Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-05 / 157. szám

76. évfolyam, 157. szám 1986. július 5., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Felavatták az első magyarjapán közös ipari üzemet Az első magyar—japán ipari vegyem vállalat, a Polifoam Műanyagfeldolgozó Kft. alapitói — a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, az Állami Fejlesztési Bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, a japán Furukava cég és a C. Itoh Kereskedőház — pénteken rendezték meg_Budapesten a közös üzemavató ünnepségét. A 43-as Állami Építőipari Vállalat 2-es számú házgyárának egyik gyártócsarnokában rendezték be japán gépsorokkal a vegyes vállalat műanyagfeldolgozó üzemét, amelyet Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes avatott fel. Elmondotta: Magyarország hosszú idő óta tart fenn eredményes kereskedelmi és műszaki kapcsolatokat Japánnal. Az együttműködésben a vegyipar viszi a vezető szerepet, a kétoldalú vegyianyag-forgalom értéke évente mintegy 40 millió dollár, es ezen felül nagy tételben közösen adnak el vegyipari termékeket harmadik országoknak is. Ennél is jelentősebb a szellemi termékeinek cseréje. Tíz évvel ezelőtt épült fel japán technológiára alapozva az első nagy, évi 150 ezer tonnás kapacitású műanyaggyártó üzemünk, japán eljárással dolgozik a második polipropilén gyárunk, és a vegyipar jelenlegi legnagyobb beruházása, az évi 140 ezer tonna teljesítményű lineáris polietiléngyártó üzem — ugyancsak japán technológiával — szeptemberben kezdi meg munkáját. így az év végén az ország műanyaggyártó üzemeinek teljesítménye meghaladja az évi 500 ezer tonnát, s ennek mintegy 70 százaléka készül majd korszerű japán eljárással. Ugyanakkor TávolKelet ipari nagyhatalma, Japán szívesen vesz át magyar szellemi termékeket, gyártási eljárásokat és egyéb szabadalmakat. Elsősorban a gyógyszeriparban alakult ki ilyen együttműködés, sok gyógyszert gyártanak magyar technológia alapján, és újabbak bevezetése is megkezdődött. Ezt a gyümölcsöző együttműködést mindkét ország bővíteni kívánja. Kazuo Wachi, Japán budapesti nagykövete beszédében hangsúlyozta, hogy eredményesen fejlödnek a két ország gazdasági kapcsolatai. Kifejezte azt a reményét, hogy a japán technológián alapuló első vegyes vállalatot újabb közös vállalkozások követik. A Polifoam Kft. nevében Fehér Erzsébet, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat vezérigazgatója, Etsuji Kusakabe, a Furakava cég elnöke és Minoru Akimoto, a C. Itoh Kereskedőház londoni irodájának vezetője is méltatta a közös vállalkozást. # Az ünnepélyes üzemavató alkalmából Kapolyi László ipari miniszter fogadta Etsuji Kusakabet, Minoru Akimotót és Fehér Erzsébetet. A találkozón jelen volt Kazuo Wachi is. Lázár György ausztriai látogatása Lázár György, a Minisztertanács elnöke dr. Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár meghívására a közeli napokban nem hivatalos munkatalálkozóra Ausztriába utazik. (A magyar—osztrák kapcsolatokról írásunk a 2. oldalon.) Egészségügy Egészségügyi vándorgyűlés kezdődött pénteken Sárospatakon, a TIT egészségügyi választmányának rendezésében. A vándorgyűlés témái: a koraszülés szakmai és társadalmi problémái, a terhesgondozás feladatai, az úgynevezett szenvedélybetegségek bűnügyi és társadalmi következményei, a mezőgazdaságban használt vegyi anyagok káros hatásának megelőzése. Megkezdődött a vásár építése Mint minden vásárnál, úgy a szegedinél is, a nyitás előtti hetek, napok óriási „nyüzsgést" jelentenek. Már lezárták a vasútforgalmi technikum előtti utcarészt. i(A Marx teret is kis kerülővel, a Bakay Nándor utcán át lehet elhagyni.) A vásárépítők vették birtokukba a kiállítás egész területét. Asztalosok, dekorációsok dolgoznak serényen. A technikumi udvarban a szegedi kenderipar 200 négyzetméter alapterületű pavilonját állítják fel. A 331 magyar kiállító közül több saját standot készít. A Marx téri részen a Tisza Füszértnek lesz látványos pavilonja. A július 18-án megnyíló Szegedi Ipari Vásár előkészületei rendben zajlanak. A rendezők elmondták, hogy hamarosan megérkeznek a külföldi kiállítók képviselői is. Most az építőké a főszerep. Építésügy, árellenorzés i Slf A KSZV pavilonja a technikumi udvarban A fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei pénteken a Parlamentben munkaértekezletet tartottak. A fő témák között tűzték napirendre az építésügyi hatósági tevékenység javítását, valamint a hatósági áreílenőrző munkában időszerű feladatok megtárgyalását. Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese vezette a tanácskozást, Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a tanácsok megnövekedett önállósága kapcsán hangsúlyozta felelősségüket is a helyi feladatok kijelöléséért és elvégzéséért. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatójában egyebek között elmondta, hogy az építészeti kultúra, az építési engedélyezések, az építési szakigazgatási tevékenység vezérfonala a gyakorlati munkában az országos terület- és településfejlesztési koncepció, amelyet 1985-ben hagyott jóvá az Országgyűlés, a 2000-ig terjedő időszakra. Ebben egyértelműen megfogalmazták, hogy egyre inkább a helyi szervek felelősek a települések arculatáért, fejlesztéséért. Az idén életbe léptetett Országos Építésügyi Szabályzat — hangsúlyozta a miniszter — számos, korábbi centralizált jogkört a helyi tanácsokra, megyei, városi, községi tanácsokra, a helyi szakigazgatási szervekre bíz, hogy olyan kérdésekben, amelyek például a telekelosztással, a beépítési rendszerrel vagy az adott környezet sajátosságaival függnek össze, ne országos, központi tervező irodák döntsenek, hanem a helyi tanácsok joga legyen a leggazdaságosabb és az építészeti szokások szempontjából is legmegfelelőbb megoldás kiválasztása. A kormány elhatározta, hogy nemcsak rendet akar tenni e téren, hanem meg is teremti azokat a felteteleket, hogy ez a hatósági munka a szakembergárda, az anyagi és erkölcsi megbecsülés tekinte' tében olyan legyen, amely vonzza az új embereket, a ma ott dolgozók pedig érezzék, hogy nemcsak jelszavakat és feladattömeget kapnak, hanem megfelelő tárgyi, technikai feltételek mellett, megbecsülést élvezve végezhetik munkájukat. 1968-ból való az a kormányhatározat, amely kötelezővé tette a megyékben és a megyei jogú városokban a főépítészi állások szervezését. Most pedig a kormány úgy határozott: támogatja — tehát nem írja elő kötelezően, de segíti —, hogy ilyen főépítészi munkakört a városokban, városi jogú községekben és másutt is szervezzenek. Arról is szólt Somogyi László, hogy a minisztérium bővíteni szándékozik az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet jogkörét, személyi állományát, technikai ellátottságát is, hiszen a hatósági építésügyi munkának az egyik leglényegesebb eleme a műszaki ellenőrzés. Az ilyen tevékenység kapcsán megemlítette a miniszter, hogy az úgynevezett házilagos kivitelezés, a kalákában végzett munka terén jogszabályilag is rendet kívánnak teremteni. Az eddigi gyakorlattal szemben legálissá kívánják tenni, hogy a házilagos kivitelezésnek is legyen felelős műszaki vezetője; elképzelhető — hisz ez lenne a legegyszerűbb —, hogy maga a tervező vállalhassa az építkezés műszaki vezetését. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke tájékoztatójában hangsúlyozta: a VII. ötéves tervidőszakban áz árpolitika irányelvei és eszközrendszere arra irányulnak, hogy minél teljesebben elősegítsék, ösztönözzék — ha kell, kényszerítéssel is segítsék — a terv alapvető céljainak megvalósítását. Kifejtette, az árak befolyásoló szerepének erősítésével az eddiginél erőteljesebben kell. rászorítani a gazdálkodókat a nemzetközi műszakó-technikai fejlődéshez való felzárkózásra. Az ár- és piaci ellenőrzés alapvető feladatai között említette az államtitkár, hogy szigorúan lépjen fel mindenféle tisztességtelen gazdasági tevékenységgel szemben. El kell érni, hogy — (az ármechanizmusból adódó árváltozások mellett is — a termelői árszínvonalemelkedés a tervidőszak során összességében ne legyen több 20-22 százalékosnál, s a fogyasztói árszint emelkedése ne haladja meg a 2628 százalékot. Cél, hogy a fogyasztói árszintnövekedés mértéke a nyolcvanas évek végére lehetőleg csökkenj jen. Az értekezlet résztvevői a közbiztonság időszerű kérdéseivel is foglalkoztak, annak a tájékoztatónak az alapján, amelyet Ladvánszky Károly rendőr altábornagy, belügyminiszter-helyettes tartott. (MTI) Meg kell teremteni a gazdasági fejlődés állandó gyorsításának eszközeit Közgazdász-vándorgyűlés — Pál Lénárd előadása Pénteken a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem aulájában megnyílt a XXV. közgazdász-vándorgyűlés. A Magyar Közgazdasági Társaság, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, valamint a TIT közgazdasági választmánya és annak Borsod megyei szervezetei által rendezett kétnapos tanácskozáson politikusok, közgazdászok, vállalatok és intézmények vezetői, együttesen több mint nyolcszázán vesznek részt. A tanácskozás központi témája a vállalati magatartás és vállalati mozgástér. A megnyitó plenáris ülésen Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára emelkedett szólásra. Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét tolmácsolta a vándorgyűlés résztvevőinek, s a magyar közgazdászok több mint negyvenezres táborának. Részletesen szólt a népgazdaság helyzetéről, arról, hogy a gazdasági folyamatok tavaly és az idei év elején kedvezőtlenül alakultak, mind a termelést, mind a külső egyensúlyi helyzetet, a belföldi felhasználást és a személyi jövedelemkiáramlást tekintve. A tennivalókkal kapcsolatban hangsúlyozta; feladat e kedvezőtlen folyamatok megállítása, az idei évre kitűzött célok elérése, vagy legalábbis megközelítése. (Folytatás a 2, oldalon,) I A Tisza Fűszert standjának egy részlete a Marx téren Nugy Hflrió fülvúlelei A mindszentiek dekorációja