Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-31 / 179. szám

6 / Csütörtök, 1986. július 31. Ml? HOL? MIKOR? /f Ha egy öreg ember kimegy a szőlőbe... // Tanulmányok Mérei professzornak ajánlva „Ha egy öreg ember ki­megy a szőlőbe, és az úton talál egy diót, fölveszi és valahol elülteti. Jól tudja, hogy ö annak gyümölcsét nem fogja élvezni, hanem a jövő nemzedék." Szántó Ko­vács János idézett szavai nemcsak a forradalmár, ha­nem a tanár, a tanító sor­sát is példázzák, ö is min­dig a jóvönek munkálkodik, s csak ritkán találkozik közvetlenül munkája ered­ményével. ritkán örülhet a termőre fordult, gyumölcs­hozó diófáknak. A most 75 éves Mérei Gyula történészprofesszor­nak, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának megad­ta a sors nemcsak azt az örömet, hogy tehetségeket gondozhatott és indíthatott útnak hosszú tanári pálya­futása során, hanem azt is, hogy immár láthatja és ér­tékelheti (szokása szerint barátságn" de kemény ítélet lel) a termést. Bizonyí­téka ennek az is, hogy ba­rátai és tanítványai — akik éppúgy megtalálhatók egye­temi katedrán és kutatóin­tézetben, mint az ország sok­sok középiskolájában —szü­letésnapján tanulmáijygyűj­teménnyel köszöntötték A „Tanulmányok Mérei Gyula 75. születésnapjára" elegáns kék borítójú kötet, napok­ban hagyta el a Szegedi Nyomdát. 14 kutató munká­it tartalmazza. Sokak neve­ben és helyett is szól — ír­ja a Köszöntő ben Serfőző Lajos — „hiszen az objek­tíve szűkre szabott terjede­lembe nem fért bele min­denki, aki benne lehetne". Ez a kötet a terjedelmi korlátok ellenére is tükre a Mérei-hatásnak. Tetten ér­hetők benne azok a szem­léleti elemek, módszertani elvek, témák, amelyeket a kutatók Mérei Gyula tanítá­sából visznek tovább, bár mára már mindegyikük ki­alakította saját kutatói pro­filját. Tartalmát ismerteté­sünk nem ' részletezheti, hi­szen a témák a magyaror­szági kapitalizmus kezdetei­től a népi demokratikus fej­lődés korszakáig iveinek, s a hazai fejlődés kérdései mellett több egyetemes tör­téneti jellegű írással is ta­lálkozunk, inkább csak uta­lunk — kedvcsináló szán­dékkal — néhány elemére. Varga János a reformkor kutatója, amely Mérei Gyu­la munkásságában is nagy szerepet játszott. A katona­állítás rendszere körüli 1840-es vitákat tanulmánya alapos, sokoldalú forrás­elemzés révén mutatja be. Diószegi István a dualista korszak külpolitikai dilem­máiba enged bepillantást. Briliáns tanulmánya — Andrássy keleti politikájá­nak kezdetei — gondolat­menetének meggyőző ele­ganciájával Minik ki. Vörös Károly a történész műhely­munka szépségeit és gyöt­relmeit villantja fel azzal, hogy kísérletet tesz a „pol­gári középrétegek" fogalmá­nak értelmezésére a század­elő Magyarországán. Szabó Ferenc a műhelymunka, a kísérletezés egy másik terü­letét, a sajtótörténet hely­történeti alkalmazásának lehetőségeit kutatja. A má­sodik világháború alatti ma­gyar nemzetiségi politika kényes, s ma is alig ismert problémáival találkozunk A. Sajti Enikő cikkében, amely a Kállay-kormány lépéseit tárgyalja a délvidéki szer­bek megnyerése érdekében. A tanulmánykötet egyik markáns vonulatát a (rész­ben helytörténettel kombi­nálódó) munkásmozgalom történeti elemzések alkot­ják. mintegy cáfolva Mérei professzornak azt az állítá­sát, hogy nem sikerült neki iskolát alapítania. Ezt a vo­nulatot képviseli Hegyi András, Gaál Endre és Soós Katalin tanulmánya. Érde­mes 'fölfigyelni arra a pre­cizitásra, amellyel Gaál Endre a szegedi nyomdászok szakszervezeti harcait tár­gyalja, s arra az igényes­ségre, amellyel Soós Kata­lin