Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-05 / 157. szám

2 Csütörtök, 1986. július 14. • • Ötven sor Bizonyára sokan'emlékeznek azokra a szorongásokra, melyek akkor kerítettek hatalmukba bennünket, vizsgázó diákokat, ha nem olvastuk a kötelezőket. Mert beszélni róluk tudtunk, dicsérni és bírálni, következtetéseket levonni — csak nehogy a műre rákérdezzenek!, fohászkodtunk. Kifogás és magyarázkodás lett volna, de magyarázat aligha. S ezek a hiányok végigkísérnek bennünket. Higgyük, egy részük pótolható. Nem titkolom, kedvet szeretnék csinálni: olvassunk forrásokai! Nem véletlenül jutott eszembe mindez. A napokban küldte a Csongrád Megyei Levéltar legfrisebb kiadványát, a Csongrád megye évszázadai című történelmi olvasókönyv első kötetét. A vaskos könyv a megye feudalizmus kori történetét mutatja be: a honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig. Szerkesztette: Blazovich László. A szándék nyilvánvaló: megismertetni az olvasókat — mindenekelőtt a tanárokat és diákokat, de minden, szűkebb pátriája iránt érdeklődőt — e tájegység történelmének dokumentumaival, a história maradandó adataival: az írott források hiteles anyagával. Természetesen a gyűjtemény a honfoglalással indul, pontosabban Anonymus kétes hitelű Gesta Hungaroruma erre a tájra vonatkozó részletével: „A diadal után Árpád vezér meg vitézei innen továbbvonulva addig a mocsárig mentek, melyei Körtvélytónak mondanak, s ott maradtak a Gyiimölcsény erdő mellett harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az ország minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg szerét az ország egész dolgának ..." Az olvasókönyv első kötete három egységre tagozódik, követve a történelem nagy sorsfordulóit: Középkor, Török vilig, az újratelepítéstől a forradalom és szabadságharc vegeig. Nagyszerű szerkesztői ötlettel, minden eredeti dokumentumot (illetve részletet) bevezető előz meg, es gazdag jegyzetanyag követ. A bevezető elhelyezi a forrásanyagot a megye történetében, magyarázza születését, keletkezésének körülményeit. A jegyzetek utalnak a forrás lelőhelyére, kiadási adataira, de megjegyzéseket is tartalmaznak, és utalnak a szakirodalomra. A bevezetők sora egyúttal fölrajzolja a megye egész történetét, vázlatos áttekintést ad históriájáról. Mozaikszerű a kötet, természetesen. A dokumentumok egy-egy időszakban ritkák, hézagosak, máskor gazdagon sorjáznak. Sokféleképpen használható, nagyszerű vállalkozás ez a munka. Szerencsésen ötvözi az ismeretterjesztés, a tudománynépszerűsítés szándékát, a tudományos alaposság, az elmélyült kutatómunka, a marxista történelemszemlélet gyakorlatával. Folyamatos olvasmányélmény éppúgy lehet, mint böngésző, naponta használatos kézikönyvként ugyanolyan jól használható, mint háttérbázisként. Azt írja a szerkesztő Előszavában, hogy a történeti olvasókönyveken belül viszonylag fiatal hajtás — mintegy negyedszázados — a megyetörténeti olvasókönyvek műfaja. Lehet, hogy fiatal, de életerős. Látszik, hogy készítői jelentős tudományos háttérrel, korszerű felkészültséggel, nagy szakmai rutinnal rendelkeznek. S a könyv hü címéhez, vállalt feladatához: a megye évszázadairól, a történelemről szól, olvasmányosan, az olvasó embtrhez. Tandi Lajos Baromfinyelv Hongkongba Különleges csemegeként értékesiti ezentúl a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat a libaszárnyvégeket, valamint a kacsa- és libanyelveket, -lábakat, s olyan belsőrészeket, amelyeket korábban csak melléktermékként hasznosítottak: évi 80 tonnányit szállítanak ezekből a hongkongi megrendelésre. Műsorajánlat Ha a nyár már régóta nem is, az előnyár egyelőre uborkaszezon Szegeden. Evégből aztán soványka a hét végi műsorajánlatunk is. Már az ünnepi hetekhez tartozik a szegedi dóm viszszatérö müvészvendégének, Lehotka Gábornak orgonaestje hétfőn este 8-tól. Ezúttal Sziklay Erika (ének) műkijdik közre. A műsorban C. Franck, Rontani, Scarlatti, Durante, Bach és Liszt művei mellett az orgonista saját kompozíciója is elhangzik. Ugyancsak hétfőn, mint rendesen, délután 3-kor kezdődik a Somogyi Könyvtár gyermekkönyvtárának Könyvről könyvért vetélkedője. A rádió 3. műsorában hétfőn este 19 óra 55 perctől kapcsolják a Debreceni Csokonai Színházat, ahol a XII. nemzetközi Bartók kórusverseny i nyitókoncertjét követítik. Itt szerepel a közreműködő szólisták között Gregor József. Szerdán a televízió 2-es csatornáján 18.05-kor jelentkezik a szegedi körzeti stúdió román nyelvű nemzetiségi műsora, melynek szerkesztője Fretyán István. Csütörtökön ugyancsak a televízió 2. csatornáján látható este fél 7-től a szegedi körzeti adás, amelyben egyebek között szó lesz a csorvási aratóünneprői, a dél-alföldi nyári programokról, a Szegedi Kisoperáról, és dokumentumfilmet vetítenek Plohn József hódmezővásárhelyi fotográfusról. A szerkesztő ezúttal Olajos Csongor. Halló, mama, két tojás és... Főzni, vagy felmelegíteni ? — A férjem meg nem eszi. Nagyon elkapatta az anyja, nem megy bele se konzerv, se félkész, se semmi. Igaz, az én föztömet is ócsárolja, de azt legalább evés után. — Hogy gasztrofol? Jó az, gyorsan megvan. Nem olyan, mint az „igazi", de nem mindegy, hogy mit eszünk? A fél életemet a konyhában tölthetném. — Ne vicceljen már, ki bírja azt megfizetni? Az árából kétszer annyit és kétszer olyat kihozok ... * Megszűnt a szegedi gasztrofolüzem. Mi tagadás, veszteséges volt. Termékeik 70 százalékát — kötelezően — az előfizetéses étkeztetésben használták fel, a menzákon nem volt sikere, a»normába se igen fért, a heti egy gasztrofolebédet a hét többi napjain kellett megspórolni. A maradék .ment a boltokba — de kinek? A nyugdíjasnak, aki naphosszat járja a várost, hogy 1-2 forintot nyerjen a bevásárláson? Fiatal házasoknak, akik ugyan nem érnek rá főzni, piacra járni, de amúgy sem az az „alternatívájuk", hogy szalontüdő vagy resztelt máj, hanem, hogy enni vagy se? Rászorulnak: megtanulnak főz— Te, ha még egyszer ezt az előfőzött pempőt akarod megetetni velem, hazazavarlak anyádhoz. — Rendben, de idefigyelj. Holnaptól nem eszünk készételt, piacra járok, fözőcskézek. A gyes után nem megyek vissza dolgozni, mert ezt munka mellett nem lehet. Az életből, szakmából kiesve szellemi fejlődésről, sőt szinten maradásról is tegyél le, kizárólag zöldségárakról meg ételreceptekről fogok csevegni veled. Megspórolok egy csomó pénzt, de kiesik a fizetésem, a vacsorádért géemkázhatsz, nem az új autó miatt. A feleségeddel meg nem jelenhetsz meg sehol, mert örökké fekete lesz a körme alja. Na? • A szegedi gasztrofolüzem (a Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat 1985. január l-jén vette át) exportkísérletei sem sikerültek. Utoljára a 70-es években volt nálunk kereslet a készételek iránt, azóta visszatértünk a szakácskönyvekhez, a pancsoláshoz, a befőzéshez. Még takargatjuk magunkat egy kicsit, hogy azt mondja: más annak az íze, meg hogy: tudok én főzni a családra, nem kell a bolti — de vitathatatlan: kevesen engedhetik meg ezt a fajta kényelmet. Az ember — pláne, ha egyéb vágyai is vannak, mint fölenni a jövedelmét — ott takarékoskodik, ahol tud. A régi reklámszövegnek fittyet hányva csak időt és fáradságot nem akarunk megtakarítani, ha az pénzbe kerül. (Akarunk...?) Mi hát a megoldás? Az elveszett szabadidőt hasznosan tölteni: bevásárolni együtt menjen, a konyhában együtt pepecseljen a család. Legalább kevesebb lesz esküvő után a gyerekek telefonszámlája . .. Regös Éva u Csodát" láttam... Új filmek készülnek a Hunniában és az Objektívben Elsősorban széles közönségrétegeknek szánt játékfilmeket forgatnak ezekben a napokban-hetekben a Mafilm Hunnia es Objektív Stúdiójában. A Hunnia műtermeiben befejeződött Gárdos Péter „Szamárköhögés" cimű produkciójának forgatása. Az alkotás