Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-19 / 195. szám

4 Kedd, 1986. augusztus 19. Ml? HOL? MIKOR? Fogyasztási szövetkezetek Szokták mondani, hogy a magyar szövetkezetek közül a fogyasztási szövetkezetek kapcsolata a leglazább a tagsággal. Mi táplálja ezt a nézetet? Mindenekelőtt az, hogy az áfészek, a takarék­és a lakásszövetkezetek tag­ságának többsége nincs munkaviszonyban szövetke­zetével; ellentétben az ipari és a termelőszövetkezeti tag­sággal. Ennyiben tehát meg­alapozott a vélekedés, az egész kapcsolatrendszert vizsgálva, viszont helytelen a megállapítás. A tagsági kapcsolat leegyszerűsítése a munkavállalási viszonyra ugyanis tévútra vezet. Az elméleti okfejtés he­lyett nézzük a tényeket. A szövetkezeti kereskedelem ötmillió ember ellátásában vesz részt; a hazai üzletek felét, az ABC-áruházaknak pedig a nagyobbik hányadát működteti. Az áfészék egy­millió kistermelő munkáját konstrukciós programmal szervezik, fölösleges vagy el- tagok érdekeit szolgálták boltok az átlagosnál is rosz­szabb helyzetben vannak. Mégis vállalkoznak e bol­tok fenntartására, felújítá­sára, mert tagjaik érdekei­ből kiindulva, felelősséget éreznek ellátásukért. S ez nemcsak erkölcsi felelősség, hanem anyagi áldozat is egyben. Országszerte közis­mert program a kistelepülé­sek üzlethálózatának re­konstrukciója, amelyre eddig másfél milliárd forintot fordítottak. Igaz, ennek egy része központi támogatás, de a szövetkezetek is „zsebük­be" nyúltak, 6 százmilliók­kal járultak hozzá a falusi ellátás javításához, vagyis, tagjaik kedvezőbb közérzeté­hez. Tették ezt annak elle­nére, hogy kezdettől tudták: a ráfordítás nem térül meg a kis üzletek felújításával, a falusi boltok építésével. Eleve lemondtak tehát az üzleti vállalkozásról, s a re­a adásra termelt árujukat biz­tonságosan felvásárolják. A takarékszövetkezetek a la­kosság betétállományának 14 százalékát kezelik; a la­kásszövetkezetek 250 ezer la­kás fenntartásáról gondos­kodnak. A statisztikával is bizonyítható tényeket még hosszan lehetne sorolni, de e néhány adatból is kitűnik, hogy a fogyasztási szövet­kezeti mozgalom jelenleg milliók mindennapjainak ré­szese. S ezt nemcsak érzéke­lik a tagok, hanem a szövet­kezetekhez való ragaszkodá­sukat is kimutatják. Az áfé­szek és a takarékszövetke­zetek vagyona 37 milliárd forint, s ennek 12 százaléka — négymilliárd forint — a tagok közvetlen anyagi hoz­zájárulásával jött létre. Végül is, aligha lehet la­zának nevezni azt a kapcso­latot az áfész és tagjai kö­zött, amikor a falusi ember kereskedelmi alapellátásá­nak szinte egyetlen szerve­zője a szövetkezet. S minél távolabb él valaki a főváros­tól, annál inkább ráutalt a környékbeli fogyasztási szö­vetkezetre. Ez egyébként számokkal is' igazolható: az ország kiskereskedelmi for­galmából átlagosan 36 szá­zalékban részesednek a szö­vetkezetek, a vidéki ellátás­nak már a felét ók szerve­zik a falvak többségében pedig „monopolhelyzetben" vannak. Am ennek az egyedura­lomnak aligha örülnek a szövetkezetek. A kiskereske­delmi forgalom után ugyan­is rendkívül szerény a nye­reség, mind az állami, mind a szövetkezeti boltokban, s minél kisebb az üzlet, annál gyatrább a jövedelmezőség. A kis falvakban pedig eleve kicsi üzletek vannak és kel­lenek, tehát a szövetkezeti A sokszínű és a sok szál­lal egymáshoz kötődő kap­csolat bizont a a másik fél érdekei ncr. szolgálata