Wallisch Kálmán alak­ját megrajzolja. Kiérleltségükkel vonják magukra a figyelmet a né­pi demokrácia és a szocia­lista építés korszakát elem­ző tanulmányok. Ez nem véletlen, hiszen három szer­ző — Somlyai Magdolna, Szabó Bálint és Orbán Sán­dor — már országos elis­merést kiváltó monográfiá­ban js megírta az itt felve­tett kérdéseket. Számomra az igazi fölfedezés most mégis Belényi Gyula mun­kája, aki az ötvenes éveket nem a szokásos politikatör­téneti, megközelítésben tár­gyalja, hanem a lakáshely­zet és a lakáspolitika elem­zésével mutatja be, mit je­lentett a dogmatikus alap­állású modernizáció. A kötetet J. Nagy László és Anderle Adám tanulmá­nya zárja az ún. „harmadik világ" egy-egy problémáját elemezve. J. Nagy László a XIX. századi tunéziai mo­dernizációs kísérletet mutat­ja be, amelyet a francia gyarmatosítás tört derékba. Anderle Ádám a nemzetfo­galom tartalmát és válto­zásait követi nyomon Latin­Amerikában, utalva olyan, Közép-Kelet Európában is fellelhető tudati elemekre, mint P'- az „elmaradottság­élmény", s olyan nyilvánva­ló különbségekre is, mint az etnikai-faji tényezők kie­melkedő szerepe a latin­amerikai nemzetfogalmak­ban. A tanulmányok részletes, kritikai elemzése a szakmai fórumokra, s természetesen az ünnepeltre, Mérei Gyu­lára vár. Az ő müveinek bibliográfiájával végződik a kötet. Könyvek, terjedelmes tanulmányok és kurta re­cenziók. Eddig 160 tétel . .. Kukovecz György Háromszáz hektáron artyeki gyermekbirodalom Több mint 70 országból.. Tobb mint 60 esztendeje már, hogy a Krim-félsziget déli partján megnyílt az el­ső-gyermeküdülő a Szovjet­unióban. Nyolcvan kisfiú és kislány — ók voltak az „első fecskék". Azóta a kis üdülő valósá­gos várossá fejlődött, és ma Artyek a neve. Területén tíz úttörötábor van. A gyerme­kek birodalma tobb mint 300 hektárnyi területen fekszik, amelynek egyharmadát par­kok, virágok borítják. Ar­tyekben évente 30 ezer gyer­mek üdül, tanul és ismerke­dik a közösségi munka kü­lönféle formáival. Mivel a félszigetnek csodálatos ég­hajlata van, egész éven át üdülhetnek a gyerekek, és ezért általános iskola is van a táborban. Artyekben minden feltétel megvan ahhoz, hogy a gyer­mekek érdekesen, vidáman, pihenéssel, játékkal, sporttal töltsék a vakációt. Van a tá­borban úttörőpalota és meg­annyi sportpálya, úszóme­dence, „úrhajósközpont", sőt, a tábor saját flottillával is rendelkezik ... Nem is be­szélve a hatalmas könyvtár­ról, a különféle szakköri he­lyiségekről. A gyermekeket rendszere­sen viszik kirándulásra, hogy ismerkedjenek a Krím-fél­sziget történelmével és gyö­nyörű természeti szépségei­vel. Rendszeresek a tenge­ri hajókirándulások is a már említett artyeki flottilla.ha­jóival. A táborban nemcsak szov­jet gyermekek üdülnek. Mintegy 70 országból jönnek ide minden nyáron külföldi úttörők, valamint a haladó gyermek- és ifjúsági szer­vezetek küldöttei Törvények és rendeletek Elkészült a „Törvények és rendeletek hivatalos gyűjte­ményé" című folyamatosan megjelenő kiadvány leg­újabb kötete, amely az 1085­ben megalkotott jogszabá­lyokat tartalmazza — közöl­ték a sorozatot gondozó Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadónál. Mindenki számá­ra hozzáférhető a terjedel­mes — mintegy 1200 olda­las, nagy formátumú — „kó­dex", hiszen a jogi írásos is­meretterjesztés gyakorlatá­nak megfelelően a könyv­kereskedelem is forgalmaz­za az egy-egy évben hozott új rendelkezések, vagy mó­dosított paragrafusok ösz­szesített kiadását. A jogsza­bályok hiteles szövegét ha­gyományosan a Miniszterta­nács Titkársága publikálja, az