Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-12 / 137. szám

4 Csütörtök, 1986. június 12. Lépéskényszerben a külkereskedelem Gazdasági os technikai fejlödesünk, életszínvona­lunk a nemzetközi szintéren döl el. A befele fordulás, a csak az önerőre támaszko­dás politikája sok ország számára okozott már keserű csalódást. Nyersanyag- és energiaforrásaink szűkössé­ge, a szűk belső piac, a mi­nél szélesebb korú munka­megosztás felé tereli gazda­ságunkat. Ez a nyitottság azonban azzal a veszéllyel jár, hogy ha túl alacsonyra tesszük önmagunk mércéjét, nem tudjuk állni a versenyt, s munkánk eredmenye óha­tatlanul leertékelődik. A vi­lá nem hajlandó meg­fizetni a belső szerve­zetlenségeinkből, rosszul irányzott íejleszteseinkböl es a hiányos munkamo­rálunkból adódó vesztesége­inket. A helyzetet csak ne­hezíti, ha az elmaradt sike­rekért a termelő és a keres­kedő egymást okolja. A hatásos termékszerke­zet-váltás erdekében elen­gedhetetlen, hogy mielőbb megváltozzon külkereske­delmi szemléletünk. Akad­nak jó példák is, de válla­lataink és szövetkezeteink derekhada még csak most teszi első tétova lépéseit a kibontakozás egyetlen lehet­séges iránya felé. Ilyenkor igazán elkel a segítség, a másoktól átvett tapasztalat. * A Külkereskedelmi Mi­nisztérium megyei megbí­zottja, Nagy Tibor immár három éve ismerkedik terü­letünk vállalatainak, szövet­kezeteinek gondjaival, el­képzeleseivel. E rövid idő alatt is sokat változott a fel­adat, a követelményrend­szer Kezdetben az országos rendszer kiépítésének az volt a célja, hogy a kistételű konvertibilis árualapokat is bekapcsolja a külkereskede­lem vérkeringésébe. A fel­tárt lehetőséget valamelyik külkereskedelmi vállalatnak ajánlották fel- Csakhogy túl sokszor kiderült, hogy a raktáron levő áru egyáltalán nem az, amit a vevő keres. Egv megye termékköre jó­reszt ismert a szak-külke­reskedelmi vállalatok előtt, így a pótlólagos feltárás le­hetősegei hamar kimerültek. Fordítani kellett a sziszté­mán. Életképesebb megoldás, hogy a kereskedők megbízá­sából gyártókat kutasson fel. Így már elerkezhetünk a piacorientált termeléshez, s az ebből adódó biztonságos értékesítési lehetőségekhez. A kapcsolatteremtéshez azonban fórumok kellenek, a személyes ismeretség kevés. Éppen ezért szélesítették ki a rendszer tevékenységi kö­rét. A szaktanácsadás, infor­mációközvetítés mellett ösz­szejövetelek, kiállítások és vásárok szervezésével is fog­lalkozik a megyei tanács ke­reskedelmi osztályán műkö­dő, a KKM-hez tartozó egy­személyes iroda. Ujabban igen sok munkát ad az ex­porlpályázati rendszer felté­teleinek megismertetése. A szűkös fejlesztési források­kal rendelkező gazdálkodó egységeket vegyes vállalatok alapítására, a külföldi tőke bevonására kell ösztönözni. Egyelőre megyénkben csak egy ilyen szervezet működik, s ez a makói Hungarofeder Tollfeldolgozó Kft. Okét a közeljövőben, hasonló pró­bálkozással, 3-4 más cég is követni szeretné. Mint min­denütt az üzleti életben, itt is lehetnek buktatók. Ápri­lisban éppen ezért rendez­tek tanfolyamot ebből a té­makörből. Az érdeklődés le­hetett volna nagyobb is, a részt vevő tíz-egynéhány cégnél azért többet is érde­kelhetett volna ez a lehető­ség. Ha időközben másutt is meggondolnák, az újabb tanfolyamnak semmi akadá­lya. A közeljövőben a világ­banki hitelfeltételekről, ten­derekről. és lízinglehetősé­gekről kaphatnak hasznos információkat az érintett vállalati és szövetkezeti ve­zetők. * A kereskedői szemlélet mit sem ér hozzáértő szak­emberek nélkül. Végre a képzésben