Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-14 / 191. szám

2 Csütörtök, 1986. augusztus 14. Ml? HOL? MIKOR? Miért az export? Korszaknak érezzük, pedig jószerével legfeljebb egy évtizede, hogy exportkényszer nehezedik a magyar gazdaságra. Exportálnunk kell, esztendőről esztendőre, mennyiségben és értékben egyaránt többet. E követelmény közvetlen célja, hogy a külkereskedelmi mérleg mind a konvertibilis, mind a rubelelszámolású forgalomban többlettel, aktívummal záruljon. A konvertibilis devizákban jelentkező aktívumra a nemzetközi fizetési kötelezettségek, az esedékes hitel- és kamattörlesztések teljesítéséhez van szükségünk, a rubelaktivumra pedig azért, mert hosszú időn át a KGST-országokkal is egyensúlyhiány jegyében alakult árucsere-forgalmunk. Ezek a mostani exportkényszer alapvető okai, amelyeket amolyan teendőket, követelményeket sűritő szándékkal a külgazdasági egyensúly javításaként szokás említeni. ból — egyebek között a fog- értékesítés belföldi felhaszlalkoztatottság érdekében — nálás-export közötti mega belső szükségleteket meg- oszlását, haladó termelési kapacitásokat kellett létrehozni. Ma már nem a kis ország és gazdaság a determináló tényező, sokkal inkább az, hogy a nemzetközi munkamegosztás az integrálódás jegyében halad, fejlődik; nemcsak a kis-, hanem a közepes és nagyméretű gazdaságok is mindinkább exportorientáltak. A mai magyar gazdaságot irreális, lenne exportorienA növekedés forrása Mindebből szükségszerűen következik, bármilyen is a külgazdasági egyensúlyi helyzet, kedvezőtlen avagy éppenséggel jó, gazdasági növekedést csak az export gerjeszthet; az ipari termelés bővítésének ez a kizárólagos lehetősége," forrása. S bár az élelmiszer-gazdaság táflnak minősíteni, bennün- exporthányada nem szembeket most az exportkényszer állapota jellemez. Kitűnik éz az anyagi termelés végső felhasználásából is. Az ipari termelés végső felhasználásában ugyanis az export az első számú felvevő piac — 1985-ben mintegy 310 milliárd forinttal —, részesedése meghaladja az 50 százalékot. Ha figyelmen kívül hagyjuk az élelmiszeripart, a végső realizálás exporthátűnően magas, ennek az ágazatnak a fejlődése, fejlesztése is alapvetően függ — pozitív és negatív előjellel egyaránt — a külpiaci értékesítéstől. A gazdaságpolitika a külgazdasági egyensúlyjavítás követelményéhez kapcsolódva jelölte ki első számú célnak, prioritásnak az exportot, annak növelését, nemcsak mennyiségben, haKivitel nélkül nincs import Társadalmi közóhaj, bárcsak túl lennénk már az egy helyben topogás esztendein, s azokon a nehézségeken, jelenségeken, amelyek a közelmúltat, a jelent, s várhatóan még a közeljövőt is jellemzik. Sokan ügy képzelik el gazdasági fejlődésünk pormalizálódását, kedvező távlatait, hogy mindaz, amit ma terhesnek vélünk és érzünk, kiiktatódik, megszűnik. Példának okáért a gazdaság egészére, minden ágazatára, a termelők, a gazdálkodók többségére nehezedő exportkényszer is. Ennek a feltételezésnek a racionalitása ahhoz tapad, hogy napjainkban a gazdaságpolitika mindenekfeletti prioritása, a külgazdasági egyensúly javítása, akarvaakaratlanul elhomályosítja, mintegy feledteti azokat az ok-okozati kapcsolatokat, amelyek kedvezőtlen és jó egyensúlyi helyzetben egyaránt arra utalják, kényszeritik a magyar gazdaságot, hogy — jelképesen szólva — együttéljen a világgazdasággal, boldogulásának fejlődésének lehetőségeit a nemzetközi munkamegosztásba illeszkedve keresse és hasznosítsa. Ha a gazdasági reálfolyamatok — termelés, bővített újratermelés, végső felhasználás — tükrében vizsgáljuk a magyar