a harminc év előtti októberi eseményeket mutatja be két gyermek szemével. A főbb szerepeket Garas Dezső, Törőcsik Mari és Hernádi Judit alakítja. A felnőtt világ hirtelen felfordulását, s a történelem otthoni „lenyomatát" érzékelő gyermekek élményeit Máthé Tibor operatőr fényképezte. A véletlenek komédiája Bacsó Péter „Banánhéjkeringő" cimű filmje, amelyben a groteszk helyzetek okozta bonyodalmak keltenek derültséget. A történet szerint egy meglepő esemény gyökeresen megváltoztatja az éppen esküvőjére induló főhős további életét. Utómunkálatainál tart Szabó Ildikó „Hótreál" című alkotása. A „Szeressétek Odor Emíliát" cimű, Sándor Pál rendezte film női főszereplője most rendezőként mutatkozik be: Dávid Zoltán operatör közreműködésével forgatta mai fiatalokról szóló produkcióját. A műben szerepet vállalt Beri Ary, a tizenéves zenész és filmsztár, aki a „Szerelem első vérig" cimű alkotásban nagy közönségsikert aratott az idén. Moldova György „Malom a pokolban" cimű regényének filmváltozata Maár Gyula új produkciója, amelynek felvételei augusztusban kezdődnek el. Márk Iván operatőr kamerája egy fiatalember útkeresését örökíti meg. A bűnös számára az egyetlen kiüt egy sikertelen házasság után az igaz szerelem. Bájos gyermekfilmnek ígérkezik Sólyom András „Doktor Minorka Vidor" című produkciója. A Békés Pál regényéből Lázár Ervin és Kertész Akos együttműködésével létrejött forgatókönyv filmszalagra vitele Mertz Loránd operatőr feladata lesz a nyári hónapokban. Az Objektív Stúdióban befejezte űj filmjének felvételeit Böszörményi Géza rendező és Pap Ferenc operatőr. Produkciójuk, a „Laura" egy elhibázott házasságból és egy elidegenedett életformából kortársai mindennapi életébe visszaigyekvő fiatalasszony története. A film szereplői: Básti Juli, Temessy Hédi, Reviczky Gábor, Dorner György és Zbigniew Zapasewicz. Rózsa János „Csók, anyu!" címmel forgatja filmjét. A történetet Vámos Miklós „Cédulák" cimű írásából Kardos István forgatókönyve alapján Ragályi Elemér fényképezi. Az emberi kapcsolatok törékenységét, mai életünk fonákságait elemző alkotás főszereplői: Lajtai Kati, Andorai Péter, Gervai G. Simon, Koltai Róbert, Udvaros Dorottya, Gáspár Sándor, Újlaki Dénes, Bánsági Ildikó és Bodnár Erika. Kezdetben kényszermegoldás volt. Mert ha az iskolai) szünet idején a szülőknek dolgozniuk kell, a gyerekek meg visítanak a napközi ellen, ugyebár maradnak „fel-, ügyelőnek" a nagyszülők —' mindaddig, amíg a kiskert engedi. Igen ám, de kiskert — sok munka, s a munka java része éppen ezekre a hetekre esik. Nemigen marad hát más megoldás, minthogy, a gyerkőcök mennek a nagyival a telekre. No nem, nem éppen önként s dalolva de mennek. Bár lelke mé-, lyén mindenki fél a „kivonulástól". A szülők aggód-; nak, mert hát nem éppen óvó néni korú a nagymama s napközis tanító bácsis típus a nagyapó, és különben is elég nekik a kerti munka, aminek többnyire nem előmozdítója egy-két-három rohangáló gyerek. Akik meg attól félnek, hogy „dögunai lom lesz" a telektelepen. A nagyiék meg azon szorongnak, sikerül-e valamit tenniük a fenti előítéletek ellen. S mert van mit tenni — az, érő gyümölcs, a gaz. a permetlét kívánó fák könyörtelenül diktálják a munkatempót a gondos gazdának — menni kell. Ismerőseim isi mentek. Azóta alig látom őket. Hiányozván a gyerekek, s kíváncsi is lévén kissé, minap kormánykerekemet a kerti dűlő felé tekertem. Az eszem kerekeit meg azóta is forgatom — már-már álmélkodó sóvárgással. Merthogy „csodát" láttam. Sehol egy hullafáradt nagyszülő, még „dögunalom" se. Sőt. mindenki felettébb jókedvű s elégedett. Az egész dűlősoron, ahol (helyi szóhasználattal élve) unokakerteztetés van — immáron közösségben. Majdhogynem egyi napközis csoportra való aprónép vakációzik együtt.. Egymással meg a nagyikkal. Hogy ki-mi hozta össze őket, ki tudná ma már kibogozni. Fontos, hogy jól