is érzékelhető az elmozdulás, öt vidéki egye­temen, köztük a JATE-n, a múlt év szeptemberében kö­zép- és felsőfokú külkeres­kedelmi áruforgalmi szak­tanfolyamot szerveztek. A kétéves anyag felöleli a kül­kereskedelem technikájának és szervezésének tudnivalóit, nemzetközi pénzügyi és jogi ismereteket nyújt, és segít eligazodni a nemzetközi ke­reskedelem feltételei között, s ennek figyelembevételével elemzi hazánk külkereske­delmét. Ha június 15-ig újabb jelentkezők akadnak, akkor az idén újabb évfo­Nemzetközi tanulmánykötet A JATE Tudományos Szo­cializmus Tanszékének űj 75 oldalas német nyelvű XX. Actája jól jelzi a szé­lesedő nemzetközi együttmű­ködést — ez esetben a greitswaldi Ernst Moriz Amdt Egyetem kutatóival — hiszen már az orosz nyel­vű XVIII. kötet is az odesszai egyetemmel, mig a XIX. francia nyelvű kötet — Maghreb tanulmá­nyokat közölve — algériai szerzővel közösen készült. Mind az NDK, mind a ma­gyar szerzők tanulmányai tükrözik a kél intézmény főbb, tobb évre visszanyúló, megalapozott Ktfl látási irá­nyait. Géczi József A szocializ­musfelfogás és fejlődésének néhány kérdése a magyar partdokumentumok tukreben cimü színvonalas tanulmá­nyában azt elemzi, hogy a fordulat eve és a nyolcvanas évek eleje közötti években az ideologia hogyan viszo­nyult a szocializmus épitése során újratermelődő ellent­mondásokhoz. A választott témából következően a szer­ző alapos forráselemzést vé­gezve, számos idézettel alá­támasztva, kronológiai idő­rendben, korszakról korszak­ra haladva vezeti végig ol­vasóját egy olyan problema­tikán. amely éppen az utób­bi években került mind a szűkebb szakma, de a széle­sebb közvélemény figyelmé­nek a középpontjába is. J. Nagy László: Tanulmá­nyában — aki egyúttal a kutet szerkesztője is — meg­szokott kutatási témájához, Algériához kapcsolodik. A független Algéria társadalmi fejlődésének néhány jelleg­zetessége, mégpedig a társa­duimi fejlődés árnyaltan be­mutatott politikai vonulata rajzolódik ki. Bemutatásra •ki iiilnek a Bem Bella-kor­szak heves politikai küzdel­mei, niajd a Bumedien-kor­szak mélysodrású társadalmi, politikai változásai. Mivel az elemzés egészen napjain­kig átível, nem kevés segit­seget nyújt ezzel a térség iránt érdeklődőknek, hiszen közelmúltunk algériai törté­nései a történelmi gyökerek ismereteben jobban megérl­hetőbbé válnak. Micheller Magdolna Az MSZMP ifjúságpolitikái tö­rekvései (1957—1984) cimü írása aktuálisabb szinte nem is lehetne, hiszen a KISZ közelgő kongresszusa előtt az MSZMP és a KISZ kap­csalatát vizsgálja történeti folyamatában. A szerző a téma specialistájaként már számos cikket közölt E ta­nulmány első része a KISZ zászlóbontásának történelmi körülményeit, a politikai konszolidáció keretfeltételei által meghatározott sajátos szerepét vizsgálja számos dokumentum felhasználásá­val. A második rész bepil­lantást ad a nyolcvanas évek ifjúsági folyamataiba, amelyek korántsem könnyen feloldható ellentmondásokat teremtettek, s ismételten előtérbe állították magán a KISZ-en belül is a reform­gondolatokat, a megújulás parancsoló szükségességét. Az agrártörténeti érdek­lődésű Szabó István A ter­melőszövetkezeti parasztság Magyarországon cimmel a felszabadulás utáni magyar agrárfejlődés fő vonásait foglalja össze. A számos ada­tot, táblázatot magába fog­laló írás a terjedelmi korlá­tok miatt természetesen a kérdéskörnek csak bizonyos szeleteit ragadhatta ki az osszfolyamatokból. Az utób­bi évtizedei is vizsgálva a szerző a legfőbb jellegzetes­ségnek a parasztság tulajdo­nosi