Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-16 / 193. szám

lO Y I Co VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 193. szám 1986. augusztus 16., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi clJíizetési díj: 43 forint Ám: 2.20 forint Az aszály ellen nincs (más) orvosság Ahol tehetik - öntöznek A földrajzi és időjárási viszonyokat ha megváltoztatni nem is lehet, de alkalmazkodni, számunkra kedvezőbbé alakítani azért nem reménytelen. A korszerű mezőgazdaság mércéje épp a tudatos beavatkozás mélysége és nagyságrendje. Hazánk szeszélyes csapadékeloszlása egy éven belül kétféle gondot is okozhat. Míg évekig a belvíz miatti termeléskiesés volt döntő, az utóbbi három évben az aszály okozta károk a jellemzőek. A talaj vízháztartásának javítására, a belvíz elvezetésére tett intézkedések, a megyénkben befejezéséhez közeledő térségi meliorációs program súlyos milliárdokba került ugyan, de mindenképp ez az egyedüli hatásos és megbízható mód. A víz visszaduzzasztására, a talajnedvesítésre alkalmas kettős hasznosítású drénezett területek csapadékszegény időjárás esetén is biztos termelési alapot nyújtanak. Ez azonban még nem elegendő, az öntözésfejlesztésben is legalább ekkora utat kell megtennünk. Megyénk rendelkezik hosszú távú. összehangolt öntözésfejlesztési koncepcióval. A megvalósulás üteme azonban összefügg gazdasági lehetőségeinkkel. A majdan rendelkezésre álló központi támogatás milliárdjai mellett mezőgazdasági nagyüzemeinknek is sokat kell áldoznia erre a célra. Ahhoz, hogy élni tudjanak az öntözés lehetőségével költséges berendezések megvásárlásához kell erőt, vagyis pénzt gyűjteni. S ez nem megy másként, mint a magas színvonalú, takarékos gazdálkodás révén. Senki sem gondolhatja, hogy ez könnyű feladat. A helyi kezdeményezések, az öntözőfejlesztési pályázatok eredményeként jelenleg megyénkben 23 ezer hektáron biztosítottak az öntözés feltételei. Ezt a lehetőséget a július—augusztusi tikkasztó hőségben szinte mindenütt kihasználják. Ez nem azt jelenti, hogy ekkora területet tudnak azonos időpontban vízzel ellátni. A berendezéseket folyamatosan telepítik át, egy-egy 60 milliméternyi áztató „műeső" után. A hivatalos statisztikák 18 napos fordulókat vesznek számításba, a gyaLázár Mihály felvétele Bauer-berendezéssel öntözik"*a fűszerpaprikát Tisza—Maros Szög Tsz-ben a szóregi korlat azonban ettől eltérő, mert például a kertészeti növények. s különösen a paprika sűrűbben kívánja a nedvességet, mint a kukorica. Egy üzemi szakember szerint egy hektár öntözési költsége 3 ezer forintra rúg, s meg kell fontolni, hogy melyik növény tudja ezt többlettermésével ellensúlyozni. Az idén is történt előrelépés. Csengelén az Aranyhomok Tsz-ben még az idén elkészül egy talajvíztározó. Ebből és csőkutakból száz hektárnyi paradicsom, paprika- és uborkaterület kaphat biztos vízutánpótlást. A rúzsai Népszabadság Tsz-ben a modellként szolgáló első homoki víztározó után — amely biztató tapasztalatokkal szolgált — most készül a második „vizes medence". A szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz-ben 7 turbómat öntözőberendezés működik, a szükséges vizet a Fehér-tói halgazdaságon keresztül a Tiszából nyerik. A korábbi 162 hektárnyi terület az idén 62 hektárral bővült. Így most már a pritaminpaprika mellett a másodvetésű silókukorica is vízhez jut. A fold alatti műanyagcső-hálózat 3 millió forintba került, s ehhez ötven százalékos állami támogatást vettek igénybe. A hagyományos, sok kézimunkát igénylő rendszereket folyamatosan váltják fel a korszerű helyváltoztató, „önjáró" berendezések. A