Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-13 / 138. szám

ff ^ , & ^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! \k f DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 138. szám 1986. június 13., pcntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VAROS! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Műszaki fejlesztés társadalmi haladás tár. |— kfa; Országos elméleti tanácskozás Műszaki fejlesztés — társadalmi haladás címmel két napos országos elméleti nácskozás kezdődött csütörtökön Székesfehérváron, az ráció szerepe, megváltozik a egyértelműen kifejezte, hogy MSZMP KB Agitációs és munka jellege, nő technikai társadalmi, Propagandaosztálya, Gazda- felszereltsége, ságpolitikai Osztálya, tudo mányos, közoktatási és kul- tolódik a közvetett és a köz- mányos-műszaki gazdasági és intellektuali- kulturális fejlődésünk egyik zálódik a fizikai munka, el- alapvető tényezője a tudohaladás turális osztálya, a Műszaki vetlen, a szellemi és a fizi- meggyorsítása. Ehhez sokés Természettudományi kai munka aránya az előb- féle, hatásaiban egymással Egyesületek Szövetsége, az biek javára. Mindezeknek a szorosan összefüggő eszközt Országos Műszaki Fejleszté- hatásoknak az eredménye- kell igénybe venni. Nyilvánsi Bizottság és az MSZMP ként növekszik, meghatáro- valóan nagy Fejér Megyei Bizottsága zóvá válik az emberi ténye szervezésében. szerepük van a tudományos fejlesztésben ző szerepe, világosabban raj- az anyagi eszközöknek; ezek A plenáris üléssel kezdő- zolódnak ki az érdekviszo- — figyelembe véve az ordö eszmecserén Bajts Osz- nyok, és élesebben jelennek szág anyagi helyzetét — az állami tervben helyes arányt képviselnek. Annak ellenére, hogy a műszaki fejlesztésben meghatározó fontosságú az anyagi eszközök szerepe, most mégsem ezek hiánya a legfontosabb hátráltató tényező, hanem sokkal inkább az a körülmény, hogy a gazdasági közeg új technikát, új technológiát befogadó képessége nem megfelelő — kárné, az MSZMP Fejér Me- meg az érdek-összeütközégyei Bizottságának első tit- sek, módosulnak az életvitekára köszöntötte a részivé- n szokások, átalakul az életvöket, majd Lakatos Ernő, mód — emelte ki a Közponaz MSZMP KB Agitációs és ti Bizottság titkár i Propagandaosztályának ve- A szocialista országok a zetöje mondott megnyitó bé- tudományos-műszaki halaszédet. dás meggyorsítása érdekéA bevezető előadást Pál ben nagy jelentőségű kompLenard akadémikus, az lex programot dolgoztak ki, MSZMP Központi Bizottsá- ez tartalmazza 2000-ig a gának titkára tartotta. Elöl- legfontosabb teendőket, fő járóban arról szólt, hogy a célja, nemzetközileg élentudományos-müszaki hala- járó műszaki és technológiai muta°ott' rá 'a Központi Bi dás olyan objektív folyamat, színvonal elérése. A réamely áthalja a gazdaság és gj módszerek és eljáa társadalom egészét, átala- rások már nem megkitja a termelés és íogyasz- íelelőek, új együttműködési, lás szerkezetét, a termelésre szervezesi, finanszírozási for zottság titkára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy — a kivételektől eltekintve — a vállalatok nem mutatnak kellő érdeklődést a műszaki és az életmódra visszaható mákra van szükség. Ezek fejlesztési eredmények iránt, új szükségleteket teremt, és között döntő fontosságúak a nem törekednek azok gyors mindezzel az erőforrások bő- vállalatok és intézmények bevezetésére Nem azért vítéSét hatékonyabb fel- közötti közvetlen, az érde- mert nem látják a műszaki' használasat, illetve osszha- kek kölcsönös érvényesítésén fejlesztés fontosságát, hanem tasként a társadalmi hala- alapuló, jövedelemszerzésre azért mert az az erőtér dás meggyorsítását segíti elő. orientált együttműködési for- ' A tudományos-műszaki ha- mák. ladás eredményeképpen át- A továbbiakban értékelődnek a munkaráfor- lyozta: a tudomány es a ^ .••„„tai,. 1CJ1UU„ rnuu.iditási szükségletek; el- műszaki fejlesztés ügyét az takozásáT°csakIs ^"o^n^tá"^ lentmondások, feszültségek MSZMP is mindig kiemelke- sacjalmi közeg segíti amely keletkeznek a hagyományos dö fontos kérdésként ke- a szocializmus ügye iránt ágazati tagozódásban; hát- zelte. A párt világosan ál- elkötelezett kulturált fel térbe szorul a „végtermék- lást foglalt a tudományos kéSzült, nemcsak körszerű szemlélet", megnő a koope- kutatás szabadsága mellett; ismeretekkel, de az önművelés készségével is rendelkező, a továbbképzésre és a megújulásra kész, értéktermelésre orientált emberek közösségéből áll. Ennek a közösségnek a kialakítása jelentős társadalmi, politikai feladat — mondotta végezetül Pál Lénárd. Az országos elméleti tanácskozás délután szekcióüléseken folytatódott. Az eszmecsere ma, pénteken, plenáris üléssel fejeződik be. amelyben mozognak, nem kényszerít jövedelmezőséget . an?