Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

, Hétfő, 1986. június 30. 5 Tető alatt a SZOT-szálló Foltok a muslincán Cjszcgeden, a háromemeletes SZOT-gyógyszállón a Dclcp szakemberei a kiszolgaló"giséget cs a tetót építik. Jó ütemben haladnak a szerelési munkálatok, hiszen a cél, hogy 1987. június 30-án a gyógyszállót átadjak a vendégeknek Szellem-vasút A gőzgép. a gőzmozdony valaha a technikai haladás csúcspontjának számított. Kit érdekelt akkor az energiaátalakitás alacsony hatasfoka, a füst, az elszökő göz? Senkijt mindenki örült. hogy szélsebesen száguld a masina. Nekünk még mindig van mükodő gőzmozdonyunk, csakhogy ennek nem erdemes versenyre kelni a japán vagy francia csodaexpresszel. Előre tudjuk, hogy lemaradna. A vezető, a fűtő mit sem tehet erről, izzadhat, nyelheti a kormot, s ha mégis,.gyorsítani akar, iád<ibhal még egy lápattal. Akkor is, "ha tud.ia, gépének csak -g százalék- a, hatásfoka A magyar gazdaságban valami hasonló erőlködésnek lehetünk tanúi. Üzemeink nagyrésze, gyártmánystruktúránk egy korábbi technológiai szintet konzervál. A beruházásokra jó ideje kevesebb jut a kelleténél. így gyors változásra nem számíthatunk. Ha a termeles anyagi feltélelei romlottak, nem marad más választásunk, elkezdünk gondolkodni. S hogy az okos ötletből lesz-e kézzelfogható termek, költségtakarékos eljárás? Vállalata válogatja. Ott, ahol felismerték, hogy. a műszaki szakember tudása révén egy .két lábon járó „beruházás", ott igen. Szerencsére jó példára is lelhetünk, még városunkban is, mégha nem is nagy a szóba jöhető választék. Amióta a Taurus Gumiipari Vállalat szegedi gyára létezik, Gyöngyösi György ott dolgozik. A 20 év alatt volt technológus, művezető, főművezető, osztályvezető, főosztályvezető, s az újabb időkben ő a gyárvezető. Saját tapasztalatai is segítik abban, hogy helyesen lássa, mit ér az alkotó emberi munka. Szerinte nem elég csak hangsúlyozni, hogy a műszaki gárdát meg kell becsülni. A berek hagyományosan kialakult arányait célszerű volt pár év alatt átformálni. Amíg a műszakiak átlag alapfizetése 1983ban 4 ezer 400 forint volt, ma 7500. A növekedes 70 százalékos, míg a gyári átlag ezalatt 23 százalékkal emelkedett csak. Természetesen a nagyobb kereset nem a diploma miatt jár; csak azt illeti meg, aki képes az itteni követelmények teljesítésére. Az újonnan belépő műszakiakkal 2 éves szerzödest kötnek. A kezdő közben megismeri a gyái összes te rülelét, erről tanulmányt ír, amit az értekelök előtt megved. Ezalatt kiderül, hogy az illető termelesirányitó, vagy fejlesztő típus. Akinek az adottsagai szerencsésen találkoznak a követelményekkel, azok 2-3 év alatt ónálló területek vezeteséig is eljuthatnak, s ez már 120 ezer forintos eves jövedelmet jelenthet. A rendszeresen újítók táborának 80 százalékát a műszakiak adják. Ez ev első felében csak ebből 13 millió forint a kalkulált eredmeny. A gyártott termékek (50 százalékát'' exportálják1, egy reszet az igényes japán es amerikai- piacokra. A mérce csák a kinti konkurencia lehet. Kemény a verseny, ami ma csúcS, az pár hónap múlva lemarad. Várható, hogy par even belül teljesen űj technikái kell bevezetni a külpiaci talponmaradas érdekeben. A speciális szakembereket előre felveszik. A mikroelektronika, szumílastechnika. robottechnika egesz másfele tudást fog kívánni, mint a mai. Az egyik űj gép