ügy, hogy közben a saját érdekek is érvényesülnek. Ennek egyik, széles körben elterjedt példája a kisterme­lés támogatása. Az áfész eszközökkel, anyagokkal, szaktanácsokkal segíti a kis­termelőket, akik ezáltal könnyebben, biztonságosab­ban, és egyben jövedelme­zőbben is termelhetnek. Ez kedvező a kistermelöknek, családjuknak, de jó a szö­vetkezetnek is, hiszen ha nagyobb a tagok jövedelme, növekszik a községben vagy a szűkebb térségben a vásárlóerő, s ez utóbbi a szövetkezet kereskedelmi forgalmát emeli. A példa persze nem egye­di, hasonló kapcsolat fedez­hető fel akkor is, amikor a takarékszövetkezetek hitelt adnak a kistermelőknek, hi­szen a nagyobb jövedelem a betétállomány gyarapodását is szolgálhatja. Ugyancsak a kölcsönös érdekeltséget is­merték fel a takarékszövet­kezetek, amikor az idegen­forgalom szervezésére, a fi­zetővendég-szolgálat kiter­jesztésére vállalkoztak. Tag és szövetkezet kart a karba fonva dolgozik, s mindkettőjük érdeke, hogy szorosan fogják egymást. Ezt felismerték a tagok is, ezért növekedhetett meg látványo­san a célrészjegyek összege, s minden bizonnyal ezért gyarapodhatott a tagság lét­száma is. S éppen az elmon­dottak miatt nem vall kellő körültekintésre a tagsági kapcsolat egysíkú megköze­lítése. Még akkor sem, ha nem mindenütt egyformán erős szálak kötik össze a ta­got a szövetkezettel, ha sok helyütt „elöregszik" a tag­ság. A kötődés erőssége ugyanis jórészt az emberek­től — szövetkezeti vezetők­től és tagoktól — függ, de tartalma lényegében a fal­vakban ugyanaz: a lakosság alapellátásának javítása. V. Farkas József Korszerű fékek A mai korszerű uta:<- és teherszállító repülőgépeken kerékféket és sugárféket al­kalmaznak, egyes esetekben fékernyőket. A sugárfék a tolóerővel ellentétes irány­ban ébredő erőt hasznosítja. A megvalósítás módja egy­szerű: a földet érés után te­relőlemezekkel megfordítják a hajtómű gázsugarának az irányát, fokozatosan lezár­ják a fúvócsövet, s kinyitják a hajtómű oldalán levő „ab­lakokat". Így a gázsugár reakcióereje nem gyorsítja, hanem lassítja — fékezi — a gépet! Am a sugárfékes és fék­ernyős repülőgépeken sem nélkülözhetik a kerékféket. Leszálláskor a 150-200 ton­nás, 250-300 kilométeres óránkénti sebességgel guru­ló gép mozgási energiáját kell a fékeknek viszonylag rövid idő alatt elemészteni­ük, s közben több százi Cel­sius-fokra melegszenek fel. A nagy és nehéz utas- és teherszállító repülőgépeken 4—12 fékezhető kerék van, általában a főfutóművekben. Valójában ennél kevesebb kerék fékezésével is bizton­ságosan megállhat a gép; így aztán még akkor sincs semmi baj a fékezéssel, ha netán egy-két kerékköpeny kidurran (ez annak ellenére megtörténhet, hogy a repü­lőgépek abroncsait 150—400 le- és felszállás után kicse­rélik, ami csak egy-két ezer kilométer lefutásának felel meg). A nagy hatású, tárcsás fékeket csúszásgátló beren­dezés egészíti ki. Az oktatási törvényhez kapcsolódó új szabályozás Az oktatásról szóló 1985. A művelődési intézmények letve megyei tanácsokat jo­évi törvény alapelvként sza- megfelelő színvonalú szak- gosítja fel. Ugyanakkor ki­bályozza, hogy a nevelési- mai munkája nagymértékben mondja, hogy a helyi taná­oktatási intézmények szak- függ a működés személyi és csok döntésük előtt kötele­mai tekintetben önállóak, to- tárgyi feltételeitől: ennek sek kikérni a megyei (fövá­vábbá. hogy ezen intézmé- biztosítására