_su" növelő műszaki fejlesztésre. A műszaki fejlődés kibonTanácsülés Mórahalmon Elfogadták a VII. ötéves tervet Mórahalom Városi Jogú sertéshizlalás és a baromfiNagyközség Tanácsa tegnap, tenyésztes is. Az ipari tevécsütörtökön délután tartotta kenység megfelelő. Tárgyaiülését a művelődési ház tak a nagyközség infrastruknagytermében. Beszámoltak túrájáról, annak dinamikus a végrehajtó bizottság két fejlesztéséről. A közút áttanácsülés közötti tevékeny- eresztőképessége megfelelő, ségéről, a lejárt határidejű bár sok helyen javításra szohatározatok megvalósitásá- rul. A vezetékes ivóvizelláról. Szóltak az időskorúak tás kielégítő, ugyanakkor ezszociális ellátásának helyze- zel párhuzamosan nem fejtéről, majd előterjesztések lödött kellően a szennyvíziá interpellációk hangzottak hálózat építése. Tíz körzeti el. A napirendi pontok kö- orvos gyógyít e községben, zül a legfontosabb a nagy- Mórahalmon gyermekorvosi község és körzetének hosszú szakrendelő is van, és tüdőtávú terület- és településfej- gondozó működik, leszlési koncepciója, a tanács A VII. öteves tervben 17 VII. ötéves tervének megvi- kilometer hosszú szennyvíztatása és elfogadása volt. elvezető csatornát és a tiszMórahalmon és vonzáskör- títótelep bővítését tervezik, zetében a lakosság másfél A gázhálózat építése folyaévtized alatt 14.5 százalékkal matos. "A tervidőszakban torsokként, de ez a folyamat vábbra is nagy gondot forfokozatosan lassul. ditanak a tanyavillamositásSzó volt a mezőgazdaság és ra és a közvilágításra. Az az ipar helyzetéről is. Jelen- ötéves tervben 2J8 millió 668 tős a munkaigényes zöldség- ezel" forint használható fel félék termesztése, így a pa- Mórahalmon, radicsom, paprika és a spár- Az 1990-ig tartó időszakga gondozása, piacra szállí- ban a tanács számol a lakostása. Az állattenyésztés jól ság és a közületek társadaligazodik a természeti adott- m> munkájára. Ez főleg a foságokhoz. A nagy legelőket lyamatban levő beruházáföleg szarvasmarhatartással sokhoz és a község parkosíhasznositják, de fontos a tásához szükséges Lesz-e mintamegye Csongrád ? Á környezetvédelmi államtitkár látogatása Ábrahám Kálmán — balról középen — a megye vezetőivel tárgyal Úgyszólván hagyomány- mert sok a környezetvédel- lehet, az eredményeink igen nak is beillik, hogy az Or- mi tennivaló. szerények szágos Környezet- és Ter- A felsorolásban különösen A tárgyaló felek foglalmészetvédelmi Hivatal elnö- nagy súlyt kapott hogy a koztak a geotermikus enerke a megye politikai és ál- szennyvízelvezetés és -tiszti- gja hasznosításának új, köriami vezetőivel átteki ntí az tás sok helyütt megoldatlan, nvezetkimélő módszereivel is, elmúlt időszak környezetve- Egyre tágabbra nyílik az jgy például azokkal a bizdelmi helyzetét, és tárgyal- úgynevezett „közműolló", tató kísérletekkel, amelyenak a soron következő fel- amely a vezetékesivóvíz-el- ket a lehűlt termálvíz viszadatokról. így volt ez két látás és a csatornázottság szasajtolásával kapcsolatban éve is, la mi kor Gonda közti különbséget jelzi. Míg végeznek. Ez végső fokon a György, akkori államtitkár a VI. ötéves tervben 145 ki- taiaj kímélését is jelenti, látogatott a megyébe, s most lométer ivóvízvezeték épült, amelynek megóvását a mea tegnapi megbeszélésre Sze- addig az ehhez nélkülözhe- lioráció is szolgálja, amelyet gedre érkezett Ábrahám tetlenül hozzátartozó szenny- ugyancsak a sürgős tennivar Kálmán, az OKTH elnöke. vízhálózatból csupán 65 ki- |f,k között említettek. A munkaértekezletnek te- lométer. Miközben például A? előterjesztésben egyekinthető találkozón, ame- Szegeden az ezredfordulóig bek mellett i természet- és lyen részt vett Szabó San- sem lesz gond az ivóvizei- környezetvédelmi munka dor. az MSZMP Csongrád latassal, addig mar most ko- összehangolt megvalósításaMegyei Bizottsaganak első moly problema.kat jelent, ró, ^ a továbbfejlesztés letitkára is, Papdi József me- hogy nincs teljes értékű hetőségeiről is szó esett s a gyei tanácselnök vezetésével szennyvíztisztítónk Ennek meg" vezetői kifejezték azt összegezték a megye előtt megoldása szerepel a hosszú a/ jgényüket hogy a szomálló környezetvédelmi mun- távú tervkoncepcióban, de 3 ' ka eddigi eredményeit, és ennek megvalósításához a foglalkoztak a főbb problé- fölsőbb szervek — nemcsak mákkal. erkölcsi! — támogatására is Petrik István, a megyei szükség van. tanács elnökének általános A megbeszélésen szó volt szédos Békés megyéhez csatlakozzunk, amely nemrégiben elindult azon az úton, hogy környezetvédelmi mintaterület legyen. Az ehhez szükséges követelmények helyettese előterjesztésében a veszélyes hulladékok elhe- teljesítéséit Csongrád megye hangsúlyozta, hogy megyénk lyezésének gondjairól és a valójában kedvezőbb hely- vele összefüggő elképzelésekzetben van az országos át- ről, amelyek, közt elhanglagnál, különösen az északi zott, hogy az OKTH megliparvidék területeivel össze- bízásából elvégezték az előhasonlítva. fgy elmondható, zetes vizsgálatokat, s a mehogy a környezet minősége gve elfogadta az átmeneti megyénkben még sehol nem tároló építésére készült jaérte el az egészségre vészé- vaslatokat. Szó volt a komvállalja. A megbeszélés további részében Szabó Sándor hangsúlyozta, hogy Csongrád megye vezetői rendszeresen foglalkoznak a környezetvédelem ügyeivel és a törvény végrehajtásának menetével, s lyes szintet. Ennek ellenére, munális és ipari hulladékok említést tett arról, hogy meg ,„U_..»._I. J-..-1. — I .-*.-.. :.. ÍAI az iden a megyei Dart-vegnem lehetünk elégedettek, újrahasznosításáról is — jólMagyar-finn gazdasági tárgyalások Veress Péter külkereske- ipari berendezéseket fög delmi miniszter meghívásé- gyártani magyar és külföldi ra június 9—12. között tár- piacokra. A kapcsolatok bőgyalásokat folytatott Buda- vitését elő fogja segíteni az pesten Jermu Laine finn 1987-re Helsinkiben tervekülkereskedelmi miniszter, zett magyar gazdasági naakit útjára több finn nagy- pok rendezvénysorozata is. vállalati vezető is elkísért. A minisztert elkísérő finn A miniszterek megelégedés- üzletemberek tárgyalásokat sel állapították meg, hogy a folytattak magyar partnekét ország közötti kereske- reikkel a kooperációs kapdelempolitikai kapcsolatok csolatok bővítéséről. A miteljes mértékben rendezet- niszter és kísérete a Magyar tek. Mindkét fél szükséges- Kereskedelmi Kamarában nek tartja a magyar—finn megbeszélést folytatott a áruforgalom bővítését, és kétoldalú kereskedelmi kapegyetértenek abban, hogy csolatok fejlesztésében érdeehhez új, korszerű gazdasá- kelt magyar vállalatok képgi együttműködési formák viselőivel, szükségesek. Ebből a szem- Jermu Lainet fogadta Lópontból is üdvözölték, hogy zár György, a Miniszterlarövidesen megkezdi mükö- nács elnöke és Marjai József dését az első magyar—finn miniszterelnök-helyettes, vegyes vállalat, amely tej- (MTI) Több MTZ érkezik A mezőgazdasági nagyüzemekben régóta használják' az MTZ-mintájú szovjet traktorokat. Az Agrotek 1986-ra eredetileg 2800 MTZ—80 és 82-és mintájú traktort rendelt a szovjet külkereskedelemtől, majd utólagos megrendelést adott fel, látva a termelők fokozódó érdeklődését. Bár a külkereskedelem gyakorlatában általában nehézséget okoz a rövid határidős szállítás, a szovjet partner mégis nem kevesebb mint 1.100 MTZ soron kívüli szállítását vállalta. A traktorok folyamatosan érkeznek az Agruker-telepekre, és jó részük már az aratás idején munkába áll az idén a megyei párt-végrehajtóbizottság is tárgyalni fogja ezt a témát. A megyei pártbizottság első titkára megerősítette, hogy a szennyvízelvezetés jelenlegi állapota a legsúlyosabb — és megoldásra váró kérdés. Szólta veszélyes hulladékok feldolgozásának témájában született jó kezdeményezésről — amely a szegedi Fémszelekt Kisszövetkezet nevéhez fűződik, és ennek támogatását kérte a főhatóság vezetőjétől. Bartha László, a megyei pártbizottság titkára a környezetvédelem érdekében hozható tanácsi rendeletek szükségességéről beszélt. Csonka István, a Szeged Városi Tanács elnökének általános helyettese a városi zöldövezetek rekonstrukciójának technikai megoldásához kért segítséget, Sebők János, az szmt titkára szólt a szakszervezet környezetkultúrát segítő tevékenysé(géről. Ábrahám Kálmán válaszában a megyei törekvések támogatásáról biztosította a megbeszélés résztvevőit.