Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-12 / 137. szám
4 Csütörtök, 1986. június 12. Lépéskényszerben a külkereskedelem Gazdasági os technikai fejlödesünk, életszínvonalunk a nemzetközi szintéren döl el. A befele fordulás, a csak az önerőre támaszkodás politikája sok ország számára okozott már keserű csalódást. Nyersanyag- és energiaforrásaink szűkössége, a szűk belső piac, a minél szélesebb korú munkamegosztás felé tereli gazdaságunkat. Ez a nyitottság azonban azzal a veszéllyel jár, hogy ha túl alacsonyra tesszük önmagunk mércéjét, nem tudjuk állni a versenyt, s munkánk eredmenye óhatatlanul leertékelődik. A vilá nem hajlandó megfizetni a belső szervezetlenségeinkből, rosszul irányzott íejleszteseinkböl es a hiányos munkamorálunkból adódó veszteségeinket. A helyzetet csak nehezíti, ha az elmaradt sikerekért a termelő és a kereskedő egymást okolja. A hatásos termékszerkezet-váltás erdekében elengedhetetlen, hogy mielőbb megváltozzon külkereskedelmi szemléletünk. Akadnak jó példák is, de vállalataink és szövetkezeteink derekhada még csak most teszi első tétova lépéseit a kibontakozás egyetlen lehetséges iránya felé. Ilyenkor igazán elkel a segítség, a másoktól átvett tapasztalat. * A Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízottja, Nagy Tibor immár három éve ismerkedik területünk vállalatainak, szövetkezeteinek gondjaival, elképzeleseivel. E rövid idő alatt is sokat változott a feladat, a követelményrendszer Kezdetben az országos rendszer kiépítésének az volt a célja, hogy a kistételű konvertibilis árualapokat is bekapcsolja a külkereskedelem vérkeringésébe. A feltárt lehetőséget valamelyik külkereskedelmi vállalatnak ajánlották fel- Csakhogy túl sokszor kiderült, hogy a raktáron levő áru egyáltalán nem az, amit a vevő keres. Egv megye termékköre jóreszt ismert a szak-külkereskedelmi vállalatok előtt, így a pótlólagos feltárás lehetősegei hamar kimerültek. Fordítani kellett a szisztémán. Életképesebb megoldás, hogy a kereskedők megbízásából gyártókat kutasson fel. Így már elerkezhetünk a piacorientált termeléshez, s az ebből adódó biztonságos értékesítési lehetőségekhez. A kapcsolatteremtéshez azonban fórumok kellenek, a személyes ismeretség kevés. Éppen ezért szélesítették ki a rendszer tevékenységi körét. A szaktanácsadás, információközvetítés mellett öszszejövetelek, kiállítások és vásárok szervezésével is foglalkozik a megyei tanács kereskedelmi osztályán működő, a KKM-hez tartozó egyszemélyes iroda. Ujabban igen sok munkát ad az exporlpályázati rendszer feltételeinek megismertetése. A szűkös fejlesztési forrásokkal rendelkező gazdálkodó egységeket vegyes vállalatok alapítására, a külföldi tőke bevonására kell ösztönözni. Egyelőre megyénkben csak egy ilyen szervezet működik, s ez a makói Hungarofeder Tollfeldolgozó Kft. Okét a közeljövőben, hasonló próbálkozással, 3-4 más cég is követni szeretné. Mint mindenütt az üzleti életben, itt is lehetnek buktatók. Áprilisban éppen ezért rendeztek tanfolyamot ebből a témakörből. Az érdeklődés lehetett volna nagyobb is, a részt vevő tíz-egynéhány cégnél azért többet is érdekelhetett volna ez a lehetőség. Ha időközben másutt is meggondolnák, az újabb tanfolyamnak semmi akadálya. A közeljövőben a világbanki hitelfeltételekről, tenderekről. és lízinglehetőségekről kaphatnak hasznos információkat az érintett vállalati és szövetkezeti vezetők. * A kereskedői szemlélet mit sem ér hozzáértő szakemberek nélkül. Végre a képzésben is