a jövőben a ta- rosi) tanács szakigazgatási nyek szervezetükkel és mű- nácsok csak abban az eset- szerveinek véleményét, vala. kodésükkel kapcsolatban ben létesíthetnek művelődési mint — az intézményeken maguk dönthetnek. Ugyan- intézményt, ha annak műkő- belül létesítendő, illetve akkor a torvény az óvodák, dési feltételeiről is gondos- megszűnő szervezeti formák illetve az iskolák nevelőtes- kodnak. A fővárosi, megyei esetében — az érdekelt in­tületére ruházza át az intéz- tanácsi szervek, illetve mi- tézmény nevelőtestületének mény egészét érintő nevelési, nisztériumok számára bizto. egyetértését, illetve oktatási kérdésekkel sított véleményező, vagy Módosítást igényelt a ta­kapcsolatban a döntés jogát, megosztott döntési hatáskö- nácstörvény végrehajtási E változásoknak a tanácsi rök új szabályozása ugyan- rendelete a tanácsi intézmé művelődési intézmények lé- akkor elősegíti az intéz- nyek vezetőinek kinevezésé­tesítése, illetve megszünteté- ményhálózat optimális fej- vei, megbízásával kapcsolat­se tekintetében, valamint az lesztését, a helyi, területi és ban is. intézmények vezetőinek ki- országos érdekek összehan- A jövőben a tanácsi intéz­nevezésével, illetve megbízá- golását is. A helyi ellátást mények vezetőinek kinevezé­sával kapcsolatban is érvé- szolgáló intézmények létesí- se előtt a felettes szakigaz­nyesülniük kell, ezért volt késére és megszüntetésére al- gatási szerv, illetve minisz­szükséges az 197!. év, U- ^^S^TieSu * ^zetes véleménye mel­nácstörvény végrehajtására igények kielégítését szolgáló ki kell kérni a nevelő­hozott rendelet módosítása. intézményekre a fővárosi, il- testület véleményét is. KI AZASSAG Ördög Pál és Faragó Margit, Bencs László és Varga Maria. Gullcska György és Csikós Gyöngyi Aranka. Posta István és Mizsel Ella. Dani Mihály és Rltter Betty, Kurunczt Ferenc és Litval Ibolya Ildikó, dr. Motzwlckler Kálmán Zoltán és Szöllöst Erzsébet, Lengyel Zol­tán Tamás és Fenyvesi Mária Aranka. Andó Mihály és Ferró Judit, Táborosl Endre és Mar­tök Valéria Veronika. Bukva Menyhért és Boldizsár Eva, Kis­pál Tibor és Makhajda Judit. Harter Árpád es Matók Jusztina Ibolya, dr. Fülöp Péter és Bat­tancs Anikó, Péter Vince és Mó­ra Rita. Pusztai Zsolt Tibor es Mészáros Anikó Katalin, Kál­mán Ferenc József es Doro Ol­ga, Molnár Gábor és Siroki Eri­ka Veronika. Balogh József es Szües Györgyi. Karanesi Zoltán János és Ambrus Edit, Molnár­Megyeri Sándor és Czegled Il­dikó. Pördi József és Farkas Maria, Zsikai Ferenc és Balog Zsuzsanna Erzsébet. Palásthy Szórnak Szörénd és Klazstk Edi­na, I'app Károly László és Dobó Maria. Bajorics István és Turu Erzsébet, Bozsik Tibor és Vadai Anna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS dr. örsvári László Dénesnek és Mag Editnek Zita Beáta, Jó­zsa Karolynak és Banhidi Már­tának Rita, Kertész Tibornak és Horváth Klára Máriának Krisz­tina, Kertész Tibornak és Hor­váth Klára Máriának Renáta, Nagy Sándor Istvánnak és Bul­lás Olgának Anett, Soós Istvan­nak és Varga Ildikónak István, Matyasovszki Jánosnak és Fá­tyol Aranka Annának Nóra Ibo­lya, Schreler Vilmos Tibornak Családi események és Varga Irma Katalinnak Ró­bert, Oláh Árpádnak és Harkai Év» Gabriellának Andrea. Ter­hes Józsefnek és Bangó Editnek Edit Viktória. Bitó Karolynak és Borbély Ilonának Attila. Kis­marton Tibor Istvánnak és Papp Ibolyának Nóra. Kertész Jó­zsefnek és