Igazságügyi Minisztéri­um közreműködésével. Tavaly, miként a kötet­ből kitűnik, nyolc törvényt fogadott el az Országgyűlés — sorrend és témák szerint: az oktatásról, továbbá a népgazdasági tervezésről, az állami pénzügyekről, a ta­nácsokról szóló törvény mó­dosításáról, az 1984. évi ál­lami költségvetés végrehaj­tásáról, az alkotmány és a választási törvény kiegé­szítéséről, a népgazdaság VII. ötéves tervéről, végül a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetéséről, és a tanácsok 1986—1'990. évi középtávú pénzügyi elő­irányzatairól. A Parlament határozatot hozott a terü­let- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól —, az új, ötéves parlamenti ciklus kezdetekor — a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az Alkotmányjogi Tanács, az Országgyűlés ál­landó bizottságai, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész megválasztásáról, továbbá ugyancsak határozatban adott felhatalmazást a Var­sói Szerződés hatályának meghosszabbításáról szóló okmány aláírására. A gyűjteményben szerepel az is, hogy az Elnöki Tanács tavaly összesen 25 törvény­erejű rendeletet fogadott el; egyebek között a társada­lombiztosításról, az építés­ügyről, a szövetkezetekről, a takarékszövetkezetekről, a kisiparról, a Polgári Tör­vénykönyvről szóló törve­nyek módosításáról, • vala­mint közkegyelem gyakor­lásáról, a Magyar Kereske­delmi Kamaráról, a bírósági cégnyilvántartásról, a nem lakás céljára szolgáló épít­mények adójáról. Emellett az Elnöki Tanács 1985-ben 44 esetben hozott határoza­tot — szintén jogszabályi erejű döntést —; mindenek­1 előtt az országgyűlési kép­viselő- és tanácstagválasztá­sok kitűzéséről, azután a parlamenti ülésszakok ösz­szehivásáról, legtöbbször azonban a személyi kérdések kategóriájába tartozó kine­vezésekről, vezetői funkciók betöltéséről. Az 1985-ös törvénytár tar­talmazza a kormány határo­zatait, a Minisztertanács el­nökhelyetteseinek rendelete­it, valamint a — szám sze­rint összesen 12 tárca élén álló — miniszterek rende­leteit. s az országos hatás­körű szerveket vezető ál­lamtitkárok rendelkezéseit. Külön fejezetben sorakoz­nak azok a nemzetközi szer­ződések, amelyekhez a Ma­gyar Népköztársaság is csat­lakozott. Függelékben fog­lalja össze a kötet az orszá­gos választási elnökség köz­leményeit; s közreadja az állami ellenőrzésről, a gaz­dasági ágazati irányításról, és a gépjárműadóról szóló, tavaly is módosított jogsza­bályok egységes és hatály­ban levő szövegét. Az új joganyagban és a módosításokkal érintett ren­delkezésekben való tájékozó­dást segíti a kötetben ön­álló — többszáz oldalas — részbe foglalt „Változások mulatója", valamint a té­mák szerint csoportosított, betűrendes tárgymutató is. Kiállítás Jövőre lesz 600 esztendeje annak, hogy Zsigmond ki­rály a magyar trónra került. Az ^vforduló alkalmából az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportja reprezen­tatív kiállítást rendez, a Budapesti Történeti Mú­zeummal közösen. Már tart az anyaggyűjtés, megkez­dődtek az előkészítő mun­kálatok. Mivel Zsigmond nemcsak magyar uralkodó, de német-római császár is volt, sok tárgy- és doku­mentumkölcsönzésre van szükség külföldi, főleg olasz, osztrák és csehszlovákiai társintézetektől. A kiállítás megnyitását jövő nyárra ter­vezik, előreláthatóan ez lesz 1987-ben az egyik legran­gosabb múzeumi esemény. A Művészettörténeti Ku­tatócsoport kutatói más tu­dományos munkán is dol­goznak. Folytatják a nyolc­szor két kötetre tervezett Magyarország művészettör­téneti kézikönyve című so­rozatot. Eddig a XX. szá­zad