gazdaságot, megállapítható, hogv már a folyó termelés fázisában sem nélkülözi, nem is nélkülözheti a nemzetközi munkamegosztásban való részvételt. A folyó termelés, a gazdasági vérkeringés újbóli indításának tágabb értelemben vett üzemanyagát — az energiahordozók, a nyers- és alapanyagok jelentős részét az import fedezi, bocsátja rendelkezésre. A reálfolyamatok másik fázisában, a bővített újratermelésben, a felhal mozásban-beruházásban ugyancsak perdöntő az import, a modern technika, technológia átvételének, meghonosításának szerepe. Termelésünk több mint fele Az anyagi ágazatokban évente megtermelt javak végső felhasználásának objektív lehetőségei a nemzetközi munkamegosztásba való beilleszkedés másik irányát körvonalazzák. Valamikor annak tulajdonítottunk meghatározó jelentőséget, hogy kis ország és gazdaság vagyunk, s ezért számos oknyada 61—62 százalék, az nem hatékonyságban is. Ez élelmiszeriparban ez 20 százalék. A mezőgazdaság bruttó termelésének 22—24 százalékát értékesíti külpiacokon. A végső értékesítés fázisában, legalábbis az iparban, az összes belföldi felhasználás — a lakosság fogyasztása és a beruházások együta kiemelés és minősítés nem azt jelenti, hogy ha majd túl leszünk a dolgok nehezén, az export elveszti gazdaságpolitikai jelentőségét. A nemzetközi munkamegosztási kapcsolatok mélyen beépültek a magyar gazdaság reálfolyamataiba, a külpiaci értékesítés a vállalati tesen — az ipari javaknak ** népgazdasági szintű gazkisebb hányadát kepes fel- dálkodás szerves része. Ez venni. S hogy ne legyen fél- az az objektív adottság, köreértés, ez nem a belső fel- rülmény, amely minden gazhasználás elmúlt évekbeni dasági helyzetben megszabja, visszafogásának a következ- valósággal determinálja az ménye, már azt megelőzően export jelentőségét, népgazis a jelenlegivel megegyező dasági szerepét, arányok jellemezték a végső Garamvölgyi István Nemzetközileg is elismert Vízrajzszolgáltatásunk centenáriuma Gazdaságosabb timföldgyártás Az év eddig eltelt időszakában több mint 60 millió forint nyereséget könyvelhettek el az Almásfüzitő1 Timföldgyárban, ahol az esztendő elején még veszteséggel számoltak. Az üzem elegendő alapanyaggal látta el a hazai kohókat, és a tervezettnél több timföldet értékesített külföldön, ugyanakkor számottevően csökkentette a termelési költségeket. A siker nyitja a takarékosabb gazdálkodásban, az ésszerű anyagfelhasználásban rejlik. A timföldgyártás önköltségének mértékét főleg az energiafelhasználás befolyásolja. Ezért az év folyamán több intézkedést is bevezettek a gyártás közbeni energiaveszteség mérséklésére. A vezetékek, tartályok jobb szigetelésével, karbantartásával, valamint figyelőszolgálat szervezésével igyekeztek megakadályozni a forró gőz szivárgását. Növelték a szivattyúk hatásfokát, a feleslegessé vált és nem kevés energiát fogyasztó berendezéseket kivonták a termelésből. A fútőfelületek gondosabb és gyakoribb tisztítása is villamosenergiamegtakaritást hozott. A timföld kalcinálásánál — kiégetésénél — tonnánként két kilogrammal csökkentették a fűtőolaj felhasználását. Mérsékelték egy másik drága segédanyag, a marónátron felhasználását is. Jóllehet, egész évben a vártnál gyengébb, kevesebb alumíniumot tartalmazó bauxitot kaptak feldolgozásra, de az ebből származó veszteséget technológiai módosításokkal csökkentették. összességében eddig az idén 27 millió forint értékű különféle anyagot takarított meg az almásfüzítői gyár kollektívája. 1986. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: MARCELL. ÖZSÉB A Nap kel 5 óra 38 perckor, és nyugszik 20 óra no perckor. A Hold kel 15 óra 59 perckor, és nyugszik 23 óra 54 perckor. VlZALLAS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 95 cm (apadó). Hazánk vízrajzi adottságai a régmúltban állandó küzdelemre kényszerítettek a folyókkal szemben. A vizek gazdagsága mindig nagy szerepet játszott gazdaságunkban, de amellett, hogy hasznot hajtottak, a folyók zabolátlan kiöntéseikkel rengeteg kárt okoztak, sok emberi életet követeltek. A jelző szolgálatot (a magyar rádió ma is naponta közli adatait), a vízrajzi magasságméréseket, megalkotta a Vízrajzi Évkönyvet, továbbá a Napi Vízrajzi Térképet. A vízállás előrejelzéséről 6zóló tanulmánya világszerte érdeklődést váltott ki, több világnyelven megjelent. Foglalkozott gátvédelemmel is, kártételek egyre növeked- és e témakörből könyvet jetek, de a korábbi századok- lentetett meg. ban ez ellen semmit sem tudtak tenni. A rendezetlen vízviszonyok, a káros állóvizek és mocsarak különösen a mezőgazdaságra fejtettek ki káros hatást. Az elodázhatatlan vízi munkálatok első lépései a 18. században kezdődtek, de nagyobb lendületet csak a reformkortól, főként Széchenyitől kaptak. A vízi munkálatokban jelentősebb előrelépésre csak a kiegyezést követő évtizedekben került sor, és ebben az időben alakult meg a Magyar Vízrajzi Szolgálat, éppen 100 esztendeje, 1886ban, Baross Gábor, a vasminiszter rendeletére. A világon az elsők között létrehozott intézmény felállítását a Tisza szeszélyes áramlásai, állandóan visszatérő árvizei is indokolták. A rendelet megalkotásában Baross Gábort elsősorban a Szegedet 1879-ben elpusztított árvíz vezérelte, mondván: foglalkozni kell a /olyamszabályozásokkal, az ármentesítéssel, a vízhasznosítással és a hajózás biztosításával. Ezek viszont rengeteg adatot igényeltek, amelyek szolgáltatására új intézmény vált szükségessé. Az vízrajzszolgálat vezetésére Péch Józsefet (1829— 1902) nevezték ki, aki az új intézményt tizenhat éven át, haláláig vezette. A Magyar Vízrajzi Szolgálatot Péch európai hirre emelte. Megvalósította az országos vizAz intézmény ma széleskörű tevékenységet lát el, kiépítve az országos vízmérce és csapadékmérő szolgálatot, valamint az országos vízjelző szolgálatot. (A rádiós vízjelző szolgálat kezdete: 1929.) Századunk jeles vízrajzi szakemberei: Hajós Sámuel, Bogdánffy Ödön és Sajó Elemér, akik továbbfejlesztették Péch munkásságát. A második világháborút követően, 1952-ben alakult újjá a vízrajzi tevékenység, a VITUKI keretein belül. 1976 óta decentralizáltan, 12 vízügyi igazgatóság működik közre a feladatok ellátásában háromezer országos, illetve háromezer helyi jelentőségű mérőhellyel, számos műszaki-tudományos munkás közreműködésével. Eme munkálatok egyik első mérnökeként meg kell említenünk Galambos Sámuel (1786—1855) munkásságát, aki Széchenyi István programjában vett részt az egykori mocsarak és lápok lecsapolási műveleteinek kidolgozásában, s aki Vásárhely mérnöké volt. A most százéves Magyar Vízrajzi Szolgálat nemzetközileg is elismert, és eredményeinek alapján tartjuk számon. korabeli vízimérnökeinket, akik munkásságukkal megalapozták az egységes magyar vízgazdálkodási rendszert, amelynek biztos alapot az elmúlt száz esz tendő ad. Bátyai Jenő Hetven országba szállít Az ötéves terv kezdete óta, lényegében változatlan munkáslétszám mellett, több mint negyven százalékkal nőtt a termelés és a munka termelékenysége a lenin grádi optikai müszergyárban. Az egyesülés célul tűzte ki a műszaki színvonal emelését, a termelés rekonst rukcióját, az innovációt, és a termékek minőségének ja vitását. Azokban a részlegek ben, ahol már végrehajtották a rekonstrukciót, sok szám jegyvezérlésű gép és robot üzemel. Ebben az évben helyezték üzembe a Rotor—I elnevezésű rugalmas gyártósort, amely tíz gyártómodulból áll, és több mint ötszázféle alkatrész gyártására alkalmas. Az év végéig még 175 modern berendezés-egységet, közöttük robotizáltakat is —, helyeznek üzembe. Ennek révén tovább javulhat a munka termelékenysége és a termékek minősége. Nagy teljesítményű teleszkópok, nagy pontosságú mikroszkópok, elektronikus mérőműszerek, videómagnók, filmvetítők, film- és fotótömegcikkek —, mindez távolról sem teljes felsorolása a leningrádi Lenin Optikai "Műszergyár termékválasztékának. A cég termékeit a világ több mint hetven országába exportálják. Az össztermék nyolcvan százaléka a legmagasabb minőségi igényeket is kielégíti. NEGYVENÖT ÉVE, 1941-ben e napon tették közzé az Atlanti Chartát. A Winston Churchill brit miniszterelnöknek és Franklin Roosevelt amerikai elnöknek az Atlanti-óceánon, egy hadihajón aláirt nyilatkozata a második világháború utáni rendezés elveit rögzítette. Elkötelezték magukat a náci Németország elleni következetes harc mellett. Szeptemberben csatlakozott hozzá a Szovjetunió, majd további 23 ország is. Ezek lettek a „Egyesült Nemzetek" (az ENSZ) alapítói. SZÁZHETVENÖT éve született Clark Adám (1811— 1866) angol-mérnök, a budapesti Alagút és Lánchíd építője. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Lövöldözés (színes japán krimi. II. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3. negyed 6 órakor: Nászút féláron (magyar film) este 8 órakor: Bombajó bokszoló (színes, m. b. olasz kalandfilm. III. helyár!). Szabadság; fél 4, háromnegyed 6 órakor: Támadás a Krull-bolygó ellen (szines, m. b. amerikai film, III. helyár!) este 8 órakor: Végtelen nappalok (színes szovjet film). Kertmozi: (Újszeged) este 9 órakor: Love story (szines amerikai film. Kiemelt helyár!). Kiskőrössy halászcsárda, kert: éjszaka 24 órakor: A lator (szines, m. b. olasz film. II. helyár! Csak 16 éven felülieknek!). Kiskőrössy halászcsárda: (videomozi) este 8 órakor: A hongkongi ember (szines hongkongi akciófilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. iz. (13/57-es). Elte 8 órától reggel 7-lg. Csalt •Urgóa esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel T óráig a felnótt lakosság reszéra: Szeged, Hunyadi Jánoa sgt. I. az. alatt. Telefon: to-ioo. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától máinap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lonln krt. 20. szám alatti kfirzetl gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csOtörtököa este 19 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8-tól déli 12-lg a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az ÜJszegedl Gyermekkórházban van. (Szeged, Odesszai krt. 87.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a FU1Orr-Gége Klinika tart ügyeletet (Lenin krt. lll.) Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 8 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGÁLAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. HDFi'J BUDAPEST L 8.25: Tv-torna 8.30: Szünidei matiné 10.15: Jackson út — francia tvfilmsorozat — 2. — (ism.) 11.40: Képújság 17.00: Hírek 17.05: Reményteljes gyermekeim — NDK film 18.15: Tv-börze 18.25: Képújság 18.30: Telesport 18.55: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Hiradó 20:00: Reklám 20.05: Oppenheimer — angol tv-filmsorozat — 6. 21.05: Betüreklám 21.10: Hirháttér 22.00: A hét műtárgya 22.05: Hiradó 3. 22.15: Himnusz BUDAPEST 2. 