kezelője már műszeresz, a különleges tömlögyártó gép tervező fizikai munkát is végezve serénykednek a prototípusok gyártásánál. Így hamarabb lesz •az üzems/erű indulás, és a helyszini tapasztalatokat áttétel nélkül hasznosíthatják. Az egész nagyon egyszerűnek tűnik, vajon hány helyen vallanak hasonlóképp? Mert nálunk még természetesebb a magyarázkodás, a hivatkozás, hogy mit miért nem sikerült megtennünk. Haramász András és Mihály Zoltán, a Számítástechnikai Kisszövetkezet elnöke es helyettese 25 kollegájukkal együtt energikus emberek. A saját bőrükön tapasztalják, meddig mehetnek el a kockázatvállalásban, az ö növekedési ütemüket az átlagszabályozás nehezen emészti meg. Az ipari felhasználású TPA szúrni tógépek országos elektronikai és program szervizével kezdtek 1984-ben, s ma már saját gyártmányaik vannak. A létszám fele diplomás, az átlagjövedelem 130 ezer forint, s köztük a különbség 3-4-szeres. A fizetés szerinti első ötben bent van a szakközepes műszerész is, hisz az egyik legjobb „fejlesztőmérnök" Itt ugyanazt a feladatot valaki 5 perc, van aki 3 óra alatt oldja meg, van aki sohasem lenne képes rá. Hát hogyan lehetne arányosan fizetni őket. Saját magukat nem tartják kiemelkedően ügyes üzletembereknek, ugy vélik vakok között a felszemű a király. Tavaly 34 milliós árbevetelt produkáltak, s a nyereseg 14 millióra sikerült, ebből úgy évi 3 millió jutna beruházásra. Tavaly 2,7 millióval túlleptek, tekintve, hogy olyan új a ceg. hogy ertékcsókkenesi leírás alig jelentkezik, nyereségből pótoltak. Igen ám, de az ez évi nyereséget csak jövőre szabad elkölteni. Most az egyszer sikerült külön engedélyt szerezni, de ez volt az utolsó dobásuk. Ügy érzik, kifejezetten kar egy olyan feifelö ívelő periódusban a fejlesztésben 1 évet kivárni. Az idei 1,8 milliós fejlesztési lehetőséget úgy is tekinthetnénk, mintha valaki 18 forinttal elmegy ebédelni. Biztosan nem fog éhen halni, de azért sok jóra ne számítson. Az állam, mintha túl hamar szeretné látni a bevételeit, nem tesz különbséget kockaztatni vágyó, dinamikus cegek es a szériatermelő verkli között. Mindenesetre munka akad bőven. A rendszerbeerések. üzembe helyezések, melleit egyre több kell a hazánkban magas színvonalúnak számító, itt gyártolt univerzális számitógépterminálból és a Dávid—01 előfeldolgozó többmunkahelyes adatfeldolgozóból. Szemtelenül és megszállottan érdemes próbálkozni, de csak saját erőből, aki segítségre, pátyolgatásra számit, hamar csalódik. A jó szakember mindig szereti magát értelmes munkával lefoglalni, tartani az önmaga szemeben is nyugodt lelkiismeretet biztosító szakmai szinvonalat. Tóth Szeles István Amikor elkezdte kutatásait Szabad János az újszegedi biológiai központban, biztosra vette, közvetlen hasznát talán nem is latja majd az. emberiség. Alapkutatásoknál gyakran megesik az ilyesmi. Sokat változott azóta körülötte a világ, egymás után áll elő meglepő föl fedezésekkel. Tegyük hozzá mindjárt, munkatársai megbízható támogatása nélkül nehezen, boldogulna. Három éve lehet, hogy beszélgettünk vele, és leszűrhető lényeget lapunkban is közzételtük. Pusztító mergeket talán már a korai ember is tudott csinálni, mai korunkban pedi.g tömegével ontják őket gyáraink. Statisztikákból is tudjuk, hogy Földünk termésének körülbelül egyharfnadat kártevők pusztítják el. legjobban ott. ahol egyébként is szűken