első«felének stílusirány­zatait összefoglaló 6. és 7 kötet jelent meg, de már elkészült a • 2. kötet is amely a gótikát dolgozza fel. 1986. JÜLIUS 31., CSÜTÖRTÖK. NÉVNAP: OSZKÁR A Nap kel 5 óra 29 perckor, nyugszik 29 óra 22 perckor. A Hold kel 0 óra 48 perckor, nyugszik 16 óra 48 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 16S cm (áradó) SZAZ EVE hunyt el Liszt Ferenc (1811—1886) magyar zeneszerző, az európai zeneművészet nagy kepviselöje. ÖTVENÉVES Mátis Lajos (sz. 1936) Ybl-díjas építészmérnök, a Vasiterv terve­ző épitésze. Szombathely, Kő­szeg. Celldömölk számos köz­épületét (színház. müvelődesi ház, szálló, mozi, kórház, könyv­tár) tervezte. TIZENÖT ÉVE halt meg Devecseri Gábor (1917 —197.1) Kossuth-dijas költő és műfordító, kitűnő klasszikus fi­lológus. Első verspskotete 15 éves koraban jelent meg, Karinthy Gáborral közösen: első önálló kötele 1936-ban. A mulatságos tenger cimmmcl. Költeményeit a Nyugat és a Szép Szó közölte. 1938-ban adta ki az Officina — Kétnyelvű klasszikusok soroza­taban. Kerényi Károly bevezető­jével — Catullus összes költemé­nyeit az ö forditásaban. s e munkával egyszerre műfordí­tóink élvonalába emelkedett. F.gymásutan publikálta Piatus, Platón, Hérodotosz forditasait. 1948 és 1954 között a Mugyar Néphadsereg tiszti akadémiaján őrnagyi rangban irodalmat taní­tott, 1949—51 közt a Magyar Irok Szövetségének főtitkára volt. Élete végén súlyos betegség kí­nozta. de — naplójának, önélet­rajzi töredékének tanúsága sze­rint — még a korházi agyon is dolgozott. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 19 óra­kor: Szamurájháboru (színes, japán film. 14 éven felülieknek! II. helyár!), délután fél 4 és há­romnegyed 6 órakor: Indiana Jones és a végzet temploma (szí­nes, fantasztikus amerikai ka­landfilm, 14 éven felülieknek. Kiemelt helyár!), este 8 órakor: Tiszteletbeli konzul (színes an­gol film. 14 éven felülieknek!) Fáklya: délután háromnegyed 3. negyed 6 és fél 8 órakor: Sza­murájháboru (színes japán film, 14 éven felülieknek! II. helyár!) Szabadság: délután fél 4. há­romnegyed 6 és 8 órakor: B. M. X. banditák (színes ausztral if­júsági film), éjszaka háromne­gyed 19 órakor: Mad Max (szí­nes ausztrál krimi, 18 éven fe­lülieknek !) Kiskörössy Halászcsárda, kert: éjjel 12 órakor: Egv maréknyi dollárért (szines olasz western­fllm, 14 éven felülieknek! Ki­emelt helyár!) Kiskörössy Halászcsárda (video­mozi): Kettijs gázolok (színes hongkongi akciófilm). Kertmozi: este 9 orakor: In­diana Jones és a végzet templo­ma (színes, fantasztikus ameri­kai kalandfilm. Kiemelt helyár!) ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-cs). Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBESZETI ES UHOI.OGIAI FEI.VÉTEI.I ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. Kórház (Tol­buhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-10«. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap' reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GEGESZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8-tól déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az Ujszegedi Gyermek­kórházban van (Szeged, odesz­szai krt. 37). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fül-Orr-Gége Klinika tart ugyeletet Szeged (Lenin krt. 111). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKI SEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7-töl reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. Ilflfc'J BUDAPEST 1. 