érzékelhető az elmozdulás, öt vidéki egyetemen, köztük a JATE-n, a múlt év szeptemberében közép- és felsőfokú külkereskedelmi áruforgalmi szaktanfolyamot szerveztek. A kétéves anyag felöleli a külkereskedelem technikájának és szervezésének tudnivalóit, nemzetközi pénzügyi és jogi ismereteket nyújt, és segít eligazodni a nemzetközi kereskedelem feltételei között, s ennek figyelembevételével elemzi hazánk külkereskedelmét. Ha június 15-ig újabb jelentkezők akadnak, akkor az idén újabb évfoNemzetközi tanulmánykötet A JATE Tudományos Szocializmus Tanszékének űj 75 oldalas német nyelvű XX. Actája jól jelzi a szélesedő nemzetközi együttműködést — ez esetben a greitswaldi Ernst Moriz Amdt Egyetem kutatóival — hiszen már az orosz nyelvű XVIII. kötet is az odesszai egyetemmel, mig a XIX. francia nyelvű kötet — Maghreb tanulmányokat közölve — algériai szerzővel közösen készült. Mind az NDK, mind a magyar szerzők tanulmányai tükrözik a kél intézmény főbb, tobb évre visszanyúló, megalapozott Ktfl látási irányait. Géczi József A szocializmusfelfogás és fejlődésének néhány kérdése a magyar partdokumentumok tukreben cimü színvonalas tanulmányában azt elemzi, hogy a fordulat eve és a nyolcvanas évek eleje közötti években az ideologia hogyan viszonyult a szocializmus épitése során újratermelődő ellentmondásokhoz. A választott témából következően a szerző alapos forráselemzést végezve, számos idézettel alátámasztva, kronológiai időrendben, korszakról korszakra haladva vezeti végig olvasóját egy olyan problematikán. amely éppen az utóbbi években került mind a szűkebb szakma, de a szélesebb közvélemény figyelmének a középpontjába is. J. Nagy László: Tanulmányában — aki egyúttal a kutet szerkesztője is — megszokott kutatási témájához, Algériához kapcsolodik. A független Algéria társadalmi fejlődésének néhány jellegzetessége, mégpedig a társaduimi fejlődés árnyaltan bemutatott politikai vonulata rajzolódik ki. Bemutatásra •ki iiilnek a Bem Bella-korszak heves politikai küzdelmei, niajd a Bumedien-korszak mélysodrású társadalmi, politikai változásai. Mivel az elemzés egészen napjainkig átível, nem kevés segitseget nyújt ezzel a térség iránt érdeklődőknek, hiszen közelmúltunk algériai történései a történelmi gyökerek ismereteben jobban megérlhetőbbé válnak. Micheller Magdolna Az MSZMP ifjúságpolitikái törekvései (1957—1984) cimü írása aktuálisabb szinte nem is lehetne, hiszen a KISZ közelgő kongresszusa előtt az MSZMP és a KISZ kapcsalatát vizsgálja történeti folyamatában. A szerző a téma specialistájaként már számos cikket közölt E tanulmány első része a KISZ zászlóbontásának történelmi körülményeit, a politikai konszolidáció keretfeltételei által meghatározott sajátos szerepét vizsgálja számos dokumentum felhasználásával. A második rész bepillantást ad a nyolcvanas évek ifjúsági folyamataiba, amelyek korántsem könnyen feloldható ellentmondásokat teremtettek, s ismételten előtérbe állították magán a KISZ-en belül is a reformgondolatokat, a megújulás parancsoló szükségességét. Az agrártörténeti érdeklődésű Szabó István A termelőszövetkezeti parasztság Magyarországon cimmel a felszabadulás utáni magyar agrárfejlődés fő vonásait foglalja össze. A számos adatot, táblázatot magába foglaló írás a terjedelmi korlátok miatt természetesen a kérdéskörnek csak bizonyos szeleteit ragadhatta ki az osszfolyamatokból. Az utóbbi évtizedei is vizsgálva a szerző a legfőbb jellegzetességnek a parasztság tulajdonosi minösegenek megváltozását, a paraszti munka, a parasztság fogalma teljes átalakulását, az úgynevezett „elparasztiatlanodási" folyamatot tartja. Jürgén Trinkus tanulmánya — A szövetkezeti parasztság mint osztály kialakulásáról és újratermelődéséről az NDK-ban — összehasonlítási lehetőséget kínál Szabó István cikkével. Az NDK-ban is létrejött korszerű nagyüzemi mezőgazdaság számos, a magyar átalakuláshoz hasonló, de attól sok mindenben el is terő jellegzetességet produkált. A szerző napjaink gondjai közül is felvillant néhányat, így például a fejlődést gátló munkaerőhiányt. Az NDK 35 éve — harmincöt év eredményei a nők egyenjogúsága nak kivívásában — cimü tanulmány Harri Wiederhöft és Jürgen Weidemann közös munkája. A számos adatra, szociológiai felmérésekre épülő írás az alapvető eredmények s előrelépés hangsúlyozása mellett ugyanakkor jelzi azt is, hogy korántsem lezárt folyamatról van szó, hiszen a fejlődés természetes velejárójaként újabb és újabb erőfeszítéseket kell tenni az eddigi vívmányok megtartásáért. továbbviteléért. A tanulmánykötet végén a greitswaldi egyetem Skandináv térséget kutató munkatársaitól — Richárd Wundrak, Franz Spepanek_ Péter Philipp — olvashatjuk a Svédország fejlődő országokkal való gazdasági kapcsolatainak aspektusai cimü elemzést. Megtudhatjuk, hogy a „svéd modell" harmadik világbeli gazdasági sikereit jelentős mértékben elősegítette a svéd szociáldemokrácia igen aktív, rugalmas, progresszív szerepvállalása, élén a tragikusan elhunyt Olof Palméval. A svéd monopoltőke komoly presztízst szerzett a „Dél országaiban" azzal, hogy már huzamosabb ideje bruttó nemzeti termékének egy százalékát fordítja a fejlődő országok mégsegélyezésére. A nagy nemzetközi szervezetek s programok — ENSZ, UNICEF. a FAO világélelmezési programja — mellett, a svéd fejlesztési segélyekből részesültek például az afrikai „frontállamok", de Vietnam. Kuba, Nicaragua, Etiópia is, s támogatják a fejlődő országokat az új világgazdasági rendet illetően is. A gondosan szerkesztett, s magyar nyelvű rezümékkel ellátott tanulrnánykötetet bátran ajánlhatja a recenzens a németül is tudó érdeklődők figyelmébe, melyet biztosan hasznos olvasmányként értékelnek a Német Demokratikus Köztársaságban is. Fischer Ferenc lyamot indítanak. Az is nyílt titok, hogy égetően szükség lenne városunkban is a középiskolai külker-, idegennyelvülevelező-képzés bevezetésére. Ha az idén már nem megy, legalább jövőre. A szándék adott, a képzés feltételeinek a megteremtésén a sor. A szakemberhiány is az egyik oka lehet annak, hogy megyénkben kevesen élnek az önálló külkereskedés törvényadta jogával. Azonban azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy sok nagyüzemünk csak része egy országos nagyvállalatnak, ahol már korábban kiépítették a kereskedelmi apparátust, zömmel budapesti székhelylyel. Míg Magyarországon a külkereskedelem decentralizációjával a negyven külkereskedelmi vállalat mellett az év végén 272 gazdálkodó szervezet rendelkezett önálló külkereskedelmi joggal, addig szűkebb környezetünkben a két kezünkön is könynyen összeszámolhatjuk a próbálkozókat. A Vidia Kereskedelmi Vállalat például jól él a szocialista országokból beszerezhető választékbővítő cikkek forgalmazási lehetőségeivel. A Szőregi Dísznövény Áfész és a Szegedi Felszabadulás Tsz a Monimpexen keresztül gyakorolja önállóságát. A látszólagos ellentmondás oka egyszerű: egy-egy kisebb termelő részére nem gazdaságos a szükséges apparátust kiépíteni. A tárgyalási jog. a beleszólás lehetősege mindenképp adott, s a Monimpex, mint megbízott, nagvobb piacismeretével jól kiegészíti a termelők gyakorlatlanságából adódó hátrányokat. * Január elseje óta egyszerűsített rend szerint lehet e jogosítványokat megszerezni, s a KKM-megbízott feladata, hogy az érdeklődőket hozzásegítse ehhez. A menedzselés kiterjed az exportcélú fejlesztésekre, és a határ menti kereskedelemszervezésére is. Ebben jó segítségnek bizonyulnak a külkereskedelmi vállalatok helyi irodái, így Szegeden a Konsumex, a Hungarotex és meg a Skála-Coop is. E tevékenység haszna nehezen mérhető, sok az üresjárat. Ha ötven-száz próbálkozásból egy összejön, már megérte. Ha az áruüzletek mellett sikerül egy-egy kooperációt, esetleg vegyes vállalatot is létrehozni, az a befektetett munka igazi jutalma. Senki se higgye, hogy ez könnyen megy. Lehet, hopv megvan a jó termék, a gyártó és a megrendelő, csak épp az ár, vagy a gyorsaság, netán a minőség, esetleg a kezdetleges csomagolás pkadályoz. Igazán gazdaságos export csak megbízható termelési háttérrel képzelhető el. Tehát akad még tennivaló az elkövetkező egykét évben, évtizedben. T. Sz. I. Új termékek Szentesről A Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat ismét új termékkel jelentkezik az élelmiszerpiacon. Az egyik a baromfihamburger, s megkezdték a dietásvirsli kísérleti gyártását is. Ml? HOL? MIKOR? 1986. JÜN1US 12., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: VILI.O A Nap kel 4 óra 47 perrkor, és nyugszik 20 óra 41 perekor. A Hold kel 8 óra 49 perckor, és nyugszik 0 óra 28 perekor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 188 rm (áradó). HETVEN ÉVE halt meg Zsigmondy Béla (IB4B —1916) gépészmérnök, kútfúró es hídépítő szakember. Nagybátyjával. Zsigmondy Vilmos bányamérnökkel. akadémikussal, aki novét elsősorban sikeres artézikútfúrásaival tette országszerte ismertté, ö juttatta a legtöbb alföldi varost artézi kúthoz. 1894töl főképpen hidepitéssel foglalkozott: a Ferenc József-hid (a mai Szabadság-híd). a Margit-hid, a komaromi Kis-Dunahid. a rsongradi Tiszahid épitési munkálatait ö vezette. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 órakor: A mallorcai ember (színes svéd krimi. II. helyár!) délután fél 4 és háromnegyed 6 órakor: Földrengés (színes amerikai katasztrófafilm. Kiemelt helyár!), este 8 órakor: A mallorcai ember (színes svéd krimi. II. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3. negyed 6 és fél 8 órakor: Nem kell mindig kaviár. (NSZK film). Kertmozi: (Ojszeged) fél 10 órakor: Földrengés (szines amerikai katasztrófafilm. Kiemelt helyár!). Kiskörössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: A tűz háborúia (színes kanadai kalandfilm. III. helyár! Csak 16 éven felülieknek !). Kiskörössy halászcsárda: (videomozi) esle 8 órakor: öldöklés San Franciscóban (színes hongkongi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Kiauzal tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UBOLÖGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. Kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészet) Klinika (Pecsl u. 4.), urológia) felvétel) ügyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön este 19 órától, reggel 7 óráig. szombatonként reggel 8-tól déli 12-ig a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az Üjszegcdi Gyermekkórházban van. (Szeged. Odesszai krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fülorr-gége Klinika tart ügyeletet. Szeged, Lenin krt. 111. Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig: Telefon: 11-000. BELGRÁD 1. 16.10: Labdarúgó-vb — Mexikó—Irak 17.40: Híradó magyarul és szerbhorvátul 18.15: Jelentés a JSZISZ kongresszusáról 18.50: Nap lenyerén 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 19.55: Labdarúgó-vb — Brazília— Esz.ak-lrország 21.45: Híradó 22.15: Politikai magazin BELGRÁD 2. 19.00: Lépések 19.30: Híradó 19.34: Rajzfilm .20.00: Művészeti est 21.45: Idegenek és testvérek 22.35: Bugojno '86 (JJVIDÉK 16.10: Labdarugó-vb — Mexikó—Irak 17.40: Híradó magyarul és szerbhorvátul 18.15: Nap a tenyéren 18.45: A kultúra évfordulói 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 19.55: Labdarugó-vb — Brazília—Észak-Írország 21.45: A szerencsétlen Kafina 22.45: Vetélkedő 23.45: Híradó szerbhorvátul ESKxl Döfi~J BUDAPEST 1. 15.55: ITV 16.15: Hírek 16.20: Reklám 16.25: Telesport — Mexikó '86 — összefoglaló 17.55: Képújság 18.00: Uj Reflektor Magazin 18.55: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 19.50: Labdarúgó-vb — Észak-Írország— Brazília mérkőzés — a szünetben — reklám 21.50: Betüreklám 21.55: Panoráma 22.40: Híradó 3. 22.50: Himnusz BUDAPEST *. 17.50: Pedagógusok fóruma 18.25: Képújság 18.30: Játsszunk bábszínházai ! — 6.-t- (ism.) 18.55: Panamericana — NSZK dok.-film 19.55: Zenés Tv-színhóz — Leo Fali: Pompadour — (ism.) — az operett tvváltozata 21.35: Híradó 2. 21.55: Cervantes élete — spanyol iv-filmsorozat — 2. 22.45: Képújság KOSSUTH Kb. 8.20: Jegyzet 8.30: Telemann: Pimpinone — Intermezzo 3 részben 9.28: Hétszínvirág — (ism.) 10.05: Két keréken Magvarországon — (ism.) 10.35: Nefelejcs 10.50: Nótacsokor 11.37: A tulajdonságok nélküli ember — Róbert Musil regénye — 23. 12.45: Intermikrofon 13.00: Lemezmuzeum 13.40: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai — Ambrus Zoltán — 1. — (ism.) 14.24: A Budapesti Honvéd Helyőrség zenekara játszik 15.00: Shakespeare — mindenkinek — Vihar 15.30: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara Játszik — Tréfás György népdalokat énekel 16.05: Révkalauz 17.00: Hálóban — Galgóczl Erzsébet elbeszélése 17.46: Orosz Júlia operettfelvételeiből 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Mai könyvajánlatunk — (ism.) 19.15: Mundial '86 19.25: Európa zenéje Liszt zongoráján — 5. 20.05: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának nyár esll • hangversenye Kb. 21.05: Operaáriák 21.40: Tudománnyal vagy anélkül? 22.15: Tíz perc külpolitika 22.25: Mundial '85 22.40: Jegyzet 22.50: A dzsessz világa 23.50: Gastoldi-madngalok 0.15: — 4.20: Éjfél után ... PETŐFI 3.05: Népdalok 8.20: A Szabii család — (ism.) 8.50: Tiz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben — zenés délelőtt 12.10: Könnyű füvósmuzsika 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgiahullám — Brian Hyland 14.00: Téblábolás a porondon — Eless Béla előadóestje — felvételről 15.05: Néhány pere tudomány IS.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv — 16.00: Népzenei kamarahangverseny 16.15: Roekliangversenyekról 17.08: Stan Getz szaxafonozik 17.30: A zöld telefon vetélkedője 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 19.50: Közvetítés az Arany Mokka kerékpárversenyről 20.08: A Poptarisznya dalaiból 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada — Csak szervezés kérdése? 22.15: Most érkezett! — könnyűzene Varsóból 23.15: Sporthírek 23.20: Nóták 23.50: — 0.14: Billy Vaughan zenekara játszik 0.15: — 4.20- Éjfél utan