Czinkóczi Piroska Katalinnak Gábor, Burger Lászlónak és Bodor Juditnak Krisztián, Kispéter Tibornak és Fazekas Gyöngyinek Anita, Ha­lasz Károlynak és Szabó Piros­kának Attila, Radó Janosnak és Szógi Etelkanak Tímea. Rozsa Tibor Józsefnek és Pintér Piros­kának Piroska. Rózsa Janosnak es Hangya Martanak Marianna. Striho Ernő Pálnak és Kónya Piroskának Szabolcs, Tasnadi Ferenc Józsefnek es Vecsernyés Irén Erzsébetnek Dániel. Wolcz Lászlónak és Gaál Évának Zita, dr. Keresztes Attila Tibornak és Farkas Erzsébet Ibolyának Adam Bence, Meleg Jánosnak és Bálint Szilvia Piroskának Csa­ba, Bakos Zoltánnak és Farkas­Csamangó Etelkának Eszter. Nagy Tamás Ádámnak és Pető Rozáliának Henriett. Mihaleczki Jánosnak és Hajdúk Margit Zsuzsannának Dávid János, Medgyesl Józsefnek és Zsiga Il­dikónak Kitti Ildikó, Szatma­Baksi Lászlónak és Tóth Mária Piroskának László, Gyémánt Jó­zsefnek és Nagy Ibolyanak Csa­ba. Marosvolgyi Józsefnek es Balazs Enkanak Erika, Orbán Janosnak es Dobó Katalin Má­rtanak Zoltán János. Molnár Jó­zsefnek és Károlyi Klárának Gyöngyi. Scholtz Ottónak és Sü­veg Zsuzsannának Andrea, Fe­renezi Istvánnak és Sárközi Irén Györgyinek Gábor, Molnár Menyhértnek és Bácsfalusi Ka­talinnak Judit, Török Gyula Pál­nak és Tóth Mariának Márk, Károlyi Dezsőnek és Vásárhelyi Máriának Anett, Vincze József Antalnak és Nyárs Veronika Ág­nesnek Éva Dóra, ördögh Jó­zsef Antalnak és Bak ró Judit Annának Tamás József, Rajho­na Péternek és Hornyák Kata­linnak Gábor, dr. Remák Gézá­nak es Bodnár Márta Eleonórá­nak Vivien. Mayer Istvánnak és Boros Katalin Teréznek Kata­lin. Baksa Istvánnak és Hege­dús Tünde Évának Kinga, Tí­már Janosnak és Bicskei Anna Ellanak CSaba. Dobó Lászlónak és Gera Erzsébetnek László, Herke Sándornak és Ale Piros­kának Szilvia, Nagy Andrásnak és Kantor Jusztinanak András, Borbély Ferencnek és Papp Csillának Bernadett, ördög Ist­vánnak és dr. Lázár Emőkének Boglárka Ágota, Koreck Fe­rencnek és dr. Molnár Zsuzsan­nának Péter Andor, Farkas Ti­bornak és Horváth Juditnak Gabriella. Gaál Zoltánnak és Gál Judit Katalinnak Tímea, Gár­gyan Jánosnak és Márki Máriá­nak Róbert, Hornok Edének és Mára Mariannának Balázs Ede, Czutor Zsoltnak és Németh Irén­nek Norbert, Hajzer Józsefnek es Pamuk Mananak Gábor, Haj­nal Józsefnek és Balogh Rozá­lianak Kitti nevű gyermeke szü­letett. 1IALALOZAS Dr. Csák Károly. Piti Jánosné Pusztai Mária, Tari József. Sze­keres Lászlóné Kútfej Sarolta, Szirovicza Antalné Juhász Kata­lin, Szűcs Pálné Szécsi Hermi­na, Süli Lajos, Hódi Istvánné Vas Margit, Nógrádi Lajosné Na csa Rozália, Falusi Sándorné De­meter Erzsébet. Oláh Lászlóné Kis Borbála Etelka. dr. Eszes Ferenc, Szűcs Gyuláné Pércsics Katalin. Kolompár László, Ma­joros Józsefné Szabó Zsuzsanna Magyar Józsefné Nagy Borbála. Máiint János, Szabó Imréné Kiss Irma. Dávid Mihály, Karácsonyi Györgyné Varga Rozália. Ki­rály Bálintné Balázs Matild. Marki János, Gerebecz Janosné Csánvi Viktória. Haszek Károly­né Németh Rozália. Németh Sándor, Németh Zoltanne Uj­falussy Erzsébet. Hajdú János, Kardos Sándorné Kelemen Ma ria. Szél Sándor, Varga Balazs­né Fehér Erzsébet. Szögi Zoltán Józsefné Dorner Sarolta. Sajtos Rozália Erzsébet, Pósa Jánosné Lele Rozália. Borsos Györgyné Konczos Rozália. Kalofszky Je­nő, Fülep László, Orbán Ist vánné Pánics Emília. Tóth-Kis Imréné Horváth Margit. Sisák László, Mikla Rozália, Küsz Fe­renc, Tóth Imréné Kovács Anna, Czibula Istvánné Biró Margit, Dékany Ferenc. Bakos Mihály, Peták Ferenc, Kocsis József, Er­dész Antal, Acs Mihályné Ter­hes Rozália. Gémes Antalné Bo­zóki Julianna, Hangyái Károly, Mándoki János, Zombori Ist­vánné Stumpf Anna, Bubori La­josné Engi Mária, Borbola Jó­zsef, Balasi Sándorné Rékasi Ilona meghaltak. 