legelterjedtebb az osztrák Bauer Rain Star, amelyet jelenleg 3200 hektáron használnak. Ezenkívül egy újabb típust, a Lineár Sistmet is bemutatják a szegvári Puskin Tsz-ben. Tavaly óta a jugoszláv Sever Ranger lineáris berendezés is mintaként szolgál a Makói Lenin Tszben. A szentesi Május 1. szövetkezetben az izraeli Naan-típusú csepegtető öntő. zést próbálgatják. Ezek a korszerű rendszerek a többi gazdaság számára is mintaként szolgálnak, s a beszerzésüknek az öntözési lehetőségeken kívül nincs más akadálya, mint az adott téesz pénzügyi helyzete. T. Sz. I. Húsipari fejlesztések Több húsipari üzemben rekonstrukciós programot hajtanak végre: a fejlesztésektől a minőség további javulását várják, és azt, hogy növekszik a külföldön is értékesíthető termékek aránya és mennyisége. Az üzemekben egyfelől alapvetően fontos részlegeket alakítanak ki, például vágócsarnokokat, másfelől a technológia eddig hiányos pontjain új, modern gépeket, berendezéseket szerelnek fel, javítva ezzel a technológiai sorok ha-' tékonyságát. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát Maros utcai átalakított szalámiüzeme már termel, ám ezzel nem ért véget a rekonstrukció: korszerűsítik, bővítik a sertés- és marhavágó csarnokot. Folyamatban van az új bélüzem építése, amely a természetes alapanyagok magas színvonalú feldolgozását teszi lehetővé. A SzabolcsSzatmár Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál, Nyíregyházán a feldolgozóüzem rekonstrukciójához láttak hozzá, ennek révén javíthatják az ellátást a húskészítményekből. Gyöngyösön 1000 tonna befogadóképességű fagyasztó-tároló épült fel, az üzemekben korszerűsítették a húsok bontását és csomagolását is, megfelelve ezzel az exportigényeknek. A Gyulai Húskombinátban átépítették a sertésvágó csarnokot, nagy teljesítményű gépeket szereltek fel egyebek között a nehéz fizikai munka helyettesítésére. A zalaegerszegi vágócsarnok felújítása szintén befejeződött. Nagykanizsán az úgynevezett gyorsérlelésű szalámigyártási technológia bevezetése ad munkát a szakembereknek. A Budapesti" Hús-nagykereskedelmi Vállalatnál elkészült a húsbontó üzemrész és a hozzákapcsolódó hűtő-tárolótér. Megvannak már a tervdokumentációk a jövő évi fejlesztéshez is, és sokfelé hozzáláttak a munkák előkészítéséhez. Szolnokon rövidesen megkezdik az évi 1000 tonna kapacitású üzem kivitelezését. Itt gyártják majd a csikós- és teaszalámit, valamint a kunsági páros kolbászt! Mezőgazdasági dolgozókat tüntettek ki Tegnap, pénteken délután, Űjszegeden a Csongrád Megyei Tanács Oktatási és Továbbképzési Intézetében a mezőgazdaságban kiemelkedően dolgozók részvételével bensőséges hangulatú összejövetelen emlékeztek meg augusztus 20-ról, az új kenyér ünnepéről. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizedes munkája elismeréséül Kiss Jánost, az Eperjesi Ifjú Gárda Tsz nyugalmazott termelési elnökhelyettesét a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesítette. Galgóczky Mihályné, a Csanádpalotai Szabadság Tsz nyugalmazott közgazdasági elnökhelyettese a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta. Szocialista alkotmányunk 37. évfordulója alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült Bodó Antal, a Szegedi Tisza—Maros Szög Tsz traktorvezetője; Csepregi József, a Csongrádi Vörös Csillag Tsz traktorosa; Juhász Imre, a Mártélyi Füret Sándor Tsz növénytermesztője, Makács Lajos, a Pitvarosi Felszabadulás Tsz traktorvezetője; Marton Imre, a Hódmezővásárhelyi Vörös Csillag Tsz gépkezelője; Márton Sándor, a Makói Lenin Tsz anyagbeszerzője; Ormándi