együtt vannak. Játékban, munkában. A felnőttek kerti vityillóinak tövébe deszkából eszkábált apró babaházikókban súgnak-búgnak guggolva-görnyedve a lánvok. Szabnak-varrnak, sütnekfőznek bábugyerekeiknek játszásiból utánozva a nagymamák igazi főzőcskéit, házimunkáit. A babaházaki gazdasszonyai bekéredzkednek az igazi konyhákba, főzőfülkékbe, szinte örömmel tanulgatják a répapucolást, borsófejtést, meggymagozást — s közben tán észre sem veszik, hogy segítenek a maminak hol egyik, hol másik portán. Néha még versenyeznek a fiúkkal is. Hogy ki az ügyesebb, a jobban dolgozó a kertben, kinek áll jobban a kezében aI kiskapa, a gereblye, a seprű. Az ifjú legénykéknek barkácsolási különversenye van — nagypapa mesterekkel. — S ha netán mégis elunják! mindezt? Irány az erdő! Pár órás számháború — nagyaparavaszsággal szervezve — állítólag az az igazi. Meg 3 mesék a fák alatt erdő-mező-kert növényeiről, állatairól. A dűlőúton vívott ádáz focicsaták, a lombozódó akác alatti kártya- és sakkpartik. Hogy az alkonyattáji jóízű traccspartikat már ne i.t emlegessük ... Ne bizony. Még azt hinnék, — na tovább sorolnám» hogy mi mindent láttam á meséltek ama nevezetes dűlősoron nekem — „túl szép". Ám igaz! Még akkor is az, ha első látásra — hallásra az ilyesmi a mai városi, ember világában csodának tűnhet. Csodák pedig — mondjuk — nincsenek. Pedig lehetnének. Ilyesféle, magunk csinálta csodák különösen. Biztos, hogy nem-! csak én vágyom hallani róluk álmélkodó sóvárgással; de nagyon sok városi család szeretné megélni. Jó lenne, ha a veszélyeztetett, hátránvos helyzetű gyerekek közül minél több lenne az, említettekhez hasonló ..kiskertvárosi' '— s nemcsak a szünidőben. Állítom, megfiatalodnának tőlük a nyugdíjasok is ... Szabó Magdolna Ofotért-szalon Kozmetikai bemutató Azt tartják, a ssejnüveges ember gátlásosabb NemcsaK esztétikailag bántja a dolog, de személyiségzavarokkal is küszködhet. Pedig egy jól megválasztott szemüvegkeret érdekesebbé formálhatja az arcot, kellemes föltűnést kelthet. Máskor nem a szemüvegkeret okoz gondot, hanem az erősen kicsinyítőnagyító lencsék, melyek alatt megváltozik a szem. Ilyenkor segít a smink, az arófesték, annak dacára, hogy sok pápaszemes kételkedik benne. Ha megváltozik tudniillik az arc egyensúlya, a kozmetika segít más pontokra terelni a figyelmet. Amikor a szájat hangsúlyozzák, ez kicsinyíti a szemet, viszont nagyítja a világos szemhéjpúder. Ilyesfajta praktikus tudnivalóknak propagálására tart kozmetikai bemutatót az Ofotért nemrég átadott Kelemen utcai szalonja kedden és szerdán, a szokásos nyitva tartási időben. Mint a bolt vezetője, Prágai Andrásáé elmondta, hasonló szolgáltatásaikat a későbbiekben szeretnék rendszeressé tenni. Hemping és fogadó Üj táborhelyekkel és kényelmes kempinghotellel gyarapodott az idei nyaralóidényre a Mecsek vidékének vendégfogadó hálózata. Az ország legdélibb hegységének festői környezetű gyógyfürdőhelyén, Magyarhertelenden kétszáz személyes űj kemping nyílt; a háromcsillagos táborhelyet magánvállalkozók üzemeltetik. A nemzetközi előírásoknak is megfelelő felszereltségű kemping újabb kiindulóállomása lehet a hegyvidék természeti szépségei iránt érdeklődő túrázóknak, összkomfortos kényelmet nyújtó hatvanszemélyes fogadóval bővült az idén a Mecsek oldalában a pécsi Mandulás kemping. Pályakezdő textilesek avatása Hétfőn Budapesten, a Sportcsarnokban, ünnepélyes keretek között rendezik meg a textiliparban pályakezdő szakmunkások országos avató ünnepségét. Ezernyolcszáz friss végzőst avatnak föl, közülük kettőszáztizenhatot Csongrád megyéből: Szegeden negyvenhármán végeztek a 640-es textilipari szakmunkásképzőben, akik többnyire itt is helyezkedtek el a városban. A pesti avató ünnepségen az ifjú munkások nevében Illés Erika mond köszöntöt ;» szegedi textilből, aki a legutóbbi országos verseny negyedik helyezettje volt. J i