1986. AUGUSZTUS 19.. KEDD — NÉVNAP: HUBA A Nap kel 5 óra 46 perckor, és nyugszik 19 óra 52 perckor. A Hold kel 20 óra 10 perckor, és nyugszik 4 óra 43 perckor. VfZAt.LAS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 89 cm (apadó). ÖTVEN ÉVE ölték meg Franco falangistái Federico Garcia Lorcát (1898— 1936) spanyol költőt és dráma­írót. a 20. századi spanyol iro­dalom máig legnagyobb hatású, világirodalmi rangú képviselőjét. Andalúziai szülőfalujában kora gyerekkorától hallhatta a nép dalait, meséit, Granadában pe­dig. ahol tanult, magaba szívta az ódon város római, arab és keresztény elemekből ötvöző­dött kultúráját. Verseiben a leg­köznapibb nyelvű leírások a legmerészebb metaforákkal vál­takoznak: hagyomány és mo­dern stiluseszközok, népiesség és tudó elemek egymással ösz­szefonódva. együttesen adják a kótet vonzóerejét. SZÁZTÍZ ÉVE 1876-ban avatták föl Szeged első köztéri szobrát, Dugonics And­rásét, Izsó Miklós alkotását. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Támadás a Krull-bolygó el­len (szines, m. b. amerikai film. III. helyár!) délután fél 4, há­romnegyed 6 és 8 órakor: Lövöl­dözés (színes japán krimi. II. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3, ne­gyed 6 órakor: Nászút féláron (magyar film) fél 8 órakor: Bombajó bokszoló (színes, m. b. olasz kaland film. III. helyár!). Szabadság: fél 4. háromnegyed 6 órakor: Támadás a Krull­bolygó ellen (szines, m. b. amerikai film. III. helyár!) 8 órakor: Végtelen nappalok (szi­nes szovjet film). Kertmozi: (Újszeged) este 9 órakor: Love story (színes ame­rikai film. Kiemelt helyár!). Kiskörössy halászcsárda, krrt: éjszaka 24 órakor: Dutyi-dili (színes, m. b. amerikai filmvíg­játék. III. helyár!). Kiskörössy halászcsárda (vl­deomozi) este 8 órakor: A hong­kongi ember (színes hongkongi akciófilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-es) Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ES UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. Kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.). uroló­giai felvételi ügyéletét a II. Kór­ház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYEI.ET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged. Hunyadi János sgt. I. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön este 19 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8-tól deli 12-ig a gyermek fül-orr-gégésze­ti ügyelet az Üjszegedi Gyer­mekkórházban van. (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22­655. Egyéb napokon a Fül-Orr­Gége Klinika tart ügyeletet (Le­nin krt. 111.) Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged. Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14­420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7-töl reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. nnt*4 BUDAPEST 2. 18.25: Képújság 18.30: Körzeti adások — Budapest. Pécs, Szeged 19.35: Antónia Kowtunova énekel — lengyel zenés film — (ism.) 20.00: A zumpai szeretök — NSZK film 21.10: Híradó 2. 