László, a Tömörkényi Alkotmány TSz traktorosa; és Sisák András, a Deszki Maros Tsz gépszerelője. Eredményes munkája elismeréséül a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette a szegedi és a környékbeli szövetkezetek dolgozói közül Ábrahám Szilvesztert, a Szegedi Üj Élet Tsz asztalosát; Bende Imrét, a Röszkei Kossuth Tsz tej házkezelőjét; Berta Antalt, a Balástyai Rákóczi Tsz mezőőrét; Deák Ferencet, a Rúzsai Népszabadság Tsz brigád vezetőjét; Dobó Jenőt, a Mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet kőművesét; Elekes Lászlónét, a Szegedi Üj Élet Tsz ügyintézőjét; Faggyas Antalt, a Deszki Maros Tsz erőgépvezetőjét; Hajdú Imrét, a Mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet állattenyésztőjét és Horváth János jogtanácsost; Jakus Józsefet, az Öttömösi Magyar László Tsz növénytermesztőjét; Kálmán Mihályt, a Zsombói Gyümölcsös Szakszövetkezet gépkocsivezetőjét; Kiri Mihályt, a Rúzsai Népszabadság Tsz erőgépvezetőjét; Márki Imre Józsefet, a Deszki Maros Tsz műhelyvezetőjét; Márta Ferencet, a Forráskúti Haladás Tsz erőgépvezetőjét; Márta Szilvesztert, a Szegedi Rákóczi Tsz háztáji felvásárlóját; Papp Ferencet, a Balástyai Móra Ferenc Tsz esztergályosát; Rozsnyai Gézát, a Domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezet portását; Somodi Jánost, a Sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság T6Z termelési elnökhelyettesét; Sugár Lajost, a Balástyai Alkotmány Tsz gépszerelőjcí; Sutus Ferencet, a Rúzsai Népszabadság Tsz traktorosát; Szalma Jánost, a Városellátó Közös Vállalat betanított munkását; Széli Zoltánt, az Ásotthalmi Felszabadulj Tsz erőgépvezetőjét; Szilágyi Gyulát, a Röszkei Kossuth Tsz vezető könyvelőjét; Tóth Lászlót, a Sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Tsz traktorosát; Vajda Jánost, a Forráskúti Haladás Tsz föágazat-vezetőjét; Vámos Józsefet, a Szatymazi Finn— Magyar Barátság Tsz műhely dolgozóját; Varga Illésnét, a Domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezet főkönyvelőhelyettesét; Virág Jánost, a Szegedi József Attila Tsz erőgépvezetőjét. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetettjei: Balázsik Mihályné, a téeszszövetség főellenőre; Martonosi István, az Asotthalmi Felszabadulás Tsz erőgépvezetője és Venkei Terézia, a Teszöv főmunkatársa. Budapesten, a SZOT központi ünnepségén tegnap, pénteken Juhász József, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa kulturális és agitációs propaganda bizottságának vezetője a Szocialista Kultúráért kitüntetést vette át megyénkből. Bemutatták a Toscát a szabadtéri játékokon A szegedi játékok történetében először csendültek föl Puccini Toscájának dallamai. A tegnap esti, nagy érdeklődéssel várt és kísért premieren Forray Gábor díszleteiben, Gelencsér Eta jelmezeivel, Békés András rendezésében került dómszínpadra a produkció. Sardou drámája nyomán Illica és Giacosa szövegét Oberfrank Géza fordította, s ugyancsak a szegedi fő-zeneigazgató vezényelte az előadást. A címszerepben új dívát avatott a közönség, a fiatal Dénes Zsuzsanna személyében, de először énekelt itt a külföldi, nyugat-németországi szerződésben álló B. Nagy János is, Cavaradossi megformáló ja. Scarpiaként is ismert hazai énekművész, Miller Lajos lépett föl. A vezető hármas partnerei szegedi operaénekesek voltak: Szakály Péter (Angelotti), Kenessey Gábor (Sekrestyés), Juhász József (Spoletta). Egri László (Sciarrone), Huszár Ferenc (Börtönőr) és Vajda Júlia (Pásztorfiú). Képünkön: a Te Deum jelenete, előtér ben Scarpiával, Miller Lajossal Nagy László felvétele