Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

Péntek, 1986. augusztus 22. 3 Új könyvtár Mórahalmon A több mint öt és fél ezer lakosú városi jogú nagyközség utcáit járva az anyagi gyarapodás számtalan jelebe botlunk. A szépen berendezett lakás, tisztán tartott porta azonban nem minden. Az utóbbi években az élet minőségét befolyásoló kereskedelmi hálózat is sokat javult, s most vannak a gázvezetés kellős közepén, s a szennyvízelvezetésre is jól halad a szervezés. Sok a tennivaló, zajlik az élet, s a változások alapja a szorgos munka a ház körül és a munkahelyen egyaránt. De vajon van-e idő egy pillanatra megállni az önként vállalt hajszában? Mert a pihenés, a szórakozás és a művelődés is hozzátartozik vagy hozzátartozna a teljesebb élethez. Mint ahogy a jó bornak sem árt a cégér, a kultúra élvezetéhez is hozzátartozik az otthonos, kellemes környezet. Tegnap egy ilyen létesítménnyel gazdagodtak a mórahalmiak. A közel kétszáz négyzetméter alapterületű könyvtárt 1933-ban kezdték építeni, a sok társadalmi munka és a község pénze egy hárommillió forintos új értéket teremtett a művelődési ház szomszédságában lévő telken. Ahogy a könyvtár vezetője, Szűcs Julianna elmondta, régi álmuk vált valóra a mostani költözéssel. Eddig a művelődési ház egyik szegletében, 78 négyzetméteren volt összezsúfolva a 22 és fél ezer kötet. Most a tágasabb tér, a nagyobb lehetőség új terveket, elképzeléseket is fakaszt. Talán új olvasók is kikerülnek a társadalmi munkát végzőkből, a nézelő-' dckből. A könyvek mellett 58-'éle újság, folyóirat várja az «.'.vasokat, s hamarosan elkészül a stúdióasztal, tizenkét fejhallgatóval, rádióval, lemezjátszóval és magnóval. A lemezeket már évek óta gyűjtik erre -az alkalomra a könyvtárosok. Az alapozástól, bontástól számítva közel három év telt el, s ezalatt vagy kétKülön helyen a gyermeknek való és a szépirodalmi művek, a szakkönyveknek a galérián jutott hely százan segítettek, hogy az épület elkészüljön. A szemre újnak tetsző létesítmény egy lakásfelújítás és bővítés révén alakult ki a mai formájára. Januártól már három könyvtáros látott neki a megnövekedett feladatoknak. Egyelőre még a leltározás, hurcolkodás és takarítás fáradalmait pihenik ki, utána újabb erővel látnak neki a körzeti feladatoknak. A mórahalmi székhelyű könyvtárosi munkaközösség összefogja a környező községek könyvtárosait, összehangolja a továbbképzést és a gyakorlati munka tapasztalatainak megbeszéléséhez is teret ad. Jelenleg 724 olvasója van, ennek fele a gyerek, év végéig még kikerekedhet a számuk kilencszázra. S hogy még több embert megnyerjenek az olvasásnak, letéti könyvtárat működtetnek a széksósi iskolábak, a szőrmekikészítőben és a szociális otthonban. A szakszövetkezetben és a határőrségnél újabbakat szeretnének szervezni. Az ünnepélyes megnyitásra azok kaptak meghívót, akik részt vettek a társadalmi munkában, segítették az építkezést. Nekik kedveskedtek az óvodások és a helybéli parasztkórus műsorával is. Augusztus 20-ára ismét gyarapodott a nagyközség, amint Szabó G. László, a Csongrád Megyei Tanács elnökhelyettese átadta a könyvtárat. T. SZ. I. Pokol és paradicsom A kánikula országlása fölöttébb hosszúra sikerült. A földeken dolgozók még csak odahaza esténként hűsölhetnek, fölüdülhetnek, de a növények csak az égtől várhatják a megváltást. Az éltető eső azonban egyre késik, s néhol már el is késik. A jónak ígérkező Kukoricatermés alighanem a múlté. A jobb földeken a rekordtermés helyett be kell érni egy közepes átlaggal. S ott, ahol a talaj vízháztartásában, tápanyag-utánpótlaadban már több a hiányosság, bizony előfordul, hogy csak siló lesz a csövesnek szánt kukoricából. A szabadföldi paprika és paradicsom is igencsak megsínyli a szárazságot, főleg a homokvidéken, ahol még az átlagnál is rosszabbak az öntözési lehetőségek. A Mórahalmi Homokkultűra Szakszövetkezetben 220 hektár paradicsomra szerződtek a tagok. A határban most mindenfelé a pirosló bogyókat szedik. Ami a száron van, mind pirosodik, talán még ha két hétig futja a szednJvaló. Virágzásra, újabb kötődésre alig van remény, gyorsan felsül a szár. A szövetkezet és a Szegedi Konzervgyár közös lévonala tizenharmadika óta folyamatosan üzemel. Napi 30 vagonnyi paradicsomot vásárolnak és dolgoznak fel. A beszállított levet a szegedi gyárban sűrítik be, dolgozzák fel késztermékké. A'z itteniek haszna az elsődleges feldolgozás bevételein kívül, hogy sokkal könnyebb a tartálykocsis szállítás, mint a ládás. vagy konténeres. A göngyöleg hiánya sem akadályozza így a szedést. Még augusztus 20-án sem lehet megállni a gépsornak, hogy ne torlódjék fel az alapanyag. Így is hosszú kocsiés traktorsor állt a begyűjtőhelyen, s nemcsak itt, hanem például Bordányban és Domaszéken is. A napraforgó még errefelé is jól bírja magát, mely a „pokoli hőség" előtt erőt gyűjtött. A vízhiány azonban a szőlő- és gyümölcsültetvények „színén" is meglátszik. Sok helyen apróbbak maradnak a bogyók, fejletlenebbek a fürtök. Mondhatnánk, hogy a szegény embert az ág is húzza, mert a kevés termést nagyon megkívánták a vaddarazsak, soha ennyit még nem láttak errefelé belőlük. Mármár megszokott, de így igaz, az idén minden egy-két héttel előbb van a szokásosnál. A jövő hét elején az Irsai Olivér fajtával megkezdik a borszőlő szüretjét. A tavalyi fagy miatt nem sok a termés, de becsülettel végig kell járni a sorokat. Király István egy pótkocsis zetornyi paradicsommal araszolt a sorban a mórahalmi átvevőnél. Most hozott másodszor, a mostani adag meglesz vagy 30 mázsa. Az egész család — a feleség, a leány, a szülők — ezalatt odahaza az egy holdon a sorok között görnyedeztek. Sok súlyt meg kellett mozgatniuk a kilónkénti 3,40-ért. Még jó. hogy van a területnek laposabb része is, így talán marad a későbbi hetekre is szednivaló, ott, ahol a szár még életképes. A kukorica is „megfeleződött", vagyis egy része kisült a kisparcellán. Amelyik megmaradt, talán ad egy fél terVnést, a többi megy szárastól á jószág elé. A tarlókrumpli is nehezen tud életre kapni a száraz homokban. Ezek után csak annyi hozzáfűznivaló marad, hogy a csapadék az, amit nagyüzemben és kisgazdaságban a legjobban várnak. & nemzetközi Rákellenes Szövetség közgyűlése Miniszteri tájékoztató a Forma 1-ről Urbán Lajos közlekedési miniszter kedden, az Újságírók Székházában sajtótájékoztatón összegezte az első magyarországi Forma—l-es világbajnoki futam tapasztalatait. Elmondotta: a rendezvény három napján mintegy 380 ezren látogattak ki a Hungaroring-pályára. Vasárnap volt a nézőcsúcs, akkor 200 ezer nézője volt a versenynek, ami a Forma—l-es futamok történetében is kiemelkedő. • Az autóverseny gazdasági eredménye egyelőre még csak becsülhető, de bizonyosra vehető, hogy a bevétel meghaladja a tervezett 140 millió forintot, és a vállalkozás nyeresége már az első évben több millió forint lesz. Kitüntetések Alkotmányunk ünnepe alkalmából Budapesten, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Belgrád rakparti székházában megtartott ünnepségen megyénkből a Munka Érdemrend kitüntetés ezüst fokozatát vette át Ábrahám Illésné, a HNF Csongrád Megyei Bizottsága politikai munkatársa. Ugyanott Szilágyi Júlia, a HNF megyei béke-barátság bizottságának elnöke a Népfront Munkáért Kitüntető Jelvényt kapta meg. Tegnap, kedden Szegeden Molnár Sándor, a HNF Csongrád Megyei Bizottságának titkára a Népfront Munkáért Kitüntető Jelvényt adta át Szuda Györgynek, a pitvarosi községi népfrontbizottság elnökének, Horváth Lajosnak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének, a Hazafias Népfront Csongrád Megyei Éínöksége tagjának, Hajdú Gézának, a szegedi Somogyi-könyvtár igazgatóhelyettesének, a HNF megyei könyvbarát bizottsága elnökének és Pataki Máriának, a népfront szegedi városi közjogi bizottsága vezetőjének. •* * óosriört idd Büddpesten, a Termelőszövetkezetek. Országos Tanácsának tegnap, kedden megtartott ünnepségén megyénkből a Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést kapta: Rócz Imre, a Kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz mezőőre; Szekeres Szilveszter, a Szegedi Új Élet Tsz állattenyésztési telepvezetője; Virágh László, a Balástyai Rákóczi Tsz majorgazdája! A múlt és a jelen harmóniája Megújuló történelmi városok A XIV. nemzetközi rákkongresszus bevezetőjeként megkezdődött a Nemzetközi Rákellenes Szövetség (UICC> közgyűlése kedden a budapesti Átrium Hyatt Szállóban. A genfi székhelyű nemzetközi szervezet 250 képviselőjének kétnapos tanácskozásán megvitatják, s összehangolják a daganatok diagnosztikája, kezelése, rehabilitációja, epidemiológiája, valamint a rákos megbetegedésekkel kapcsolatos oktatás, a köznevelés, a dohányzás elleni küzdelem, a kísérleti onkológiai kutatás további feladatait. Döntenek a tudományos ösztöndíjak odaítéléséről, s beszámolnak a szervezet folyóiratának, az International Journal of Cancer című lapnak a költségvetéséről. Történelmi városaink rekonstrukciójáról beszélgettünk Dr. Román Andrással, az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetőjével: — Szívesebben veszem rekonstrukció helyett a rehabilitáció'kifejezést — mondja dr. Román András —: jobban, pontosabban fejezi ki, hogy mi a beteg városrészeket gyógyítjuk, próbáljuk eredeti formájukban visszaállítani. A hatvanas, hetvenem években — nagyon helytelenül — a történelmi városok körét szűken értelmezték. Azokat sorolták ide. amelyeknek műemlékértékű központja van. Ezek kevés kivétellel középkori jellegű városok, vagy városrészek, mint a Budai Várnegyed,, a soproni belváros. A történetiséget azonban nem lehet és nem szabad időben lezárni, behatárolni. Ha így veszszük mindössze 15 várost tarthatunk csak nyilván, ma azonban már átértékelve a történeti városok jellegét, jóval többről beszélhetünk. Ide tartoznak a később épült városok, városrészek, is, ha azok építészetileg jól átgondolt, máig ható és élő stílust kéoviselnek. Megemlíteném például a fővárosi Wekerle telepet, vagy a budapesti VII. kerület nemrégiben felújított részét. Az előbbi, az 1900-as években éoült, Koós Károly és tervezőtársai elgondolásai alaoján. S mert ezeken a helyeken ma is élr,ek. és a régi házak megfelelően funkcionálnak, feltétlenül a megmentésre, védelemre szoruló városrészek sorában a helyük. Ma már az úi szemlélet jegyében legalább 30 hazai város, városrész sorolható ide. — Említette, hoay a' korábbi években súlyos hibákat is elkövettek mind az építészek, mind a műemlékvédelemmel foglalkozó szakemberek. — Sajnos a hatvanas években úgy állították helyre. védtek meg történeti városrészeket, hogy közvetlen környezetüket tönkretették. Ami a történeti városrészen kívül rekedt, szabad prédájává vált a rombolásnak. ígv helyrehozhatatlan károk keletkeztek például Székesfehérváron. Veszprémben. igaz, a kijelölt, védett területet megmentették. de környezetére, annak értő átalakítására nem fordítottak gondot. Az eredmény: szörnyű ellentmondást mutat a környezet és a védett vá-i rosrész. — Ennek a helytelen építészeti megoldásnak anyagi okai voltak? — Nem hiszem, hogy ai pénzen múlott volna, ami például Székesfehérváron történt. Szerintem az átgondolt városfejlesztés gazdaságosabb. Tudok azonban jó példákat is emliteni Az okos és értő városrendezés szerencsére védelmet nyújtott Sopron, Eger, Kőszeg történeti magjának és környezetének. de említhetem a Budai Várnegyedet is ugyancsak a korábbi évek rekonstrukciójából. .Most, a nyolcvanas években örvendetes építészeti rehabilitációt végeznek Győrben is. Szintén jellemző ez a szemléletváltozás Pécs történeti részének, környékének átformálására és Pápára. Tanultak a múlt hibáiból Székesfehérváron és ma már nerrí követik el azokat az építészeti tévedéseket, részletes rendezési terv alapján tevékenykednek. Igen jó munkát végeztek Vácott. Magyaróváron és Szentendrén is. Utóbbi városban — ezt külön kiemelem — nincsenek könnyű helyzetben az építészek ; a legtöbb védett épület magántulajdon. Tulajdonosaik bár szeretik otthonukat, nem áldoznak anynyft felújításukra. illetve nem teszik ezt olyan okos körültekintéssel, mint ahogy állami forrásból és építészeti irányítással lehetne, kellene. — Az ön által említett átértékelés a történeti városok, A'árcUrészek megitélésében napjainkban is. tart? — Elsősorban a szemlélet~váltö?á?"~"T5rjedését hangsúlyoznám, amely mindenképpen segít megmenteni értékeinket és próbál környezetével • is harmóniát teremteni. Érdeke» módon a mostani nehéz sazdasági helyzet kedvezően hat a rehabilitációra. — w :tiivel magyarázza? — Mind kevesebb lakás, lakótelei) épül állami forrásból Sajnos éppen ez utóbbiak éiSza^irodása bontotta még. tétté tönkre a történeti városok, városrészek, illetve környezetük egységét. Most elsősorban az egyéni lakásépítőket támogatják. Ez pedig lehetővé teszi, hogy ezek az újonnan épülő otthonok már átgondoltabb tervek alapján. harmonlkusabban illeszkedjenek környezetükbe. Nem épülnek óriási toronyházak sem, amelyek kirívó ellentétben vannak a védett, történeti városrésszel. Ezt a szemléletváltozást és rehabilitációs tevékenységet nagymértékben támogatják az utóbbi időben sorra alakuló városvédő egyesületek Egy hangulatos utcarészlet az újjáépített budapesti VII. kerületben