16.30: A nősülés viszontagságai — lengyel filmsorozat — l. — (ism.) 19.30: Képújság 19.40: Vizilabda-vb — SpanyolországOlaszország mérkőzés Kb. 21.00: Híradó 2. 21.20: A nősülés viszontagságai — lengyel filmsorozat — 2. 22.15: Képújság BELGRÁD 1. 17.25: Híradó ' 17.45: A tanító 18.45: Hazai együttesek műsorából 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: ZIP 21.00: Nevetséges és más történetek 2t.40: Minikabaré 22.10: Híradó 22.30: Műsorráadás ÚJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: A tanító 18.15: Dok.-műsor 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: A kis kastélyban 21.20: Hiradó EHKxl KOSSUTH 8.15: Mai kulturális programok 8.20: Nélkülözhetetlen emberek? 8.30: Látogatók a labirintusban 9.20: Két fűvósnyitány 9.34: Világablak — (ism.) 10.05: Két keréken Magyarországon — (ism.) 10.35: Évszázadok mestermüveiből 11.30: Bárdos Lajos — Móra Ferenc: Hajnali dal 11.39: Kedves Michele — Natalia Ginzburg regénye — 11. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Német utakon 13.00: Rinaldi di Caoua: A cigánylány — intermezzo két képben 13.41: Kapcsoljuk a györl körzeti stúdiót 14.05: Műsorismertetés 14.10: A magyar széppróza századai — (ism.) 14.26: Népdalcsokor 15.00: Világirodalmi könyvszemle 15.30: Zenei Tükör 16.05: „Jaj anyám, a diák...!" — Csokonai Csurgón, Petőfi Pápán 16.30: A csudálatos Mary — P. L. Travers regénye — 11. 16.53: Muzsikáló természet 17.00: A domáldi üstökös — rádiójáték 17.47: Nóták 18.25: Mai könyvajánlatunk 18.28: Műsorismertetés 19.15: Molnár Ferenc színháza: A testőr — A Vígszínház 1968. évi előadása 21.43: Batthyány Lajos miniszterelnöksége 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Edwin Fischer zongorázik — 18. 23.43: Ravi Shankar sititáron . játszik loMime. tícv -•• 0.10: Himnusz 0.15: — 4.20: Éjfél után .., PETŐFI 8.05: Tárogató muzsika 8.20: A Szabó család . . . 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: A BKV szabó Pál Művelődési Házának Koncertfúvószenekara játszik 12.25: Útikalauz — üdülőknek 12.30: Mezők, falvak éneke 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Karavánszeráj 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek — (ism.) 15.45: Törvénykönyv — (ism.) 16.00: Magnóról magnóra 16.40: Az 1986. évi Debreceni Dzsesszfesztivál ' felvételeiből Közben: 16.58: Műsorismertetés 17.30: Tanakodó — Repetleió 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek ?ono: Reklámparádé 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Bura Kovács Andor népi zenekara játszik 21.45: Reklám 21.50: Kabarévadászat 23.20: — 0.14: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből 0.15: — 4.20: Éjfél után . .. 3. MŰSOR 9.05: A kiállítótermek programjából 9.08: Magyarán szólva... 9.23: Orfeusz — részletek Gluck operájából 10.16: Felhívjuk a figyelmet! 10.21: Három népdalkantáta 10.47: Csak fiataloknak! 11.42: Három kvartett 13.03: Műsorismertetés 13.05: Harminc perc alatt a Föld körül 13.35: Megtervezett véletlenek — gyerekekkel a zenei improvizációról — (ism.) 13.53: Bach: 209 kantáta 14.20: Mi újság a régi zeae világában ? 15.00: pophullám 16.00: Kórusmuzsika 16.19: A zeneirodalom remekmüveiből 17.04: Zenekari muzsika 18.00: Szerelmi kettősök operákból 18.30: In limba materna — a Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szolnokról 19.03: Műsorismertetés 19.05: Maurice André barokk szerzők műveiből játszik trombitán 19.35: Rádlóhangversenyekröl 20.05: A Magyar Állami Hangversenyzenekar Mozart-hangversenye Közben: Kb. 20.45: Modern írók potréi — Vjacseszlav Kuprijanov 22.10: Elena Polanska hárfázik 22.30: Napjaink zené:« — UJ zenei lrányza'-ok