21.30: Reklám 21.35: Üszó- és vizilabda-vb 23.00: Képújság BELGRÁD I. 17.05: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Mit tudnak a gyermekek a szülőföldről? 18.15: Házi emlékeztető 18.45: Zsúr 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Párbeszédek 21.00: Szép az élet — olasz játékfilm 22.30: Híradó 22.50: Ráadás BELGRÁD 2. 18.05: Uszó-vb 20.00: Népzene 20.55: A forradalom részt vevői 21.40: Metropolitan Múzeum ÚJVIDÉK 17.05: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Gyermekműsor 18.15: Más tv-állomások műsorából 18.45: Ismeretterjesztő film 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.05: Tíz évvel később 21.00: Az élet szép — olasz játékfilm 22.30: Híradó ESKxl 8.20: 9.44: 10.05: 10.35: 10.54: 11.38: 12.30: 12.40: 12.45: 13.05: 13.30: 14.10: 14.25: 14.30: 15.00: 15.18: 16.05: 16.46: 17.00: 17.30: 17.45: 18.25: 19.15: 20.00: 20.45: 21.30: 22.20: 22.30: 22.43: 22.53: 23.49: KOSSUTH Társalgó Dallal üzen Ázsia Két keréken Magyarországon — (ism.) Éneklő ifjúság Rimszkij-Korszakov: Seherezádé — szvit A planétás ember — Goda Gábor regénye — 1. Ki nyer ma? Reklám Egy kisvárosi „kultúrfárosz" Lehoczky Éva és Bende Zsolt operett­felvételeiból Hubay Jenő csárda­jeleneteiből Magyarán szólva . .. Orvosi tanácsok — az új kenyérről Dzsesszmelódlák Arcképek a lengyel irodalomból — (ism.) Zengjen a muzsika Igazmese — Delfinekről — Arlonró! — (Ism.) Versek gyerekeknek Tudományos parkok Beszélni nehéz ... A Szabó család . .. Mai könyvajánlatunk — (ism.) Gondolat Mi a titka? — Maria Jeritza művészete Népdalest Szétszakadt folyamatok ... például az erdő! Tíz perc külpolitika Népzene Afganisztánból Antal Gábor írása Edwin Fischer zongorázik — 19. A Magyar Rádió réz­fúvósútöse Pezel­intradákat játszik Himnusz 0.10 0.15: — 5.50: Éjfél után . 8.25: 8.30: 9.50: 10.40: 11.35: 12.00: 16.30: 16.35: 16.40: 17.05: 17.35: 17.40: 18.05: 18.10: 18.30: 18.50: 18.55: 19.05: 19.10: 19.20: 19.30: 20.00: 20.05: 21.35: 21.40: 22.40: 23.10: 23.20: BUDAPEST 1. Tv-torna Szünidei matiné Az élet kalandja — francia rövidfilm — 3. — (ism.) Korok és bútorok — 3—4. — (ism.) Delta — (ism.) Képújság Hírek Három nap tv-müsora Képmagnósok, figyelem! — (ism.) Vikingek — angol filmsorozat — 7. — (ism.) Képújság Rallye — riportfilm Betüreklám Sorstársak — a Pécsi Körzeti Stúdió rehabilitációs magazinja Agrárvilág Mini-Stúdió '86 Reklám Tv-torna Esti mese Reklám Híradó Reklám István, a király — magyar film Betű reklám Stúdió '86 „Táncra ítélem magamat" Híradó 3. Himnusz 8.05 8.08: 8.50: 9.05: 14.10: 12.31: 13.05: 14.00: 15.05: 15.20: 15.30: 17.30 18.30: 19.05: 20.00 20.11: 20.43: 21.05: 21.24: 21.57: PETŐFI Reklám Slágermúzeum Tiz perc külpolitika Napközben Fúvóspolkák Beke Farkas Sándor népi zenekara játszik, Kutasi Katalin nótákat énekel Popzene, sztereóban Petőfi Sándor: A helység kalapácsa — hősköltemény négy énekben Ugyanaz többször — Korányi Tamás összeállítása * Berkes János énekel Könyvről könyvért Csúcsforgalom Tini-tonik Közvetítés az úszó-vb-ről Csak fiataloknak! Petró István nótáiból Slágerfilmek — filmslágerek — vagy: kö/zvetités a magyar férfi vízilabdacsapat vb­mérkőzésröl — Madridból (ha a magyar csapat ekkor játszik) A Vatikán titka — André Gidc regóhyc — 7. A Vatikán titka — André Gide regénye — 8. Barangolás régi hang­lemezek között Zeneközeiben a hallgató 0.15: — 4.40- Éjiét után I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom