ,ag konkretizáIandó, meg_ és környékének életéről. Jól kezdett ^^^ igen biz_ partját nézik: a tápéi ki­kötőt, a szalámigyár tornyát, a strandot, az épülő új kli­nikai tömböt és a Boszor­kánysziget lassan őszbe hajló fáit. Amikor Chris Howard felém fordul, ösztönösen hat- . .. . „ll„. ­tudjuk, onok 6okkal többet tatx snrn,.)á„,i ni kezd az nneol emhpr lato sorozataval kecsegtet, ni Kezd az angol emper tudnak-Angliáról vagy akár ... egyik legfeltűnőbb sajátossá- . . fnrr,r.va Beszelhetek hat masrol. " Plf,; mint elégedettségről? Jólesően hunyorogva pil­lant végig a Ti6za szegedi partján, az augusztusi dél­után verőfényében. Ama má­ga: a látszólag blazírt udva. _ ezen a méltánytalanságon riasság mögé rejtett erő és már nagyon ideje lenne vál­határozottság. toztatni... Papp Gyula úr­„ ,. , ral, a Szegedi Városi Tanács - Tudjuk, hogy igen ro- elnökével és munkatársaival vid idon belül igen komoly folytatott megbeszélésein­lepesek történték annak er- Ren konstruktiv szellemmel, Kik távoli folyó, a Cam kör­dekeben, hogy testvérvárosi jóakaratlalj ^ igazi, közös kapcsolat jojjon letre Cam- kezdeményező készséggel ta­bndge es Szeged kozott Az lálkoztunk, mindezt egy tá­sem titok, hogy ez az Onok volabbi közös jövő . éreté_ kezdemenyezesere történt. npk alárendelten ... E té­Megkerdezhetjuk. minek; ko nyezöknek köszönhetően szonhetjuk « rendkívüli már a jövfi évvel kapcsolat. megtiszteltetest? ban bíztató eiképzelésekröl — Először is kelet-európai, tudok beszámolni: foglalko­másodsorban magyar várost zunk szegedi fotóművészek akkor is, ha földrajzi távol­kerestünk. Hogy miért? Mert cambridge-i kiállításának 6águk miatt nem ömlenek meggyőződésünk, hogy a vi- gondolatával, s szándékunk- egymásba lág, akárcsak ez a földrész, ban áll magyar filmhetet valójában egy és oszthatat- rendezni. Komoly elhatáro- Domonkos László nyékére magam is emlék­szem, két alkalommal is ül­hettem a partján, s noha elég régen történt mindket­tő, fölerősíthetik a monda­tot: lám, folyók is találkoz­nak, találkozhatnak. Még tek. Hosszas tárgyalások után a Rock Színház kapott meg­bízást, mely viszont olyan díszlettel állt elő, amit'csak kénytelen-kelletlen fogad­tak itt el, ezért át kellett írni a műsornaptárt. Az elő­adások végül is beváltották a hozzájuk fűzött reménye­ket, több mint 50 ezres kö­zönséget vonzottak.'Elsősor­ban kamara jel lege miatt fo­gadták jó néhányan kétke­déssel Puccini: Toscájának első szegedi szabadtéri be­mutatóját, mely szintén nem keltett csalódást. Tulajdon­képpen olyan alternatívával kellett számolni, hogy a már színre hozott operák közül választanak, vagy új utakat keresnek, s ebből a dilem­mából döntöttek az utóbbi mellett. A Budapest Cigány­zenekar telt házat vonzott, az együttes viszonylag hal­ványabb kezdés után megfe­lelt a várakozásnak. Színes, változatos volt a tanácsházi udvar programajánlata; a kísérletképpen bevezetett prózaelőadásoknak is szép sikere támadt, remélhető hát a folytatás; Végeredményben az idei szabadtéri játékok tizenhat­. £1 zemélyével többször foglalkozó irodalom­JN történészünk vele kapcsolatban írt cik­kének sorait ma is aktuálisnak tartjuk: „Sem a történettudomány, sem az irodalomtör­téneti kutatás nem derítette még ki, melyek azok a mozgatóerők, amelyek az osztályhelyzet döntően determináló szerepe mellett, néha en­nek ellenére is, meghatározzák az értelmiség politikai helyzetét a haladás és a maradiság két pólusa közötti széles skálán." E skálán az 1876. augusztus 22-én, Kecskemé­ten született Hollós (Hofmann) Józsefet a ha­ladás élvonalában találjuk. Szülei, Hofmann Lázár és Kohut Katalin, sokgyermekes, elsze­gényedett polgárok. Kisdiák koráról keveset tu­dunk. Nevét Hollós László tanára tiszteletére változtatta meg, 20 éves korában. 1894-ben Kecskeméten érettségizett. Ezután a pesti egye­temen folytatta tanulmányait. Orvostanhallgató­nak is eminensnek bizonyult. Pesti évei alatt kitűnt józan, világos, tárgyilagos, osztály-előíté­letektől mentes nyilatkozataival. Ekkor kezdő­dik rokonszenve a munkásmozgalom törekvé­seivel kapcsolatosan. Ezekben az egyetemi évek­ben formálódik, alakul politikai meggyőződése. Komoly, sőt meghatározó hatással van rá if­jabb kortársa, Hamburger Jenő. <3 adta Hollós kezébe a Bokányi Dezső friss fordításában ak­kor megjelenő Kommunista kiáltványt. Életraj­zában vallja: „A Kommunista Kiáltyány elol­vasása hirtelen és hatalmasan kitágította ér­deklődésem körét. Barátaimat idegennek érez­tem, hisz ezek körében soha egy új eszmét, so­ha egy termékenyítő gondolatot sem kaptam." Életcélját persze továbbra is a tudományos kutatásban látta. 1901 ősze igen fontos forduló­pontja életének. Ekkor tartott Forel Ágoston, az európai alkoholellenes mozgalom vezetője Pesten előadást. A hallottak mélyen elgondol­koztatták. Ügy érezte, új látóhatár nyílt meg Hollós Józsefre emlékezünk előtte. Ettől kezdve tudatosan antialkoholista. 1904. május l-jén kötött házasságot Moór Gi­zellával — egykori énektanárának leányával. 1903 október elején került Szegedre. A fiatal, ambíciókkal teli orvos Szegedet, a „nagy álmos várost" találja munkálkodása szempontjából szűz talajnak. Rövidesen a vá­ros szellemi életének élmezőnyében találjuk. A progresszív értelmiségiek összegyűjtését felada­tának látta. így került kapcsolatba későbbi jó barátjával, Czibula Antallal, majd Juhász Gyu­lával, Móra Ferenccel, Tömörkény Istvánnal. Tehát a korabeli Szeged szellemi életének je­lentékeny alakjaival, mondhatni, mozgatóival. 1906. március 9-én megalakította a Szent Ist­ván tér 8. szám alatti építőmunkás szakegyle­tében — 45 taggal — a Szegedi Alkoholellenes Munkásegyletet. Juhász Gyulát és Tömörkény Istvánt is megpróbálta absztinenssé tenni, de nem sok sikerrel. 1914. június 21-én alakult meg Stzegeden, Jászi Oszkár részvételével a Radiká­lis Polgári Párt, Hollós lett az elnöke. Czibula Antalnak adott indokolásában kifejti, hogy a szociáldemokrácia az adott időben számára nem elfogadható irányvonalat képviselt, még min­dig tisztességesebbnek tartja a polgári radika­lizmus céljaiért küzdeni, mint egy téves irány­vonalat takargatni, avagy mellé állni. Jászi pártját őszintébbnek, becsületesebbnek tartot­ta. 1919 márciusában, a forradalmi légkör ha­tására, mégis kilép az általa alapított pártból, és a szocialistákhoz csatlakozott. Tagja volt a nemzeti tanácsnak, jobbra tolódását látva ki­lép, de ismét visszalép, mert úgy véli, hogy közvetlen közelről nagyobb hatékonysággal tud az ellen küzdeni, mint távolról. Sok kritika érle ingadozásait a forradalmak idején. Minden ingadozása és tévedése ellenére, a földosztás mellett foglalt állást. 1919-ben még szentül hitt az eszmék hódító erejében. A március 22-én Szegeden kikiáltott proletárdik­tatúra háromtagú direktóriuma (Czibula, Ud­vardi, Wallisch) mellett a megszervezett mun­kástanács bizottságaiban Hollós is szerepet ka­pott: a kulturális és nevelésügyi, valamint a közegészségügyi és szociális bizottságban. Utol­só szegedi szereplése egy gyászszertartás alkal­mával történt. Gyászbeszédet mondott a Csil­lagbörtön megrohamozásánál elesett halottak temetésén. A tuberkolózis, az alkoholizmus és a prosti­túció elleni harcot tovább folytatta Budapes­ten, majd Amerikában. Itt is figyelemmel kiséri az európai eseményeket, s a szülőhazát is. Meg­jelent beszédeinek tanulságát maga vonta meg: „Ha más érdemük nincs is, egy kétségkívül van: egy intellcktuel politikai fejlődését tükrö­zik vissza a szociáldemokrata fölfogástól — egy tiszta marxi—lenini vonalig." M egrázkódtatásként éri 1934-ben a bécsi munkásnegyedben történt mészárlás hí­re. Reagálása hitvallás: „Akinek a sze­me még ezután sem nyílott ki, azt az isten már örökös vaksággal sújtotta. ... Ma már tisz­tán látom az utat, amely egyenes, mint a fény­sugár, és amelyről való letérés mindenütt csak zsákutcába vezet." 1947. szeptember 13-án a New York melletti Brewsterben halt meg. Éle­te elveken alapult, melyek meggyőződést adtak számára. Humanitása, gyakorló orvosi tevékeny­sége példa lehet a ma dolgozó és alkotó ér­telmiségen kívül az egész társadalom számára. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom