Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-29 / 177. szám

2 Hétfő, 1986. július 28. Vlagyivosztok Mihail Gorbacsov beszéde A szovjet pártfőtitkár be­szédében elemezte az SZKP XXVII. kongresszusa utan kialakult helyzetei. — A gazdaságban kedvező változások mutat­koznak — mondta Mihail Gorba­csov, s szólt a gazdasági fo­lyamatok nagymérvű dina­mizmusáról, a termelés és a munkatermelekenyseg gyor­sabb növekedéséről. Javult a helyzet a gépgyártásban, a fűtőanyag-energetikai os az agráripari komplexumok te­rületén, a vaskohászatban, és némely más ágazatban. Job­ban oldották meg a sznciá lis az impcriaiizmus akadá­lyozza az ázsiai—csendes­óceáni térség népeinek ha­ladását. A Szovjetunió szintén ázsiai, csendes-óceáni or­bármilyen szinten a le- A legfontosabb az — hető legkomolyabb módon amiről mi akkor megálla­megvitatni Kínával a jó- podtunk Reagan elnökkel és szomszédi kapcsolatok kiala- amit alá is irtunk —, hogy kítását célzó további intéz­kedéseket. A szovjet embe­szág, foglalkoztatják a térség rek megértéssel és tisztelet­problémái. Érdeklődésünk tel fogadják a Kínai Kom­nem jelent igényt valamifé- munista Párt által kitűzött le előjogokra, és különleges célt: az ország modernizálá­helyzetre, nem önző kísérlet sát a szocialista társadalom ;;V7etek MÖkkent^érél arra, hogy biztonsagunkat felepitesenek perspektíváját, mások rovására növeljük, egy nagy nép célkitűzéseit, nem előnykeresés mások ká- Amennyire meg lehet ítélni, hangsúlyozta Mihail Gorba­csov, a Szovjetunió és Kína legfőbb célkitűzése egybevá­gó: a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítása. — rára. Érdekünk ez erőfeszí­tések egyesítéséhez, az együttműködéshez fűződik, tiszteletben tartva vala­mennyi nép azon jogát, törekedni fogunk a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok kapcsolatainak ren­dezésére. a nemzetközi helyzet javítá­sára, meggyorsítjuk a fegv­fo­lyó tárgyalásokat. Ezt kell szolgálnia az új találkozó­nak is", mondotta Mihail Gorbacsov. Kijelentette, a Szovjetunió meggyőződéses híve annak, hogy a katonai csoportosulá­sokat feloszlassák, a külföl­is feladatokat is - mondta, hogy saját választása szerint Miért ne támogatnánk egy- dj támaszpontokat felszá­Az SZKP KB főtitkára éljen, hogy békében és füg- mást, miért ne működnénk moIják A7siában és a getlenségben élve oldja meg egvutt terveink megvalosita­problemáit, jelentette ki az sában ott, ahol ez nvilván­mindemollett óvott az. önelé­gültségtől, hangsúlyozva, nogy a legfontosabb gazda­sági, társadalmi és szerveze­ti intézkedések még csak most kezdenek megvalósulni. „Súlyos dologba fogunk bele, valós, de ugyanakkor nehéz célokat állítunk ma­gunk ele, amelyek csak úgy valósul­hatnak meg, ha szüntelenül tanulunk az. eiettöl. toiyama­tosan értékeljük tapasztala­tait, tanulságait, új mozza­natait" — hangoztatta. Mihail Gorbacsov részle­tesen foglalkozott Távol-Kelet gazdasági fejlö­desének kérdéseivel. Felada­tul túzte ki, hogy a térséget magasan fejlett népgazdasá­gi egységgé változtassák. A gazdasági tevékenység leg­fontosabb irányaként emii­tette az óceán kincseinek, az ásványokban gazdag tenger­mellék lelőhelyeinek telje-, sebb hasznosítását, a Távol­Kelet energetikai lehetősé­geinek gyorsított fejlesztését. A« SZKP KB főtitkára megkülönböztetett figyelmet szentelt továbbá a szociális kérdéseknek: bírálta a helyi vezetőket azért, mert nem építenek elegendő lakást, kórházat és iskolát a határ­területen. SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov megálla­pította, hogy a csendes-óceáni térség még nem militarizálódott olyan mértékben, mint az európai. A militarizálódás, a fenye­getés azonban a világnak eb­ben a részében veszélyes gyorsasággal növekszik, a Csendes-óceán a katonai-po­litikai szembenállás színté­révé változik. Ez aggasztja a térség népeit, os aggasztja a a szovjet Szovjetuniót is, az ország ázsiai részének biztonsági erdekei miatt — mondotta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára ki­fejtette a térség biztonságá­val és a békés együttműkö­dő« kialakításának folyama­tával kapcsolatban vallott szovjet álláspontot. A Szov­jetunió mindenekelőtt arra fog törekedni, hogy kivétel nélkül valamennyi ázsiai országgal dinamiku­sabbá tegye kapcsolatait. A Szovjetunió erősíti ba­rátságát Mungóliával. a Koreai NDK-val, Viet­nammal, Laosszal és Kam­bodzsával. A szovjet politi­kus bejelentette, hogy a Mongóliában állomásozó valóan mindkét fél hasznára válik? Minél jobbak lesznek a kapcsolatok, annál inkább képesek leszünk majd ta­pasztalatokat cserélni egy­mással. A szovjet—amerikai kap-> csolatokra kitérve a fegyverkezési hajsza be­szüntetését! minősítette a legfontosabb kérdésnek. Emlékeztetett a sorozatos szovjet kezdeményezésekre, amelyek a genfi csúcstalál­kozót követték. Ahhoz, hogy des-óeeánon, s hogy az ide­gen területen levő csapato­kat kivonják. Mihail Gorbacsov javasla­tot tett arra, hogy a helsinki összeurópai ér­tekezlet mintájára hívja­nak össze konferenciát az ázsiai és a csendes-óceán' térség országainak részvé­telével. Amellett szállt síkra, hogy az ázsia—csendes-óceáni térsé­get vonják be az átfogó nem­zetközi biztonsági rendszer megteremtésének általános . , , . . folyamatába. amelyről az veget lehessen vetni az egv cvizo vvtnr i „ 1. K„f„K„„ ^ SZKP XXVII. kongresszusán.. esett szo. A térség biztonságának megszilárdítását szolgáló lé­pésekként nevezte meg a szovjet vezető a délkelet­ázsiai és az Afganisztán kö­rül kialakult helyzet rende­zését, a feszültség enyhítését a Koreai-félszigeten; a nuk­leáris fegyverzet elterjedé­sét és további felhalmozó­dását akadályozó intézkedé­seket: a hadiflották tevé­helyben topogásnak, az SZKP KB főtitkára Reagan elnökhöz intézett júniusi le­velében előterjesztette a szovjet fel új, nagyszabású kompromisszumos javaslata­it. „Már itt-tarlózkodtam, amikor választ kaptam Reagan elnöktől. A válasz elgondolkodásra késztet. Megkezdtük a levél tanulmá­nyozását. Felelősségteljesen és figyelmesen foglalkozunk konységének korlátozását a Csendes-óceánon, az Indiai­óceán békeövezetté való vál­toztatását; a bizalomerősítő, illetve az erő alkalmazásá­ról való lemondást szolgáló intézkedések kidolgozását a térségben. a kérdéssel. Számunkra első­sorban az a fontos, hogy a levélben megfogalmazott ja­vaslatok mennyire felelnek meg az egyenlő biztonság el­vének, lehetővé teszi k-e, hogy hatékony, közös megol­A szovjet vezető be.szede- szovjet csapatok jelentős ré- dósokat találjunk a fegyver- Afganisztánnal összefüg­nck jelentós reszet nemzet- s/e kivonásának kérdését je- kezesi hajsza megfékezése és Sésben Mihail Gorbacsov hi­kozi kérdéseknek szentelte, lenleg a mongoj vezetéssel a világűrre történő kiterjesz- vatalosan bejelentette, hogy Hangsúlyozta, hogy a jelen- közösen Jegi korúimenyek között csak Mihail Gorbacsov hangsú­olyan békéről lehet szó, iy(,zta, hogy a Szovjetunió amely mindenkie, mert az kesz a kapcsolatok bövitésé­atomháboru nem pusztán re Indonéziával, Ausztráliá­csak két tömb, két szemben- val, Üj-Zélanddal, a Fülöp­álló erő összecsapása lenne; szigetekkel, Thaifölddel, Ma lágúrre történő kiterjesz- vatalosan bejelentette, hogy tanulmányozzák, tésének megakadályozása te- az ('v végéig hat szovjet ez­rén. Ennek megfelelően fog- red tér vissza hazájába, juk meghatározni, milyen lépéseket teszünk a jövő­ben. Ami az új szovjet— amerikai csúcstalálkozót il­leti, a következőket ismétel világkatasztrófához vezetne, laysiával, Szingapúrral, Bur- hetem meg: amellett amely az egész emberi civili zációt megsemmisüléssel fe­nyegetné. Megállapította, hogy a szovjet békekezdeménye­zések alapját az emberiség sorsa iránt érzett mély fe­lelősség képezi. Elitélte az amerikai kor­mányzatot, mert nem képvi­sel építőjellegű álláspontot, és „propagandaként" próbál­ja meg beállítani a szovjet javaslatokat. Az SZKP KB főtitkára megkülönböztetett figyelmet fordított az ázsiai—csendes­óceáni térsegre, ahol, mint megállapította, újabb újjá­születés megy végbe, ez a haladás hatalmas erőforrá­sait rejti magában, s nem­csak Ázsia és Óceánia szá­mára. A térségben végbemenő nagyszabású változások szer­ves tényezője a szocializmus — mutatott rá Mihail Gor­bacsov. Ázsiában a szocializ­mus szilárd pozíciókra tett szert, de eppen itt kénysze­rült szembenézni a legke­gyetlenebb és legcinikusabb ellenállással. A legjobb pél­da erre Vietnam. A'szovjet vezető nagyra értekelte az ázsiai államok­nak az el nem kötelezettek mbzgalmaban játszott szere­pet. Külön elismeréssel szólt Indiának az egyenjogú együttműködés normái meg­szilárdításában játszott sze­repéről. A Szovjetunió és India baráti kapcsolatai nemzetközi méretekben is jelentős, stabilizáló kezdetet jelentettek — hangsúlyozta a fótitkar. Mihail Gorbacsov kitért arra is, hogy mával, Sri Lankával es más államokkal. Az SZKP KB főtitkára ki­emelten szólt arról, hogv javultak a Szovjetunió és Kína kapcsolatai. Kijelentette, hogy a Szov­A szovjet állam azzal a felhívással fordul vala­mennyi ázsiai és csendes­óceáni országhoz, hogy működjenek együtt a béke és a biztonság érdekében, gyünk, hogy legyen ilyen ta- Mindenki, aki ezen célok el­lálkozó. De határozottan el- érésére törekszik, aki szebh lenezzük a genfi csúcstaiál- jövőt remél népének, jó kozón kialakított megállapo- szándékú tárgyalópartnerek­dás olyan értelmezését, re és becsületes társakra lel miszerint az úgymond csak a jövőbeni találkozókra vonat­jetunió kész bármikor, kozó ígéretre korlátozódik. bennünk — jelentette ki az SZKP KB főtitkára Vlagyi­vosztok i beszédében. Még mindig Craxi Egy hónapos válság, pa­rázs marakodás után Betti­no Craxi ismét kormányi alakithat. A keresztényde­mokrata párt. amely parla­menti puccsal megbuktatta, mégsem tudta elragadni tő­le a kormányfői szeket, de kierőszakolta azt a köteles­ségvállalást, hogy a jövő év tavaszán, egy évvel a ren­des parlamenti választások előtt önként átadja posztját a DC jelöltjének. Megvaló­sul tehát a koalíciós partne­rek közötti „váltogazdálko­S/.inte napra pontosan há­rom évvel ezelőtt lépett hi­vatalba az akkor 52 éves, energikus és becsvágyó szo­cialista párt vezető előző kor­mánya. Előtte, júniusban a DC összeomlott a választá­sokon és 101 napig tartó huzavona, alkudozás után kénytelen volt átadni a mi­niszterelnökséget, amely így először került szocialista politikus kezébe a köztársa­ság történetében. Craxi ötpárti koaliciot ko­vácsolt össze, három kis párt, a szocialisták és a keresz­dás", amiben 1983-ban, a ténydemokráták parlamcn­jelenlegi törvényhozási idö- ti támogatásával. Törekeny szak kezdetén állítólag meg- építménynek nézett ez ki a .. , . régi balközep formula elet­allapodlak, noha Craxi es a képtelen feltámasztásának. szocialisták most tagadják am tévedtek, akik gyors Ku­ezt. darcát jósolták. Robbantás a berlini határon Cl Berlin. Nyugat-Berlin (MTI) Hétfőn hajnalban Nyugat­Berlirtben eddig ismeretlen tettesek nagy erejű pokolgé­pet robbantottak a várost és az NDK fővárosát elválasz­tó határon. A Friedrichstrasse—Zim­merstrasse-i határátkelő kö­zelében végrehajtott robban­tás következtében az NDK államhatárát képező fal sú­lyosan megrongálódott, es károk keletkeztek a kornyék épületeiben. Az NDK külügyminiszté­riuma hétfőn tiltakozott <i nyugat-berlini szenátusnál „a jelentős anyagi károkat okozó és az NDK-állampol­gárok életét veszélyeztető, súlyos, provokatív, erőszakos cselekmeny" miatt. Az NDK követeli, hogv a tetteseket szigorúan vonják felelősség­re, és a nyugat-berlini ható­ságok tegyenek meg min­dent a hasonló provokációk megakadályozása érdekében, A nyugat-berlini szenátus elitélte a robbantást és el­határolta magát az akciótól, A nyugat-berlini rendőrség az eddigi vizsgálatok alap­ján feltételezi, hogy szélső­jobboldali elemek követték el a robbantást. Kína Megfegyelmezett pártvezetők C Peking (MTI) Az év első felében tobb mint ötven pártvezetőt ré­szesítettek fegyelmi bünte­tésben Pekingben. Nyolcat közülük kizártak a pártból, kettőt börtönbüntetésre ítél­tek. s körülbelül negyvenet vagy leváltottak, vagy fe­gyelmi úton felfüggesztettek tisztségéből. Fél év alatt a KKP pekingi szervezetének fegyelmi és ellenőrzö-bizott­sáagi több mint ezer fegyel­mi vizsgálatot folytattak, ötvenhét esetben olyan párt­vezetők ellen, akik visszaél­ve hatalmukkal, -megsértet­ték a pártfegyelmet, vagy gazdasági bűncselekményt követtek el. A párttagok fegyelmezése része annak a párttisztítási folyamatnak, amely 1983 ok­tóbere óta folyik Pekingben, s a tervek szerint a jövő cv májusában fejeződik be. A kínai főváros 780 ezer párt­tagja közül eddig 330 ezer esett át a fegyelmi és ellen­őrző-bizottságok által foly­tatott felülvizsgálaton,- A vizsgálat részeként betiltot­ták Pekingben 204 olyan vállalkozás működését, ame­lyekben különböző szintű pártvezetők közvetlenül er­dekeltek voltak. Az évközi s: i • • • lámvetés la _ # • egy kicsit rem Jteremtes is Sokszínű mozaik, amelyből az exporttermelés es értekesítes szegedi összképe kirajzolódik. E kep formálasaban az utóbbi időben mind széle­sebb körben honosodik meg a város üzemei­ben is az a felismerés, hogv az exportáru mennyiségét, minőségét, értékét jelző számok összege nem a többitől elvonatkoztatható, kü­lönleges „mutató". Évekkel ezelőtt a közvéle­mény — vagy még nagyobb hiba volt, hogy a vállalati gazdasági vezetők egy része is — gyakran elszakították a termelés—értékesítés különböző oldalaira, körülményeire vonatkozó, egymás melle rendelő kötelékeket, s csupán a mennyiségei tették dominánssá. Ezért a jneny­nviségi mutató jótékony köde vonla be a gaz­dálkodás. az exportáru-termelés hiányosságait, vagv elhomályosította az üzem egyébkent meg­levő ezzel kapcsolatos eredményeit. Mindig t-s minden piacon, külföldön a vevő uralkodik Éppen ezért nincs és nem is lehet helye a gazdasági életben a vevővel, a piac igé­nyével nem számoló, egyoldalú szemléletnek, a lazaságnak. Ma már a vállalati tevékenység, ezen belül az exporttermelés és -értékesítés minden mozzanatának az üzletkötéstől kezdve a kereskedelmi kapcsolatok szüntelen erősítésén át, a pontos, határidőre történő szállításig, az áruk és a vállalat jó hírnevének további javí­tását kell szolgulnia Más szóval: a vevőt kell kiszolgálni, pontosan, határidőre. Az esztendő első felének adatai, tényei tanú­sítják- Szegeden többe-kevésbé jellemző, hogy az exporttermelest ma már általában nemcsak volumennel mérik, s nem az értéknövekedés az elsődleges, egyedüli mérce, hanem ezzel egy időben a termelékenység, az önköltség, a minő­ség. a jövedelmezőség, a gazdaságosság alaku­lása is. Egyébként az előbbieket csak akkor könyvelhetjük el eredményként, ha ezek pá­rosulnak az értékesítéssel. Minden számvetés a gazdasági életben, még az exporttal kapcsolatos évközi is, kicsit rend­teremtés. A szegedi vállalatok igyekeznek most rendet rakni házon belül és környezetükben rendezni a termeléssel, a gazdálkodással kap­csolatos fogyatékosságokat. Most, túl az esz­tendő első felén, miután számba veszik az ex­porttermelés, -é.rtékesítés tapasztalatait, a kö­vetkeztetések levonása után megjelölik legfon­tosabb feladataikat. Szeretnék elérni, hogy erői­ket egyesítve a vállalaton belül, ki-ki a maga helyén, a legjobb tudása szerint cselekedjen. Néhány hete az MSZMP városi végrehajtó bizottságának ülésére készült a szegedi tapasz­talatokat összegező jelentés, mely megállapítot­ta: hasznos törekvése a város üzemi vezetői­nek. dolgozóinak, hogy időre, pontosan, jó mi­nőségben igyekeznek teljesíteni az exportmeg­rendeléseket. Igaz. hogy az összkép árnyalt. Sajnos, nem mindenütt dicsekedhetnek ered­ményekkel Nem járt sikerrel az a törekvés, hogy a fizetési mérleg javítása érdekében mini­den ipari üzem, szövetkezet növelje a tökés­export-termelést és ütemesen teljesítse szocia­lista exportkötelezettségeit. Hosszan sorolhatnánk az egymással szemben álló jó és rossz példákat. Am ezzel a leegysze­rűsített „leltárral" manapság nem sokra megy az ember. Ezt jól tudják a vállalati párt- és társadalmi szervek, amelyek tevékenységében az export az elmúlt félévben is kiemelt szere­pet kapott. Az ő tevékenységüket tobb tényező nehezítette. Például az, hogy a szabályozók gyakori változása miatt az utóbbi időben elő­térbe kerüllek a vállalati gazdálkodásban a taktikai elemek, és háttérbe szorultak a straté­giai elképzelések. A vállalati önállóság erősödé­sével jobban előtérbe került a csoportérdek, s ez nehezítette a népgazdasági és a vállalati ér­dek egyeztetését. Ezért fordítottak fokozott fi­gyelmet a belső irányítási, érdekeltségi rend­szer korszerűsítésére. A munkahelyi légkör ja­vítása számukra nemcsak azt jelentette, hogy a gépek mellett, az üzemrészekben igyekezze­nek megfelelő és valóban alkotó légkört te­remteni. Ennél jóval többről volt és van szó. Ugyanis a gazdasági vezetők közül sokan pa­naszkodtak. magyarázkodtak még a legjobb tel­jesítményt elért vállalatoknál is — nemhogy a közepeseknél, a gyengéknél. Tisztelet a kivétel­nek, majd mindenütt ezt tették az év elején és úgy tűnik, teszik most is, a második félévben is. A magyarázat, a mentegetés annak szólt, il­letve szól. hogy ma miért nehezebb, kevésbé Ígéretekkel teli a vállalat exporttermelése, mint volt tegnap. S itt hosszú lista következik, mi minden változott, módosult, s legtöbbször — ismét tisztelet a kivételnek — ez a mi min­den többnyire olyan tényezőket foglal magá­ban. amelyek a vállalaton kívül találhatók. A szabályozás, a kooperációs fegyelem megszegé­se. az irányítás sokféle eleme kerül terítékre az anyagellátás mellett az ilyen beszélgetések alkalmával Bár a magatartás érthető. — mert valóban megváltozott az a környezet, amely­/

Next

/
Oldalképek
Tartalom