Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-04 / 130. szám

2 Szerda, 1986. június 4. Súlyos harcok Bejrútban # Bejrút (MTI) Nyugat-Bejrut utcáin ked­den dolután is folytak a harcok — s igazából senki sem tudja, hogy kik az el­lenfelek. Rastd Karami a a nap folyamán érintkezés­be lépett Abdel Halim Had­fiam szíriai alelnökkel, és Damaszkusz közbelépését kérte a „gyökeres megoldás" érdekében. Hétfőn Bejrútba érkezett a szíriai titkosszol­gálat libanoni főnöke és — Valid Dzsumblattnak, a HSZP vezérének jelenlété­ben — Nabih Berrivel, a palesztin táborokat ostrom­ló síita Amal vezérével tár­gyalt. Berri azonban eluta­sított mindenfele „átmeneti" rendezést, és végső megol­dást követel. Dzsumblatt holléte követhetetlen: egyik pillanatban Bejrútban, má­sikban Damaszkuszban buk­kan fel. Jobboldali bejrúti "adók és Dzsumblattnak a „Hegy Hangja" nevű rádiója sze­rint Nyugat-Bejrútban a „Február hatodika mozga­lom" nevű szunnita csoport, valamint Berri milicistái között folynak a harcok. A szunnita fegyveresek onnan kapták a nevüket, hogy 1984. február 6-án távolították el a főváros nyugati részéből a Dzsemajel államfőhöz hű erőket, illetve ekkor vették át a városrész feletti ellen­őrzést a muzulmán erők. A szunnita fegyveresek és az Amal közöti csatározások hírét azonban senki sem hi­szi el igazán. A „Február hatodika mozgalom" • szinte az égből pottyant elő, koráb­ban állítólag pár tucatnyi fegyverese volt, akikkel az Amal könnyűszerrel elbánt volna. Nem kizárt, hogy a szunnita muzulmánok és Berri ellentétei legfeljebb csak ürügyet szolgálnak másféle leszámoláshoz. Dzsumblatt a Berrivel va­ló eszmecsere után mindösz­sze annyit mondott, hogy „megkiséreljük az együtt­működést vele, akárcsak szíriai testvéreinkkel. .." A szíriai titkosszolgálat libano­ni főnöke nem nyilatkozott. Berri pedig ezúttal a liba­noni keresztény erőket vá­dolta azzal, hogy a nyugat­bejrúti palesztin táborok környékét löveti, s ezúttal csak óvatosan utalt arra, hog" a keresztény ütegek a hegyekben levő drúz állások „közelében" vannak — azaz Dzsumblatt állásai közelé­ben. Berri kész a békekötés­re a palesztinokkal — de ra­dikális és végleges keretek között. A tényekhez tartozik, hogy a „táborok háborúja" eköz­ben gyakorlatilag szünetel — miközben ennek ürügyén kedd délelőttig több tucat halott és sebesült vált áldo­zatává Nyugat-Bejrút belvá­rosában a lövöldözésnek. Egyes források szerint a ha­lottak és sebesültek száma 150 körül van. Tüzszüneti felhívásokban nincs hiány, és a hivatalos forrásokból származó hírek szerint az egyes milíciák között kedd délután folyta­tódtak a megbékélő tárgya­lások. Hétfőn Karami mi­niszterelnök vezetésével ülést tartott a Nyugat-Bejrút biz­tonságáért felelős, úgyneve­zett koordinációs bizottság, és elfogadott egy sor intéz-' kedést a „társadalom védel­mében". A testület tevé­kenysége eddig csak a dön­téshozatalban merült ki Nyugat-Bejrútban az üz­letek, bankok zárva vannak. A tűzharcok nyomán tüzek lobbantak lángra, amelyeket a tűzoltóság eloltani nem tu­dott, mert főhadiszállását is belövés érte. A „zöld vonal" környékén gépfegyverek ro­pognak, és a máskor zsúfolt út szinte üres. Új jelenségek a szovjet gazdaságirányításban A tervezés javítását, a gazdasági ösztönzők erősítését, valamint a gazdálkodóegységek és vállalatok gazdasági önállóságának fokozását nem választhatjuk külön a szer­vezeti struktúrák átalakításától, s még kevésbé állíthat­juk szembe egymással — mondta az APN tudósítójának Vlagyimir Itapoport professzor, az egyik legismertebb szovjet rendszerelemző szakember. Tekintetbe kell venni, hogy az irányítás gazdasági módszereinek fejlesztése meg­felelő változásokat követel az irányítás megszervezésében is, vagyis megfelelően meg kell osztani a jogokat és a felelősséget az irányi'isi szintek és a gazdasági egységek között, meg kell változtatni az irányítási funkciók tar­talmát, és rendet kell t remteni e funkciók ellátásának módjában. Rapoport professzor véle­ménye szerint a gazdasági ösztönzők erősödése ugyan­akkor megteremti annak az előfeltételeit, hogy decent­ralizálják a döntéshozatali jogkört, egyes erőforrások felett alacsonyabb szinten is rendelkezhessenek, változ­tassanak az ellenőrzés mód­ján és formáján, koordinál­ják az együttműködést. Fő­ként emiatt történnek szer­vezeti változások a szovjet gazdaságban. Vannak azonban más okok is, melyek közül Rapoport szerint a legfontosabb a munkamegosztás és a koope­ráció elmélyítése a társadal­mi termelésben. Szakadatla­nul erősödik és sokrétűbbé válik a népgazdasági ágak közötti együttműködés. Ez pedig új megközelítést és új irányítási módszereket igé­nyel. A többi között éppen emiatt alakultak új szervek az ágazatközi komplexumok, a gépgyártó és az agráripari komplexum irányítására. Ugyanakkor nemcsak a leg­magasabb szinten, hanem középszinten, köztársasági, minisztériumi szinten is vál­toznak az irányítási formák. Az irányítási struktúra megváltoztatása irányában hat az a másik, legalább env­nyire fontos ok. hogy gyorsí­tani kell a tudományos-mű­szaki haladást, és különösen a tudomány és a technika eredményeinek bevezetését a termelésbe. A tudomány és a termelés közötti kap­csolat erősítésére például a tudományos 'kutatóintézetek és tervezőirodák fölötti irá­nyítás a termelési és tudo­mányos-termelési. egyesü­lések kezébe kerül, ágazat­k >/i tudományos-műszaki k iinnlexumok jönnek létre, és átfogó tudományos-mű­szaki programok valósulnak meg. A szervezeti struktúrák tökéletesítésére irányuló in­tézkedések a társadalmi ter­melés fejlődésének tenden­ciáiból és elveiből fakadnak, amelyek közül a legfonto­sabb, hogy összpontosítani kell a végső népgazdasági célok elérésében viselt fele­lősséget, meg kell • szüntetni a közbenső láncszemeket, közvetlen kapcsolatot kell létesíteni a felhasználó és a termelő között, egységes irá­nyítást kell gyakorolni az egyes termelési folyamatok minden résztvevője fölött. Rapoport professzor pél­daként említette a Szovjet­unió Állami Agráripari Bi­zottságának a létrehozását. Az 1985 végén megalakult hatóság szervezetileg egyesí­ti több olyan minisztérium funkcióit, amelyek koráb­ban egymástól külön irányí­tották a technológiai folya­mat egyes szakaszait, a ta­laj-előkészítéstől és a nö­vénytermesztéstől kezdve az élelmiszer-termelésig. Ez­zel egyidőben körzeti agrár­ipari egyesülések és komple­xumok létrehozása is lehe­tővé vált, amelyekben egye­sitik a megfelelő termelési és elosztási folyamatokat. Vegyünk egy másik példát. A tudományos-technikai ha­ladás fő területein gépipari ágazatközi tudományos és műszaki komplexumok lét­rehozását kezdték meg. 