8.25: Tcvétorna 8.30: szünidei matiné 10.05: Szovjct-Ukrajnaban Szovjet rövidfilm 10.40: Képújság 16.50: Hírek 16.55: Bolgár kertészek -­Dokumentumfilm 17.25: Képújság 17.30: Tévébörze 17.40: Sárga tengeralattjáró Popzenei magazin 18.30: Telesport 18.55: Reklám 19.05: Tévétorna 10.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Oppcnliejmer Angol tévefilmsorozat — 2. 21.00: Bettireklám 21.05: Hlrháttér 21.55: A festő gyűjteménye Bozsó János festőművész 22.25: Híradó 3. 22.35: Himnusz BUDAPEST 2. 18.35: Képújság 18.40: Kerek világ (ism.) 18.55: Szárad a víziló NDK-bábfilm (ism.) 19.10: Ünnep Bali szigetén Lengyel rövidfilm (ism.) 19.30: Az Európai Ifjúsági Zenekar hangversenye 21.00: Híradó 2. 21.20: Vívó-világbajnokság Párbajtőr egyéni dóntő 22.20: Cervantes élete — spanyol tévéfilmsorozat — 9. 23.05: Képújság ' BELGRÁD 1. 15.00: Zenés adás 15.30: Hírek 17.40: Kiegészítés 17.45: A kutató — adás gyermekeknek 18.15: Tudományos témák 18.45: Régi ió slágerek 19.15: Rajzfilm 18.27: Ma este 19.30: Tévénapló 20.00: Panoráma — politikai magazin ' 21.00: Kiválasztott pillanat 21.10: Kombináció — vetélkedő 22.10: Tévénapló 22.25: Plusz műsor BELGRÁD 2. 19.00: Fiatalos ritmusok — ifjúsági adás 19.27: Ma este 19.30: Tévénapló 20.00: A ház — filmsorozat 21.20: Hírek 21.25: Művészeti est IWll KOSSUTH 8.20: Tóth Benedek írása 8.30: Ys királya — Részletek Lalo operájából 9.20: Nóták 9.50: Petőfi Sándor versei (ism.) 10.05: Két keréken Magyar­országon (ism.) 10.35: Labirintus (ism.) 10.50: Zenekari muzsika 11.39: Kedves Michele — Natalia Ginzburg regénye — 5. (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A Válaszolunk hallga­tóinknak különkiadása 13.00: Kamaramuzsika 13.40: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai (ism.) 14.25: Kórusainknak ajánljuk 15.00: A jólét csöndje mögött 15.30: Zenei tükör 16.05: „Jaj anyám, a diák . . ." — Diákvilág Debrecenben 16.30: A csudálatos Mary — P. L. Travers regenye — 7. 16.50: Fúvószene 17.00: „Tengertelen Provánszom" — Takáts Gyula szerzői estje 18.00: Pitti Katalin operett­dalokat énekel 18.25: Mai könyvajánlatunk (ism.) 19.15: A Rádiószínház bemutatója: Why. Arizona — Adolf Mushg hangjátéka 20.04: Az Állami Nepi Együttes műsorából 20.40: A hegedű virtuózai — Miron Poljakin 21.30: Hangirat a kéziratról 22.20: Tíz perc külpolitiKa 22.30: Töröesik Mari sanzon­felvételeiböl 22.45: Bertók László versei (ism.) 23.00: Operaest 0.10: Himnusz 0.15— 4.20: Éjfél után .., PETŐFI 8.05: Muzeális nótalemezeinkböl 8.20: A Szabó család . . . 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben — Zenés délelőtt 12.10: Filmzene 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: „Énekeltem én: Sivák Barnabás" 12.45: Csejtei István népi zenekarának felvételeiből 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: A világ legnagyobb inflációja 15.05: Tudományos könyvespolc 15.10: Operaslágerck (ism.) 15.45: Törvénykönyv (Ism.) 16.00: Rivaldafényben: Gilbert Bécaud (ism.) 16.50: Mayer Lajos mandolinon játszik 17.08: D/.sesszfelvételekböl — x Ilarrv James bigbandje játszik 17.30: Kézfogások 18.30: Slágerlista 19.05: Tudósítás a vivó-vb párbajtőr egyéni döntőjéről 19.15: operettkedveloknek — Hangverseny Johann Strauss müveiből 20.05: Reklámparádé 20.08: A Poptarisznya dalaiból 20.50: Tudósítás a vívó-vb párbajtőr egyéni döntőjéről. Szófiából 21.05: Rádiószínház: Száguldás — Ondrej Sliacky és Eugen Glndl hangjátéka Böngészde a Zenei antikváriumban Az élö népdal (ism.) Válogatás könnyűzenei koncertfelvételekből 21.54: 22.50: 23.20­0.14: 0.15­4.20: Éjfél után ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom