Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-05 / 131. szám

3 Csütörtök, 1986. június 5. „Üzenet" Stockholmból Vannak gyárak ma is, amelyek ontják a környe­ztet szennyező, az életet sokszor elviselhetetlenné te­vő füstöt; az autók, teherautók, buszok, de még a re­pülök is árasztják a mérgező anyagot; a karos melv léktermékek és hulladékok eltemetésével sincs min­den rendben. A helyzet azonban mégsem olyan, hogy legyintéssel térhessünk napirendre a tennivalók fö­lött. Június ötödikét éppen az erre való emlékezteté­sül környezetvédelmi világnappá nyilvánították. Ta­lán kevesen tudjál«, miért éppen ezt a napot, pedig ez már a vigasztalás, az előremutató körülmények egyi­ke: 1972-ben ezen a napon ült össze Stockholmban egy konferencia az ENSZ égisze alatt. „Megint egy konferencia!" — mondhatná valaki kétkedve, de hát minden gyógyítás a kórisme,, a diagnózis felállításá­val kezdődik, és ez vonatkozik a Földre is. A stock­holmi konferencia éveken át folyó tudományos elem­zés után tette mérlegre az emberi környezet állapo­tának összetett problémáját, és már bevezető ünnepé­lyes nyilatkozatában fontos összefüggésekre mutatott rá a környezetvédelmet illetően, amikor kimondta: „Az embernek alapvető joga van a szabadságra, és megfelelő életkörülményekre olyan környezetben, amely lehetővé teszi a méltósággal és jólétben eltoli­tött életet. Kötelessége, hogy a környezetet fenntartsa és javítsa a 'mostani és a következő nemzedékek szá­mára." Ez a pár sor, amelyet a hosszú nyilatkozatokból kiragadtunk, összekapcsolja a környezet védelmét az­zal, ami az ember számára a legfontosabb: egyfelől a szabadsággal, másfelől a saját nemzedéke mellett a jövő nemzedékének sorsával, vagyis gyermekeink és az ő gyermekeik életével. Megmenthető még a környezet, és ezzel a földi élet lehetősége? A kérdés baljóslatúan hangzik, de a válasz csak „igen" lehet — hogyan szavazhatnánk a magunk és utódaink pusztulására? Az már persze bo­nyolultabb kérdés, hogy hogyan menthetjük meg a Földet. Ez a „hogyan?" még a szakemberek körében is vitatott kérdések sorát veti fel. Természetesen vitat­ják — és teljes joggal — a nem szakemberek milliói is. A nézetek így sokfélék. Az elképzelések között pe­dig a remek gondolatok mellett elképesztően zava­rosak is felbukkannak, és sajnos nem ritka, hogy ez utóbbiak is sok hívet szereznek maguknak. Vannak, akik például az atomerőművek megszüntetését kö­vetelik, és ez a gondolat már évekkel a csernobili reaktorszerencsétlenség előtt Is teret hódított: példá­ul a szomszédos Ausztriában az első atomerőmű üzembe helyezését megakadályozták, népszavazással. Mások a levegőt szennyező gyárak, autók, repülőgépek számának csökkentését követelik. Csak ez az egy Földünk van. Meg kell mente­nünk. De úgy kell megmentenünk, hogy közben ne akadályozzuk azt, ami a környezetvédelem célja. Sen­ki nem gondolhatja, hogy a környezetvédelem öncélú: hiszen az ember életének szebbé, biztonságosabbá, gazdagabbá tételét szolgálja. A jólét, az élet minősé­gének javítása pedig nem érhető el azzal, ha vissza­felé lépünk, ha rombolunk. Az élet energia nélkül le­hetetlen, a földi energiahordozó készlet — a szén, az olaj, a földgáz, — pedig véges, és legföljebb néhány évtized múlva kimerül: csak a nukleáris energia fel­használása marad számunkra* Termelni kell. Utazni, mozogni kell. A környezetvédelem nem lehet romboló tevékenység, amely