'Ezek a komplexumok tudo­mányos kutató, tervező és technológiai szervezeteket, valamint kísérleti üzemeket fognak össze. Mindez előse­gíti, hogy 'S felfedezéseket rövidebb idő alatt vezessék be a termelésbe, javuljon a termékek minősége, és gyor­suljon a termékváltás. Az irányítási szerkezetvál­tásnak az a lényege, hogy lehetőség szerint ki kell ik­tatni a közbenső, középszin­tű irányítást és át kell tér­ni a közvetlenebb, egysze­rűbb és operatívabb aláren­deltségi viszonyra, tehát a minisztériumok és az egye­sülések, vagy vállalatok kö­zötti kapcsolatra — hangsú­lyozta Rapoport professzor. Mindezt nem lehetne meg­valósítani anélkül a sok­évi munka nélkül, amelyet a vállalatok gazdasági önálló­ságának erősítéséért, a dön­téshozatali jogkör decentra­lizálásáért végzünk. A végrehajtandó intézke­dések legszemléletesebb ha­tása Rapoport szerint az lesz, hogy csökkenni fog a felső- és középszintű Vezető szervek irányító apparátus sában dolgozók szama. Csak a gépgyártás területén pél­dául több mint 2 ezer szak­ember válik szabaddá. A szervezeti változtatáso­kat azonban nemcsak és nem is annyira az irányítá­si költségek csökkentése ér­dekében hajtják végre. A legfontosabb, hogy fokozód­jék a vezetés hatékonysága, tettrekészsége, növekedjék minden szerv felelőssége a végső eredményekért. És van míg egy ok: meg kell teremteni az optimális felté­teleket a vállalatok és egye­sülések gazdasági önállósá­gának növeléséhez, hiszen a társadalmi termelésnek ezen a szintjén oldhatóak meg közvetlenül a munka terme­lékenységével és minőségé­vel kapcsolatos feladatok, s a szovjet gazdaság intenzív fejlesztésének feladata. Szergcj Abramov (APN—KS) Szabó Tibor—Zallár Andor yy Egy alkotó élet fénykora yy 12. A Nobel-dij híre CSAZOV ÉS LOIVN SAJTÓÉRTEKEZLETE A csernobili atomerőmű­ben bekövetkezett szeren­csétlenségnek eddig 25 halá­los áldozata van, közülük 23-an sugárfertőzés miatt vesztették életüket. A még kórházban levő emberek kö­zül tíznek az állapota vál­ságos. A feladat most a szövődmények megakadá­lyozása, mert a betegek im­munrendszere súlyosan sé­rült. A bejelentés Andrej Vorcbjov professzortól', a legsúlyosabb betegek kezelő­orvosától származik. s azon a keddi moszkvai sajtóérte­kezleten hangzott el, ame­lyen Jevgenyij Csazov aka­démikus, és Bemard Lown professzor, a nukleáris há­ború ellen küzdő orvosok mozgalmának két társelnöke tájékoztatta a szovjet és a nemzetközi sajtó képviselőit a' mozgalom közelmúltban, Kölnben tartott kongresszu­sáról. OLASZ ÚJSÁGÍRÓ KITÜNTETÉSE Az Elnöki Tanács Gian­Luigi Rondi olasz újságiró­1937. október 28-án a stockholmi Karolina Intézet az orvosi Nobel-díjat Szent­Györgyi Albert szegedi egyetemi' tanárnak 'ítélte oda. A dij odaítéléséről szó­ló távirat szövege: „Stockholm, 1937. október 28. A Karolina-Intézet néven ismert stockholmi orvostu­dományi főiskola, az 1937. évi élettantudományi és or­vostudományi Nobel-dijjal Szent-Györgyi Albert szege­di egyetemi tanárnak az élettani égési folyamatok körében, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumar­sav katalizációjára tett föl­fedezéseit jutalmazta." Este 9 óra után terjedt el a hír Szegeden. Az egész vá­ros lázban égett. Mindenki, mindenütt erről beszélt. A szegedi lapok munkatársai fél tíz körül keresték fel Szent-Györgyi professzort Rudolf tér 14. szám alatti la­kásán. „Este fél 9 órakor — mondta a professzor az új­ságíróknak — megszólalt a telefon, Stockholm jelentke­zett és hivatalosan közölték vélem, hogy az orvosi Nobel­díjat nekem Ítélték oda. Le­írhatatlan volt az örömem. Azután több tudós és a stockholmi lapok szerkesztő­ségei kerestek... Azt feltét­lenül írja meg a szerkesztő úr, hogy a szegedi papriká­nak is része van abban, hogy a vizsgálatok sikeres befeje­zést nyerhettek... Élelemnek talán a legbol­dogabb pillanatához étkez­tem el, mert jól tudom, hogy egy kutatót életében csak egyszer érhet ilyen öröm. A döntés részleteit még nem ismerem, de azt hiszem, hogy a C-vitaminra vonat­kozó kutatásaim eredménye­ként részesültem ebben a nagy kitüntetésben. Tíz esz­tendő óta dolgozom egyetlen problémán és közben több érdekes adatra bukkantam. Jelöltje már többször voltam a Nobel-díjnak, de a bizott­ság eddig nem tartotta elég méltónak munkámat és az eredményeimet a kitüntetés­re. Hogy mi a tervem, a jö­vő programom? Tovább dolgozni. A további kutatá­sokra ez a tekintélyes dij most már anyagi lehetőséget is biztosít, aminek az én számomra óriási jelentősége van..." Másnap már a kora reg­geli órákban valóságos bú­RÁDIÓTELEX nak Magyarország és Olasz­ország kulturális kapcsola­tainak előmozdítása, a ma­gyar filmművészet nemzet­közi megismertetése érdeké­ben 'kifejtett tevékenysége elimeréséül a Magyar Nép­köztársaság Csillagrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Köpeczi Béla művelődési miniszter adta át. SZAÚDI BÚZAELADÁS NYUGAT-EURÓPÁNAK A Közös Piac tárgyaláso­kat folytat arról, hogy búzát vásárol a „sivatagi király­ságtól", Szaúd-Arábiától és bizonyos mennyiség már el Is kelt egyes tagállamok pia­cán — mondotta hétfőn a szaúdi uralkodó egy kuvaiti napilapnak adott interjújá­ban. Fahd bin Abdel-Aziz király közölte: az EGK fon­tolgatja a szaúdi búzafelesleg megvételét, Görögországba és Olaszországba pedig már érkeztek is exportszállítmá­nyok Szaúd-Arábiából. Díszdoktori oklevéllel — diákok között csújárás indult az Orvosi Vegytani Intézet Dóm téri épülete felé, hogy köszönt­sék a' munkahelyére érkező Szent-Györgyi Albertet. A reggel tartott rendkívüli egyetemi tanácsülés szünna­pot adott az ifjúságnak, amely a nagy esemény híré­re nem is gondolt az előadá­sok látogatására és a Dóm téren gyülekezétt. Amikor a professzor meg­érkezett intézetéhez, a téren már többszáz főnyi diákse­reg várta és lelkesen élje­nezte. Percekig tartott az ováció, Szent-Györgyi az erkélyre lépett és bensősé­ges, közvetlen hangon szólt az éljenző ifjúsághoz: „Most nem tudok mást mondani. Fiúk, hogy végte­len jól esik látni azt a szere­tetet, melyet ti hoztatok most nekem. Nekünk tanároknak, akik lassan öregedni kez­dünk, úgy érezzük, ez a ju­talom, majdnem azt mond­hatni nagyobb, mint a No­bel-díj." Hatalmas éljenzés fogadta a professzor szavait, majd a diáksereg vigyázzba állt és meghatottan, könnyesen el­énekelték a Himnuszt. Csak az ifjúságnak tartott rövid beszéde után beszél­getett el Szent-Györgyi a testületek küldötteivel és az újságírókkal. Megjelent az intézetben az Egyetem Tanácsa, élén a rektorral, aki meleg szavak­kal köszöntötte a munkatár­saitól, újságíróktól, fotóri­porterektől körülvett pro­fesszort : „Eljöttünk a Tanács tel­jességében, hogy méltósá­godban nemcsak a tudóst, CHNOUPEK BÉCSBEN A kapcsolatok további, fokozatos javításának szán­déka jellemezte Bohuslav Chnoupek csehszlovák kül­ügyminiszternek vezető oszt­rák politikusokkal folyta­tott tárgyalásait, miközben mindkét' fél megfogalmazta saját igényeit, kifogásait. Leopold Gratz osztrák kül­ügyminiszter arról beszélt, hogy az utóbbi időben bizo­nyos pozitív fejlemények jellemezték a két ország vi­szonyának alakulását. Ki­emelte a határforgalom meggyorsítását, az együtt­működést a környezet vé­delmében, s rámutatott: mindkét országnak érdeke a jószomszédi politika, hogy elősegítsék a békés, nyugodt fejlődést a közép-európai térségben. A KOZMIKUS FEGYVEREKRŐL A nukleáris és űrfegyver­zetekről Genfben folyó szovjet—amerikai tárgya­lások keretében kedden ülést tartott a kozmikus fegyver­zet kérdéseivel foglalkozó munkacsoport. hanem a jóbarátot és a tal­pig magyar embert és tanít­ványainak nagy tanítómes­terét nagy szeretettel és nagy örömünkben ünnepel­jük. Méltóságodnak a jó Is­tentől erőt és egészséget ki­rínunk, hogy elviselje a ki­tünte'tés örömeit s egészsé­get továbbra a még elkövet­kezendő tudományos mun­kához, hogy tekintélyben és elismerésben tovább gazda­gíthassa egyetemünket. Sze­ged városát és hazánkat." Az üdvözlésre Szent-Györ­gyi a következőkben vála­szolt: „Már eddig is többször éreztem a szeretetnek és a biztatásnak a szavait, me­lyekkel engem Méltóságod más alkalmakkor, az élet különböző fordulatain és válságos körülmények között biztatgatott és támogatott. De most mélyen megindulva látom, hogy az, aki régen csak barátságból adta nekem a tanácsokat, most, mint az egyetem rektora, a tekinte­tes Tanács élén jön el ide hozzám és hozza azt a vég­telen szeretetet, mely a múltban is kísért pályámon. Ez a szeretet, amely szegedi életem alatt a tanártársaim részéről is mindig kísért, azért is esik olyan jól, mert küzdelmeimben nagy támo­gatóm volt, s a tudósnak mindig vannak küzdelmei, a tudós ha mással nem, akkor a természettel viaskodik. Ez az ünneplés annyival is inkább valóságosan meg­döbbent, mert hiszen én nem tettem mást, mint csupán kötelességemet teljesítettem, csupán passziómat és azt a kutatási vágyamat követtem, amit a természet valahogyan belém oltott. A tudósban is van bizonyos önzés, amikor örömet érez a kitüntetés fö­lött és jólesik neki a Tanács tisztelete, de igazi örömet mégis az a szeretet biztosít számára, amellyel öt bará­tai s az egyetem hivatalos testülete oly kedvesen körül­veszi. Nagyon köszönöm a Rector Magnificusnak és a Tekintetes Tanácsnak azt a sok barátságot és szeretetet, amellyel mindig elhalmoz­tak." (Folytatjuk.) A Csongrád Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás MNB 281—90 174—3036 számon az M 933 899 M 933 900 számú elszámolást utalványtömbje elveszett Használata érvénytelen!

Next

/
Oldalképek
Tartalom