méri a termeszei, védekeznünk ellenük elsőrangú kötelességünk lett. El tudjuk pusztítani a kártevő fergeket? Permetezünk, és bár minden permetezés akár milliószámra öli is a gombákat és rovarokat, mégse boldogulunk velük. Mindig akad nehánv. amelyik túléli a permetezést, és mivel elöltük vetélytársaikat, egyedül ülnek a terített asztalhoz, és hihetetlen gyorsasággal szaporodnak eí. Erösebb méreghez kell nyúlnunk, aztán még erösebbhez. A baj csak az — es ezt már a kisiskolás gyerek is tudja —. hogy a vegyszerek egy része az emberre is káros. Mindmáig rejtélyes és retteget betegségünk. a rák, ennek is köszönheti gyors terjedését. Kellene olyan módszer mindenképpen, amellyel előre meghatározható, valamelyik vegyszerben lakik-e rákkeltő méreg, vagy ilyen szempontból veszélytelen. Számtalan ilyen módszer létezik, ötvenéves is van közöttük, de szinte mindegyik nehézkes. Olyan kellene inkább, amelyik, gyors, olcsó, könynyen megtanulható, érzékeny és föltétlenül biztonságos. Ha egy vegyszerre kiadják a terjesztési engedélyt. no kelljen később visszavonni A genetikus természetesen genetikai megoldásokon töri a fejet. Szőrök a szárnyon A termeszet a maga rendes kerékvágásában haladva is kepes előállítani olyan változatokat (mutánsokat), amelyek jobban tudnak alkalmazkodni környezetük hóz, mint elődeik. Nagy kalasztról'ákat is az alkalmazkodni tudó mutánsok élnek túl könnyebben. Van olyan föltevés, amely az ember ki alakulását is katasztrófa következményének tartja. A vegyszerekkel előidézett mutánsok nagyobbik része azonban ezer veszedelmet hordoz magában. Olyan előlények kellenének, amelyek hordozzák magukban őseik néhány alvó tulajdonságát, és a veszélyes vegyszerek hatására elő is hívják azokat. Ez már a genetikus mezeje, ha nincsen ilyen élőlény. csinálni kell. Viszonylag konnyü belenyúlni a baktériumokba, sót a fágokba is, jeleznek is szépen, de előfordul, hogy az a vegyszer. ami bennük semmi rendellenességet nem okoz. a mugasabbrendü szervezetben súlyos károk keltője lehet. Szabad Jánosék a genetikusok szent állatához, a muslincához nyúlnak, mert annak' a génrendszerét ismeri legjobban a tudomány, és igen gyorsan lehet vele eredményre jutni Fönntardél alatt kutatók is most szereznek róla tudomást először. A szabadalmaztatás már meg se fordul a fejében. Fussunk neki cgv kicsit messzebbről, örökítő anyagunk. a DNS kromoszómákba van tölgombolyitva, Minden osztodasnál kötelező törvény, hogy mindkét új sejtben pontosan annyi kromoszóma legyen, mint az „őssejtben'' volt. Elö-elöfordul azonban, hogy rossz mostoha lesz a szervezet, es az egyik sejtbe többet tesz, a másikba kevesebbet. Mutánsnak mondjuk ezt is. és akár tobb van benne, akár kevesebb, ba jt okozhat. Néha végzetes következményei is lehetnek. Tudjuk, a kromoszómaeltérés rák keltője is lehet. Az emberi testben Bokros és göndör szőrök a muslinca szárnyán Diplomaátadások, emléktábla-avatás A Szegedi Orvostudományi Egyetem tanácsa rendkívüli, ünnepi ülesen tizenöt fogorvost cs három orvosbiológust fogadott doktorrá Telegdy Gyula, az orvosi kar dékánja. A fogorvosok egyike szíriai állampolgár. A három orvosbiológus summa cum laude minősítéssel végezte tanulmányait. A szegedi József Attila Tudományegyetem tanévzáró ünnepségén a természettudományi karon végzett százhetvenegy hallgató vette át diplomáját, közülük hatvanötén tanári .oklevelet, Szalay István dékánhelyettestől A mai Rozsa Ferenc szakközépiskolában. az egykori Szegedi Tanítóképző Intézetben negyvenéves lalalkozót tartottak az intézmény öregdiákjai. Hajdani osztálytermükben felelevenítették élményeiket, beszámoltak egymásnak életútjukról, munkájukról. Az épület falán márványtáblát avattak, mely tanúskodik arról, hogy az épületben 1923-tól 1958-ig képeztek elemi, illetőleg általanos iskolai tanítókat. A szegedi tanítóképzőből. e harmincöt év alatt ezerhétszáz tanító került ki tásuk is olcsó, a változásokra pedig érzékeny. A muslinca szárnya rendes körülmények kozott úgy szoros, hogy minden sejtjéből egyetlen szőrszál áll ki. Előállíthatók azonban olyan változatok is, amelyeknél „bokrosodik" a szőrzet, vagy az az egyetlen szál csomóba gondorödik. Ha a lárvát veszélyes — rákot okozó! —vegyszerrel etetjük meg, az első ábránkon luthaló kepét kapjuk: olyan foltok lesznek a szárnyán, amelyekből kottö vagy tobb szőrszál is kiáll. Alá kell tennünk a mikroszkópnak csupán, és megszám lálhatjuk. Hu sok az ilyen folt a szárnyon, biztosra vehetjük, erősen rákkeltő az a vegyület. Mozaik tesztnek nevezte el Szabad János ezt a módszert, és szabadalmaztatni akarta. Csakhogy akkor még nem volt meg uz a rendelet, amely kötelezően előírja a gyáraknak, hogy*min den terméküket meg kell vizsgáltatniuk, és nem szive-, sen hagyták bebizonyítani, hogy rákot okozhat. Piaci halálát jelentette volna a/.onnul Lemondott tehát u szabadalomról. Közzétette nemzetközileg is elismert folyóiratban, hadd szolgálja az egész emberiség javát. Mondhatnánk ügy is, hogy kutatási melléktermékként zseniális módszer született. Sokfelé használják azóta a világon. Benyúl a vizsgáló a fiókjába, előveszi a vegyszert és a tesztet, es ahogy j kikel a méreggel megetetett lárvából a légy, illetve mi re megszilárdul a szárnya, máris dönthet. Nyugodt lehet, döntése megalapozott. tíz a tizennegyediken sejt van, bármelyik osztódásánál előfordulhat ilyen baleset. Immunrendszerünk kisöpörheti a hibás sej leket, de előfordulhat az is hogy bennünk maradnak, és daganatot kelthetnek Jó lenne olyan tesztet készíteni, amivel jelezhető, melyik vegyszernek van kromoszómaszaporito vagy kromoszóma fngyasztó szerepe, és vele az is meghatározható lenne, hogy a csökkenes vagy a szaporoSzemfoltok Miután megszabadult a kutató a szabadalom nyomásától, hiszen kikerülte azt, másfajta megoldást is keresett. Talált is. Annyira friss az uj fölfedezés, illetve annak tesztbe szerkesztése, meg közzé se tette. Előfordulhat, hogy a vele egy íóFoltok a muslinca szemen dás okozhat-e rákot. Ilyen tesztek is léteznek, de bonyolultak és lassúak, ennélfogva nem is mindig megbízhatók. A genetikus megint szent állatához fordul. Észreveszi, ha osztódáskor elveszik a kromoszóma, akkor a muslinca piros szemében fehér folt keletkezik, ha több lesz benne, akkor pedig sárga. (Második ábránk ezt mutatja.) Elővesz tehát egy erre alkalmussá tett törzset, lárváit megeteti a vegyszerrel, pár nappal később belenéz a kikelő légy szemébe, és ha pirosnak látja, biztosra veheti, nem okozhat rákot az a vegyszer. Ha azonban fehér vagy sárga foltot lét) benne, tudhatja a következményeket. Lakatot lehet tenni a vegyszerre, mielőtt kárt okozna. És ez a módszer is gyors, pontos, megbízható és olcsó. Ujabb hatalmas lépés. Horváth DCKÓ