minösegenek megválto­zását, a paraszti munka, a parasztság fogalma teljes átalakulását, az úgynevezett „elparasztiatlanodási" folya­matot tartja. Jürgén Trinkus tanulmá­nya — A szövetkezeti pa­rasztság mint osztály kiala­kulásáról és újratermelődé­séről az NDK-ban — össze­hasonlítási lehetőséget kínál Szabó István cikkével. Az NDK-ban is létrejött kor­szerű nagyüzemi mezőgaz­daság számos, a magyar át­alakuláshoz hasonló, de at­tól sok mindenben el is terő jellegzetességet produkált. A szerző napjaink gondjai közül is felvillant néhányat, így például a fejlődést gátló munkaerőhiányt. Az NDK 35 éve — har­mincöt év eredményei a nők egyenjogúsága nak kivívásá­ban — cimü tanulmány Harri Wiederhöft és Jürgen Weidemann közös munkája. A számos adatra, szocioló­giai felmérésekre épülő írás az alapvető eredmények s előrelépés hangsúlyozása mellett ugyanakkor jelzi azt is, hogy korántsem lezárt folyamatról van szó, hiszen a fejlődés természetes vele­járójaként újabb és újabb erőfeszítéseket kell tenni az eddigi vívmányok megtar­tásáért. továbbviteléért. A tanulmánykötet végén a greitswaldi egyetem Skandi­náv térséget kutató munka­társaitól — Richárd Wund­rak, Franz Spepanek_ Péter Philipp — olvashatjuk a Svédország fejlődő országok­kal való gazdasági kapcso­latainak aspektusai cimü elemzést. Megtudhatjuk, hogy a „svéd modell" har­madik világbeli gazdasági sikereit jelentős mértékben elősegítette a svéd szociál­demokrácia igen aktív, ru­galmas, progresszív szerep­vállalása, élén a tragikusan elhunyt Olof Palméval. A svéd monopoltőke komoly presztízst szerzett a „Dél országaiban" azzal, hogy már huzamosabb ideje brut­tó nemzeti termékének egy százalékát fordítja a fejlődő országok mégsegélyezésére. A nagy nemzetközi szerve­zetek s programok — ENSZ, UNICEF. a FAO világélel­mezési programja — mellett, a svéd fejlesztési segélyekből részesültek például az afri­kai „frontállamok", de Viet­nam. Kuba, Nicaragua, Etió­pia is, s támogatják a fej­lődő országokat az új világ­gazdasági rendet illetően is. A gondosan szerkesztett, s magyar nyelvű rezümékkel ellátott tanulrnánykötetet bátran ajánlhatja a recenzens a németül is tudó érdeklő­dők figyelmébe, melyet biz­tosan hasznos olvasmányként értékelnek a Német Demok­ratikus Köztársaságban is. Fischer Ferenc lyamot indítanak. Az is nyílt titok, hogy égetően szükség lenne városunkban is a kö­zépiskolai külker-, idegen­nyelvülevelező-képzés beve­zetésére. Ha az idén már nem megy, legalább jövőre. A szándék adott, a képzés feltételeinek a megteremté­sén a sor. A szakemberhiány is az egyik oka lehet annak, hogy megyénkben kevesen élnek az önálló külkereskedés tör­vényadta jogával. Azonban azt sem lehet figyelmen kí­vül hagyni, hogy sok nagy­üzemünk csak része egy or­szágos nagyvállalatnak, ahol már korábban kiépítették a kereskedelmi apparátust, zömmel budapesti székhely­lyel. Míg Magyarországon a külkereskedelem decentrali­zációjával a negyven külke­reskedelmi vállalat mellett az év végén 272 gazdálkodó szervezet rendelkezett önál­ló külkereskedelmi joggal, addig szűkebb környezetünk­ben a két kezünkön is köny­nyen összeszámolhatjuk a próbálkozókat. A Vidia Kereskedelmi Vál­lalat például jól él a szocia­lista országokból beszerez­hető választékbővítő cikkek forgalmazási lehetőségeivel. A Szőregi Dísznövény Áfész és a Szegedi Felszabadulás Tsz a Monimpexen keresz­tül gyakorolja önállóságát. A látszólagos ellentmondás oka egyszerű: egy-egy ki­sebb termelő részére nem gazdaságos a szükséges ap­parátust kiépíteni. A