meg akarja szüntetni az életün­ket szolgáló termelést, közlekedést. Mindezt fent keH tartani, és még fokozni is kell. Ezt összehangolni a környezet megvédésével: nem könnyű feladat, csak mindnyájunk együttműködésével lehetséges. „Az emberiséget és környezetét meg kell védeni az atomfegyverek és minden más tömegpusztító fegy­ver hatásaitól" — mondta ki a stockholmi nyilatko­zat utolsó pontja. így kapcsolódik össze a környezet védelme a béke védelmevel is. P. G. P. Ülést tartott a képviselők Csongrád megyei csoportja Enyedi Zoltán felvétele Az országgyűlési képviselők Csongrád megyei csoportjá­nak ülése Szegeden, a Hazafias Nép- as nevelését, és aziránt ér­front megyei székházában deklődött, vajon ez megfe­tegnap, szerdán ülést tartott lel-e a követelményeknek, az országgyűlési képviselők. Rámutatott arra, hogy az Csongrád megyei csoportja, állóképesség növelését jól • teke­Takács Imréné, a képviselők szolgálják a középiskolák)­megyei csoportjának vezető­je köszöntötte a résztvevő­ket, többek között Óvári Miklóst, az MSZMP Politi­a társadalom milyen formá­ban honorálja ezt a tevé­kenységet. A képviselőcsoport ülésén részt vett Lábodi László al­ezredes, a szegedi honvéd­helyőrség parancsnokának általános helyettese is, aki válaszolt a felvetésekre. Egyebek 'között elmondta: a fiatalok többsége a honvé­delmi törvény szellemében teljesíti a katonai szolgála­tot. Az MHSZ nagyon sok segítséget ad az előképzés­nél a fiataloknak. A tanfo­lyamokon részt vett rádió­sok, búvárok, gépkocsiveze­tők szakmai tudását jól hasz­nosítják az alakulatokban. Rámutatott arra, hogy a fia­tal katonák állóképessége javítható, és ebben nagy szerepe lenne az iskolai test­nevelésnek. Dicsérettel szólt a katonaság közhasznú mun­káiról, mint köztudott, a hadköteles fiatalok utak épí­tésénél és a mezőgazdasági betakarításban segítenek. Milliókban fejezhető ki en­nek a tevékenységnek az ér­kai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát; szerű kérdéseiről. H. M. ban és szakmunkásképző in- öuari. Miklós, az MSZMP tézetekben rendezett honvé- P<>l't'ka' Bizottsaganak tag­delmi napok. Juratovics Ala- Ja- a KB tllkara tegnap Sze­dár a hadkötelesek művelt- *eden, a megyei partbizotl­ségével, szakmai felkészült- sagon megbeszelest folytatott ségével és a képviselők saj- Szab° ^andorrai a megyei Papdi Józsefet, a Csongrád tóval való kapcsolatával fog- Pártbizottság első titkaraval, Megyei Tanács elnökét és lalkozott. Eke Károly a ka- akl tájekoztatot adott me­Molnár Sándort, a Hazafias tonaorvosok helyzetére volt gyenk Poétikai, gazdasagi Népfront megyei bizottságá- kíváncsi, hozzászólásában el- és tarsadalmi eletének ido­nak titkárát. A képviselők mondta, úgy tapasztalja, megtárgyalták az Országgyű- több olyan fiatal — akit ka­lés soron következő, nyári tonai ösztöndíjjal orvosegye­ülésszakára a felkészülés te- temre felvettek — a diplo­endöit Az Elnöki Tanács az maszerzés után az önként Országgyűlést június 26-ra vállalt kötelezettségének hívta össze, és a napirenden nem tesz eleget. Mag Pál az 1985. évi állami költség- aziránt érdeklődött, hogy vetés végrehajtását tartal- autót stopolhatnak-e a sori­mazó törvényjavaslat, va- katonák, amikor szabadság­iamint a honvédelemről szó- ra mennek. Csókási Zoltán­ló, J976. évi első törvény né felszólalásában a tartalé­végrehajtásáról szóló be- kosok helyzetével foglalko­számoló szerepel. zott. Szabó Sándor a sorka­A tanácskozáson több or- tonák fegyelmezettségéről és szággyűlési képviselő kért magatartásáról beszélt. Tóth szót A honvédelemről szóló László kíváncsi volt hogy a törvény kapcsán Vári Miklós honvédség miképp áll helyt felvetette a fiatalok hazafi- a közhasznú munkákban és n nyugdíjasok helyzetéről A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége szerdai ülésén az ágazat nyugdíjasainak helyzetéről, életkörülményeiről, munka­vállalási lehetőségeiről tár­gyalt. A testület megállapította, hogy a vegyipar csaknem 21 ezer nyugdíjasának anyagi helyzete igen eltérő, s a het­ven év felettiek közül csak­nem hatezren 3000 forint­nál kevesebből élnek. ök egészségi állapotuk miatt munkavállalásra már nem képesek, ezért számukra kell a legtöbb segítséget, támoga­tást nyújtani. Azoknak, akik még képesek valamilyen munkát vállalni, az ágazat legtöbb üzemében biztosítják ezt a lehetőséget. Az elmúlt esztendőben mintegy 6500 nyugdíjas dolgozott az ága­zat különböző üzemeiben, telephelyein. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete rendszeresen támogatja nyugdíjasait: ta­valy 9500-an összesen mint­egy nyolc millió forint se­gélyt kaptak. A segélyek ál­talában a szakszervezeti bi­zottság keretéből, jóléti és kulturális forrásból, vala­mint kommunista műszakok bevételéből származnak. A szocialista b.- gáciok segítsé­ge is sokrétű, a nagytakarí­tástól az ebédhordáson ke­resztül a betegek ápolásáig számos feladatot vállalnak. A szakszervezeti bizottságok kedvezményes üdültetéssel is igyekeznek javítani a nyug­dijasok életkörülményeit. Befejeződött a békehónap Koszorúzás a Lidice emlékműnél Hosszú évek óta hagyó- megtartott nagygyűlést és sokoldalú együttműködésről, mány, hogy a május elejé- koszorúzást — a Hazafias gazdasági, politikai és kul­töl június első napjaiig tartó Népfront és a KISZ városi turális kapcsolatainkról, a békehónap záróprogramja a bizotLsága, valamint váró- csehszlovák és a magyar nép közös békeakaratáról A beszédeket követően koszorúzták meg a Lidice emlékművet. Elhelyezték a kegyelet virágait az MSZMP Csongrád Megyei és Szeged Városi Bizottságának, a vá­rosi és megyei tanácsnak, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságának, a KISZ városi bizottságának magyar—csehszlovák barát- sunk tanácsa rendezte, sági nap, amelynek kereté- A nagygyűlés és a koszo­ben Lidice falu lerombolá- rúzasi ünnepség résztvevőit: sának emlékére — az idén a párt és társadalmi szerve­44. évfordulója tiszteletére zetek képviselőit, az üzemek, — megkoszorúzzák a Móra intézmények dolgozóit, az parkban felállított emlék- iskolák diákjait, valamint a művet. - csehszlovák vendégeket Hof­Tegnap, szerdán rendezték gesang Péter, a városi nép­meg a magyar—csehszlovák front alelnöke köszöntötte, barátság napját. Az alka- Ezt követően Csákány Béla, lomra Szegedre érkezett Ja- a JATE rektora a Hazafias . . • •,-. roslav Musilek követtaná- Népfront Országos Tanácsá- kePvlsel°>. valamint a KSZV csos. a csehszlovák kultúra nak tagja mondott ünnepi Lld!ce . nevu brigadjanak és tájékoztatási központ beszédet. í38^1.^ a csehszlovák de­igazgatója és Oldrich Mo- Ezt követően Oldrich Mo- leSaci°­helsky, a Csehszlovák Szo- helsky mondott köszönetet A 'békenagygyűlés és a cialista Köztársaság nagy- a magvar—csehszlovák ba- koszorúzást ünnepség az In­követségének követtanácso- rátsági nap programjáért, ternacionálé hangjaival ért sa. A vendégeket a HNF az emlékünnepségért, majd véget, megyei bizottságának szék- szólt az országaink közötti K. K. héjában Molnár Sándór, a népfront megyei és Kulcsár­né Kiss Piroska, a népfront városi titkára fogadta. A szűkebb patriánkat bemu­tató itt elhangzott tájékoz­tatást követően a delegáció a Magyar Tudományos Aka­.dénrüa IBiológini Központ­jába látogatott el. Alföldy Lajos, az intézmény igaz­gatója mutatta be a tudo­mányos központot. A csehszlovák vendégek szegedi programja a városi népfront székházábt\n foly­tatódott, ahol baráti beszél­getésen vettek részt a nép­front tisztségviselőivel. Té­manyitó előadást — a Cseh­szlovák Kommunista Párt XVII. kongresszusának cél­kitűzéseiről — Jaroslav Musilek tartott. , A magyar—csehszlovák barátsági nap záróeseményét — a Lidice emlékműnél A csehszlovák vendégek megkoszorúzzák az emlékművet A Néprajzi Társaság közgyűlése A Magyar Néprajzi Tár- gyar Néprajzi Társaság el­saság szerdán tartotta 1986. nöke kitüntetéseket ii^ott évi közgyűlését. A társaság át. Fél Edit néprajzkutatót munkájáról Paládi-Kovács Győrffy litván emlékérem­Attila főtitkár adott számot, mel tüntette ki a társaság, majd Barabás Jenő egyete- Fejős Zoltán, a Magyarság­mi tanár „Periódusvizsgála- kutató Csoport munkatársa és Örsi Julianna, a túrkevei Finta Múzeum igazgatója Jankó János Emlékéremben részesült. A közgyűlés belföldi tisz­teleti taggá választotta Imre Samu címzetes egyetemi ta­nárt. Külföldi tiszteleti ta­gok lettek: Ilmar Talve finn egyetemi tanár, Veress Sán­dor svájci zene-etnológiai professzor, Ingeborg Weber­Kellermann NSZK-beli egyetemi tanár. Külfötói le­velező taggá választotta a közgyűlés Pataki András ju­goszláviai tanárt. (MTI) tok a néprajzban" címmel tartott előadást. A közgyű­lésen Balassa Iván, a Ma­Felavatták a Siklót Szerdán ünnepélyesen fel­avatták a budavári siklót. A Clark Ádám téri állomás előtt tartott eseményen Stadinger István, a Fővá­rosi Tanács elnökhelyettese avatóbeszédében emlékezte­tett arra, hogy a budavári siklót 1870-ben — a világon másodikként — nyitották meg. Az építkezés kezdemé­nyezője Széchenyi Ödön volt. A közkedvelt sikló a kor műszaki megoldásainak megfelelően gőzüzemű volt, s 75 évi hibátlan működés után a második világháború­ban elpusztult. A siklót csütörtöktói ve­heti igénybe az utazóközön­ség ; a két, egyenként 24 sze­mélyes siklókocsit a BKV naponta 7.30 és 22 óra között üzemelteti. A kabinok a két állomás közötti, távolságot mintegy 50 másodperc alatt teszik meg. A járatok a leg­ritkábban 10 percenként kö­vetik egymást, a viteldíj felnőtteknek 10, a gyerme­keknek 5 forint meneten­ként. A jegyek a két végállo­más épületében automaták­ból vásárolhatók. Konzervgyári idénykezdet Zöldborsóözön Az elmúlt hónapok meleg időjárásának hatására az idén a szokásosnál korábban érik a borsó. így a Szegedi Kon­zervgyárban már beindították a zöldborsó-feldolgozó gép­sorokat. A körülbelül egy hónapos szezonban éjjel-nappal érkeznek a kicsépelt szemmel megrakott teherautók. A 400 vagonnyi mennyiség zökkenőmentes feldolgozása üteme­zett szállítás cs körültekintő munkaszervezés nélkül szinte elképzelhetetlen. Ez alatt az idő alatt 11 ezer 150 tonna üveges és dobozos készárut kell a raktárba juttatniuk, hogy onnan egész évben folyamatosan láthassák el a hazai fo­gyasztókat és a külföldi megrendelőket l

Next

/
Oldalképek
Tartalom