Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-06 / 132. szám

4 Péntek, 1986. június 6. Ml? HOL? MIKOR? Dézsa, hordó, kármentő Régen incselkedtem a gon­dolattal, hogy a kancsalszéli iskola mögött felkeresem azt a mestert, aki ritka szakmát üz. Kádár. Mit gyárt? Hor­dót — vágja rá mindenki. Kiigazítom: hordót is, mert készül a röszkei tanyavilág­ban nyitott műhelyében ká­posztásdézsa, kármentő, áz­tatókád, virágvályú, sőt töl­csér is. Könnyen leltem a tanyára. Az E5-ösön tábla irányított el a röszkei elágazás után. A műhelyben gyönyörű, cit­romsárga por fogad. (Lám, a por is lehet szép!) Ez eperfa — mondom. — Ért az iparhoz? — Nem, csak ismerem a fákat. Így kezdtük a beszélgetést Laky Imrével, az oreg szak­ma 46 éves mai mesteré­vel. — Mi a legfontosabb mun-1 kájában? — Legyen szőlő, mert ak­kor kell a hordó. Persze a kádár ne panaszkodjon, dol­gozzon inkább, akad mit tenni. — Szalagfűrészt és gyalu­gépet látok, amaz pedig ma­ró. Mondja, a dongákat nem kézi szerszámmal csinálja? — Azzal is, de kell a gép, sokat segít. — Miért épp?n ezt a szak­mát választotta? — Édesapám is kádár. Bár kereskedőnek tanultam, még­is erősebbnek bizonyultak a gyermekkori emlékek, azok, amelyek apám műhelyében ivódtak belém. Nehéz mun­ka, de gyönyörű. Kitartás, türelem, jó kondíció kell ehhez. — Ahogy nézem önt, duz­zad az erőtől, s nyilván ki­tartó is. — A sportnak köszönhe­tem. Bicikliztem tíz évig. Ott. a szürke országúton volt időm megszokni a kitartást. Magára utalt az ember, se­gítséget senkitől sem vár­hat. Keménnyé tett a sport, nagy hasznát érzem most, és éreztem katonaéveimben Is. Különösen akkor, ami­kor egy négy és fél tonnás Csépéi átment a medencé­men. Én irányítottam a .so­főrt, hogy merre tolasson le rólam. — Nem látszik nyoma sé­rülésének. — Ezt is a sportra fo­gom. — Mennyi idő kell egy 100 literes hordó megformá­lásához? * — Ha igazán korán reg­gel kezdek, akkor késő es­tére, éjszakára kész. — Miből készül a leg­jobb boredény? — Ügy mondják, tölgyfá­ból, de 27 éves prakszisom alatt senki sem panaszko­dott, hogy rossz lett volna az akác, vagy az eper. Kü­lönben sem hiszem el, hogy .30 év után a tölgy még érez­teti hatását. Amikor a don­gákat összehúzom, tüzet kell rakni, a fa belseje kicsit megszenesedik, s igy a há­romféle fa szinte egyforma „ízű" lesz. — Kérek egy hordót. Mi­ből csinálná? — Amiből kívánja, bár jó tudni: tölgyből egy köb­méter donga 24 ezer forint, akácból nyolc. Válasszon. — Hozok anyagot, eper­deszkát. — Olcsón megússza. Ezt szoktam javasolni kuncsaft­jaimnak is. Ami halom fát itt lát, annak harmada sem az enyém. Jobban jár a megrendelő, ha rönköt hoz. — Javít is? — Természetesen. Éppen most a'- ideje a repedt hor­dók, dézsák orvoslásának, hogy mire szüretelnek, min­den kellék hibátlan legyen. Préseléskor a kapkodás csak lassítja a munkát. A jó bor készítéséhez is jó szerszám kell. Acs S. Sándor A növényvédelem gépesítéséről A Magyar Tudományos Akadémia, valamint a MÉM agrárműszaki bizottsága több agrár- és műszaki egye­sülettel s gyártó vállalattal együtt „A növényvédelem gépesítésének fejlesztési kér­dései" címmel nemzetközi szimpóziumot és gépbemuta­tót rendez június 10-én és 11-én Debrecenben, illetve a Hadháztéglási Bocskai Ter­melőszövetkezetben. A magyar gyártók és fel­használók mellett nyolc eu­rópai ország szakembereit várják a tanácskozásra, arrtelyen elsősorban az anyag- és energiatakarékos, valamint környezetkímélő növényvédő gépeket és mód ­szereket ismertetik. Korai őszibarackidény Hazánk legnagyobb őszi­baracktermő vidékén, a szatymazi tájkörzetben, az érdekelt vállalatok és gazda­ságok szakemberei megtar­tották az ilyenkor szokásos szemlét az ültetvényeken. Az előzetes felmérések szerint lenyegesen jobb ter­més ígérkezik, mint a koráb­bi esztendőkben. Az ültetvé­nyek jól vészelték át a te­let és — szerencsére — má­jusban elmaradtak a fagyok. A korai fajták gyümölcsei dió nagyságúak, színesednek — ahogy a gazdák mondják: zsendülnek —, és június de­reka táján kezdődik a sze­dés. Elsőnek az egyre jobban tért hódító újdonságok, az egyelőre még szokatlan el­nevezesűnek tűnő Madelene Pouyet, a Springtime, a Springgold jelennek meg a piacod, amelyek megelőzik az ismert, hagyományos Mayflowert. Természetesen az igazi szezon júliusban ér­kezik el, amikor a túlsúly­ban levő középérésű fajták gyümölcseit szüretelhetik. Színesednek a gyümölcsök — ígéretes a termés Az igen koraiak — mint is­meretes — ízletességben el­maradnak a későbbiektől, c'e mint primőröket szivesen vásárolják a fogyasztók. A Csongrád Megyei Zöl­dért Vállalatnál Lengyel Árpád főosztályvezető arról tájékoztatott, hogy máris több mint kétszer annyi őszibarackra kötöttek szer­ződést, mint amennyit ta­valy összesen felvásároltak, pedig a szerződéskötések még tartanak. A szatymazi tájkörzet illa­tos gyümölcsének jelentős felhasználói a konzervipari üzemek. A Szegedi Konzerv­gyár közvetlenül a gazdasá­goktól veszi át a termést, a békéscsabai, a nyiregyházi, a nagykőrösi gyáraknak pe­dig a Csongrád Megyei Zöl­dért szállít. A legnagyobb őszibarac­kos gazdaságok, mint példá­ul a Szatymazi Finn—Ma­gyar Barátság, a Rúzsai Népszabadság Téesz, a Bor­dányi Előre Szakszövetkezet, valamint sok háztáji gazda­ság az utóbbi években kor­szerűsítette ültetvényeit. Üj telepítéseket végeztek, és ezek most már termőre for­dulnak. Általában el lehet mondani, hogy növekedett a termelési kedv. Ismét előtér­be került a kemény húsú, a befőzésre különösen alkal­mas — külpiacon is keresett — fajták termesztése. Szinte az orezág minden részébe eljut a szatymazi tájkörzet termése. A külön­böző érésű fajták helyes ará­nyának kialakításával sike­rült elérni, hogy több mint két hónapon keresztül folya­matosan szállíthassák piac­ra az őszibarackot. 1986. JÜNIUS 6., PÉNTEK — NÉVNAP: NORBERT A Nap kel 4 óra 49 perckor, és nyugszik 20 óra 37 perekor. A Hold kel 3 óra 45 perekor, és nyugszik 20 óra 00 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél csütörtökön plusz 176 cm (áradó). A találkozás öröme vidámmá tet­te a mi Pipónkat. Nagyon kívánta már a régi cimboráit, kikkel föl­eleveníthetik szeretett főnökük, a jó öreg Kolumbusz kalandjait. Más­fél éve lakik tavolabbi tájékán e honnak, ezért selyempapirba tekert, hűtött bort vett a hajdani társak­nak, a sarki Icánál. Esküdni mert volna rá, hogy az elnök, a tengerek vidora, valahol a hatalmas óceáni vizeken hajózik, és igy bátran vip heti a beköszönő bikavért. Amióta ismeri a jó öreg Kolumbuszt, min­dig úton volt, vagy éppen kaland­jairól mesélt. Kacér-facér lányok, combot villogtató asszonyok képei elevenedtek ilyenkor la, füstös hodályban, s Pipóék illemtudó beó­hoz illően; adták a lovat kapil­tányuk alá,- hogy útra keltével, jót röhögjer.ek az egészen. A mi Pipónk most is erre vá­gyott. Vágyta Pintes, Tarka, Kugli, Hosszúléptű, a mindig gunyorral teli Hernyó történeteit, hogy kellő színezettel adják elő az öreg uta • zókirály kalandjait. Érződött azért minden színezéskor, hogy méltón irigykednek a vén medvére, mivel az állam pénzén járja a világot, hiszen minden adódó alkalmat magához ragadott. Az irodatársak meg kushadhattak a kávégőzös lyu­kakban. A mi Pipónk először Bam­bi bácsinál jelentkezett, megadva a módját — pálinkásüveget csúsztat­va az öreg silbakoló zsebébe — a hivatalos érkezésnek. Ilyenkor nem árt puhatolózni a szövetkezet adó­vevőjénél: hátha nem is ipiálnak már a kölykök, vagy nehogy elkap­ja időközben valamelyiküket a gép­szíj, és az antialkoholisták seregé­hez csapódjék. Bambi bácsi erős hunyorgás után ismerte csak föl a mi Pipónkat, de az üveg súlyától a zsebében, megdicsérte, hogy van még, aki tiszteli a szolgálati utat. Marasztalta is, hogy a régi asztalos pajtásokról szót válthassanak. Eszprint Pintest hiába csöngetné, fölvitte az isten a dolgát, Svédor­szágba osztották, kamionkísérőnek. Két hétig tapasztalhatja a rothadó kapitalizmus skandináv módozatait. Nyáridőben Egér meg Varsóba repült épp a mi­rrap, a főnök helyett árulja ott a tollpaplant a lengyel asszonyoknak. — Nofene — csodálkozik a mi Pipónk —, úgy látszik, únhatja már Kolumbusz papa a keleti tábort. De miért nem Hernyót, az első szá­mú bizalmi emberét indította út­nak? Bambi bácsi szakszerű válasszal szolgált, s ennek tudtával a neve­zett úriember Spanyolországban sütteti a hasát a nappal. Nagy üz­let reményében utaztak a titkárnő­vel, de kaptak két hét jutalomsza­badságot -ts az egész évi helytállá­sért. — Nem is baj — szaladt ki a vendég száján —, Hernyót nyálas­nak tartotta, és a gerinctelenek'csoi­portjába sorolta korábban. Annál jobban .meglepte viszont, hogy Hosszúléptű a francia tenger­parton ápolja a néptáncosok barát­ságát, és az ottani nagy nemzetközi seregszemlén ihatja magát fulladá­sig, albánszamár módjára. Bambi bácsi váltig bizonygatta, hogy eh­hez az úthoz a kapitánynak semmi köze, ezt Hosszúléptű bundázta ki magának. Sőt azt is elintézte, hogy Kolumbusz papa is legeltethesse szemeit ta félpucérra bátorkodó strandoló lányokon, de bármennyi­re meglepő: az öreg nem élt a le­hetőséggel. — Nagyobb halra vár ő — ka­csint a mi Pipónk, s egyáltalán nem ellenzi, hogy Bambi bácsi dugóhú­zót kerítve, pukkantson egyet az üvegnyakkal, és dunsztosüvegbe eresszen tartalmából — Most szabad, mert szolgálat­ban vagyok — pislant vissza_hosz­szan a több átszervezés után is posztján maradó strázsamester. — Különben is. a lepcses szájú Kugli nem árulkodhat, mert Angliába szólította a kötelesség. Tanulmány­útra küldték, ugyanis, hogy az ot­tani tapasztalatokkal gazdagítsa a szakszervezeti mozgalom tüsökéri kirendeltségének bizalmicsoportját. Delegációval vitték, nagy ceremó­niát csapott a főnök a búcsúzko­dáskor. Ezelőtt se nagyon láttam benn, mert akkor már Dániában volt cseremalac, a szövetségünk jó­voltából. Annak előtte pedig a Ka­nári-szigetekre vitte a tévéseket, mint hajózási szakember. A mi Pipónk ezen végképp el­csodálkozott. Kugli jó híradósa volt a csapatnak. Sebaj, gondolta, öblí­tős, a született irodakukac,' bizto­san található lesz, hiszen ő az az ember, aki még a fizetett május el­sején is az irodában ülne. — Vele se koccinthatsz — saj­nálkozik a főportás, és harmadszor­ra is lehörpinti a kis dunsztosból a vörösbort. Tesz el belőle a hűtőbe; „hadd kóstolja meg az asszony is" sunyítással, de a tárgyra tér: — P Nagy ö, mert újabban így hívjuk, Közel-Keletre utazott. Meghívták a rokonok. Négy napja ült vonatra, kivette az összes szabadságát, és kicsit rinyált a libanoni események miatt, de már föltartóztathatatlanul robog a Földközi-tenger felé. Je­ruzsálemben várják. Finnyait meg ne is kérdezd, a főnök török utat szerzett neki. Állítólag bunda meg aranycsat kell a nagyfőnökségnek — súgja bizalmasan a mi Pipónk fülébe. — Ravasz róka az öreg Kolum­busz. szerintem nagyon is tudja, mit csinál. Nem véletlenül 'ereszti el a kis halakat, a nagyot varia. Amerikára spekulál, vagy Ü.i-Zé­landra. Mindazért, hogy a rulett, a játékkaszinók és a pálmafák bódu­latával kápráztassa el majd a hall­gatóságot. Lehet, hogy már titok­ban ott is van. Merek fogadni, ta­ta. hogy a kapitány már a másik földré.-z felé fordította a vitorlá­kat — Az elnökre gondolsz' — kap­ja el a hangos gondolat utolját Bambi bácsi. — Rá, mert hogy nincs benrr ar­ra is mérget veszek. — A postára ment. a levelekért, mert a küldöncünk olajra lépett Majoros Tibor SZAZ ÉVE született Bajcsy-Zsilinszky End­re (1886—1944) politikus, ország­gyűlési képviselő és szerkesztő, a németellenes ellenállási moz­galom harcosa és mártírja. A nyilasok végezték ki. KILENCVENÖT ÉVE született Lányi Sarolta (1891 — 1975) kétszeres József Attila-dí­jas költő, műfordító. Tanitöi ok­levelet szerzett, első versei sza­badkai és miskolci lapokban, maid a Vasárnapi Újságban és a Nyugatban jelentek meg. 1911­töl 1918-ig a fővárosban volt ta­nítónő, s kapcsolatba került a Nyugat tóbb írójával, és Osvát Ernővel is. Az első világháború idején háborúellenes verseket írt. 1915-ben házasságot kötött Czóbel Ernővel. 1922-ben követ­te fogolycsere révén kiszabadult férjét a Szovjetunióba. Itt irott versei kommunista meggyőző­déséről. s a hazától való elsza­kítottság fájdalmas érzéséről egyaránt vallanak. Főleg orosz Írókat szólaltatott meg magya­rul. HATVANÉVES Csongrádi Mária (sz. 1926) Já­szai-díjas és SZOT-dijas szín­művésznő és rendező, főként if­júsági előadásokat rendez. KISSZINHAZ 7 órakor: Három cilinder — Radnóti 1 bérlet. ZENÉS SZÍNHÁZ 7 órakor: Machbeth — Somlay 1—2. bérlet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 18. dél­után fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: A Coca-Cola kölyök (színes, m. b ausztrál filmvíg­játék. III. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3. ne­gyed 6 és fél 8 órakor: Halálos tavasz (magyar film). Klskörössy halászcsárda: (vi­deomozi) este 8 órakor: Bruce Lee: A legenda (színes hong­kongi film). Kiskörössy halászcsárda, kert! este 18 órakor: Bombajó bok­szoló (színes, m. b. olasz ka­landfilm. III. helyár!). Kertmozi: (Újszeged) -este 9 órakor: Földrengés (szines ame­rikai katasztrófafilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. Kórház (Tolbúhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4 ). uroló­giai felvételi úgyeletet a II. Kór­ház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 órátg a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. 1 GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 28. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8-tól déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az ÜJszegedi Gyermek­kórházban van (Szeged, Odesz­szal krt 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a FUl-Orr-Gége Klinika tart ügyeletet (Lenin krt. 111.« Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig: Telefon: 11-000. Eülf/J BUDAPEST 2. 18.25: Képújság 18.30: Tau bácsi — csehszlovák—NSZK— osztrák filmsorozat — 18. — (ism.) 19.00: Ablak — az l. műsor folytatása 19.30: A Rajna és a Meuse vidókén — holland rövid film — (ism.) 20.00: Pünkösdi kirándulás — NSZK tv-film 21.25: Híradó 2. 21.45: John Mayall Szegeden — zenés film 22.35: Képújság BELGRÁD 1. 15.40: Labdarúgó-vb — Franciaország­Szovjetunió 17.10: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Bábmúsor 18.15: És ezek az évek 18.45: Zenés műsor 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 19.55: Labdarúgó-vb — Brazília—Algéria 21.45: Híradó 22.15: Makepeace és Dempsey — angol tv-film 23.10: Szórakoztató zenés műsor 23.55: Labdarügó-vb — Marokkó—Anglia. BELGRÁD 2. 18.00: Gel Belgrádi műsor 19.00: Diagnózisok 19.30: Híradó 19.45: Rajzfilm 20.00: Komoly zene 20.50: Százéves a Danubius 21.40: Pénteken huszonkettőkor 23.10: FJni az életet — francia játékfilm ÚJVIDÉK 15.40: Labdarúgó-vb — Franciaország­Szovjetunió 17.00: Híradó magyarul és szcrbhorvátul 17.45: Bábműsor 18.15: Tv-magazin 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 19.55: Labdarúgó-vb — Brazília—Algéria 21.45: Makepeace és Dempsey — amerikai tv-film 22.34: Híradó szerb­horvátul 22.50: Kontaktműsor 23.55: Labdarúgó-vb — Marokkó—Anglia EÜExI 8.20: 8.50: 9.43: 9.53: 10.05: 10.10: 11.00: 11.45: 12.30: 12.45: 12.55: 14.10: 15.00: 15.30: 16.05: 17.00: 17.30: 17.55: 19.15: 19.25: 19.55: BUDAPEST 1. 9.55: Tv-torna 10,00: Nyugdijasok délelőttje Kb. 10.30: A nyugdíjasnak sosincs ideje — NDK tv-film­sorozat Kb. 10.55: Képújság 15.15: ITV 15.55: Hírek 16.00: Három nap tv-műsora 16.05: Egy szó mint száz! — nyelvi fejtörő játék 16.45: Képújság 16.50: Reklám 17.00: Telesport — Mexikó '86 — összefoglaló 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Hiradó 19.50: Labdarúgó-vb — Magyarország—Kanada mérkőzés — a szünetben: reklám 21.50: A hét műtárgya 21.55: Hetüroklám 22.00: Frank Mannata igaz törtenete — olasz­spanyol film — 16 éven felülieknek! 23.30: Hiradó 3 23.40 Himnusz 21.50: 22.15: 22.25: 22.40: 23.10: o.io: 0.15: 4.20: 8.05: 8.50: 9.05 : 12.10: 12.25: 12.30: 13.05: 14.00: 17.08: 17.30: 18.30: 19.50: 20.00: 21,05: 22.20: 23.15: 23.20: 24.00: 0.14: 0.15: 4 20 n xKíOtf KOSSUTH Tudomány és gyakorlat — (ism.) Karvezetők — 18. — (ism.) Minden kezdet nehéz — 1. Lottósorsolás! Szilágyi Domokos verset Üj Melódia lemezeinkből — Lconyid Kogan hegedúl Gondolat Éneklő Ifjúság Ki nyer ma — Kapuvárott? Könyvszemle A zene is összeköt. . Főkapitányi értckezíct a stúdióban A Magyar Rádió körzeti stúdióinak műsoraiból válogatás Szokolay Sándor népdal­feldolgozásaiból — (ism.) Széltoló — folytatásos kalandok gyerekeknek XX. századi magyar politikusok — Bajcsy­Zsilinszky Endre Az indiai klasszikus zene — 10. Filmzene Mundtal '86 — Labdán innen, labdán túl Tiz kérdés — dr. Medve László egészségügyi miniszterhez Mundial '86 — közvetítés a Magyarország­Kanada labdarúgó­mérkőzésről Könnyűzene — hangszerszólók Tiz perc külpolitika Mundial '86 — Labdán Innen, labdán túl Protestáns teológia Hajdú Mihály műveiből Himnusz Éjfél után PETŐFI Erlch Kunz felvételeiből Tiz perc külpolitika — (ism.) Napközben — zenés délelőtt Szovjet fúvószene Edes anyanyelvünk Népi muzsika Popzene sztereóban Péntektől péntekig Boccaccio — részletek Suppé operettjéből Ötödik sebesség Fiataloknak! Egészségünkért! Nótakedvelőknek Senki többet? — Hadmadszor! Amerikából Jöttem? ... Győry Eszter festőművész portréja SporthírPk Archie Shepp felvételei — 14. Virágénekek Éjfél után

Next

/
Oldalképek
Tartalom