tárgya­lási jog. a beleszólás lehető­sege mindenképp adott, s a Monimpex, mint megbízott, nagvobb piacismeretével jól kiegészíti a termelők gya­korlatlanságából adódó hát­rányokat. * Január elseje óta egysze­rűsített rend szerint lehet e jogosítványokat megszerezni, s a KKM-megbízott felada­ta, hogy az érdeklődőket hozzásegítse ehhez. A me­nedzselés kiterjed az export­célú fejlesztésekre, és a ha­tár menti kereskedelemszer­vezésére is. Ebben jó segít­ségnek bizonyulnak a kül­kereskedelmi vállalatok he­lyi irodái, így Szegeden a Konsumex, a Hungarotex és meg a Skála-Coop is. E tevékenység haszna ne­hezen mérhető, sok az üres­járat. Ha ötven-száz próbál­kozásból egy összejön, már megérte. Ha az áruüzletek mellett sikerül egy-egy koo­perációt, esetleg vegyes vál­lalatot is létrehozni, az a befektetett munka igazi ju­talma. Senki se higgye, hogy ez könnyen megy. Lehet, hopv megvan a jó termék, a gyártó és a megrendelő, csak épp az ár, vagy a gyor­saság, netán a minőség, eset­leg a kezdetleges csomago­lás pkadályoz. Igazán gazda­ságos export csak megbízha­tó termelési háttérrel képzel­hető el. Tehát akad még ten­nivaló az elkövetkező egy­két évben, évtizedben. T. Sz. I. Új termékek Szentesről A Szentesi Baromfifeldol­gozó Vállalat ismét új ter­mékkel jelentkezik az élel­miszerpiacon. Az egyik a ba­romfihamburger, s megkezd­ték a dietásvirsli kísérleti gyártását is. Ml? HOL? MIKOR? 1986. JÜN1US 12., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: VILI.O A Nap kel 4 óra 47 perrkor, és nyugszik 20 óra 41 perekor. A Hold kel 8 óra 49 perckor, és nyugszik 0 óra 28 perekor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 188 rm (áradó). HETVEN ÉVE halt meg Zsigmondy Béla (IB4B —1916) gépészmérnök, kútfúró es hídépítő szakember. Nagybáty­jával. Zsigmondy Vilmos bánya­mérnökkel. akadémikussal, aki novét elsősorban sikeres artézi­kútfúrásaival tette országszerte ismertté, ö juttatta a legtöbb al­földi varost artézi kúthoz. 1894­töl főképpen hidepitéssel fog­lalkozott: a Ferenc József-hid (a mai Szabadság-híd). a Mar­git-hid, a komaromi Kis-Duna­hid. a rsongradi Tiszahid épitési munkálatait ö vezette. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: A mallorcai ember (szí­nes svéd krimi. II. helyár!) dél­után fél 4 és háromnegyed 6 órakor: Földrengés (színes ame­rikai katasztrófafilm. Kiemelt helyár!), este 8 órakor: A mal­lorcai ember (színes svéd kri­mi. II. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3. ne­gyed 6 és fél 8 órakor: Nem kell mindig kaviár. (NSZK film). Kertmozi: (Ojszeged) fél 10 órakor: Földrengés (szines ame­rikai katasztrófafilm. Kiemelt helyár!). Kiskörössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: A tűz háborúia (színes kanadai kalandfilm. III. helyár! Csak 16 éven felüliek­nek !). Kiskörössy halászcsárda: (vi­deomozi) esle 8 órakor: öldök­lés San Franciscóban (színes hongkongi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Kiauzal tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UBOLÖGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. Kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. sz. Sebészet) Klinika (Pecsl u. 4.), urológia) felvétel) ügyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtö­kön este 19 órától, reggel 7 órá­ig. szombatonként reggel 8-tól déli 12-ig a gyermek fül-orr-gé­gészeti ügyelet az Üjszegcdi Gyermekkórházban van. (Sze­ged. Odesszai krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fül­orr-gége Klinika tart ügyeletet. Szeged, Lenin krt. 111. Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig: Telefon: 11-000. BELGRÁD 1. 16.10: Labdarúgó-vb — Mexikó—Irak 17.40: Híradó magyarul és szerbhorvátul 18.15: Jelentés a JSZISZ kongresszusáról 18.50: Nap lenyerén 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 19.55: Labdarúgó-vb — Brazília— Esz.ak-lrország 21.45: Híradó 22.15: Politikai magazin BELGRÁD 2. 19.00: Lépések 19.30: Híradó 19.34: Rajzfilm .20.00: Művészeti est 21.45: Idegenek és testvérek 22.35: Bugojno '86 (JJVIDÉK 16.10: Labdarugó-vb — Mexikó—Irak 17.40: Híradó magyarul és szerbhorvátul 18.15: Nap a tenyéren 18.45: A kultúra évfordulói 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 19.55: Labdarugó-vb — Brazília—Észak-Írország 21.45: A szerencsétlen Kafina 22.45: Vetélkedő 23.45: Híradó szerb­horvátul ESKxl Döfi~J BUDAPEST 1. 15.55: ITV 16.15: Hírek 16.20: Reklám 16.25: Telesport — Mexikó '86 — összefoglaló 17.55: Képújság 18.00: Uj Reflektor Magazin 18.55: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 19.50: Labdarúgó-vb — Észak-Írország— Brazília mérkőzés — a szünetben — reklám 21.50: Betüreklám 21.55: Panoráma 22.40: Híradó 3. 22.50: Himnusz BUDAPEST *. 17.50: Pedagógusok fóruma 18.25: Képújság 18.30: Játsszunk báb­színházai ! — 6.-t- (ism.) 18.55: Panamericana — NSZK dok.-film 19.55: Zenés Tv-színhóz — Leo Fali: Pompadour — (ism.) — az operett tv­változata 21.35: Híradó 2. 21.55: Cervantes élete — spanyol iv-filmsorozat — 2. 22.45: Képújság KOSSUTH Kb. 8.20: Jegyzet 8.30: Telemann: Pimpinone — Intermezzo 3 részben 9.28: Hétszínvirág — (ism.) 10.05: Két keréken Magvarországon — (ism.) 10.35: Nefelejcs 10.50: Nótacsokor 11.37: A tulajdonságok nélküli ember — Róbert Musil regénye — 23. 12.45: Intermikrofon 13.00: Lemezmuzeum 13.40: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai — Ambrus Zoltán — 1. — (ism.) 14.24: A Budapesti Honvéd Helyőrség zenekara játszik 15.00: Shakespeare — mindenkinek — Vihar 15.30: A Belügyminisztérium Duna Művész­együttesének népi zenekara Játszik — Tréfás György népdalokat énekel 16.05: Révkalauz 17.00: Hálóban — Galgóczl Erzsébet elbeszélése 17.46: Orosz Júlia operett­felvételeiből 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Mai könyvajánlatunk — (ism.) 19.15: Mundial '86 19.25: Európa zenéje Liszt zongoráján — 5. 20.05: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának nyár esll • hangversenye Kb. 21.05: Operaáriák 21.40: Tudománnyal vagy anélkül? 22.15: Tíz perc külpolitika 22.25: Mundial '85 22.40: Jegyzet 22.50: A dzsessz világa 23.50: Gastoldi-madngalok 0.15: — 4.20: Éjfél után ... PETŐFI 3.05: Népdalok 8.20: A Szabii család — (ism.) 8.50: Tiz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben — zenés délelőtt 12.10: Könnyű füvósmuzsika 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgiahullám — Brian Hyland 14.00: Téblábolás a porondon — Eless Béla előadóestje — felvételről 15.05: Néhány pere tudomány IS.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv — 16.00: Népzenei kamara­hangverseny 16.15: Roek­liangversenyekról 17.08: Stan Getz szaxafonozik 17.30: A zöld telefon vetélkedője 18.30: Slágerlista 19.05: Operett­kedvelőknek 19.50: Közvetítés az Arany Mokka kerékpár­versenyről 20.08: A Poptarisznya dalaiból 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada — Csak szervezés kérdése? 22.15: Most érkezett! — könnyűzene Varsóból 23.15: Sporthírek 23.20: Nóták 23.50: — 0.14: Billy Vaughan zenekara játszik 0.15: — 4.20- Éjfél utan

Next

/
Oldalképek
Tartalom