Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-15 / 165. szám

Csütörtök, 1986. július 17. 89 Vasutas képzőművészek A 36. vasutasnap alkalmából országos vasutas képzőmű­vészeti kiállítás nyílt a Vasutas Szakszervezet Központi Képzőművészeti Iskolájában (Budapest, VIII., Népszínház utca 29 ). A kiállítás, amelyen csaknem száz alkotó 300 munkája szerepel, július 27-ig tekinthető meg 10 órától este 8 óráig. Képünkön: Veréb László: Rendező télen Áruházi csereakció Csaknem tízmillió forint értékű árucserét bonyolít le a hétfőn kezdődött akcióban a Skála-Coop szövetkezeti áruházi hálózat két tagja, a Skála Budapest Nagyáruház és a szolnoki Tiszavidék Áruház. Július 14-től 19-ig l budapesti áruház mintegy nyolcvanféle olyan árut is kínál, amelyet Szolnokról hoztak a fővárosba. így pél­dául kaphatók a mezőtúri és a karcagi fazekasok termé­kei, mezőtúri szőttesek, a szolnoki ipari szövetkezek­ben készült ruhák, valamint a Hunor radiátor legújabb változata. A budapesti Skála Áru­ház egyedi cikkeivel a kedd reggeli nyitástól egy héten át bővítik a választékot a szolnoki Tiszavidék Áruház­ban. Az interferon és kutatója Röpke „filmolvasat hintával Nézem Kovács András filmjeinek sorozatát a tévé­ben, ambivalens érzésekkel. Részint örülök, hogy meny­nyire időt állóak, másrészt megdöbbenek, hogy meny­nyire időszerűek. Örülök, mert itt az újabb bizonyság, millió néző hitelesítheii, hogy nagy művész, gondol­kodó ember, aki ezeket a fil­meket megcsinálta. Döbbe­netes viszont, hogy még a nem igazán átütő erejű filmek is, mint a múlt héten viszontlátott Staféta, olyas­mi érzést keltenek, mintha megállt volna az idő. A filrn szereplőinek összes problé­mái éppoly elevenek ma, mint akkor. Pedig majdnem húsz év telt el. Van a Stafétában egy — számomra keserű humorú — jelenet. Ülésezik az egyetemi újság szerkesztőbizottsága, el kell dönteniük, hogy Zsu­zsa cikke megjelenjen vagy se. Óriási a vita, a részt ve­vő diákok úgy érezhetik, itt valóban elvek, elképzelések ütköznek, jószándékú, de ugyanazt a célt más-más utakon elérni óhajtó embe­rek álláspontjainak csatája zajlik. Holott — ez csak a látszat. Zsuzsa cikkének sorsa rég eldöntött, koránt­sem elvek ütközetéről van szó, egyáltalán nem a köz érdeke a tét. Pitiáner sze­mélyes megfontolások, k ir­rierféltések, hajbókoló te­kintélytisztelet, szűklátókö­rű kicsinyesség, arrogáns hatalmi hóbort, gondolko­dási restség, töppedt közép­szerűség kormányozza itt a világot. Ezért lehet látszat­vitázni, és a látszatvitában nem érvekkel operálni. Hogy például: nem kaphat nyilvd­ölest ördögasszonya Vasárnap a magazinok napja. Erre az elmés meg­állapításra azután jutottam, mikor igenis utánaszámol­tam; délelőtt fél 10 és este ugyanennyi között fél tucat adás sorolható e kategóriá­ba. Hogy sokallom, ez eset­ben nem panasz, sőt. A rá­dióműsorok „szándéka", s lehetőségei (szerintem) op­timálisan találkoznak, köt­nek kompromisszumot egy­egy magazinban. Mert ugye: van egyszer müsorpolitika, meg „fel­sőbb" cél azzal kapcsolat­ban, mit kellene a hallga­tóhoz juttatni. Másfelől vi­szont ott van maga a hall­gató — valljuk be őszintén, a lehető legritkábban ta­pasztjuk hallószervünkhöz a készüléket, ha egészen ko­moly dologról van szó, ami­re túlságosan oda kell fi­gyelni. Mi tagadás, a szoká­sok jobbára a háttérrádió­zás felé tolódnak (vissza tudnak-e emlékezni esetre, hogy ölbe tett kézzel hall­gattak volna bármit?), ugye, elfoglalják magukat rádió­zás közben, sőt inkább for­dítva, akkor kapcsolják be, ha valamilyen tennivalójuk akad. Mondjuk aláfestőnek, a monoton munkához. Nos, ezért üdvözöljük az emiitett műsortípust Ha jól csinál­ják ugyanis, bármit bele­ügyeskedhetnek az ember fülébe: egy kis riport, jó ze­ne, megint egy kis szöveg, jegyzet, kommentár vagy ilyesmi, zene újfent. Még választási lehetőségünk is, belekóstolni, ha nem tetszik, akár átmehetünk a másik szobába, fő, hogy visszatér­jünk a következő téma ele­m rádiófigyelő jére. A hangvétel könnyed, a ritmus pergő — s közben észrevétlenül ízletes kultú­ramorzsákat terítenek elénk. Ami a hallottak közül először eszembe jutott, leg­inkább pikáns: a Gondolat­jelben verték nagydobra, újraforgatják A test ördöge­témát. Gerard Philippe ját­szotta egykor a szerelmes kamaszfiút. . . Változnak az idők: a főszerep most az asszonyé (a Vörös Brigá­dok bebörtönzött tagjának menyasszonya a műben). Maruschka Detmers alakít­ja, kinek fotóját lezserebb külföldit lapokban gyakran látni. Valamikor Godard Keresztneve: Carmenjének is főszereplője. Ha látták el­hiszik, amit a kulturális magazin állít: A test ördö­gének újkori változatához képest a régi majdhogynem biedermeier idill... Megint filmről, ezúttal a Táskarádióból. Elek János berhidaiakat faggatott, mi a véleményük a Földrengés című amerikai filmről — nekik, kik a valóságban is átélték. Ügy nyilatkoztak, mielőbb szeretnék elfelejte­ni a történteket, ám egy sem akadt, aki ne nézte volna meg szívesen a mozi­katasztrófát. Hogy miért? Egy filmesztéta boncolgatta: a filmen sokkal nagyobb katasztrófákat kell rendezni, az igazi kevés, nem érvé­nyesülne. Az Ilyen filmek­nek leggyengébb pontja a tanulság — nem ez izgatja a nézőt, hanem szorogásait vezeti le. Igazi célja, hogy felnőtt-mesékben magatar­táspéldákat mutasson. Varjú Erika nosságot az illető cikk, mert olvasói azt hihetnék, tartal­ma az egyetem álláspontja. Mire Zsuzsa: dehogy, hiszen én írom alá, ez az én szemé­lyes véleményem, egy a töb­bi között s azért fontos meg­jelennie, hogy segítse a ko­moly' helyzetismeretet, a mérlegelő, körültekintő, megfontolt, jövendő döntést, a helyes út megválasztá­sát ... Zsuzsa beszélhet, a nem érv megdönthetetlen. Azóta többféle módszerrel tanítanak elemi iskoláink­ban olvasást; lehetséges, hogy ez az oka, hogy most is, még mindig, ugyanazt a szöveget különféleképpen ol­vassuk, mi, felnőttek? Mielőtt belefáradnánk e röpke talány „fölfejtésébe" — hintázzunk inkább. Mi­ért? Csak. Ügy, mint a tévé­ben Práger György. A Hét­ben jelentkező híradó ügye­letes riportere volt 6 vasár­nap. Tökéletesen funkciótlan szóvirágain, tekervényes mondatfűzésein eddig, a „színesség" iránti türelem jegyében, csak szigorúan a „magánszférában" dühöng­tem, néha nevettem is kí­nomban. Am most, hogy nemcsak hallottam, hanem láttam is egyik blickfangját, úgy érzem, muszáj megosz­tanom az élményt. Az tör­tént, hogy riporterünk be­préselte magát valamelyik pesti játszótéren egy gyerek­hintába, nekirugaszkodott és beszélt — a vasárnapi időjá­rásról. Utánozhatatlanul. Mennyi élmény — egy té­véből! Az ember beleszédül, nemde? Sulyok Erzsébet Foiditsuk meg a sort, be- hiviák minden olyan tanács­széljünk előbb a kutatóról, kozasra, amelyen az inter­(Az interferont szóba hoz- teronról volt szó. Lépést tuk már évekkel ezelőtt, tarthatott tehát a tudomá­amikor Szegeden is elő tud- nyával később is. A zágrábi iák állítani.) Több emberről immunológiai intézetben fo­kellene beszélnünk, hiszen iyó vizsgálatok szimpóziu­a mikrobiológiai intézet vá- man éppen a humán inter­gott bele annak idején a feron alkalmazásának a le­nagy munkába, de a min- hetcségeiről tudhatott meg denkiről egy fél mondat he- sok újat. Dolgozott termé­lyett hadd írjak inkább csak tzetesen az az indulat is, egyről, bővebben. Mellé ér- ha ott van, miért ne lehetne tem természetesen munka- nálunk is. Amikor kiderült, társait is. És a tanítványok mennyi interferont képes íavát, Kárpáti Egont, Ron- előáll ¡tani a szegedi intézet, lóczy Istvánt, Farkas Gyu- a véradó állomással együtt­lat, Kásler Miklóst, vagy működve, hamarosan az ér­Kovacs Györgyöt. Ha a ta- dekiődés középpontjába ke­i.itvanyokat említettük, nem rültek. feledkezhetünk meg a tani- * tómesterekről se. Ábrahám Szóltak neki egyszer az óriási várakozás előzte meg annak idején az inter­feron bejelentését. Tőle is csodát vártak, akár a Béres­cseppektől. Mostanában ke­veset beszélünk róla. Talán kicsorbult a bele vetett bi­zodalmunk? Mintha beug­rottunk volna. — A várakozást meg le­het érteni. Valóban csodát vár az emberiség, ami meg­szabadíthatná egyik legna­gyobb veszedelmétől. Azt hamar megtudtuk róla, gá­tolja a vírusok fejlődését, azt hittük, a tumort is gá­tolja. Egereken is kipróbál­ták, és a kísérletek pozitiVr nak bizonyultak. Csakhogy az ember nem egér, ebben a vonatkozásban halovány párhuzam se állitható. Hi­Ambrusról, Greguss Pálról, Akadémiától hogy kimehet- bának tartom azt is, hogy Szalai Istvánról, Koch Sán­r.e egy hónapra Indiába. dórról Fodor Gáborról, c^khogy neki nem volt apmU" kedve akkor menni, egyene­sen visszamondani veltségét köszönhetik * Külföldi ösztöndijairól be­szél először Mécs Imre. Utolsó tanítványa lehetett .nég az interferon fölfede­zójének, / saacsnak Mill Hillben. Azért utolsó, mert akkor már beteg volt, és ha­rühellte volna. Olyan dús programot állított össze te­hát, ami nem férhet bele egy hónapba, és itthon ma­racliat. Váratlan fordulat következett. Valóban nem fért bele, kérték tehát, má­. . sik tervezetet készítsen, mert marosan meg is halt Nagy- akár háfom^ hó ^ Pf At*i i r.(V\Krti* ií/\ t o T/vra r\ n tx szerű ember volt azonban, és az intézete is az. Az újsze­gedi biológiai központban ^"¿sC es az egész terjedtek el az egymás mel­iTtehet. Nita Anand profesz­szor tette rá a indiai . . , . . •• -u - világszemlélet Vitte magá­Lelt. .C!0,g0Z^nak_ aZ ,?VeheZ val a finn vírust is, és a hasonló módszerei. Kétszer gyűltek össze ott is teázni a kutatók, s hazánkfia ter­gesziust is: ha mi kaptuk, hadd adjam tovább. Nita , _ . professzorról az első találko­-skor kiderült, hogy jól is rn ezeket az alkalmakat. Fi­gyelmeztették rá, sok min­denből kimarad, ha elma­sok meg nem alapozott tu­dósítás jelent meg róla, és fölösleges reményeket kel­vYszönt tettek — Azt hiszem, akkor még a kutatók is jobban bíztak benne, nemcsak az újság­írók. — Ma azt mondjuk, van­nak olyan leukémiás esetek, amelyek gyógyításánál nagyszerű ígéret lehet az in­terferon. — Ha igaz, ez se utolsó legnagyobb eredmény! — Időközben kialakult egy olyan kutatási terület, amelyik az immunrendsze­rünkre gyakorolt hatását vizsgálja. Szervátültetések­nél is fontos szerepe lehet. Talán a gerontológia is hasznát láthatja. Texasban sok szarvasmarhát szállíta­nak, és néha tíz százalékuk is elpusztul közben. Ha in­terferont kapnak, lényege­sen kevesebb. — Az influenzánál is re­ménykedhetünk. — Megelőzésre nem jó, de vannak más, hatásos gyógy­meri Fodor Gábort, ezen a szálon még közelebb kerül­j . - j hetiek egymáshoz. Ott kint .ad toluk. Most ugy mond- h ,, fól h valakj nö_ ja, a sima kisember es a vé rendszerekben is föl­toronymagas akadémikus ko- {edezte interferont, zott nem volt arok a teas alkalmakon, a kicsi is meg- — Milyen az indiai em­állithattá a nagyot, kérdez- ber? betett tőíe bármit. A kriti- Nincs bennem elfogult­kus hangot se követhette ha azt mondom, fölötte szerek is megtorlás, de még a látsza- ¿11 az európainak. Magasabb ta se. és természetesen bár- rendű kultúra továbbfolyta­ki számíthatott józan kriti- tói ők. A békeszeretet a vé­kára is. rükben van, agresszivitásnak Reggel hatkor már bent viszont nyoma sincsen, volt az intézetben, és este Kreativitásuk lenyűgözött, tizenegykor ment "haza. Nem — Réges-régen a guruk is ment. hanem futott. Ak- nevelési módszereiről olvas­tam. — Nevelési szisztémájuk most is meglepett. Finom érzékkel szűrik ki a legte­hetségesebb, de a hű embereket, és elitet nevelnek. Egyetem utáni formában. Akik ott végeznek, azok lesznek a jö­vő emberei. kor már se busz. se metró, a futás viszont jólesett. Egész napos munka után kellett az a kis mozgás. Egy évig volt kint, 1966-ban. Amikor hazajött, ösztönző környezet fogadta. /vanovics profesz­szorra ma is hálával gondol, ós Béládi Ilonára is, aki ki­hajtotta belőle a kandidátu­si dolgozatot. Bekapcsolód­hatott az emberi interferon kutatásába, később gyártá­sába is. Egy finn professzor, bizonyos Kari Cantell ren­delkezésükre bocsátottá mir.den föltétel nélkül sa­ját anyagait és módszereit, ebből indíthatták el külön programjukat. Az Isaacs-kapcsolatnak köszönhetően rendre meg­— Még mindig a vérből állithatjuk csak elő? — Génsebészeti eljárással mikroorganizmusok is be­vonhatók az interferon ter­melésébe, sőt szintetikus úton is előállítható mar. Olcsón termelhető, meg is lehet tisztítani, de sokféle interferon van a világon. Igaz, sokféle elő is állítha­tó, de az, ami az emberi néphez szervezetben