Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

£zonihilt, 1986. július 26. Finis a vásárban lag a látogatóké. A rendezők felkészültek a közönség fogadására. A vendéglátó egységekben étel-ital bőséggel várja a szomjasakat és (Folytatás az 1. oldalról.) szült kabátokkal is bővítették. Egy figyelemre méltó új- __ _ _ _ donság a SZÜV kiállításá- az éheseket. Az utolsó "két ról. Mitagadás, az elmúlt nap0n is szinte óránként kezdődik divatbemutató. Szombaton adják át a közönségdíjakat. Vasárnap rendezi meg közjegyző jeévekben ez a vállalat nem járt. az a piaci munkában a hasonló profilú versenytársak között. Most olyan lokális hálózatot mu- lenletében az Alföldi Tüzép tatnak be, amellyel szeme- akeiójanak sorsolását. A szerencsés nyertes 50 ezer forintos visszatérítéshez jut. lyi számítógépek összekapcsolását valósították meg. A rendszerben mindenfajta személyi gép beépíthető. Tobb vállalatnál előfordult, hogy előzetes tervezés nélkül többféle személyi számitógépet vásároltak. A SZÜV újdonságával ezek — az esetleg ma már nem is használt — gépek magasabb szervezettségű munkát végezhetnek. Valamennyi gépről elérhető a központi tar Tegnap, a délutáni órákban megtekintette az ipari vásárt Romány Pál, az MSZMP KB tagja. a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára is. A Csongrád megyei pártbizottság első titkárának társaságában hosszan elidőzött a kiállítók standjainál, fölkereste az olaszországi beés kapcsolható a nyomtató mutatkozókat is. Látogatása is. A SZÜV a rendszert ér- "tán elismeréssel nyilatkotékesítésre és kölcsönbérJetre is kínálja. Reméljük ez csak az első jele a vállalat vállalkozáspolitikájában bekövetkezett nagy változásnak. Várjuk a folytatást! * Az utolsó munkanapon jórészt befejeződtek az idei Szegedi Ipari Vásár üzletkötései. A hét végén a kiállítási terület már kizárózott a szegedi vásárról, ahol jelentős szerepet játszik a szomszédos megye ipara és mezőgazdasága. Megemlítette, hogy szeretnének Kecskeméten szakkiállítást — elsősorban a kertészet és szőlészet területén — rendezni. A szegedi ipari vásár jelenét és jövőjét nagyra értékelte. B, I. Korszerűsítik a közvilágítást A közvilágítás korszerűsítésére ötéves kutatási-fejlesztési programot dolgozott ki az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet (Energiarelügyelet). A két szakaszban megvalósuló fejlesztési programhetőségét annak, hogy az áramszolgáltató vállalatok a közutak mentén, a legkorszerűbb fényforrásokat szereljék fel. Számítások szerint az új berendezések, mindenekelőtt a hagyományosnál 8— »-•szer nagyobb fényhasznoban 15 'kutatóintézet, illetve sitású nátriumlámpák alkalvállalati kutatócsoport vesz mázasával hazánk közvilágíreszt. A mar kifejlesztett, ,. . , .,. . valamint a jövőben kifej- tasanak villamosenergia-folesztendö világítási berende- gyasztását csaknem a felére zesekkel megteremtik a le- lehet csökkenteni. Félév a vaskohászaiban A Magyar Vas- és Acélipari Egyesüléshez tartozó vaskohászati vállalatok első félévi termelési és értékesítési eredményei meghaladják a múlt év azonos időszakáét. 1986 első hat hónapjában több mint egymillió tonna nyersvasat állítottak elő, ami 4 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor volt. Acélból 1,8 millió tonna készült, ez 8 százalékkal haladja meg az 1985 első félévi termelést. Kohászati késztermékekből 5 százalékkal állítottak elő többet, mint tavaly fél év alatt," vagyis kétmillió tonnát. Ezen belül legtöbbet hengerelt termékekből, rúdidomáruból és lemezáruból készítettek. Szinten maradt a termelés feldolgozott kohászati termékekbői. A termelési eredményekhez igazodott az értékesítés Rúdidomcikkekböl 48 ezer tonnával. lemezáruból 34 ezer tonnával, melegen hengerelt csövekből pedig 3 ezer tonnával szállítottak többet, mint egv évvel korábban, elsősorban a belföldi feldolgozóipar számára, valamint a szocialista piacra. A konvertibilis piacokra mennyiségileg ót százalékkal kevesebbet exportállak, mint az előző év azonos időszakában, bevételük azonban nyolc százalékkal nagyobb volt, s csaknem száztizmillió forintot tett ki. Az eredményekben némileg már tükröződik a kohászati vállalatok törekvése, hogy az értékesebb, magasabb áron eladható termékek exportját bővítsék, és fokozatosan visszafejlesszék a kevésbé gazdaságos kivitelt. A piaci munka javítása, a gyártmányszerkezet korszerűsítésének gyorsítása annál is inkább fontos feladat, mert a vaskohászati vállalatok közül a három alapvertikumú üzem (Dunai Vasmű. Lenin Kohászati Művek, Ózdi Kohászati Üzemek) pénzügyi helyzete az utóbbi időben megrendült. Fejlődő ipari szövetkezetek Igen szimpatikus programot dolgoztak ki megyénk ipari szövetkezetei a VII. ötéves tervfeladatokat illetően. Az országos átlagnál erőteljesebben, a VI. ötéves tervhez viszonyítva 50 százalékkal növelik termelésüket, 48 százalékkal a nyereséget, 37 százalékkal dollárelszámolású, és 46 százalékkal a rubelelszámolású ex-' portjukat. Ezzel párhuzamban a hagyományos formában dolgozó ipari szövetkezetek csökkentik, s a kisszövetkezetek is csak 6 százalékkal növelik a létszámot. Mindez azt jelzi, hogy a haÜlésezett a Kiszöv elnöksége folyamatok korszerűsítése is. Ilyen címen 6,7 millió forint az igény. Az elnökség döntése alapján az idén 13 millió 630 ezer forint KFA kölcsönt folyósítanak. Ez év első felében a Makói Béke Vegyesipari. a Sándorfalvi Ruházati és még négy szegedi szövetkezet kapott 10,2 millió forintot a közös fejlesztési alapból. A további • kölcsönlehetőségeket növelte, hogy az országos szövetség az Okisz és 3 az millió forintot utalt üzletnyekkel keresik fel egymást. Vidékünkön összesen 16 szövetkezet alakított ki kooperációt a hasonló profilú, üzleti érdekeltségű testvérszövetkezetekkel. Ezek közé tartozik például a Vásárhelyi Klektrofém, a Csanádpalotai Építő, a Szegedi Tömegcikk, illetve a Szegedi Ruházati Isz. tékonysag, a termelékenység korszerűsítési támogatás cíjavílásával teremtik elő men a tőkéhez. eredményeiket. A termelés bővítését szolgáló beruházásokra is mintegy 800 millió forintot irányoztak elő. Ezen túl a közös fejlesztési alapot is igenybe veszik terveik megvalósításához. Tegnap, Szegeden a Kiszöv Szilágyi utcai székhazában Rátkai Sándor, a szövetség társadalmi elnökhelyettes vezetésével megtartott ülésén is a közös fejlesztési lehetőségekről tárgyalt az elnökség, összegezték például, hogy idén a pénzügyi alapból technológiai korszerűsítésre 7,2 millió forintot, az energiagazdálkodás korszerűsítésére 4,7, exportbővitő beruházó- szövetség osztályvezetője el sokra 4.8, környezetvédelmi mondotta n testületi ülésen, kiadásokra 2 millió forintot az ipari szövetkezetek vehetnek igénybe a szövet- együttműködnek termelési kezetek. felkészültségük kihasznúláGyukran igényel kiadást a sónál is. Egyrészt gvártási munkaszervezés, a termelési ajánlatokkal, másrészt igé* A közös alapból idáig megvalósított fejlesztések méreteire jellemző, hogy a számla követelése pillanatnyilag 148 millió 630 ezer forint. A támogatott szövetkezetek ez év második felében 8.8 millió forintot fordítanak törlesztésre, jövőre 31.5, két év múlva 28,1 milliót. Három év múlva, 1989-ben 25,5 millió, s azután 54,3 millió forint a hitelvisszafizetési előírás. Ezekből a törlesztésekből az igények alapján ismét befektetnek a termelés bővítésére, korszerűsítésére, a termékek versenyképességének a növelésére. Amint Rékasi László, a Elismeréssel nyugtázta a testület azt a tényt is. hogy importmegtakarítást ejedményezö termelés bővítésére erősödnek a szövetkezeti és a vállalati kapcsolatok. Példa erre a Déltex, és a szegedi Ruházati Isz, továbbá a Hód-Modell Ruházati, a Szegedi Bútoripari és a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet erősödő vállalati kapcsolata. Lemondhatunk róla? S

zétesett. Egyre gyakrabban jellemzik ezzel a szóval maguk körül a világot a nyugdíjba kerülök. S veszteségeket okozhat. S sajnos, egyre többször hallani, hogy ugyanezzel a szóval minősíti környezete a nyugdíjast. Az aktív, a termelő munkából való hirtelen kiesés és vele együtt életmódjának — s az esetek többségében lelki egyensúlyának — felbomlása megviseli a nyugállományba kerülőket. Különösen akkor, ha további munkájukra, hosszú, dolgos évekkel megszerzett tudásukra, tapasztalataikra egyik napról a másikra nem lesz szükség, ha elveszítik kollégáikat, munkahelyi emberi kapcsolataikat, ha mindez által beszűkül életterük. Akkor, sajnos, valóban úgy tűnhet, hogy a nyugdíjas korábbi önmagához képest „szétesett". — Pedig ez u napjainkban mind jobban erősödő tendenciájú vélekedés — egyéni és társadalmi megítélés — senkinek sem jó. Berzenkedik ellene a magát — még meglevő munkaerejét, tapasztalatait — feleslegesnek érző nyugállományba menő, ki úgy érzi, bár hasznára tudna még lenni a köznek (s a maga jobb anyagi ellátásának is), nincsen megadva számára ehhez a lehetőség, ő már nem kell, nincs helye a társadalmi munkamegosztásban, a perifériára szorul, fölöslegessé válik. Akinek pedig erőssé válik a „fölösleges ember vagyok" képzete, az valóban rohamosan( öregszik, romlik az egészsége, gyorsabban kerülhet abba az állapotba, hogy eltartani, gondozni, ápolni kell. Ami ellen — ha manapság jobbára még el is hallgatjuk — az egészségesek, a fiatalabbak lázadoznak. Mert gond. Gond, mit kisebbíteni kéne! S meggyőződésem; hogy lehetne. Ha -nem ilyen „szétesően" állnánk neki a problémamegoldásának. Ha szembe mernénk s tudnánk nézni végre bizonyos tényekkel. Például azokkal a fentebb említettekkel, melyeknek összefoglalására köznyelvünk, ha a nyugdíjasokról esik szó. általában azt a' jellemző (?) kifejezést használja, hogy szétesett, S ha mindezen túlnézve meglátnák az arra illetékesek azt is, hogy a „szetesés" megelőzhető, sőt, társadalmi móretekben feltétlenül meggátolandó. Nem elviekben — a gyakorlatban! Mert azt ugye senki sem állítaná komolyan, hogy nem helyes elvi alap az, hogy használjuk ki haladásunk érdekében minél jobban azt, amit egyszer mar megteremtettünk, megszereztünk. Köny„eleresztése", további felhasználásának elmulasztása a népgazdaságnak is komoly mintha nem vennék észre a saját házuk táján sem, hogy az „öregek" közül kik képesek még évekig a korábbi színvonalon vegezni munkájukat a cég javára. Ha esetleg nem is napi nyolc órában már, oe haszonnal: részmunkaidőben, de egész szívvel és teljes tudással. A statisztikák — országos és helyi szinten egyaránt — azt bizonyítják, hogy másként áll az elvi alap meg a gyakorlat. Az utóbbi két évtizedben erősen csökkent a nyugdijaskorhatárt meghaladók között a további aktív munkát végzők száma, egyre kevesebbjüket foglalkoztatják régi munkahelyén részmunkaidőben, vagy bedolgozóként is. A szegedi városi tanács munkaügyi osztálya által a közelmúltban készített igen alapos, átfogó jellemzés a munkaerőhelyzetről ugyanakkor azt állapítja meg, hogy az utóbbi öt esztendőben közvellén közelünkben'is növekszik a továbbra is dolgozni akaró, munkát kereső nyugdíjasok száma. Elhelyezésük, munkába áiiitásuk viszont egyre nehezebb. (Megélhetésük is, a róluk való társadalmi gondoskodás is, a nyugdij-kiegészitésük, az egészségügyi ellátásuk is ... — s sok más. a helyzetükkel összefüggő, de most ide nem keverendő társadalmi problémánk megoldása is.) Nehezebb — annak ellenére, hogy a helyzetelemzés feltárta: a vizsgált 55 vállalat többségénél a munkaerőigény nem csökkent; a munkáltatók megítélése szerint a munkaerő-kínálat sem mennyiségileg, sem minőségileg nem javult; a gazdálkodó egységek kétharmadánál továbbra is magas, 20-25 százalék'os a fluktuáció. Gyanítom, ha ezeket az ellentmondásokat jó szemlélettel, helyi •igényekkel és ismeretekkel elemeznék — a vállalatok, intézmények portáján belül —, könnyebbé válhatna a helyzet. Nem lehet természetes, hogy nemigen tesznek annak ér-' dekében — dicséret a kivételeknek —, hogy a hatékonyabb gazdálkodást követelő korszakban jobban, kihasználjak az egyik, ehhez legkezenfekvöbb módszert, a mar megszerzett tudás alkalmassá!, az idősebb szakemberek foglalkoztatását. em biztos, hogy az a legcélravezetőbb, ha mindenáron azt deklaráljuk: „helyet a fiataloknak". Miként nem kívánatos az sem, az idős emberek többsége éljen azzal a tudattal, hogy N' nyen belátható, hogy az ország fejlődése ő mar fölösleges, illetve a társadalom elgyorsitásának egyik leggazdaságosabb — semmiféle új beruházást nem igénylő — módszere a felhalmozott tudás fokozottabb haszrfosítása. A nyugdíjkorhatárt elérők tudásának, energiáinak további kiaknázása is. Ami azonban valahogy elvész. A mindennapi gyakorlatban az elvet mar csak kevés helyen kiivetik. Olybá tűnik, mintha az idős szakembereknek a foglalkoztatása, a nyugdíjasokra való számítás nem lenne „sikk" manapság. Mintha túl könnyedén mondanának le a vállalatok, intézmények többségében uz idő-, sebbekröl. Mintha nem akarnak látni, hogv bizonyos esetekben és helyzetekben a több évtizedes tapasz.talat, a szaktudás tartottja — kinek a megítélésé, mi tagadás, egvre rosszabb. Mert egyre gyakrabban hallani, hogy a nyugdíjba kerülőről egv idő után jórészt úgy vélekednek: szétesett. A tétlenségre kárhoztatott nyugdíjas meg úgy érzi, az őt körülvevő világ esett szét. — Biztos, hogy ilyen szétesően kell vélekednünk, és csuk szemlélnünk kell ezeket a problémákat? Nem lehetne végre kinek-kinek a saját háza táján tenni valamit — megelőzendő esetleges nagyobb társadalmi, gazdasági konfliktusokat is — a nyugdijasok érdemi megítéléséért. foglalkoztatásáért, képességeinek kihasználásáért? Szabó Magdolna Mozgáskorlátozottak foglalkoztatója Nem volt véletlen, hogy tavaly márciusban a mozgáskorlátozottak Csongrád megyei csoportjának vezetője és a városi népfront elnöke Nagy Bélát kérte meg, segítsen társadalmi összefogással felépíteni a rokkantak fogcsodálni való kis közössói négy esztendővel ezelőtt épített egy játszóteret 'a gyerekeinek, két esztendeje nyugdijasklubot az öregjeinek és különböző építőanyagot juttatott nekik, a Kőolajipari Vállalat pedig — anyagi ellenszolgáltatás nélkül — építette meg a foglalkoztatóhoz a körzet népfrontaktiváinak. vezető tolókocsi-kózlekeMost pedig legújabb büszkeségükről — a mozgáskorláadhatunk lalkoztatóját. A népfront tozottak foglalkoztatójának Belváros 1V/B körzeti bizottsága ugyanis — Nagy Béla irányításával — már többször bizonyította az embereket „össze lehet hozni" bármily nehéz munkára, ha a cél okos, hasznos és nemes végeredménnyel kecsegtet. E Temes megyei ifjúsági küldöttség Szegeden A határ menti kapcsolatok vezetésével érkeztek Szegedkeretében a KISZ Csongrád re. Megyei Bizottsága 1977 óta A háromtagú romániai ifmúködik együtt a Román júsági küldöttséget pénteken Kommunista Ifjúsági Szö- délelőtt a megyei pártbizottvetség (UTC) Temes Megyei ságon Horváth Lajos, az Bizottságával. Germánná MSZMP Csongrád Megyei Vastag Györgyi, a KISZ me- Bizottságának osztályvezetőgyei bizottságának első tit- je fogadta. A Temes megyei kára, csütörtökön az újsze- fiatalok ezután megtekintetgedi KISZ-iskolán köszön- ték a Szegedi Ipari Vásárt, töttc a román delegáció tag- a nyári tarlatot, valamint a jait, akik Cadareanu Vale- SZIN tóbb rendezvényét. A riának, az UTC Temes Me- romániai delegáció szegedi gyei Bizottságának agitációs látogatása ma, szombaton és propagandatitkárának fejeződik be elkészültéről hírt. Egy lakásra nem alkalmas, jócskán leromlott alagsori helyiséget varázsoltak alig három hónap alatt olyan munkahellyé, ahol a foglalkoztatóterem mellett pihenő és — speciálisan beépített — fürdőszoba szolgálja majd az ittdolgozókat. Az ötlet ugyan már tavaly márciusban megszületett, a kiutalás azonban majd egy évig késelt. Amikor végre tavaly decemberben megérkezett r. várva várt „jogosítvány" a helyiség átalakítására a tervezést és a költségvetést a Csongrád Megyei Beruházás: Vállalat „Vedres István" szocialista brigádja rekordidő alatt elkészítette. A városi tanács 100 ezer forintot, egv idős néni szintén 100 ezer forintot, Seres János festő- tói függően, művész 10 ezer forintot, a körzeti népfront 5 ezer forintot adott a kivitelezési munkákra. A Defag lambériát jutányos úron, a gubunaforgulmi vállalat vízvezetékhez szükséges anyagokat, az 1KV désre alkalmas — lejtős utat. Hadd soroljuk tovább azokat, akik hozzájárultak a kivitelezéshez: a 600-as szakmunkásképző oktatói és ta-;_ nulói, az IKV, a Démász. a Dégáz és a MÁV szocialista brigádjai, és természetesen a IV,73 népfrontbizottság aktívái. Mindent összevetve 350 ezer forint értékű társadalmi munkát fektettek az épületbe, ahol közel 60 mozgásában korlátozott embernek nyílik lehetősége dolgozni, ami számukra azt is jelenti, hogy megadatik a teljes emberi élet lehetősége. Harmincan fognak az új helyen dolgozni, és közel enynyien a bedolgozási centrumot találnak itt. A munkalehetőségekről a város gyárai, nagyvállalatai gondoskodnak, a foglalkoztatottak képességétől és teherbirásáAz országban egyedülálló mozgássérült foglalkoztatót tegnap, pénteken adták át ünnepélyesen az, arra jogosultaknak. K K.