képződik, még­belőlük is jobb. Ott a sokféle együtt van, és erősíthetik egymás hatását. Nyilvános telexáliomás Miskolcon A Magyar Posta újabb részvételt mind a magánsze­nyilvános telexállomást he- mélyek mind pedig az előfi­lyez üzembe, ezzel is tovább zetői telexállomással nem szélesítve szolgáltatásainak rendelkező intézmények szi­körét, és bővítve az igénybe- mára. A nyilvános telexállo­vétel lehetőségét. más elfogad bárki részére Az új nyilvános állomás érkező üzenetet, és azt az ér­július 15-től, keddtől Mis­kolcon, a 4. számú postahi­te jelentkező címzettnek vagy meghatalmazottjának vatalban (Széchenyi utca átadja. 3—9.) hétfőtől péntekig 8 és Hasonló nyilvános telex­20 óra között áll az ügyíe- állomás működik már Bu­lek rendelkezésére. Kapcso- dapesten, a Távbeszélő Tu­lási szama: 62 705; azonosí- dakozó és Névsorszerkesztő tója 62 705 publ. h. A posta- Hivatal távközlési szolgálta­hivatal távhívószáma: (46)- tó és tájékoztató osztályán 16-400. A szolgáltatás lehetővé teszi a belföldi és a nemzet­közi telexforgalomban való (Petőfi Sándor utca 17—19.), és Debrecenben, a 15. számú postahivatalban (Hajdú Já­nos utca 18) — És a kasztok? — Kaszthatárok nincse­nek a tudományban. Sok halidzsán (paraszt) gyerek­kel találkoztam, azok is az egységes Indiát akarják lét­rehozni. — A szent tehenek? — Vannak. Senki nem eteti őket, mégis megélnek. Papíron, szeméten, a köves városi utcán. Fényképezni — Tehát? — Földszintes ház úgy is készíthető, hogy a tízeme­letesről lebontunk kilenc emeletet, meg úgy is, hogy téglákból rakunk össze egyet. Mi azt a darabját ke­ressük a molekulának, amelynek szerepe lehet né­hány tumor fejlődésének gátlásában. A lebontás el­lenőrizhetetlen, a fölrakás jól kiszámítható. Ez a ne­hezebb, ez a hosszabb, de akartam az egyiket, futnom talán ez vezet eredményre._ Nálunk fontos lépcsők épül­tek ki a hagyományos inter­feron-előállítás területén, de magam se értem, miért kés­nek a klinikai próbák, és miért nem tudjuk értékesí­teni külföldön, amink van. A vérből előállított interfe­ron-kutatásban élen járunk, az intézet apraja-nagyja ér­demeként, de úgy látszik, az érdeklődés jobban megcsap­pant, mint ahogy várhattuk volna. Én még mindig bí­zom benne, sőt még job­ban, mint azelőtt. kellett miatta. — Itt van az ajtó előtt Körösi Csorna Sándor emlér ke. — Jól ismerik ott is. És érdeklődnek utána. Becsü­lik és szeretik, ennyi év után is. Róla is tartottam előadást, Magyarországról is, és a szakmáról, sokat. Az ottani rektor mindenáron kapcsolatokat akart kötni a mi egyetemünkkel. Hogy messze vagyunk egymástól? Nem élhetünk annyira messze, hogy ne sikerül­hetne. Horváth Dezsó Mini Hi-Fi-kölcsönző A Szegedi Elektromos renciával is számolva, juiá­Szövetkezet a közelmúltban nyos áron. Mini Hi-Fi kölcsönzőboltot nyitott a Kelemen utcában. Elsősorban a fiatalok részé­re kívánnak ezzel új szolgál­tatást biztosítani, a konku­A kölcsönzési listán egy­aránt szerepelnek színes hordozható tévék, videó- és kazettás magnók, számítógé­pek, erősítők, hangfalak, sót hanglemezek is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom